Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-21 / 47. szám

1976. NOVEMBER 21. Vadászat, puska nélkül November derekától ja­nuár végéig tart a vad­gazdálkodási „termés” legértékesebb részének betakarítása, a mezei­­nyúl hálózása. Ez ugyan nem jár a puskás vadá­szatok különféle örömei­vel, de szükséges és hasz­nos egyrészt a hazai te­nyésztés, másrészt az ex­port céljaira. Ez utóbbi­hoz annyit, hogy egy külfölföldre szállított élő nyúlért annyi valutát ka­punk, mint 30 kg vajért vagy 30 kg marhahúsért, vagy 40 darab vágott csir­kéért; két élő nyúl ex­porthozama egy nyolcvan­kilós sertésével, tizen­egyé pedig egy ötmázsás szarvasmarháéval ér fel. A mostani idényben mint­egy kéts­zázezer mezei­nkül befogását tervezik. A munka lényege, hogy a vadászterületek kellőkép­pen „nyúlas” részein a már előre felállított háló­ba hajtják a nyulat. A befogást megelőzően a terepen tájékozódnunk kell, hogy a hálóállításo­kat minél gazdaságosab­ban használhassuk ki, a hálót a lehetőség szerint mindig úgy állítsuk, hogy mindkét oldalról rá tud­junk hajtani, így egy há­­lóállítással egymás után két területrészt is lehajt­hatunk. Az egyes hajtások hossza másfél, legfeljebb két kilométer legyen; ha hosszabb, a nyulak je­lentős része oldalt kitör a hajtásból. A hajtásokhoz legalább 70—80 ember szükséges, a hálóhoz pe­dig ügyes „nyúlbefogók”. Ezek 20—30 méterre a há­ló előtt hasalva, a rajtuk túlfutó nyulakat felugor­va, riasztják a háló felé. Egy nyúlfogóra két háló­szelvényt számíthatunk. Az 1200 méter hosszú, negyven, egyenként 30 m­­es szelvényből összeállí­tott hálóhoz tehát húsz „nyúlfogó” szükséges. Mindegyiknél legyen — a nyúlsűrűségtől függően — egy-két speciális láda, amibe majd a hálóból ki­szedett nyulakat rakják. Kezdéskor a hajtók a hálószárnyak végéhez cso­portosuljanak és innen induljanak el a hajtás megkezdésére egyenként, mint a körvadászatnál. Mindkét oldalon a terepet jól ismerő szárnyvezetők menjenek elöl, akiknek adjunk megfelelő utasí­tást, hogy a szárnyaknak hol kell találkozniuk. Mindkét szárnyvezető egy időben induljon a háló sarkától, és nyomukban 80—100 lépés távközökben haladjanak a hajtók. A két hajtószárny összeéré­­se után a hajtást azonnal indítsuk meg oly módon, hogy a hajtás „fenekén”, vagyis az elöl levő hajtók azonnal jöjjenek befelé a háló irányába, míg a haj­tás két oldalán levők ré­zsűt haladjanak a háló fe­lé. A hajtás haladjon gyorsan, folyamatosan. Az egyenlő távközökre és a vonal betartására mind­végig ügyelni kell. A nyúlbefogást — akárcsak a­­ vadászatot — mindig egy személy irányítja. Dr. Bertóti István Hírek Az V. Nemzetközi Há­zinyúl Kiállítást 1976. no­vember 26—28-a között rendezik a csehszlovákiai Brnóban az Ipari Vásár kiállítási csarnokaiban. Hazánk egyesületi tagjai 10 fajtához tartozó 90 da­rab fajtiszta nyúllal vesz­nek részt a nemzetközi szemlén és bírálaton. Ez­zel egyidejűleg a Cseh­szlovák Kisállatten­yész­tők Szövetsége nemzeti állat- és házinyúl-kiiállí­­tást is rendez. Az össze­vont kiállításon mintegy 3100 nyúl és 2900 baromfi vesz rész­t. Hazánkból több szakcsoport szerve­zetten tekinti meg a nem­zetközi seregszemlét. A Román Kisállatte­­nyésztők temesvári szer­vezete meghívta a Ma­gyar Kisállattenyésztők Egyesületét, hogy 50 faj­tiszta házi nyállal vegyen részt az 1977 januárjában rendezendő temesvári kisállattenyésztési kiál­lításon. A meghívást az egyesület elnöksége elfo­gadta. A budapesti Vörös Ok­tóber Tsz kis ál­lat­tenyész­tő szakcsoportja 1976. no­vember 27—28-án a Me­zőgazdasági Kiállítás 23- as pavilonjában kiállítást rendez háztáji kisállatte­­nyésztőieinek tevékenysé­géről. A kiállításon nyúl: baromfi ■ (díszbaromfi), galamb (hús, sport), pré­mes állatok (nutria, nyérc, csincsilla), és szőrmékből készült divatcikkek, va­lamint takarmányok, premixek tekinthetők meg. Részt vesz a kiállí­táson a Bikali és Környei Állami Gazdaság is. A Phylaxia pedig termékeit mutatja be és állategész­ségügyi tanácsadást nyújt A Magyar Kisállatte­nyésztőik Egyesületének küldöttsége Pozsonyban tartózkodik, hogy aláírja a szlovák és magyar kis­állattenyésztőik közötti barátsági együttműködé­si szerződést és megegyez­zen a Szlovákiából im­portálandó több száz faj­tatiszta házinyúl megvá­sárlására. Orosházán a Békés me­gyei szervezet tagjai ré­szére házi nyúl bírálói tan­folyamot tartottak. A Házinyúl Törzsköny­vezés új állami szabvá­nya és ezzel az új törzs­könyvezési rendszer 1976. december 1-én lép életbe. Sz. L. TUDOMÁNY Könyvsiker: „Mit mondanak a csillagok?*4 Kulin György csillagász legújabb ismeretterjesztő könyvének címe, önmagában is olvasási vágyat ébreszt az emberben. Beszélnek a csillagok? Mesélnek valami­ről, jelenről, jövőről? Belelapozunk a könyvbe, elmé­lyedünk a fejezetekbe, s közben nem is vesszük észre, hogy egy negyven éve csillagász, nagy tudós kézenfogva elvezet bennünket a Világegyetem titkaihoz, s közben őt magát, az útkereső, titkokat kutató embert is meg­ismerjük. „Szokatlan stílusú könyv ez, mert vallomás” — figyelmeztet Kulin György az előszóban. Miről vall hát a természettudós? Önmagáról. Néhol csillagforróságú szenvedéllyel. Nem kevesebbről foly­nak a betűsorok, mint arról, hogy miként jutott el az idealizmustól a materializmusig. A Világegyetemről, az anyagról pedig azt vallja, hogy ez megismerhető, akár parányi, akár óriás formában jelenik meg előttünk. Nem gyakori eset, hogy egy természettudós így kitárul­kozva, önmagát kínálja „távcsőnek”. Szinte azt mond­ja: ha velem látsz, velem érzel és gondolkodsz, látha­tod, hogy a természet törvényei megismerhetők, az ará­nyok, méretek, távoli és közeli, látható, láthatatlan tit­kok közelségbe hozhatók, érthetők. Jómagam, egy hideg téli éjszakán, amikor szépsé­­­gükben pompáztak a csillagok — térkép segítségével — „felfedeztem” az Orion csillagképet. Azért idézőjeles a felfedezésem, mert ez ugyebár mosolyogtató lehet olyasvalaki számára, aki tájékozott az égbolt csillagai között. Egyedül Kulin Györgynek mondom el: minél többször néztem az Orion óriáscsillagait — csillagász számára gyermekjátéknak beillő távcsövemmel — an­nál többször fogott el egyszerre öröm, megilletődöttség, döbbenet és a szomorúság ... Igen, szomorúság. Minden iszonyatos távolságban, méretben, elérhetetlenségben, titokban, megközelíthetetlenségben van. Kulin György a kishitűeket is felemeli könyvében, amikor azt kutatja, parány, vagy óriás az ember? Magá­nyos a Világegyetemben, vagy más naprendszerekben, más csillagok körül, a Földhöz hasonló bolygókon él­hetnek értelmes lények? Oldalakon át, előttünk töp­reng, hogy mi vagyunk mi, hol a helyünk a Világegye­temben? Leír egy derűs történetet is: „Néhány éve, egy neves politikus egy amerikai csil­lagvizsgálóban tett látogatást. Ez a Bryan és Taft sze­nátorok közötti választási harc idején történt. A látoga­tó előtt a távcsőben felvonult az ég pompája, és köz­ben figyelmesen hallgatta, amit a csillagász hozzáfű­zött. A bemutató után a politikus megkérdezte: — Valóban, az a millió csillag nap,,mint a mi Na­punk? — Igen — válaszolta a csillagász. —­ És e csillagoknak is lehetnek bolygóik, amelyek körülöttük keringenek ? — Igen. — És ezek a bolygók lakottak? — Ezt nem tudjuk bizonyítani, de lehetséges, hogy így van. A politikus elcsendesedett, mélyen elgondolkozott, majd ezt mondta: „ Végül is tökéletesen mindegy, hogy Bryant vagy Taftot választják meg.” Kulin György rögtön hozzáfűzi: tévedés lenne azt hinni, hogy e történet bizonyítja, miszerint a minden­napi életünk gondjai másodrendűek lesznek az ég cso­dái láttán. A Kozmosz nem a szentimentális érzelgős­séget táplálja. „Nem is az a szerepük — írja —, hogy a méretek viszonylatában lássam jelentéktelen por­szemnek magamat és problémáimat”. Arra tanítja könyvében az olvasót, hogy a Kozmosz a mi Naprend­szerünk kialakulásához, a Föld és­ rajta az élet létrejöt­­­tének okaihoz, ezek megismeréséhez segít bennünket. Aki az atomok titkait kutatja, az a csillagok életébe igyekszik bepillantani, és fordítva: a csillagkutató Visszafordul az atomok világához. A több, mint kétszáz oldalas könyvben csillagásza­ti mennyiségű a kérdőjeles mondat: megismerhető-e a világ, miért látja a csillagász mindig a múltat, milyen idős a Nap, a Föld és a csillagok, milyen idős a Világ­­egyetem, mi volt az ősrobbanás, mi a táguló világ, mi­lyen a Föld kozmikus múltja, miért élünk sugárzások záporában, meddig él a Nap, milyen lehet a Földön kí­vüli élet, hogyan érintkezhetünk más lakott világ élő­lényeivel, mi célja, értelme van a világnak, mi a ter­mészet rendje, törvénye, hol a helye a Földnek a Nap­rendszerben, hol az egész Naprendszer helye a Tejút­rendszerben, hány Tejútrendszer van a Világegyetem­ben? Az ember ösztönszerűen félni kezd e kérdésözönt olvasva, hogy egy csillagász tudás- és ismeretanyaga fényévek távolságában lehet tőlünk, ha szakmai nyel­ven, a fizika, matematika, kémia jelrendszereivel, kép­leteivel, törvényeivel kezd hozzánk beszélni. Kulin Györgytől és sok más csillagászunktól, tudósunktól nem kell emiatt tartanunk. A „Mit mondanak a csillagok” olyan egyszerűen közli velünk a legbonyolultabb ter­mészeti jelenségeket, törvényeket, hogy­ az már beszél­getésnek tűnik. „A távolban fát vágó ember fejszecsapását akkor halljuk, amikor a következő ütésre karja a magasba lendül. Ha a favágó tőlünk ezer méterre van, fejszecsa­pásának hangja három másodperc múlva éri fülünket. A hang ugyanis a levegőben egy másodperc alatt 330 métert fut be... A Hold viszont 384 000 kilométer tá­volságra van, onnan 1,3 másodperc alatt, a Nap 150 millió kilométeres távolságából csak 500 másodperc, azaz 8 perc és 20 másodperc alatt ér hozzánk a fény. A legközelebbi csillagról négy és negyedév alatt ér hoz­zánk a fény. Azt mondjuk, hogy a csillag 4,25 fényév­nyire van. E csillagnak tehát csak a 4,25 éves múltját tudjuk megfigyelni”. A Tejútrendszerünkhöz legköze­lebb levő csillagrendszer, amelyet Androméda-ködnek nevezünk, több mint kétmillió fényévre van tőlünk. Ami most, e pillanatban ott történik, két millió év múl­va érkezik hozzánk, így látja a csillagász mindig a múl­tat. De, miután a rádiócsillagászok immár 20 milliárd fényévnyi távolságra „látnak” — amikor még a mi Naprendszerünk nem is létezett, miután ennek korát 6 milliárd évre becsülik, — így a mi életünk keletkezése előtti idők kozmikus történéséről is tudomást szerzünk. Különben az egész Világegyetem korát 20 milliárd évre becsülik. A „Mit mondanak a csillagok” gazdag ismeretter­jesztő anyagából mindössze parányi kóstolót lehet egy ilyen rövid ismertetőben kiragadni. De kinek? Erre a kérdésre is válaszolni kell. Kinek ajánljuk ezt a köny­vet? Elmélyedhet-e lapjaiban olyan olvasó, aki számos csillagászati cikk, tanulmány, könyv ismeretanyagát birtokában őrzi? Forgathatja e könyvet, mert az anyagi világ összefüggéseinek csodálatos láncolatával ismer­kedik meg. De átléphet ezzel a könyvvel a természettu­dományos ismeretek kapuján az is, aki eddig nem ér­deklődött a csillagok, a Naprendszerünk, életünk, a Világegyetem titkai, csodái, érdekességei iránt. A világ­­űrkutatás korszakában élünk. Ember járt a Kozmosz­ban, a Holdon, laboratórium érte el a bolygónk nap­rendszeri társait. Csupa olyan történik a világunkban, amit követni jó és érdemes, ha egy ilyen csodálatos egyszerűséggel megírt könyv ráadásul hozzá is segít. Griff Sándor ,, Kicsoda " Kántor? A televízió ötrészes filmsorozatot kezdett el vetíteni Kántor címmel, s máris megkaptuk az első tucat érdeklődő levelet, amelyben olvasóink szám­talan kérdést tettek föl. Most csak a leggyakrab­ban feltett kérdésekre vá­laszolunk összefoglalóan. A tévéfilmsorozat Sza­mos Rudolf két regénye — Kántor nyomoz, Kán­tor a nagyvárosban — alapján készült. A köny­veket a Zrínyi Katonai Kiadó adta ki. Könyváru­si forgalomban jelenleg el­vétve kapható, de kilátás van arra, hogy a tévéfilm nagy sikere miatt mind­két kötetet újra kiadják. Kántor történetei jó­részt a valóságban is meg­történtek, de a költött ré­szek is hitelesnek mond­hatók. A filmbeli Kántor „alakítója” a Budapesti Rendőrfőkapitányság Tus­kó nevű német juhász ku­tyája. Súlya 40 kg. Egyál­talán nem kap „kivétele­zett” kosztot, és semmifé­le „inteligenciainjekciót” sem. Olyan okos és intel­ligens kutyához, mint amilyen Tuskó, bárki hoz­zájuthat (noha ez a ku­tya nem eladó, mint aho­gyan néhány levélírónk gondolta), mégpedig nyolc­hetes korától kell foglal­kozni a kutyával. Az első hónapokban naponta egy­két percet kell foglalkoz­ni vele, majd egyéves ko­ra körül lehet elkezdeni a kiképzését. Hat hónap leforgása alatt a kutya SZABAD FÖLD . megtanul palánkon át­mászni, gerendán, létrán kúszni, föl-lemenni stb. Hozzáértés, szeretet, tü­relem kell hozzá. TANÁCSOK Z. Ilona székesfehérvári előfizetőnk német juhász kölyköt vett. A kutya ak­kor kéthónapos volt, az egyik füle lekonyult. A tenyésztő azt mondta, né­hány hét után „megerősö­dik” a jobb füle is, és föláll. Azóta egy hónap telt el, de a kutya fültar­tása nem javult. Vála­szunk: ebben a korban műtéttel még lehet segíte­ni, sürgősen forduljon ál­latorvoshoz. Ha ezt elmu­lasztja, törzskönyvezett — hibás fülállású kutyáját — nem viheti kiállításra. H. János miskolci olva­sónk házőrzőt szeretne venni, de sokan lebeszé­lik erről, mondván, hogy egy kutya 6—8 évig él. Kérdezi: igaz ez? Vála­szunk: a kutya átlagos életkora 10—12 év, noha akadnak elvétve 18—20, sőt 22 évet is megélt egye­dek. A kutyán 8 éves ko­ra körül és után jelent­keznek az öregedés jelei. Az állat veszít fürgeségé­ből, majd 10 éve kora kö­rül metszőfogai meglazul­nak, kihullanak. Mégis azt tanácsoljuk: szerezzen be házőrzőt. B. A. TECHNIKA

Next