Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
1976. NOVEMBER 21. Vadászat, puska nélkül November derekától január végéig tart a vadgazdálkodási „termés” legértékesebb részének betakarítása, a mezeinyúl hálózása. Ez ugyan nem jár a puskás vadászatok különféle örömeivel, de szükséges és hasznos egyrészt a hazai tenyésztés, másrészt az export céljaira. Ez utóbbihoz annyit, hogy egy külfölföldre szállított élő nyúlért annyi valutát kapunk, mint 30 kg vajért vagy 30 kg marhahúsért, vagy 40 darab vágott csirkéért; két élő nyúl exporthozama egy nyolcvankilós sertésével, tizenegyé pedig egy ötmázsás szarvasmarháéval ér fel. A mostani idényben mintegy kétszázezer mezeinkül befogását tervezik. A munka lényege, hogy a vadászterületek kellőképpen „nyúlas” részein a már előre felállított hálóba hajtják a nyulat. A befogást megelőzően a terepen tájékozódnunk kell, hogy a hálóállításokat minél gazdaságosabban használhassuk ki, a hálót a lehetőség szerint mindig úgy állítsuk, hogy mindkét oldalról rá tudjunk hajtani, így egy hálóállítással egymás után két területrészt is lehajthatunk. Az egyes hajtások hossza másfél, legfeljebb két kilométer legyen; ha hosszabb, a nyulak jelentős része oldalt kitör a hajtásból. A hajtásokhoz legalább 70—80 ember szükséges, a hálóhoz pedig ügyes „nyúlbefogók”. Ezek 20—30 méterre a háló előtt hasalva, a rajtuk túlfutó nyulakat felugorva, riasztják a háló felé. Egy nyúlfogóra két hálószelvényt számíthatunk. Az 1200 méter hosszú, negyven, egyenként 30 mes szelvényből összeállított hálóhoz tehát húsz „nyúlfogó” szükséges. Mindegyiknél legyen — a nyúlsűrűségtől függően — egy-két speciális láda, amibe majd a hálóból kiszedett nyulakat rakják. Kezdéskor a hajtók a hálószárnyak végéhez csoportosuljanak és innen induljanak el a hajtás megkezdésére egyenként, mint a körvadászatnál. Mindkét oldalon a terepet jól ismerő szárnyvezetők menjenek elöl, akiknek adjunk megfelelő utasítást, hogy a szárnyaknak hol kell találkozniuk. Mindkét szárnyvezető egy időben induljon a háló sarkától, és nyomukban 80—100 lépés távközökben haladjanak a hajtók. A két hajtószárny összeérése után a hajtást azonnal indítsuk meg oly módon, hogy a hajtás „fenekén”, vagyis az elöl levő hajtók azonnal jöjjenek befelé a háló irányába, míg a hajtás két oldalán levők rézsűt haladjanak a háló felé. A hajtás haladjon gyorsan, folyamatosan. Az egyenlő távközökre és a vonal betartására mindvégig ügyelni kell. A nyúlbefogást — akárcsak a vadászatot — mindig egy személy irányítja. Dr. Bertóti István Hírek Az V. Nemzetközi Házinyúl Kiállítást 1976. november 26—28-a között rendezik a csehszlovákiai Brnóban az Ipari Vásár kiállítási csarnokaiban. Hazánk egyesületi tagjai 10 fajtához tartozó 90 darab fajtiszta nyúllal vesznek részt a nemzetközi szemlén és bírálaton. Ezzel egyidejűleg a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetsége nemzeti állat- és házinyúl-kiiállítást is rendez. Az összevont kiállításon mintegy 3100 nyúl és 2900 baromfi vesz részt. Hazánkból több szakcsoport szervezetten tekinti meg a nemzetközi seregszemlét. A Román Kisállattenyésztők temesvári szervezete meghívta a Magyar Kisállattenyésztők Egyesületét, hogy 50 fajtiszta házi nyállal vegyen részt az 1977 januárjában rendezendő temesvári kisállattenyésztési kiállításon. A meghívást az egyesület elnöksége elfogadta. A budapesti Vörös Október Tsz kis állattenyésztő szakcsoportja 1976. november 27—28-án a Mezőgazdasági Kiállítás 23- as pavilonjában kiállítást rendez háztáji kisállattenyésztőieinek tevékenységéről. A kiállításon nyúl: baromfi ■ (díszbaromfi), galamb (hús, sport), prémes állatok (nutria, nyérc, csincsilla), és szőrmékből készült divatcikkek, valamint takarmányok, premixek tekinthetők meg. Részt vesz a kiállításon a Bikali és Környei Állami Gazdaság is. A Phylaxia pedig termékeit mutatja be és állategészségügyi tanácsadást nyújt A Magyar Kisállattenyésztőik Egyesületének küldöttsége Pozsonyban tartózkodik, hogy aláírja a szlovák és magyar kisállattenyésztőik közötti barátsági együttműködési szerződést és megegyezzen a Szlovákiából importálandó több száz fajtatiszta házinyúl megvásárlására. Orosházán a Békés megyei szervezet tagjai részére házi nyúl bírálói tanfolyamot tartottak. A Házinyúl Törzskönyvezés új állami szabványa és ezzel az új törzskönyvezési rendszer 1976. december 1-én lép életbe. Sz. L. TUDOMÁNY Könyvsiker: „Mit mondanak a csillagok?*4 Kulin György csillagász legújabb ismeretterjesztő könyvének címe, önmagában is olvasási vágyat ébreszt az emberben. Beszélnek a csillagok? Mesélnek valamiről, jelenről, jövőről? Belelapozunk a könyvbe, elmélyedünk a fejezetekbe, s közben nem is vesszük észre, hogy egy negyven éve csillagász, nagy tudós kézenfogva elvezet bennünket a Világegyetem titkaihoz, s közben őt magát, az útkereső, titkokat kutató embert is megismerjük. „Szokatlan stílusú könyv ez, mert vallomás” — figyelmeztet Kulin György az előszóban. Miről vall hát a természettudós? Önmagáról. Néhol csillagforróságú szenvedéllyel. Nem kevesebbről folynak a betűsorok, mint arról, hogy miként jutott el az idealizmustól a materializmusig. A Világegyetemről, az anyagról pedig azt vallja, hogy ez megismerhető, akár parányi, akár óriás formában jelenik meg előttünk. Nem gyakori eset, hogy egy természettudós így kitárulkozva, önmagát kínálja „távcsőnek”. Szinte azt mondja: ha velem látsz, velem érzel és gondolkodsz, láthatod, hogy a természet törvényei megismerhetők, az arányok, méretek, távoli és közeli, látható, láthatatlan titkok közelségbe hozhatók, érthetők. Jómagam, egy hideg téli éjszakán, amikor szépségükben pompáztak a csillagok — térkép segítségével — „felfedeztem” az Orion csillagképet. Azért idézőjeles a felfedezésem, mert ez ugyebár mosolyogtató lehet olyasvalaki számára, aki tájékozott az égbolt csillagai között. Egyedül Kulin Györgynek mondom el: minél többször néztem az Orion óriáscsillagait — csillagász számára gyermekjátéknak beillő távcsövemmel — annál többször fogott el egyszerre öröm, megilletődöttség, döbbenet és a szomorúság ... Igen, szomorúság. Minden iszonyatos távolságban, méretben, elérhetetlenségben, titokban, megközelíthetetlenségben van. Kulin György a kishitűeket is felemeli könyvében, amikor azt kutatja, parány, vagy óriás az ember? Magányos a Világegyetemben, vagy más naprendszerekben, más csillagok körül, a Földhöz hasonló bolygókon élhetnek értelmes lények? Oldalakon át, előttünk töpreng, hogy mi vagyunk mi, hol a helyünk a Világegyetemben? Leír egy derűs történetet is: „Néhány éve, egy neves politikus egy amerikai csillagvizsgálóban tett látogatást. Ez a Bryan és Taft szenátorok közötti választási harc idején történt. A látogató előtt a távcsőben felvonult az ég pompája, és közben figyelmesen hallgatta, amit a csillagász hozzáfűzött. A bemutató után a politikus megkérdezte: — Valóban, az a millió csillag nap,,mint a mi Napunk? — Igen — válaszolta a csillagász. — És e csillagoknak is lehetnek bolygóik, amelyek körülöttük keringenek ? — Igen. — És ezek a bolygók lakottak? — Ezt nem tudjuk bizonyítani, de lehetséges, hogy így van. A politikus elcsendesedett, mélyen elgondolkozott, majd ezt mondta: „ Végül is tökéletesen mindegy, hogy Bryant vagy Taftot választják meg.” Kulin György rögtön hozzáfűzi: tévedés lenne azt hinni, hogy e történet bizonyítja, miszerint a mindennapi életünk gondjai másodrendűek lesznek az ég csodái láttán. A Kozmosz nem a szentimentális érzelgősséget táplálja. „Nem is az a szerepük — írja —, hogy a méretek viszonylatában lássam jelentéktelen porszemnek magamat és problémáimat”. Arra tanítja könyvében az olvasót, hogy a Kozmosz a mi Naprendszerünk kialakulásához, a Föld és rajta az élet létrejöttének okaihoz, ezek megismeréséhez segít bennünket. Aki az atomok titkait kutatja, az a csillagok életébe igyekszik bepillantani, és fordítva: a csillagkutató Visszafordul az atomok világához. A több, mint kétszáz oldalas könyvben csillagászati mennyiségű a kérdőjeles mondat: megismerhető-e a világ, miért látja a csillagász mindig a múltat, milyen idős a Nap, a Föld és a csillagok, milyen idős a Világegyetem, mi volt az ősrobbanás, mi a táguló világ, milyen a Föld kozmikus múltja, miért élünk sugárzások záporában, meddig él a Nap, milyen lehet a Földön kívüli élet, hogyan érintkezhetünk más lakott világ élőlényeivel, mi célja, értelme van a világnak, mi a természet rendje, törvénye, hol a helye a Földnek a Naprendszerben, hol az egész Naprendszer helye a Tejútrendszerben, hány Tejútrendszer van a Világegyetemben? Az ember ösztönszerűen félni kezd e kérdésözönt olvasva, hogy egy csillagász tudás- és ismeretanyaga fényévek távolságában lehet tőlünk, ha szakmai nyelven, a fizika, matematika, kémia jelrendszereivel, képleteivel, törvényeivel kezd hozzánk beszélni. Kulin Györgytől és sok más csillagászunktól, tudósunktól nem kell emiatt tartanunk. A „Mit mondanak a csillagok” olyan egyszerűen közli velünk a legbonyolultabb természeti jelenségeket, törvényeket, hogy az már beszélgetésnek tűnik. „A távolban fát vágó ember fejszecsapását akkor halljuk, amikor a következő ütésre karja a magasba lendül. Ha a favágó tőlünk ezer méterre van, fejszecsapásának hangja három másodperc múlva éri fülünket. A hang ugyanis a levegőben egy másodperc alatt 330 métert fut be... A Hold viszont 384 000 kilométer távolságra van, onnan 1,3 másodperc alatt, a Nap 150 millió kilométeres távolságából csak 500 másodperc, azaz 8 perc és 20 másodperc alatt ér hozzánk a fény. A legközelebbi csillagról négy és negyedév alatt ér hozzánk a fény. Azt mondjuk, hogy a csillag 4,25 fényévnyire van. E csillagnak tehát csak a 4,25 éves múltját tudjuk megfigyelni”. A Tejútrendszerünkhöz legközelebb levő csillagrendszer, amelyet Androméda-ködnek nevezünk, több mint kétmillió fényévre van tőlünk. Ami most, e pillanatban ott történik, két millió év múlva érkezik hozzánk, így látja a csillagász mindig a múltat. De, miután a rádiócsillagászok immár 20 milliárd fényévnyi távolságra „látnak” — amikor még a mi Naprendszerünk nem is létezett, miután ennek korát 6 milliárd évre becsülik, — így a mi életünk keletkezése előtti idők kozmikus történéséről is tudomást szerzünk. Különben az egész Világegyetem korát 20 milliárd évre becsülik. A „Mit mondanak a csillagok” gazdag ismeretterjesztő anyagából mindössze parányi kóstolót lehet egy ilyen rövid ismertetőben kiragadni. De kinek? Erre a kérdésre is válaszolni kell. Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Elmélyedhet-e lapjaiban olyan olvasó, aki számos csillagászati cikk, tanulmány, könyv ismeretanyagát birtokában őrzi? Forgathatja e könyvet, mert az anyagi világ összefüggéseinek csodálatos láncolatával ismerkedik meg. De átléphet ezzel a könyvvel a természettudományos ismeretek kapuján az is, aki eddig nem érdeklődött a csillagok, a Naprendszerünk, életünk, a Világegyetem titkai, csodái, érdekességei iránt. A világűrkutatás korszakában élünk. Ember járt a Kozmoszban, a Holdon, laboratórium érte el a bolygónk naprendszeri társait. Csupa olyan történik a világunkban, amit követni jó és érdemes, ha egy ilyen csodálatos egyszerűséggel megírt könyv ráadásul hozzá is segít. Griff Sándor ,, Kicsoda " Kántor? A televízió ötrészes filmsorozatot kezdett el vetíteni Kántor címmel, s máris megkaptuk az első tucat érdeklődő levelet, amelyben olvasóink számtalan kérdést tettek föl. Most csak a leggyakrabban feltett kérdésekre válaszolunk összefoglalóan. A tévéfilmsorozat Szamos Rudolf két regénye — Kántor nyomoz, Kántor a nagyvárosban — alapján készült. A könyveket a Zrínyi Katonai Kiadó adta ki. Könyvárusi forgalomban jelenleg elvétve kapható, de kilátás van arra, hogy a tévéfilm nagy sikere miatt mindkét kötetet újra kiadják. Kántor történetei jórészt a valóságban is megtörténtek, de a költött részek is hitelesnek mondhatók. A filmbeli Kántor „alakítója” a Budapesti Rendőrfőkapitányság Tuskó nevű német juhász kutyája. Súlya 40 kg. Egyáltalán nem kap „kivételezett” kosztot, és semmiféle „inteligenciainjekciót” sem. Olyan okos és intelligens kutyához, mint amilyen Tuskó, bárki hozzájuthat (noha ez a kutya nem eladó, mint ahogyan néhány levélírónk gondolta), mégpedig nyolchetes korától kell foglalkozni a kutyával. Az első hónapokban naponta egykét percet kell foglalkozni vele, majd egyéves kora körül lehet elkezdeni a kiképzését. Hat hónap leforgása alatt a kutya SZABAD FÖLD . megtanul palánkon átmászni, gerendán, létrán kúszni, föl-lemenni stb. Hozzáértés, szeretet, türelem kell hozzá. TANÁCSOK Z. Ilona székesfehérvári előfizetőnk német juhász kölyköt vett. A kutya akkor kéthónapos volt, az egyik füle lekonyult. A tenyésztő azt mondta, néhány hét után „megerősödik” a jobb füle is, és föláll. Azóta egy hónap telt el, de a kutya fültartása nem javult. Válaszunk: ebben a korban műtéttel még lehet segíteni, sürgősen forduljon állatorvoshoz. Ha ezt elmulasztja, törzskönyvezett — hibás fülállású kutyáját — nem viheti kiállításra. H. János miskolci olvasónk házőrzőt szeretne venni, de sokan lebeszélik erről, mondván, hogy egy kutya 6—8 évig él. Kérdezi: igaz ez? Válaszunk: a kutya átlagos életkora 10—12 év, noha akadnak elvétve 18—20, sőt 22 évet is megélt egyedek. A kutyán 8 éves kora körül és után jelentkeznek az öregedés jelei. Az állat veszít fürgeségéből, majd 10 éve kora körül metszőfogai meglazulnak, kihullanak. Mégis azt tanácsoljuk: szerezzen be házőrzőt. B. A. TECHNIKA