Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-21 / 47. szám

22 SZABAD FÖLD RADI® TELEVÍZI(g) RADI® TELEVIZ1® KÜLFÖLDI TV-MÍ­SOROKBÓL . s. '■muhi mm&uam&um. SZf.OVÁIv TELEVÍZIÓ NOVEMBER 22., HÉTI . 14.40: Hírek. 14.45: Úttörőműsor. 15.15: Publicisztika. 15.55: Slovan Bratislava In­­ter Bratislava labdarúgó-mérkőzés. 17.50: Is­kolásoknak. 18.30: Esti mese. 18.55: Ünnepi nagygyűlés közvetítése Prágából. 20.00: Tur­binák végnapjai. Tévéjáték. 21.50: Híradó, sport. NOVEMBER 23., KEDD 15.45: Hírek. 15.50: Gyermekek. 16.30: Pozsonyi híradó. 16.45: Ipari tanulóknak. 17.20: Vidám vetélkedő. 18.10: Autó-motor­­revü­. 19.00: Híradó. 19.55: Bayern Mün­chen— Cruzeiro Horizonte labdarúgó-mérkő­zés. 21.50: Híradó. 22.10: Hangverseny. NOVEMBER 24., SZERDA 16.35: Közép-szlovákiai híradó. 16.55: Technikai magazin. 17.20: Ifjú szemmel. 10.00: Vidám műsor. 18-40: Esti me­,e. 19.00: Híradó. 20.00: Tíz lépcső az aranyig! 20.50: Dalok. 21.00: Híradó. 21.20: a csillagok nem hunynak ki. Szovjet film. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK 15.35: Hírek. 15.40: Iskolásoknak. 16.30: Nyugat-szlovákiai híradó. 16.45: A szabad Kuba védelmezői. 17.10: Ifjúsági magazin. 17.55: Publicisztika. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.00: Színházi közvetítés. 21.20: Híradó. 21.55: Szórakoztató műsor. NOVEMBER 26., PÉNTEK 16.15: Hírek. 15.20: Orosz nyelvlecke. 16.45: Híradó. 17.05: Rövid filmek. 17.50: Tévéklub. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 19.30: Ünnepi hangverseny. 20.54: Nefedov mérnök kísérletei. 4. rész. 22.10: Lady Ha­­milton. Angol film. NOVEMBER 27., SZOMBAT 14.05: Hírek. 14.45: A lusták városa. Szovjet gyermekopera. 15.45: Vetélkedő. 16.25: Motor Ceské Budejovice—Tesla Par­­dubice jégkorong-mérkőzés. 19.00: Híradó és sporteredmények. 20.00: Olasz filmdráma. 21.40: Híradó. 21.50: Cirkusz-műsor. 22.40: Szemet szemért. Tévéfilm. NOVEMBER 28., VASÁRNAP 8.35: Híradó. 9.00: Gyermekeknek. 10.35: Daktori (13. rész) 11.30: Filmhíradó. 11.55: Hangverseny. 12.40: Mesefilm. 13.10: Szóra­koztató műsor. 13.55: VSZ Kosice­—Dukla praha kézilabda-mérkőzés. 15.30: Műkorcso­lyaverseny. 16.45: Színes folklór-műsor. 17.15: Tarka hajóút. Szovjet film. 19.00: Híradó. 19.50: A vasárnap verse. 20.00: Je­­nufa. Tévéjáték. 21.25: Oles Honcar portréja. 21.55: Híradó. 22.15: Hangverseny. ROMÁN televízió NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 17.45: TV-egyetem. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: TV-Híradó. 19.00 Reflektor. 19.30: Iro­dalmi-művészeti tv-újság. 20.05: Világhíradó. 20.30: Szórakoztató műsor. 21.15: TV-Híradó. NOVEMBER 19., PÉNTEK 15.00: Iskolatévé. 15.30: Francia nyelvoktatás. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: TV-Híradó. 19.00: Tudomány-Techniika. 19.40: Román film. 21.10: TV-Híradó. NOVEMBER 20., SZOMBAT 13.00: Politechnika Iasi—Dinamo Bucuresti bajnoki labdarúgó-mérkőzés. 15.20: Kulturális­­művészeti kaleidoszkóp. 15.40: A TV klubja. 16.30: A gyermekek kedvelt nősei. 16.55: Férfi kosárlabda-mérkőzés: Románia—NSZK. 18.30: TV-Hiradó. 19.00: TV Enciklopédia. 19.45: Egy sheriff New­ Yorkban című folytatásos film. 21.13: Hírek után sport. 21.30: Varieté műsor. JUGOSZLÁV televízió NOVEMBER 21., VASÁRNAP 8.45: Tv-magazin, utána adás gyermekeknek, magyar nyelven. 11.00: Napi muzsika. 11.30: Földművel­őknek. 13.30: Kritikus pont. 14.00: Disney­land. 14.50: Vasárnap délután. 20.05: Walter védi Szarajevót. Filmsorozat. 21.05: Sportszemle. 22.15: A Partizán—Hajdúk labda­rúgó-mérkőzés. (Felvételről.) NOVEMBER 22., HÉTFŐ 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Báb­játék. 18.00: Zenés műsor. 18.15: Olvasmány. 18.45: Fiatalok. 20.00: Az egyedülálló férfi. Tv­­dráma. 21.30: Kulturális adás. 22.15: Sorsok, amelyekre emlékezünk. Dokumentumfilmek. NOVEMBER 23., KEDD 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Olasz múzeumok. 18.15: Apák és fiúk. 18.45: Népi muzsika. 20.00: Riportműsor. 20.50: Rosenber­­géknek nem szabad meghalniuk. Filmsorozat. NOVEMBER 24., SZERDA 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekhíradó. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoz­tató közjáték. 20.00: Válogatás szerdán. NOVEMBER 25. CSÜTÖRTÖK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Sze­­zám utca. Gyermekműsor. 18.15: A nő ma. ’76. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Külpolitika. 20.50: Kubai filmciklus: Kantáta Cilidéért. NOVEMBER 26., PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 18.13: Népi zene. 19.15: Zöld jelzés. 20.00: Szórakoztató­zenei adás. 21.05: Két lovas. Filmsorozat. 22.15: Dokumentumadás. NOVEMBER 27., SZOMBAT 13.53: Labdarúgás: Hajdúk—Beograd. 17.50: Tanya Mali Ritben. Drámasorozat (Lsm.). 18.45: Két jó barát. Humoros adás. 20.00: Szórakoz­tató zenei adás. 21.15: Az óriás. Amerikai film. jgM [{j »Jf $ :1: U\\ November 23-án, kedden este nyolc órai kezdettel sugározza a televízió Száza­dunk című dokumantum­­film-sorozat 23. részét, melynek alcíme: a ^Törvény nevében ... Amikor Magyarország — a Jugoszlávia, majd a Szov­jetunió elleni fasiszta táma­dáshoz csatlakozva — be­lép a II. világháború had­viselőinek sorába —, az ille­gális Kommunista Párt, a baloldali háborúellenes, an­tifasiszta erők küzdelme olyan nagyméretűvé válik, amilyenre eddig még nem volt példa. Hatalmas nép­frontmozgalom bontakozik ki. A polgári ellenzék, amely akkor is aggódva figyelte Hitler hódító törekvéseit, amikor a német győzelem még valószínűnek tűnt — rövidesen felismeri, hogy a Hitler-barát politika ka­tasztrofális következmé­nyekkel jár. A Népfront ezekben a körökben is tá-t­­mogatókra talál. Ez a film a Népfront­mozgalom 1941 végén, 1942 elején lezajlott küzdelmeit, megmozdulásait ismerteti, majd azt a véres megtor­lást,, amelyet Kállay Miklós kormánya és a vezérkar al­kalmazott ellene. A Kállay­­kormány, míg egyrészt Hit­ler háta mögött titkos tár­gyalásokat folytat Hitler némelyik ellenségével — másrészt már a német ve­reség utáni időkre gondol­va igyekszik felszámolni a demokratikus, a társadalmi haladás erőit. Ez a kép még a film forgatásának időszakában készült. A sminkmester Téry Árpádot készíti elő a felvételre, aki Keresztes-Fisc­her belügyminiszter szerepét alakítja. A kép jobb oldalán: gróf Bethlen István megszemélyesítője, Suka Sándor. A rádió sugározza ISTENEK, MEGVÁLTÓK, PRÓFÉTÁK. Zoltán Péter sorozatműsora következő adásának címe: Mózes. Az eseményjátékot Dékány Kálmán­ irta. „S akkor Mózes átvezette népét a Vörös tengeren. Száraz lábbal az üldözők elől, akiket elpusztított a visszazúduló tengerár. Majd elvezette őket Kánaánba, az ígéret földjére, és törvényt adott nekik, amelyet kőtáblába vésett...” A bibliai legendák sok ezer év előtti világába vezet vissza ez a történet, mely igen sok író — Madách, Thomas Mann, Freud, Kodolányi — képzeletét megragadta. A vallástörténészetének mégis az a véleményük, hogy a legendának — mely évszá­zadok alatt öltött végleges formát az Ószövetségben — nem egyetlen személy volt a főhőse. Az eseményjáték igyekszik bemutatni Mózes, a népvezér és törvényalkotó pályafutását, a kort és a társadalmi körülményeket. (November 20., Kossuth, 8.56.) A MAGYAR RÁDIÓ KARINTHY SZÍNPADA. Az adásban a magyar szatíra és humor története elevenedik meg, pontosabban pillanatképek a XVI. századból: Ke­serű csúfolódások címmel. Minden kor humorában van valami sajátos vonás. A Dózsa parasztháború, a mohácsi vész, a török és Habsburg-terjeszkedés, a reformáció és ellenreformáció százada emberének humora szó szerint akasztófa-humor. Hiszen minden cselekedete mögött ott lappang a bizonytalanság, a számki­ve­tettség, a halál. A holnaptól sok jót nem várhat­ó tomboló életkedv, bujaság keveredik önsanyargató bűn­bánatával, a bűnök szidalmazásával, vétkek megátkozásával. A korszak szatírairodalmát jellemző asszonycsúfolók, hitviták, feddő, ostoba, moralizáló írások kapnak helyet a műsor­ban. (November 21., Kossuth, 10:00.) Salánki Hédi műsorának címe: 3x3, avagy évtizedek a magyar táncdalok vi­lágából. Az először jelentkező sorozat lehető­séget ad régi, elfeledett, vagy ma már ritkán hallott dallamok felidézésére és a legfrissebb mai slágerek lejátszására. Az elmúlt harminc évet felosztva, 1946-tól 1960-ig, majd 1960-tól, a beat-korszak kezdetétől 1970-ig, és végül 1970-től nap­jainkig mutatja be egy-egy időszak slá­gerét. (November 21., Petőfi, 15.43.) Komoly játékok Játsszunk valamit! — mondják szívesen a felnőttek is. Mivel pedig játszóhelyekben nem bővelkedünk, felaján­lotta ilyen célokra stúdióit a rádió és a televízió is. Szíves szóval hívják a vállalkozó kedvűeket, a játékban feloldódni, örömöt találni képes „túlkorosokat”. Mindenfajta vetélkedő kínálkozik: egyikben a találgatás, a nyomrabukkanás képes­ségét teszik próbára, másikban a következetes gondolkodás kap főszerepet, harmadikban a szerencsére bízzák a résztve­vők sorsát, a negyedik ebből is, abból is magába ötvöz­­va­lamit. Nézzük, nézzük, hallgattuk, hallgatjuk a játékokat, s hir­telen belénk nyilallik a felismerés: már nem is csak szóra­koztató időtöltésről van szó. Nem azért, mert a játékvezetők és a zsűritagok szigorúbban ítélik meg a feleleteket. Még csak a díjait értéke sem növekedett rohamosan (noha éppen egy tervezett játék távoli utazások lehetőségével kecsegtet). Más az ok, üzemünk láttára, fülünk hallatára történt, mégis szinte­­ észrevétlen­ül; minden játék voltaképpen az ország színe előtt zajló érettségi, kollokvium vagy szigorlat. A tanárt ta­nítványai, a fiatal lányt vagy fiút szerelmese, a házast­­járja, a dolgozót a munkatársak, a szülőt gyermekei, a nagyszülőt unokái figyelme kíséri, és bizony nem mindegy, ki hogyan intézkedik, kivágja-e a rezet, avagy éppen „leégeti” magát. Mert vajon hogyan fogadják diákjai azt a középiskolai peda­gógust, aki nem tudott Babits és a Nyugat kapcsolatáról, hogyan tekint a gyerek apjára, aki a fizika tárgyából vett legegyszerűbb kérdésbe sült bele, hogyan a beteg orvosára, aki egy népszerű operát ismert félre? A példákat — különféle viszonylatok szemszögéből nézve — folytathatnánk. Hallottunk olyan esetről, amikor ifjú sze­relmesek azért szakítottak, mert a fiú bukott egy fejtörőn. Ugyancsak egy játékban derült fény arra is, hogy némely középiskolánkban nem tanítják Arany balladáit. Természetesen könnyebb ítélkeznünk nekünk, akiknek torkát nem szorongatja az izgalom görcse, gondolatait nem bénítja a kamera- és mikrofonláz, akiknek a szíve nem akar a helyéből kiugrani. Tudjuk, hogy más nézni és szerepelni, mégis: a győzteseket megbecsüljük, a vesztesek fölött saj­nálkozunk é­s kajánkodunk is. N­­em azért beszélünk erről, hogy bárkit elriasszunk a játék­­o■k­tól, azért sem, hogy a fejtörők kérdései ezentúl gond­talanul kitalálhatók legyenek. A játékok színvonala érdekében őrizzék csak meg az ötletek magvasságát, késztessenek gon­dolkodásra, töprengésre, vegyék igénybe szellemi készletein­ket. Hanem akik az akadályok ugratására vállalkoznak, le­gyenek tisztában erejükkel, képességeikkel, a vállalt téma­körökben meglevő tájékozottságukkal. Bárhogyan felkészül­­­­het is valaki, magától értetődően előfordulhat rövidzárlat, pillanatnyi kihagyás. Mindez a játék velejárója, élénkíti az izgalmat, növeli a hitelt. A felkészülés hiányával bizonyított alkalmatlanság azonban megrontja örömünket, s árnyékot vet a játékosra is. A legbővebb gondolkodási időt tehát még az első feladat elhangzása előtt magunknak kell megszabnunk: alaposan f (gs­zoljuk meg, hogy érettek vagyunk-e milliós „tanári kar” előtt vizsgázni. Simon Emil 1976. NOVEMBER 81. Sakk, Kempelen úr! Érte már panasz a televíziót amiatt is, hogy bővebb ismereteket nyújt az angol vagy a francia történelemből, mint sa­ját históriánkból. Ilyen szempontból hé­zagpótlónak tekinthető Kárpáthy Gyula tévéjátéka, amely Mária Terézia, II. Jó­zsef és Ferenc császár korának ritkábban feldolgozott rétegeibe engedett bepillan­tást. Gondoljunk csak a szabadkőműve­sekre, de akár magára a címszereplőre is, akit ugyan többször láthattunk már a képernyőn, ám valamiféle kalandor-sze­repben. Kempelen nevére legtöbbünknek a sakkautomata fogalma „ugrik be”; a tévéjáték jóvoltából most már azt is tud­hatjuk, hogy nagyszerű tervező, kiemel­kedő gondolkodó, technikus lángelme volt, aki Watt­ gőzgépéhez szerepet szer­kesztett, egyetemet telepített át Nagy­szombatról Budára, megtervezte Schön­­brunn szökőkút-rendszerét, elgondolta a Duna—tenger víziós rendszert —, hogy munkái közül csak néhányat említsünk. (Érdekes, hogy mindezek a­ köztudatban feledésbe merültek, s valahogyan a tör­ténelemórákról is kimaradtak.) Magatartását illetően: rokonszenvezett a korában a társadalmi haladást képvi­selő jakobinus-mozgalommal, ám a csá­szároknak is híve, tanácsadója volt, bár a tévéjáték szerint néha vitatkozott velük a magyar nemzetet érintő dolgaikról. Mindezeket egy zseniális tanár felejt­hetetlen történelemórája emlékeként őrizzük, mivel a feldolgozás módja is ar­ra vallott, hogy a film készítői elsősorban ismeretterjesztésre törekedtek. A játék egy síkon bonyolódott, a színhely és a hangulatok nem késztettek csapongósva. Az első két rész lassú előkészületei után tulajdonképpen a harmadik részben iz­­zott fel igazán a dráma, s váltott isme­retterjesztésből színdarabba. Felépítését tekintve: Vinkovíts Imre és Darvas Iván gigászi párbeszéde adta a gerincét, ehhez járultak kiegészítésül a visszaemlékezések képei. Elsősorban e két jeles színésznek köszönhetjük, hogy a szavak életre keltek, légkört teremtettek, betöltötték a színteret. (Igaz, néha volt olyan érzésünk, hogy a játék stúdiót té­vesztett, rádiójátékként elevenebben megmozgatta volna képzeletünket.) Hajdufy Miklós, a történelmi játékok avatott rendezőjeként vitte színre újabb produkcióját, dicséretes színészválasz­tással. Utólag talán egyetért velünk ab­ban, hogy a három részre tagolás ebben az esetben nem tett jót a darabnak. A stúdiófeldolgozás ezúttal helyénvaló volt — a tartalom és a forma egyezőségének esete­ — a havas utcára való kitekintések azonban árulkodóan művi megoldást mu­tattak. I. M.

Next