Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1976-10-03 / 40. szám

22 SZABAD FÖLD RADIO TELEVIZI@) RADIÓTELEVÍZI(g) KÜLFÖLDI TV-MŰSOROKBÓl SZLOVÁK TELEVÍZIÓ OKTÓBER 4., HÉTFŐ 16.30: Híradó. 16.50: Középiskolásoknak. 17.20: Mi az osztrakizmus? 18.00: Hangver­seny. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.00: Thomas Mann: Marió és a varázsló. Tévé­játék. 21.20: Híradó. OKTÓBER 5., KEDD 16.30: Pozsonyi híradó. 16.45: Ipari tanu­lóknak. 17.20: Utak és lángok. 18.00: Csi­náljátok magatok! 18.11: Autó-motorrevü. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.10: A premier elsialasztódik. Tévéjáték. 21.05: Pub­licisztika. 21.30: Híradó és orvosi tanácsok. 22.05: Portréfilm. 22.30: Sportműsor. * OKTÓBER 6., SZERDA 15.55: Híradó. 16.15: Ifjú szemmel. 16.55: Románia — Csehszlovákia labdarúgó-mérkő­zés. 19.00: Híradó. 20.00: NDK dok. film. 20.55: Publicisztika. 21.05: Híradó. 21.25: Esküvői harangok. Szovjet film. 2. rész. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 15.35: Hírek. 15.40: Iskolásoknak. 16.30: Híradó. 17.15: Ifjúsági magazin. 17.55: A Jazserka stúdió műsora. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.00: Edna, a csavargó. Angol film. 21.30: Híradó. 22.10: A fiata­lok tévéklubja. OKTÓBER 8., PÉNTEK 15.25: Angel és a hét ló. Román film. 18.00: Rövidfilmek. 18.30: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.10: Férfi a városházán. 8. rész. 21.20: Zenés műsor. 22.35: Híradó. 23.10: Angol film. OKTÓBER 9., SZOMBAT 15.30: CHZ Litvinov-Skoda Plzec Jégko­rong-mérk. 17.55: Dél-csehországi képek. 19.00: Híradó, kommentár, sport. 20.00: Két férfi jelenti megérkezését. Cseh film. 21.35: Híradó. 21.45: Hangverseny. 22.15: A po­rond művészei. 23.05: Papa ügynöksége. Té­vékomédia. 23.50: Hírek. OKTÓBER 10., VASÁRNAP 8.35: Híradó. 9.00: Gyermekműsor. 10.10: Daktari (11. rész) 11.05: A Sportka húzása. 11.55: Vasárnap délelőtti hangverseny. 12.40: Vigyázat, ég! Publicisztika. 13.00: Sportdél­­után. 16.35: Csehszlovákia tegnap és ma. 17.00: Zenés műsor. 17.15: Hírek. 17.20: Házassági iroda. Cseh film. 18.40: Esti me­se. 19.00: Híradó és sporteredmények. 19.50: A vasárnap verse. 20.00: Férfi a városhá­zán. (9. rész.) 21.15: Jiri Wolkerre emlé­kezünk. 21.35: Híradó, publicisztika, sport és sajtószemle. román televízió SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 15.00: Iskolatévé. 15.30: Német nyelvok­­tatás. 16.05: Szabad időre ajánljuk. 16.20: Autóvezetőnek. 16.30: A szocialista országok­ból. 17.10: Népi melódiák. 1920: A legki­sebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 19.00: Kérdé­sek és feleletek. 19.30: Román film. 20.55: A reflektor fényében. OKTÓBER 1., PÉNTEK 15.00: Iskolatévé. 15.30: Angol nyelvok­tatás. 17.55: Kínai riportfilm. 18.20: A leg­­kisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 19.30: Ba­lettest. 20.10: Ismeretterjesztő műsor. 20.45: Képernyő ’76. OKTÓBER 2., SZOMBAT 13.10: Sportmagazin. 14.00: Részletek a Cigánybáró című operettből. 17.25: Irodalmi­­művészeti táncos műsor. 18.05: A gyerme­kek kedvelt hősei. 18.30: Tv-híradó. 19.15: Tv-enciklopédia. 20.10: A Rockford-ügyirat. Folytatásos film. 21.20: Dalok. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ OKTÓBER 3. VASÁRNAP 8.45: Magyar nyelvű tv-magazin. 10.00: Maja, a méhecske. Japán filmsorozat. 11.40: Népi muzsika. 14.00: Copperfeld Dávid. Filmsorozat. 14.50: Vasárnap délután. 20.05: Kitűnő rendűek. Jugoszláv sorozat. 21.03: Útirajzok. 22.00: Sport­­szemle. OKTÓBER 4. HÉTFŐ 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Futár­­mese. Színházi előadás felvételről. 18.15: Tv­­folyóirat. 18.45: Mi a teendő? 20.00: Előadás a BITEF-ről (a belgrádi színházművészeti feszti­válról). 21.05: Kiválasztott pillanat. 21.10: Mo­zaik. 21.55: Dokumentumfilm. OKTÓBER 5. KEDD 16.55: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Olasz múzeumok. 18.00: Közvetítés a gyermekfeszti­­válról. 20.00: Jelzések. 20.50: A divat a világ­ban. 20.55: Nagy kutatók. Filmsorozat. 22.05: A zenei ifjúság nemzetközi díjnyertesei. OKTÓBER 6. SZERDA 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kis vi­lág. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató Idő­köz. 20.00: Készületlenül (ism.). 20.50: Roman­tikus és klasszikus művészet. 21.15: Dokumerv­­támadás. OKTÓBER 7. CSÜTÖRTÖK 17.10: Magyar, nyelvű tv-napló. 17.45: Betűre, betűre (ism.). 18.15: Témák mindenkinek. 18.45: A színpad zenéje. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: A divat a világban. 21.00: A rabló. Brazil film. OKTÓBER 8. PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Zöld jel­zés. 20.00: Szórakoztató-zenei adás. 21.15: Shaft, a detektív. Filmsorozat. OKTÓBER 9. SZOMBAT 15.40: Tanya Mali Rilben (Ism.). 16.40: Kosár­labda. Partizán—Crvena Zvezda. 18.15: Népi muzsika. 18.45: Szórakoztató műsor. 20.55: Kán­kán. Amerikai musical. Bolyai-dráma születik Kocsis István erdélyi író tévédrámájá­nak jelenetei ma még a képzelet világá­ban élnek, noha körvonalaik mind hatá­rozottabban ki-kiemelkednek a forgató­­könyv lapjairól. Éltetőjük, alakítójuk most már Radó Gyula rendező. — Évtizede ismerem Kocsis munkáit, novelláit még kéziratban olvashattam. Novella volt a Bolyai János estéje is, az­tán valami belső erő késztette az írót, hogy a szűkebbre zárt élményt tágítsa és színpadra nevelje. Néhány éve láttam színházban. Már akkor felötlött bennem, ha én ezt egyszer megcsinálhatnám! Az olvasva is izgalmas darab egysze­mélyes dráma. Kétórás színházi elő­adás idejét az író hatvanpercesre sű­rítette. — Milyen gondokat hozott a megfor­málás terve? — Hogyan valósítsuk meg? Legkézen­fekvőbb a belső monológ lett volna, ez­zel azonban veszít feszültségéből. Több lehetőség közül olyan monológgá alakí­tottuk, amely tulajdonképpen párbe­széd. Bolyai önmagával felesel, közben az adott térben mozog, cselekszik, tár­gyakat rakosgat, járkál, leül, letérdel, vívást mímel stb. Olyan beállításokat igyekeztünk elképzelni, amelyek már az első pillanatban megfogják a nézőt. Mert ez a darab feszült figyelmet kíván, a fő­hőst csak az értheti meg igazán, aki lé­pésről lépésre együtt halad vele. Bolyai János önmagába zárt világban él, amely­ből ő maga rekesztette ki a külső vilá­got. A dráma 1857-ben játszódik, a cím­szereplő 55 éves korában, halála előtt há­rom évvel. — Ki játssza el a szerepet? Latinovits Zoltán kezdte el tanulni, az­tán betegsége, majd tragikus halála miatt elképzelésünk sajnos nem valósulhatott meg. Egy emlékezetes színházi előadás megtekintése után a kaposvári Rajhona Ádámot kértem fel — magam ismertetve vele az előzményeket. A szerző előírása szerint Bolyai „nem öreg, mégcsak nem is öregedő, hanem megfáradt ember”. Rajhona a Bolyaiak működési és halálo­zási helyén, Marosvásárhelyen született, jól ismeri a drámát, a család történetét, a Bolyaiakk­al foglalkozó irodalmi és tudo­mányos műveket Bolyai János az elmúlt század legna­gyobb magyar matematikusa, a verhetet­len kardforgató, virtuóz hegedűjátékos egyik nagyszerű képességével sem tu­dott az emberek fölé nőni, világhírt ki­csikarni, bár valamennyi, az élet kínálta lehetőség közül mindig a legnehezebbet választotta. A dráma eleven erővel tükrözi a ma­gányt, a barátok, rokonok nélküli élet sivárságát, az elme elborulásával küsz­ködő zseni sorsát, akinek külön csapás, hogy a 19. századi Magyarországon szüle­tett és kényszerült dolgozni. Radó Gyu­la rendező seregnyi könyvet tanulmányo­zott, felkereste a Bolyai család emlékeit őrző helyeket, múzeumokat. Minél töké­letesebben szeretné visszaadni Bolyai János alakját, akiről képünk is alig ma­radt. Alkalmunk volt megtekinteni Balló Gábor díszlettervét. Bolyai szobája le­felé ágazó gyökerek közötti üreg. Be­fonják, fojtogatják, elzárják, föld alá szorítják, remeteségben őrzik. A terv még alakul, a mozgások, a legjobb kép­beállítások, a színész temperamentumá­nak követelményei szerint. Simon Emil Tévéfilm készül Haydn életéről Koprodukciós filmet készít Joseph Haydn életéről az osztrák és a magyar televízió. A színes filmet több helyszí­nen: Ausztriában, Angliában, Franciaor­szágban és Magyarországon forgatják. Néhány nappal ezelőtt a fertődi Esterhá­­zy-kastélyban kezdték meg a filmezést, ott, ahol Haydn több éven át az Eszter­­házy család házi zeneszerzőjeként tevé­kenykedett. A fertődi jelenetek színhe­lyéül a híres zenetermet és a kastély előtti parkot választották. A filmet Hel­muth Lanske osztrák rendező rendezi, a forgatókönyv magyar társszerzője és a dramaturg Fellner Andrea. Magyar rész­ről az Állami Hangversenyzenekar Fe­­rencsik János vezényletével, a szombat­­helyi néptáncegyüttes, az Astra bábegyüt­tes, a Liszt Ferenc kamarazenekar, to­vábbá Sass Sylvia és Schiff András mű­ködik közre. A rádió sugározza Októberben rendezik meg az NDK- hangjátékok hetét. Ebben az időszakban öt, más-más hangvételű, más más stílusú munkát ismerhetnek meg az érdeklődők a baráti szocialista ország drámatermésé­ből. Elsőként Barlay Gusztáv rendezésé­ben Rolf Schneider: Utóhangok című munkáját tolmácsolja Gábor Miklós, Kautzky József és Mécs Károly. A nép­szerű szerző egy repülőgép kényszerle­szállásának körülményeit mesélteti­­ el sok-sok izgalommal. Túl a fordulatokon — miközben keresik, ki a felelős a tör­téntekért — napjaink jelentős magatar­tástípusait helyezi nagyító alá.­­Wolfgang Kohlhaase neve sem ismeret­len a hazai színházkedvelők előtt. A mai dal mindig friss című komédiáját egy­aránt sikerrel mutatta be a rádió, a bu­dapesti József Attila Színház és néhány vidéki együttes is. A műben, amelyet Pós Sándor vezetésével vettek fel, ezúttal egy bohózat születését kísérhetjük nyomon. A mai irodalmi gyakorlatról, az irodalmi élet visszásságairól szóló darab főszere­peiben Gábor Miklóst, Nagy Attilát és Horváth Tivadart hallhatják. A Zebrá­­diószínházban Siklós Olga rendezésében hangzik el a magyar vonatkozású Kiszti­­hand úr című kishangjáték. A berlini „Szabó- család”, Neumannék, Budapesten is vendégeskednek. A folytatásos család­­történetből a „Vigyázzon jól a királynő­re” című epizódot sugározzák Bulla El­­mával és Csákányi Lászlóval a főszerep­ben. Az adás rendezője az NDK-ból ér­kezett vendég, Joachim Gürtner. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán művei a képernyőn Úgy tűnik, a romantika, a kalandos história a televízióban is virágkorát éli: egyszerre több olyan film forgatásán is dol­goznak, amelyek klasszikus íróink fordulatos, cselekményben gazdag regényeire, elbeszéléseire épülnek. Jókai Mór talán egyik legérdekesebb meseszövésű múlt­századi története A szerelem bolondjai, amelyből kétrészes film készül Hajduffy Miklós rendezésében. A történet főhőse elhatározza, hogy a gyakorlatban valósítja meg szellemi esz­ményképe, Machiavelli nézeteit. Nem akar többé a hatalma­sok játékszere lenni, hanem a háttérből ő szeretné irányítani politikai, gazdasági, nem utolsósorban pedig szerelmi cselszö­véseiket. Ugyancsak többrészes feldolgozásban kerül majd a kö­zönség elé Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye. Az utolsó magyar várúr, a különc Pongrácz István a könyv főszereplője, a múlt század végén, a kiegyezés után a gyors ütemben polgárosodó Magyarországon nem­ tud — és ami a legfontosabb — nem is akar átlépni az új korba. A történet megjelenése idején is nagy sikerű volt, több színpadi átdol­gozás, megfilmesítés után ezúttal Zsurzs Éva rendezésében kelnek életre Mikszáth ismert regényalakjai. A főszereplő Bessenyei Ferenc. Láthatja majd a közönség a közelmúlt egyik legjelesebb klasszikusának, Nagy Lajosnak egyik novelláját is, tévéfel­dolgozásban. A tanítvány látszólag békés szituációban képes felmutatni a két világháború közötti Magyarország kibékíthe­tetlen osztályellentéteit. Egy szegénysorsú fiatalember először nyer bepillantást a másik Magyarország mindennapjaiba, mi­közben lusta, gazdag tanítványát érettségire készíti fel. A két fiatalember között őszinte barátság szövődik, de elég egyetlen pillanat, s az úr-szolga viszony máris a maga teljes meztelen­ségében, megalázó voltában kerül a felszínre megint... A magyar irodalom egy másik jeles képviselőjéről ké­szül Illés Endre műsora. Krétarajz Kosztolányi Dezső színhá­zában címmel a Lengyel György által rendezett adásban Illés Endre a mindeddig regényíró-, novellista-, publicistaként is­merős Kosztolányi három egyfelvonásosát és két bravúros monológját vonultatja fel. A műsor erénye a műfaji-hangu­lati sokoldalúság: felvillantja a Kosztolányi-versek sajátos világát, lepergeti az Édes Anna egyik korai változatát, sőt még egy szatirikus vígjátékot is a dióhéjban. Agónia A tévészínházi bemutatók hovatovább egyenarcot öltenek, még­­ ha más-más rendező népesíti is be a színpadot. Befo­lyásolja ezt a tapasztalatot részint a mondanivaló kicsengésében hasonló té­maválasztás, részint az eszközök azonos­sága. A közeli-félközeli képvágások szin­te forgatókönyvről forgatókönyvre visz­­szaköszönő ritmusban ismétlődnek, s ez a látszólagos külsőség a játékra, megje­lenítésre is rányomja bélyegét. Miroslav Krleza kamaradrámájának tévéváltozata is az említett gyakorlatban fogant. Dömölky János rendező sem kí­vánt a stúdió falai közül kitekinteni, a kort jellemző környezetfestést a dráma mondataira és két szobabelső tálaló ké­peire bízta. A stílussá kristályosodott szo­kás szerint a szereplők a színpad törvé­nyeit követve mozogtak, a gesztusok, a hangsúlyok sem mindig a kamerákra hangszerelődtek. Krleza drámabeli hősei felesleges em­berek. Mindegyikük csinál valamit, meg­él valamiből, ennek ellenére nem talál­ják a helyüket, társadalmi kötődésük esetleges, egymáshoz való viszonyukat hazugságok, gyűlölködések határozzák meg. Felszínes érzelmeiket érdekek dik­tálják. Személyükben a talaját veszített feudális­ burzsoázia, az egyenruhából ki­vetkőzött, ám a polgári életbe beillesz­kedni képtelen katonatisztek világa tes­tesül meg. A kor, amelyben élnek, társa­dalmi változások szükségétől terhes, ám ők — lecsúszva a ranglétrákon — csupán látszólag élnek, valójában agonizálnak. Mindennek súlyát a dráma három szí­nésze osztja el (a negyedik röpke feltű­nése éppen csak hozzáad egy nevet a konfliktushoz), időben is alaposan meg­terhelve a szereplőket. Az oroszlánrész Laurának jutott, aki a saját életén két különböző jellemű férfival osztozkodott. Szemes Mari tapasztalatokban gazdagon építette fel a férjétől és a szeretőjétől más-más módon megalázott asszony alak­ját, öngyilkosságáig hihető utat járt meg. Testére szabott szerepet kapott Darvas Iván, csúszó-mászó, minden aljasságra kész bárója valódi ellenszenvre hangolta a nézőt. Sinkó László behízelgő modorá­val az abszolút ügyvéd képviselőjét állí­totta elénk. A képmutató hazugságait ke­netteljes szövegekkel takargató jogászt bizonyára az író elképzeléseivel azonosan személyesítette meg. A dráma megtekintése megerősítette azt a gyakorlat­ sugallta nézetünket, hogy a televízió a közönség szórakozás-élmény­­igényének szolgálatában két úton jár. Egyfelől vannak a cselekményes, monda­nivalójukban vékonypénzű történetek, másfelől a valódibb értékeket hordozó, stúdióba zárt arcokra komponált irodal­mi alkotások. A képernyő fogalmához kapcsolódó elképzelések is elárulhatják, hogy melyik jut el maradandóbban a né­zőkhöz. I. M. 1976. OKTÓBER 3.

Next