Szabad Föld, 1970. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-13 / 50. szám

­ hírek,tudósítások.. Turistaút OTP-hitellel Az IBUSZ sajtótájékoztatója Az elmúlt héten Tausz János vezérigazgató tájékoztatta a saj­tót az IBUSZ 1970. évi ered­ményeiről és 1971. évi tervei­ről. Mint mondotta, az alapításá­nak 70. évfordulójához közele­dő IBUSZ ez évi eredményei kedvezőnek mutatkoznak. A vállalat várható forgalma 2,6— 2,7 milliárd forint. (1969-ben 2,3 milliárd volt.) Az idén jelen­tősen nőtt például a Szovjet­unióból, a Lengyelországból és az NDK-ból beutazók száma. A nyugati országokból beutazó külföldiek létszámát vizsgálva ugyanezt mondhatjuk el az olasz és francia idegenforga­lomról. Bár fejlődés tapasztal­ható, még jelenleg sem kielégí­tő az országos szállodai kapaci­tás, a baráti országok turistái számára pedig szállodai áraink magasak. Az alacsonyabb árak­kal működő szállodai férőhely­­bővítés — amelyet ötéves ter­vünk előirányoz — ezért nagyon is­­indokolt. — Tevékenységünket nehe­zíti — mondotta Tausz János —, hogy későn jelenik meg az országos eseménynaptár, amely idegenforgalmi szempontból egyébként is igen szerény. Ta­pasztalatunk szerint a turiszti­kai szezon meghosszabbítása, így például június hónapban a bala­toni vendéglétszám növelése is csak több, érdekes program szervezésével és azok színvona­las propagálásával érhető el. — Az 1971. évi szezon előké­szítésekor figyelembe vettük az idei év tapasztalatait, valamint a nemzetközi idegenforgalom általános tendenciáit. Ilyen ten­dencia változatlanul az­­egyéni — ezen belül az autós — tu­rizmusnak az összforgalmon be­lül viszonylag gyorsabb növe­kedése, továbbá a szakmai, ál­talában az úgynevezett rendez­vényutazások számának emel­kedése. 1971-ben több nagyobb nemzetközi rendezvényt bonyo­lítunk. A­ Budapesten megren­dezésre kerülő vadászati világ­­kiállítás idegenforgalmi részét is az IBUSZ bonyolítja. — Belföldön jelenleg 107 iro­dánk, szállodai és határkiren­­deltségünk áll az utazóközön­ség rendelkezésére. Elkészültek 1971. évi külföldi­ társasutazási programjaink. Az idén az IBUSZ több mint 100 útvonalon, négy világrész 27 országában szervez társasutazást. A 2000 forint feletti szocialista orszá­­­­gokba irányuló utakat OTP- hitellevélre is árusítják. Az idén a szabad­idő kulturál­tabb kihasználása érdekében szélesebb körben hirdetjük meg országjáró túráinkat, különös tekintettel a szabad hétvégekre. — Mindig figyelemmel kísér­jük a munkánkat ért észrevéte­leket és kifogásokat, s azok ta­pasztalatait igyekszünk haszno­sítani. Ilyen panasz merült fel az idén például a bulgáriai uta­zásokkal kapcsolatosan. A bírált utak programjait felülvizsgál­tuk és minden intézkedést meg­tettünk, hogy a jövőben hason­ló hibák ne fordulhassanak elő — fejezte be tájékoztatását az IBUSZ vezérigazgatója. —­ ts—. 1970. DECEMBER 13. Készülődő karácsonyfák A borsodi erdő- és fafeldolgo­zó gazdaság bükki és zempléni­­hegységi telepein megkezdték a karácsonyfa kitermelését. A gazdaság a korábbi években külön ültetvényeket létesített az igények kielégítésére, hogy a tápszépítő és az erdősítési fe­nyőfákat ne kelljen kivágni. Az idén mintegy nyolcvan hektárnyi karácsonyfatelepről több mint nyolcvaneze­r, zömmel egy- és kétméteres karácsonyfát adnak át a kereskedelemnek. Erdősítés A fásítás közjóléti célokat is szolgáló programja egyre na­gyobb szerepet kap az Alföld homokos tájain. A mérnöki ter­vek alapján készített első park­erdőt Kecskemét és Kiskunfél­egyháza határában alakítják ki. Túl az esztétikai szempontokon, gazdasági haszna az erdősí­tésnek, hogy felfogja a homok­fúvást, s egyszersmind kirán­dulóhelyeket teremt a két vá­ros peremén. (Tudósítónktól.) Török szultán Szekszárdon dön összegyűjtött maradványok között egy, a régi ötforintoshoz hasonló alakú és nagyságú csontfaragvány is volt. Ruha­dísz lehetett. Eleinte ügyet sem vetettek rá, később azonban művészies rajzkarcolatot fe­deztek fel rajta. A bevésett szép rajz díszes ruhájú török előkelőséget, való­színűleg szultánt ábrázol. Ezért különleges ritkaság. A korán ugyanis tiltotta, hogy a török művészet embert ábrázoljon, s csak kiemelkedő személyiségek­nél fordult elő, hogy megszeg­ték a szigorú vallási parancsot Érdekes leletet találtak a szekszárdi határban, az egykori török erőd helyén. A szántóföl- Jogtanácsosunk írja: Valaki útlevelet kért és ka­pott. Megelőzőleg baráti körben hangoztatta: ha kiutazhat Nyu­gatra, onnan nem fog hazatérni. Ezt a tervét a társasutazás so­rán útitársainak is elmondotta és hozzáfűzte, hogy az útlevelet eleve azzal a szándékkal szerez­te be, hogy külföldön marad. Magyarországra küldött levelé­ből megállapítható, hogy való­ban­ nem szándékozik visszatér­ni. Vitás volt, hogy az ilyen cse­lekmény a törvény helyes alkal­mazása szempontjából minek minősül. Tiltott határátlépésről, vagy a hazatérés megtagadásá­ról van-e szó? Minthogy a ha­zatérés megtagadásának előfel­tétele, hogy az ország elhagyása megengedett módon történjék, a csalárd módon szerzett útlevél­lel az elkövető a tiltott határát­lépés bűntettét valósította meg. A Btk. 203. §-ának (1) bekez­désében foglalt rendelkezés sze­rint ugyanis az országnak enge­dély nélküli elhagyásával egy tekintet alá esik az országhatár­nak, a hatóság félrevezetésével szerzett útiokmánnyal történő átlépése. A félrevezetéssel, va­lótlanságok előadásával szerzett útlevél tehát, bár formailag sza­bályszerű, de a csalárdság foly­tán nem az útlevelet kibocsátó hatóság valódi engedélyezését tükrözi. Ezért az ilyen útiok­mány a Btk. 203. §-ában írt ren­delkezések alapján nem minő­sülhet az ország elhagyására fel­­jogosító engedélynek. Aki tehát a hatóság megté­vesztésével szerez útlevelet, az országot meg nem engedett mó­don hagyja el — ez tiltott ha­tárátlépés bűntettének minősül. A bíróság ennek alapján ítél­kezett és ítéletét a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezési gyakorlat szempontjából irányadónak tart­ja. Dr. Perl István — Én már meg­oldottam a kará­csonyi ajándékot apáméknak. 1­797 — Levágatom a hajamat! (Mata János rajza) -SZABAD FÖLD Villanyfény A napokban kígyóit a villany­fény a Bács-Kiskun megyei Csi­­kérián, a Simity-sornak neve­zett településen. A lakosság há­zanként 2500 forinttal járult hozzá a villamosításhoz. A terv még hátralevő részét ugyanígy, önkéntes vállalással kívánják a község lakói megvalósítani. (Tu­dósítónktól) LEVELEZŐK FÓRUMA Packázik az ügyfél Sokszor írtunk már lapunkban olyan szervekről, hivata­lokról, ahol nem megfelelően foglalkoznak az ügyfelekkel. Ide-oda küldözgetik őket vagy egyáltalán meg sem hallgat­ják sérelmüket. Most is egy ilyen bejelentés alapján indul­tunk el. Olvasónk arról panaszkodott, hogy a tanács pénz­ügyi osztálya 10 ezer forint adóval terheli. Pedig nincs egye­be, csak egy lova, egy háza és 1200 négyszögöl szőlője. A pénzügyi osztály vezetője a panaszos nevének említé­sekor azonnal tudta, kiről is­ van szó. Érdeklődésünkre kér­déssel válaszolt: a kedves olvasó mit ír a juhokról? Megle­pődtünk a kérdésen, mivel olvasónk azt elhallgatta levelében, hogy juhtartással is foglalkozik. A pénzügyi osztály vezetője elmondotta, hogy az illető számos juhnak is tulajdonosa, te­hát a magas adót nem csupán a levélben említett adóalanyok alapján vetették ki. Az adó összegének a megállapításánál figyelembe vették a juhtartásból származott jövedelmét is. Tudomásunkra jutott, hogy a panaszos az elmúlt évben csak a gyapjúért közel 22 ezer forintot kapott. Ezen felül van még a szaporulat és a tejből eredő haszon. A pénzügyi osztály igen humánusan járt el az adózóval szemben, mert az adó alapjául — a juhtartásból származó jövedelemből — csak a gyapjúért kapott összeget vették fi­gyelembe, az egyéb hasznot figyelmen kívül hagyták. A pénzügyi osztály vezetője elmondotta azt is, hogy az illetővel egyébként igen sok problémája van a hivatalos szerveknek, szabálysértési ügyei vannak, no meg nem valatta pontos adó­fizető. Több esetben transzferálásra van szükség. (Ottjár­­tunkkor is folyamatban volt.) ő minden alkalommal hagyta, hogy a hivatalosan kirendelt személyek az eljárást lefoly­tassák, felrakják a lefoglalt állatokat a teherautóra, akkor aztán előállt, hogy rendezi a tartozását. (Ugyanis rendelet van arra, hogy­ ha a hátralékos az adótartozásának legalább 75 százalékát a helyszínen kiegyenlíti, a transzferálást fel kell függeszteni.) Tudta ezt a panaszos is, de azért minden eset­ben hagyta, hadd dolgozzanak az emberek .. . Vagyis: az ügyfél packázik a hivatallal. Itt szeretnénk őt megkérni, ne tegye ezt a jövőben. Méltányosan járnak el ve­le szemben, emberségesen kezelik ügyét. S mindezért nem követelnek tőle mást, csak azt, ami minden adófizető állam­polgárnak kötelessége. Albrecht Józsefné Kiváló dolgozók Ebben az évben már no­vember 6-án elérték a somo­gyi fogyasztási szövetkezet kiskereskedelmi és vendég­látó üzletei az 1 milliárd 889 milliós forgalmat, ami azo­nos az 1969-es egész évi áru­­forgalommal. Az év hátrale­vő részében még várható, hogy 360 millió forint értékű árut vesznek, ételt és italt fogyasztanak az üzletekben. Ehhez a két fontos üzemág­hoz hasonlóan alakult a fo­gyasztási szövetkezetek fel­­vásárlási és ipari munkája is. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a dolgozók 60 százaléka bekapcsolódott a X. pártkongresszus tiszte­letére indított versenybe. Kö­zöttük 128 kollektíva k­b. 700 dolgozója tűzte ki célul a „szocialista brigád” cím el­nyerését, és mintegy 1700 dol­­gozó a „kiváló egység” és a „kiváló dolgozó” cím elnyeré­sét. A munkaverseny-mozgalom régi kipróbált dolgozói, a törzsgárda tagjai állnak a szocialista brigádok, üzletek élén. A szövetkezeti kereske­delem és vendéglátás pultjai­ mögött 85—90 százalékban szakmunkások dolgoznak, akik bizonyítják, hogy a fa­lusi üzletvezetők, eladók fel­nőttek a városi kereskedelem színvonalára. Dévai Zoltán Kaposvár 7 ­Szalma helyett pénz 1968 februárjában 250 má­zsa trágyát adtam át termelő­­szövetkezetünknek. Aratás után szalmában kértem a trágya ellenértékét. Akkor ar­ra hivatkoztak, most a szán­tás az első. Azután a vetés jött, majd a szüret, a leltár... Szóval, kifogás mindig akadt. Hatvankilenc februárjától au­gusztusig felváltva hol ott­hon, hol a szegedi klinikán ápoltak. Augusztusban men­tem újra a szalma után. Min­denki kapott, a tanyám térd­től is eladták, de az én jogos követelésemet nem elégítet­ték ki. Most pedig azzal az ürüggyel, hogy két év az el­évülés, csak pénzben akarják kifizetni. De­ az én háztáji ál­lataim alá szalmia kell! Ké­rem a vezetőség bizottságát, foglalkozzék az ügyemmel — és ne feledkezzék el a téesz­­törvény 96. paragrafusáról se! (Ez azt mondja ki, hogy az elévülési idő három év.) Tassi István Pusztaszer Van Pöröjöm - nincs benne örömöm Májusban vettem egy „Pörös” elnevezésű darálót. Nagy volt az örömöm, mivel az nemcsak darált, hanem morzsol­hattam is vele. Az örömöm sajnos nem sokáig tartott, ugyan­is amikor otthon bekapcsoltam, igen rövid idő alatt felme­legedett. Elvittem javításra, de azután sem működött sokáig. A nyár közepén ismét elromlott. Akkor a bolt vezetője el­küldte az illetékes szervizhez, ahonnan továbbították a gyártó céghez, az­­óbudai Finommechanikai Ktsz-hez. Ennek már hat hónapja. Azóta semmi hír a darálóról. Idős, beteges ember vagyok, a fizikai munka már megeről­tető. Azért vettem a darálót is, hogy könnyebbségem legyen és nem pedig azért, hogy az hónapokon át álljon javításra várva. Úgy gondolom, az illetékesek egy kis jóakarattal már orvosolhatták volna panaszomat. L. Varga Sándor Bihark­eresztes

Next