Szabad Föld, 1971. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-23 / 21. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ÁRA: 1,20 Ft 1971. MÁJUS 23. 5 SZ Egység és nyíltság (3. oldal) Elment az apa Amerikába... (5. oldal) Milliókat szolgált hűségesen (8—9. oldal) MÁJUSI KÁNIKULA Az elmúlt évi és az idei idő­járási „rendellenességek” az elmúlt hetekre is jellemzőek voltak. A fagyosszentek már áprilisban megérkeztek, és az időjárás most, május derekán is legalább egy hónappal előbbre tart, mint ahogy a nap­tár szerint dukálna. Az idő­járás nem nyárias, hanem egyenesen nyári. Nevelő idő Az átmenet nélkül bekö­szöntött forróság meggyorsí­totta a növények fejlődését, a korai termények, gyümölcsök érését. Szerencsére április utolján és május elején bősé­ges csapadék áztatta a földe­ket, s így a növények egye­lőre károsodás nélkül bírják a szokatlanul meleg májusi időjárást. Baranyában, ahol immár egy hete tart az ,,aratási idő”, a legkorábban érő olasz búzák is kalászba szökkentek. Ha­sonlóképpen megkezdődött a búza kalászolása több más déli megyénk határában. A legkorábban érő gabonák — az árpa és a rozs — viszont már Csongrádtól az északi fekvésű Borsodig kihozta ka­lászát, sőt, helyenként már virágzik is. Az esők után beköszöntött meleg, nevelő időben azon­ban nemcsak a kultúrnövé­­­nyek, de a gyomok is rendkí­vül gyorsan fejlődnek, s így az elmúlt héten már szerte az országban megkezdődött a ta­vaszi „kapásműszak” a földe­ken. A napsütéses napokat sok ezren töltötték munkával Csongrád megyében. A Makó környéki hatezer holdas, hí­res fűszernövény-termelő táj­körzetben mintegy kétezer család tagjai gyomtalanították a hagymát. A szegedi, nyolc­ezer holdas fűszerpaprika-te­rületen az előnevelt palántá­kat számos gés> és sok száz ember ültette. A Szeged és Szentes környéki kertészetek­ben is serényen dolgoztak. A primőrök közül a karalábét szedték. Békés megyében húszezer­nél többen irtották a gyomot a cukorrépa-, zöldség- és vö­röshagymaföldeken. A máju­si nyárban ugyanis a kultúr­növénnyel együtt rohamosan nő a gyom, s így egyetlen na­pot nem­ hagyhatnak ki a nö­vényápolók. Benépesültek a házi kertek. Gyomtalanították a veteményes kerteket, szel­lőztették a fóliasátrakat. A hajdúsági termelőszövetkeze­tek növénytermelői a meleg időjárást jól kihasználták. A lucernás szénát fogatokkal és metorokkal hordták az állat­­tenyésztési központokba. A legtöbb kézi munkaerő a cu­korrépaföldeken dolgozott. Több mint tízezer holdon egyelték már ki a cukorrépáit, s mintegy 3000 holdon van még hátra ez a fontos munka. Beérett a kelebiai májusi cseresznye. A napfényes vi­dékről minden évben elsőnek kerül a piacra ez a tavaszi gyümölcs. Most még a védet­tebb házi kertekből érkezik az áru, azonban hamarosan már a nagyüzemi cseresznyésekben is megkezdik a szedését. Érés előtt a fákat vihar, jégeső té­pázta meg, így a termésből kevesebb jobb minőségű áru kerülhet a fogyasztókhoz. Te­jes gőzzel Mint minden évben, az or­szágban elsőnek az idén is az alföldi akácosok bontottak vi­rágot. Most még fehér babos az akác, de a nyárias meleg gyorsítja a sziromnyílást. Er­re az alkalomra a kelebiai és tompái akácosokba megérkez­tek az első vándorméhészek. A virágzás idején 15 000 vendég méhcsalád dolgozik az erdők­ben. A fák gazdag virágzást ígérne­k, az időjáráson múlik majd a jó akácméz termése. A gyümölcsfa virágából ugyanis, a korábbi hűvös idő miatt, kevés nektárt gyűjtöt­tek a méhek. A Balaton vizének jelenlegi hőmérséklete igen kedvez a halállománynak: a tóban meg­kezdődött a pontyívás. A bala­toni halgazdaság két keltető­házában ezekben a napokban „fejik” az anyapontyokat. A számítások szerint mintegy százmillió ivadékot keltenek és helyeznek ki a tóba. Teljes gőzzel dolgoznak a — nagy melegben — a folyami teherszállító uszályok is, a MAHART hajói nagy mennyi­ségű áruval megrakva közle­kednek a Dunán. A felső sza­kaszon 8 hajó tartózkodik 18 uszállyal, közülük 6 motoros felfelé, 2 pedig lefelé halad. Az uszályok többsége együtte­sen 3000 tonnányi bauxitot visz Győrből Regensburgba. Víkendezők És még valami azokról, akik már élvezik a korai nyár elő­nyeit. Hamisítatlan nyári je­lentéseket adtak a Balaton északi és déli partjáról is. Az üdülőtelepek és a közutak­­forgalma a nyári főszezont idézi. A tópart műútjain több kilométer hosszúságú autóka­ravánok kígyóznak, és a na­gyobb üdülőhelyeken — Siófo­kon, Balatonfüreden és Ti­hanyban — az autósok már most nehezen találnak parkí­rozóhelyet. ($erenJi íerrenc fivérJ.)

Next