Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-04 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD Jön a víz... VAN MÁR KÉT ÉVE, egy csöndes délutáni beszélgetésen azt jósolta Kovács Máté, a kapospulai termelőszövetkezet bölcs állattenyésztője: — Majd bejön a víz és akkor a hetényieknek újra lesz mire költeni a pénzüket. Alsóhetény uradalmi puszta volt és most Kapospulával egy termelőszövetkezetet alkot. Én akkor azt firtattam, hogyan lehet, hogy ezen a volt pusztán egyetlen működő fürdőszoba nincs. Ezen már két éve is csodálkozni lehetett, hiszen egy háromezer forintos motorral, néhány fürdő árából, akármelyik háznál meg lehetett volna oldani a vízbevezetést, a fürdőszobát. Jó kutak vannak. Vízvezeték is volt valamikor, igaz, csak az uradalmi istállókban. Most a termelőszövetkezet artézikutat fúratott, az istállókban, ólakban vezetékből folyik a víz, az első utcákban a házak előtt is földben van már a fővezeték, hamarosan a fölső utcához is eljut és be lehet kötni a házakhoz az ártéri vizet. Jön a víz, lesz mire pénzt költeni. De ennek mindenki csak örül. Maga a bekötés úgy tízezer forint körüli összegbe kerül, ezt több évi részletben is lehet fizetni, sokan azonban azt mondják, legyünk túl rajta egyben. Már azok, akiknek tehetségük van hozzá. Azután jön még a vezeték meg a fürdőszoba gondja. A házak túlnyomó többsége itt huszonöt éve épült, jórészt a cselédházak téglájából, és természetesen, akkor még fürdőszoba nélkül. Néhány újabban készült házban már a csövek is a falban vannak. Az új házaknál láthatóan nem lesz különösebb gond. De mi legyen a régieknél? — Azon töprenkedtünk — mondja egyik ismerősöm —, hogy a nyárikonyhába vezetjük be a vizet, úgy is mindig ott főzünk, azt könynyebb volna egy fürdőszobával is kibővíteni. — De mi lesz télen, ha este megfürdik, akkor úgy vizesen megy át a hidegben az udvaron? — Ez az! Nem sok az a tíz lépés, de megfázhat az ember. A háznál viszont átalakítás, falvésés sokkal több munka szükséges. Azt hiszem, legtöbben mégis ezt a nagyobb átalakítást vállalják. Jó dolog a fürdőszoba. Már csak a meleg zuhany is, különösen, poros, piszkos munkák után. Ezt többen kipróbálhatták Alsóhetényben, a sertésgondozóknak van zuhanyozójuk. Milyen is ennek a pusztának a sorsa? Az alsóhetényiek még a fölszabadulás után is úgy töltöttek el majd két évtizedet, hogy nem volt se villanyuk, se kövesútjuk. Amikor végre a villanyt bevezették, akkor még mindig nyolc kilométernyi — sáros időben szinte járhatatlan — távolság választotta el őket a világtól. 1968-ban még tizennyolcezer forintért lehetett itt jó téglaházat venni nyolcszázöles telekkel. Ezután a kövesút közel hozta Kapospulát, Dombóvárt, megszűnt az elvándorlás, kezdtek új házak épülni, most meg már lassan nem lesz eladó házhely. Sőt! Úgy hallom, jönnek az érdeklődők. Dombóvárról is érdeklődnek olyanok, akik bérházban szoronganak, itt meg a nyolcszázöles kertben megteremne a konyhára valójuk, baromfit, nyulat, malacot tarthatnának. Vagy a pesti nyugdíjasok! Mit tudnak csinálni a városban, csak a pénzüket költik, itt meg kertben, jó levegőn, hasznos elfoglaltságot találnának. Villany van, televízió, rádió majd minden családnál, hűtőszekrény a házak többségében. A kis boltban a legszükségesebbeket meg lehet kapni. Most már vezetékes víz is lesz. Az autóbusz vasárnap is jár, orvos, kórház, áruház, termálfürdő, mozi, étterem, tíz-tizenöt perces autóbuszút. Hamarabb elérhető, mint a főváros némelyik külterületén. Nincs is eladó ház tizennyolcezer forintért! ÉS EZ TANULSÁG lehet sokak számára. Nemrégen egy francia újság került kezembe, átböngésztem a hirdetéseket. Parasztházat keresnek és kínálnak. Nemcsak házakat, lakhatóvá tehető öreg malmot, gazdasági épületet is. Út van, villany van, víz van. Mi kell más? Nem a kis falu szűnik meg, hanem a kis falu elmaradottsága, hátrányos helyzete. Mert — most már Kovács Máté helyett én jósolok: Alsóhetényben egy-két év múlva nagyobb lesz a fürdőszobás lakások aránya, mint városainkban. Sípos Gyula 1 TÖRVÉNYTÁR A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleményt adott ki a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság 1976. évi premizálható tanácsi feladatairól. A közlemény a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 13. számában jelent meg. A közleményben első helyen áll az állattenyésztés, az állati termékek termelése és ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a tejtermelés szerepel kiemelt feladatként A növénytermesztésben nagy hangsúlyt kapott a vetőmag-felújítás. A takarmánynövények közül a közlemény a fontos és premizálható feladatok közé sorolta a lucernavetőmag termesztésének növelését A kertészeti termelés — a zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a háztáji termelést is beleértve — ugyancsak a jutalmazható feladatok közé tartozik. A pénzügyi, a beruházási feladatokat, mint például a kedvezőtlen adottságú gazdaságok célszerű támogatása, továbbá az élelmiszeriparon belül a sütőipar fejlesztését szintén a premizálható feladatok közé sorolták. Ez utóbbira vonatkozóan a közlemény így szól: nem részesíthető prémiumban az a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, amelynek területén a tervezett új sütőüzem tervszerűen nem épül meg. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet közleménye — a Kereskedelmi Értesítő 15. számában jelent meg — felhívja a kereskedők figyelmét a vásárlói panaszok orvoslásával kapcsolatos teendőkre. A közlemény a többi között úgy szól, hogy ha a kereskedelmi dolgozók a kifogásolt árut indokolatlanul vizsgálatra küldik, feleslegesen megvárakoztatva a vásárlókat, akkor fegyelmi eljárás indítható. 1976. JÚLIUS 4. Készül a Magyar Élelmiszerkönyv CODEX Alimentarius Hungaricus. Elkészítését azúj élelmiszertörvény rendeli el, melyet a múlt héten alkotott az országgyűlés. A Magyar Élelmiszerkönyv tulajdonképpen élelmiszer-adattár lesz. Azokat az élelmiszereket, illetőleg adataikat tartalmazza, amelyek összetétele, minősége, technológiája, elkészítése már kialakult és hosszabb idő óta állandósultnak tekinthető. A cél ezzel elsősorban az, hogy a világszerte elismert magyar élelmiszerekről egy helyen összegyűjtse, megőrizze és szabályozott módon az érdekeltek rendelkezésére bocsássa a minőségre, a gyártásra vonatkozó fontosabb adatokat, a gyártási eljárás leírását. Ez a — számos külföldi államban már bevezetett — könyv egyúttal külkereskedelmi érdekeinket is szolgálja. Az új élelmiszertörvénynek természetesen nem ez az adattár a lényege. De újszerűségével ez is jelzi, hogy a törvény sokoldalúan figyelembe veszi az élelmiszer-termelés mai követelményeit és aszerint rendelkezik. A társadalmi érdek mellett a fogyasztók érdekeit is fokozottabban védi tehát az új élelmiszertörvény. Sőt passzusainak zöme az utóbbit erősíti. A törvény előírja: az élelmiszert jó minőségben, megfelelő összetételben, tápértékben és gyártási eljárással, az egészségügyi követelmények megtartásával kell előállítani. Szigorúbban számonkérik — a hatósági ellenőrzés erősítésével is — a szabványok betartását. A tárolás vagy egyéb okok következtében csökkent minőségű élelmiszereket mérsékelt áron kell forgalomba hozni, a könnyen romlandó és ezért az egészségre ártalmas termékeket pedig bizonyos minőségi állapotban nem szabad eladni. A MINŐSÉGET védi a törvény az élelmiszerek csomagolásának előírásával is. A fogyasztónak alapvető érdeke s a kulturált kereskedelem lényeges feltétele, hogy az élelmiszereket korszerű csomagolásban árusítsák. Így az élelmiszer higiénikus körülmények között jut el az előállítótól a felhasználóhoz, illetve a fogyasztóhoz. A korszerű csomagolás óvja az élelmiszert a minőségcsökkenéstől, a szennyeződéstől és a fertőzéstől is. A táplálkozási érték és a tetszetősség javítására az élelmiszerek előállításánál sűrűn használnak adalékanyagokat. (Só, bors, köménymag, aroma, festék stb.) Néhány adalékanyag azonban alkalmas arra, hogy leplezze az élelmiszer nem kívánatos tulajdonságait. Ezért a törvény tiltja az adalékanyagok ilyen célú felhasználását, s előírja alkalmazásuk módját, mértékét. S bár az élelmiszer-hamisítás nálunk ma már nem gyakori jelenség, a törvény továbbra is fenntartja a hamisított élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának eddig jól bevált tilalmát. E néhány példából is látszik: az élelmiszerek minősége iránti zöme az utóbbit erősíti. Egyebek között elrendeli, hogy az élelmiszerek előállításánál bizonyos munkakörökben csak egészséges dolgozókat szabad foglalkoztatni. Meghatározott munkakörökben előírás lett az is, hogy csak kellő szakmai és egészségügyi ismeretekkel rendelkező személyeket egyre növekvő igényeket elsősorban a korszerű berendezésekkel felszerelt és fejlett technológiával dolgozó üzemek képesek kielégíteni. Kérdés: mi lesz a kistermelőkkel? Őket sem tiltották ki az élelmiszerpiacról. A törvény lehetőséget ad a mezőgazdasági kistermelőknek arra, hogy a saját termelésű mezőgazdasági terményekből és termékekből házilagos módon közfogyasztásra élelmiszert állíthassanak elő. Ezt azonban csak a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó rendelkezések megtartásával értékesíthetik, így például csak közvetlenül a fogyasztóknak, vagy — további feldolgozásra — élelmiszer előállításával foglalkozó szervezetnek adhatják el áruikat. Házalás útján tilos élelmiszert forgalomba hozni. AZ ÚJ ÉLELMISZERTÖRVÉNY — mint láthatjuk — kiterjed a közfogyasztásra előállított élelmiszerek teljes körére, a vendéglátóüzemek és a cukrászatok termékeire is (kivéve a magánháztartásban készített és elfogyasztott élelmiszereket). Fő célja az, hogy az élelmiszereket a jövőben még inkább a társadalom szükségletei, igényei szerint, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával állítsák elő országunkban. K. M. V A KIVEZETŐ ÚT ■£ Még egy ilyen útszakasz és megszűnik a túlzsúfoltság. (Mészáros András rajza) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő- helyettes Söptey János Szerkesztőség: Budapest Vin., Somogyi Béla utca 6. Postacím: 1978 Budapest Telefon: 133—821 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Postacím: 1959 Budapest 343—100. 142 — 220 Telefon: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 7,20 forint, negyedévre 21,60 forint Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza 76—2448. Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Roder Imre igazgató Index, 25 777