Szabad Föld, 1974. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-06 / 1. szám

4 SZABAD FÖLD Januári aratás íme a Fitotron kamra, amelyben szinte természetes körülmények között nevelik a kísérleti növényt Dr. Sutka József kutató kandidátus munka közben A martonvásári kutatóintézet egyik korszerű épülete, amely megfelelő munka­körülményeket biztosít a tudomá­nyos kutatóknak A HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN (Folytatás a 3. oldalról) elosztás szocialista elve uralko­dik. A termelés és az elosztás szo­cialista nagyüzemi bázisán for­málódik szövetkezeti parasztság­­unk , szocialista gondolkodás­­módja, erkölcse is. Adatokkal aligha jellemezhető ez, a min­dennapi tények azonban meg­győzően bizonyítják. Parasztsá­gunk mindjobban elsajátítja a nagyüzemi gazdálkodás módsze­reit, a tudományosan megala­pozott termelési eljárásokat, a fejlettebb technika használatát. Gyarapodnak műszaki ismere­tei, növekszik szakmai érdeklő­dése. Többségük ma már nem­csak megélhetése alapjának te­kinti a közös gazdaságot, hanem életformájának is elfogadja a szövetkezeti közösséget. Terme­lőszövetkezeteinkben olyan új közösségek kovácsolódnak, ame­lyekben a szocialista gazdálko­dással együtt mindinkább utat tör magának a szocialista er­kölcs és gondolkodásmód. Új társadalmi értékmérő honosodik meg: a munka és a közösségi magatartás.. Mindez azonban nem mente­sít bennünket attól, hogy egyre több gondot fordítsunk szövet­kezeti parasztságunk szocialista nevelésére. Társadalmi életünk nem mentes ellentmondásoktól — sem országos viszonylatban, sem egy-egy szövetkezeten be­lül Igaz, hogy — az alapvető célokat és érdekeket tekintve — szövetkezeti parasztságunk egy­séges és híven követi a párt út­mutatásait, a szocialista fejlődés útján halad. Léteznek azonban olyan helyi, sajátos érdekek is, amelyek nem pontosan és főleg nem automatikusan esnek egy­be az össztársadalmi célokkal. Legtöbbször ebből származnak azok a szubjektív törekvések, amelyek a csoport, vagy az egyéni érdeket elébe helyezik az egész nép, az egész társadalom érdekeinek. Az ilyen törekvések ellen küzdenünk kell. Álljanak a harc élére pártszervezeteink, kommunistáink.­­Lépjenek fel határozottan az időnként és he­lyenként tapasztalható önzés, anyagiasság, az emberi együtt­élés szabályait, szocialista er­kölcsi normáinkat sértő, vagy semmibevevő jelenségek ellen. A szövetkezetekben a gazdál­kodás törvényes rendjének megtartása mindennapi gyakor­lattá vált. Esetenként azonban még előfordulnak törvénysértő szabálytalanságok és tudatos visszaélések is. A jó munkát végző, vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő és helyt­álló dolgozókat és vezetőket fá­radságos munkájukért társadal­mi megbecsülésben kell része­síteni. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a bírálattól és a büntetéstől a törvényeinket megsértő dolgozókkal és veze­tőkkel szemben. Van mit tenni ennek érdekében, a belső el­lenőrzés erősítése érdekében is. Ezzel a feladattal nem olyan régen a központi szervek is fog­lalkoztak és azt javasolták a szövetkezeteknek, hogy erősít­sék­­meg alkalmas személyekkel az ellenőrző bizottságokat. Leg­alább két­évenként vegyék igénybe a revizori irodák ellen­őrzését is; javaslataikat ne fek­tessék az asztalfiókokba, hanem tárják a tagság elé, előzzék meg a bajokat. Nagy segítséget nyújthat ehhez a vezetői opera­tív ellenőrzés fejlesztése és szi­gorítása is, amely a kormányha­tározat alapján a szövetkezetek­ben is elkezdődött. A szocialista magatartás, tu­dat­­és erkölcs formálásának je­lentős eszköze a szocialista ver­seny kibontakozása. Fő céljait az üzemi középtávú és éves ter­vekre alapozva helyes meghatá­rozni. Érdemes segíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben szolgál­ják a népgazdasági célok, az üzemi tervfeladatok megvalósí­tását, erősítik a dolgozók közti kölcsönös segítséget, a munka­­fegyelmet és a kultúrálódást. A munkaverseny alapvető formája a szocialista brigád­mozgalom, amelynek legjobb képviselői néhány héttel ezelőtt tartották országos tanácskozásu­kat. Kicserélték tapasztalatai­kat, megvitatták az újabb ten­nivalókat. Segítsük elő ezek megvalósítását, munkálkodjunk azon, hogy a szocialista brigá­dok a termelőszövetkezetekben is olyan kollektívákká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a közösségi életben, a szocialista erkölcs erősítésében. Töltöget­és — átfejtés Az ünnepek alatt sok helyen erősen megfogyatkozott a bor a hordákban. A darabban álló hordóban pedig többféle ve­szély is fenyegeti a bort. Külö­nösen, ha hosszabb ideig így hagyjuk, elvesztheti üdeségét,­­kellemes illatát, darabízűvé, vagy ahogyan sok helyen mond­ják, levegőízűvé válik. Megvál­tozhat a színe is,­­ a fehér bor barnább, a vörös bor halványabb színű lesz. Ezen­ ugyan enyhe ké­­nezéssel, teletö­ltéssel, házasítás­­sal, hosszabb pihentetéssel vagy áterjesztéssel még könnyebben lehet segíteni, javítani, de vég­eredményben mindezeket meg­előzhetjük. A bor felületén (ugyancsak a levegővel való érintkezés következtében) — kü­lönösen a lágy, alacsony alko­holtartalmú és meleg helyiség­ben tartott boroknál — gyorsan elszaporodhatnak a bor alkohol­­tartalmát fogyasztó virággom­­bák. A bor felületén keletkező fehéres nyálkás virághártya pe­dig, ha elhatalmasodik és lesza­kadozva leülepszik a hordó fene­kére, még külön is kellemetlen ízűvé és zavarossá teszi a bort. A másik nagy veszély, hogy a le­vegővel nagy felületen érintke­ző borban elhatalmasodnak az ecetsavas baktériumok és a bor megecetesedik. A megecetese­­dett bort pedig szénsavas mész hozzáadásával is igen körülmé­nyes élvezhetővé tenni. Gyakran már nem is lehet és csak bor­ecetként használható fel. A kénesés — ha a darabban állló bor felett nem csepegő kén­szeletet égetünk el — bizonyos ideig megóvja a bort a fenti bor­hibáktól, bőrbetegségektől. De két, legfeljebb 4 hétnél még is­mételt kénezéssel se tartsuk da­rabban a bort. (Többszöri kéne­zéssel a bor fejfájást okozhat és kénes ízűvé válhat.) A helyes minden időben az, ha a hordó megkezdésekor a bort nyomban lefejtjük kisebb, tiszta hordóba, demizsonokba vagy éppen pa­lackokba úgy, hogy azok tele le­gyenek. A bor egyébként a dongák li­kacsain is állandóan párolog, apad. Az elpárolgott bor helyét pedig szintén levegő foglalja el, s a telinek vélt hordókban is felléphetnek az említett bőrbe­tegségek. Ezért kell a tele­hor­dókat is ellenőrizni. A lágy, gyengébb, meleg helyen tárolt borokat, amelyeknek erősebb az apadása, legalább kéthetenként feltétlenül fel kell telíteni. Még az óborokat is ajánlatos havon­ta ellenőrizni­­és feltöltögetni. Töltögetésre csak hasonló minő­ségű, tiszta, egészséges bort hasz­náljunk. Zavaros bortól az egész bor zavarossá válhat. Ha után­­töltögetésre nincs módunk, ak­kor szintén kisebb edényekbe fejtsük át a bort. Az íz- és illathibák, a bőrbe­tegségek — mint fentebb emlí­tettük — különböző módszerek­kel ugyan javíthatók, de sokkal helyesebb, ha gondos kezeléssel megelőzzük azokat. JAIUÁ8 hátú, fóliasátrak fűthető és fű­­tetlen változatai. Kiskertekben legegyszerűbben és legkisebb költséggel a fűtés nélküli, csak a külső fényt áteresztő, a naj melegét összegyűjtő és haszno­sító fóliasátrak állíthatók fel és használhatók hajtatásra. De még akkor is nagyon hasznos a fólia a kertben, ha csak saját szük­ségletre termelünk zöldségfélé­ket vagy éppen palántákat. Mi­után a fólia alatt a kora tavaszi, napsütés hatására is jól átme­legszik a levegő, s a növények gyorsabban fejlődnek alatta, 2—3 hetes előnyt is szerezhetünk a szabadföldi termesztéssel szem­ben. Ennyivel hamarabb szedhe­tünk például fejes salátát, ret­ket, karalábét, spenótot, sóskát vagy éppen szamócát is. Hajtat­­­­hatunk fólia alatt borsót, babot, petrezselyemzöldet, zöldhagy­mát, nevelhetünk palántákat, előcsíráztathatjuk a burgonyát stb. És miután a fóliasátrak könnyen vándoroltathatók, azért ugyanazon fólia alatt egy tava­szon, márciustól júniusig akár három- vagy éppen négyféle növényt is hajtathatunk. Már­cius elején már rátelepíthetjük az áttelelő salátára, spenótra, sóskára vagy a szamócára, a hó­napos retekre, a korán kipalán­­tázott karalábéra, karfiolra. A következő szakaszban április ele­jén már nevelhetünk alatta pa­­radicsomet, uborka-, tök-, ding­­nyapalántákat. Május elején a fólia alá már kiültethetők a pap­­ri­kapalánták. Kiskertekben legjobban a 2 méter széles, 70—80 centi magas, hajlítható, rugalmas PVC-csö­­vekre fektetett fóliaalagutak használhatók. A műanyag csöve­ket egy méter távolságra szúr­juk egymástól a földbe, s a bor­dát képező csöveket a gerincen ugyancsak azonos átmérőjű mű­anyag csővel rögzítjük. (A keres­kedelmi forgalomban egyébként kaphatók előre gyártott, egybe­épített, hordozható vázak is.) A vázra terített fóliatakarót az alagút oldalain beásva földdel szorítjuk le, a két végén pedig, ahol túlmelegedés esetén szellőz­tetjük is, a fóliát összefogva, ne­hezékkel nyomtatjuk le. A ma­gasabb fóliasátraknál, a ki- és bejáráshoz (öntözéshez, növény­­ápoláshoz stb.) fóliaajtót is ké­szíthetünk. Ha fóliás hajtatásra készü­lünk (ha csak próbaképpen is a legegyszerűbb megoldást vá­lasztva), helyes, ha már most beszerezzük hozzá a szükséges anyagokat, hogy amikorra fel­állításra kerülhetnek, biztosan kéznél legyenek. H. J. Fóliás histalcs Egyre több házikertben tűnnek fel a kisebb-nagyobb, domború 1974. JANUÁR 6. Meteoro­ca­i előrejelzés A hét végén felhős, párás, ködös idő várható ködszitolással, ónos eső­vel, majd havazással. A hőmérsék­let hajnalban –3 és +2 fok, kora­délután +1 és +6 fok között lesz. A jövő hét elején megélénkülő északi széllel a hőmérséklet csök­ken, helyenként hófúvások várha­tók. A hőmérséklet szélső értékei hajnalban —2 és —7 fok között, nap­pal 0 fok körül alakulnak. Eredményes új esztendőt kívánunk a kereskedelem­­pa­íl és a vendéglátóipar­­ munkatársainak SZÖVETKEZETEK KÖZÖS VÁLLALATA

Next