Szabad Föld, 1977. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-16 / 42. szám

22 SZABAD FÖLD KÜLFÖLDI TV-MŰSOROKBÓL SZLOVÁK TELEVÍZIÓ OKTÓBER 17., HÉTFŐ 16.35: Hírek. 16.16: Tudományos kaleidosz­kóp. 17.15: Iskolásoknak. 18.10: A szocializmus építése. 13.00: Híradó. 19.40: Tévéjáték. 21.00: Publicisztika. 21.3€: Híradó. 22.00: Szórakoz­tató műsor. 22.50: Sporteredmények. Október 1s., kedd 16.10: Ipari tanulóknak. 17.15: Folklórfilm. 18.00: Dok.-film Szlovákiáról. 18.30: Szóra­koztató műsor. 19.00: Híradó. 19.55: A Jólét országában. (NDK tévéfilm.) 21.30: Híradó. 22.00: Hangverseny. OKTÓBER 19., SZERDA 16.10: Hírek. 16.25: Ifjúsági műsor. 17.15: po­zsonyi krónika. 17.40: A hét könyve. 17.55: Autó-motorrevü. 19.00: Híradó. 19.30: Inter Bratislava—Grasshopers Zürich UEFA Kupa labdarúgómérkőzés. 21.25: Rendőrségi hírek. 21.30: Híradó. 22.00: Szórakoztató műsor. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 16.30: Hírek. 16.45: Mikropódium. 17.00: Ka­tonák műsora. 17.20: Ifjúsági magazin. 18.60: A Jazierka stúdió műsora. 19.00: Híradó. 19.30: Így lesz. (Tévéjáték.) 20.55: Zenés műsor. 21.30: Híradó. 22.05: Az elnök tanácsadója. 22.40: Rendőrségi hírek. OKTÓBER 21., PÉNTEK 16.45: Hírek. 17.00: Rövidfilmek. 17.50: Fia­talok klubja. 19.00: Híradó. 19.30: Szórakoz­tató műsor. 20.10: Kis­ komédia. 20.30: Melissa. (Tévébűnügyi film. I. rész.) 21.30: Híradó. 22.00: Rendőrségi hírek. 22.15: Szilveszter. (Színházi közvetítés.) OKTÓBER 22., SZOMBAT 15.00: Sportműsor. 17.50: Postaláda. 19.00: Híradó. 19.30: A szépség. (Tévémese.) 20.00: Történetek az életből. 21.15: Sporteredmények. 21.25: Meghívó Thermalba. (Zenés műsor.) 22.05: Melissa. (Tévékrimi 2. és 3. rész.) OKTÓBER 23., VASÁRNAP 8.45* Hírek. 9.00: Óvodások műsora. 9.55: Fér­fi a városházán. (6. rész.) 11.05: Heti kró­nika. 11.35: Vasárnapi hangverseny. 12.10: Mű­sorismertetés. 12.30: A vadon arcai. 13.00: Sportműsor. 16.20: Vasárnap a klubban. 17.15: Angyal a hegyekben. (Régi cseh filmvígjá­­ték.) 19.00: Híradó. 19.30: A vasárnap verse. 19.35: Keresztút. (Szovjet tévéfilm, 2. rész.) 21.05: Sporteredmények. 21.15: A forradalom szülöttje. (Dok.­film.) 21.40: Forma—1. autó­verseny. ROMÁN TELEVÍZIÓ OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK 15.35: Orosz nyelvoktatás. 16.05: Szabad időre ajánljuk. 16.30: Odesszai utazás. 16.50: Jogi esetek. 17.15: Fesztiválgyőztesek. 17.50: Festői Románia. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 19.10: Ifjúsági óra. 20.00: Színházi est. 21.20: Tv-híradó. OKTÓBER 11., PÉNTEK 15.05: Iskolatévé. 18.05: A szív című gyer­mekfilm. 18.30: Tv-híradó. 19.00: Fémriport. 19.25: Ítélet. Francia film. 20.50: Irodalmi­művészeti tv-újság. 21.20: Tv-híradó. OKTÓBER 15., SZOMBAT. 15.20: Ifjúsági klub. 19.20: Népi műsor. 17.05: Stan és Pan. 18.30: Tv-híradó. 19.00: Tv-En­ciklopédia. 19.45: A Kegan c. folyt. film. 20.33: szatíra és humor. 21.10: Tv-híradó. 21.23: Románcok. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ OKTÓBER 16., VASÁRNAP 8.45: Tv-magazin, utána gyermekműsor ma­gyar nyelven. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Föld­művelőknek. 13.40: A nézők és a tv. 14.10: Ro­bin Slood — filmsorozat. 15.00: Vasárnap dél­után. 19.15: Rajzfilm. 20.05: Nikola Tesla — drámasorozat. 21.15: Útirajzok. 22.05: Sport­szemle. OKTÓBER 17., HÉTFŐ 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Ifjúsági tv-stúdió. 20.00: Nagykövetek — angol tv-dráma. 21.35: Kiválasztott pillanat. 21.40: Kultúra az objektívben. 22.25: Dokumentumfilm. OKTÓBER 18., KEDD 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Nép­szerű-tudományos film. 18.45: Művelődési adás. 18.45: A zenei ifjúság nemzetközi vetélkedője. 20.00: Aktualitások. 20.50: Akciók. 21.00: A nagy háború — olasz játékfilm. OKTÓBER 19., SZERDA 13.55: Labdarúgás: Diósgyőr—Hajdúk. 16.20: Rajzfilm. 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Úttörő tv-stúdió. 18.00: Történetek Afrikáról. 18.15: Tudomány. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Zöld jelzés. 20.00: Sportműsor. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Vá­lasz mindenre. 20.00: Külpolitika. 20.50: Kapelai tüzek — jugoszláv drámasorozat. 22.20: RE­MUS ’77. (Belgrádi zenei ünnepségek.) OKTÓBER 21., PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A kis Mikula kapitány — játéksorozat gyermekek­nek. 18.45: Népi muzsika. 20.00: Show-műsor. 20.50: Szerelmi történetek — filmsorozat. 21.40: Ember és idő. 22.25: Hét tv-nap. OKTÓBER 22., SZOMBAT 15.45: Labdarúgás: Celik—Radnicki. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Szórakoztató zene. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Humoros adás. 20.30: Hétvégi ház — francia­ játékfilm. 22.15: Szórakoztató zene. A KÉPERNYŐRE KERÜL Október 18-án, kedden a 2. műsorban vetítik a Don Juan című magyarul beszélő spanyol—francia filmet, melyet John Berry rendezett. Az ismert tör­ténet kissé megváltoztatott formájában a hölgyek Don Juan szolgájába lesznek szerelmesek és mindez sok bonyodalmat okoz. Igana­­rel szerepét a népszerű, francia színész, Fernandel játssza. Október 19-én, szerdán a 20.00-kor kezdődő Ho­gyan vadásznak nyárra? című, magyarul beszélő, színes osztrák Georges Feydeau vígjátéka nyomán készült. A „félrelépéseit" vadászat ürügyével magya­rázó férj, a féltékeny fele­ség és a szerelmes barát véletlenül összetalálkozik, s az így kialakult bolondos történetet meséli el a film. A Budapesti Művészeti keretében kerül bemuta­tásra a Töröcsik Mariról készített portréfilm, Szí­nész vagyok címmel. Október 20-án, csütörtö­kön 18.25-kor folytatódik a Szovjetunió hat évtizedé­nek bemutatása, ebben a részben, a Nagy Honvédő Háború eseményeivel, a harcokkal, a végső győze­lemmel, majd az újjá­épí­tés és az imperialista kö­rök által meghirdetett hi­degháborús korszakkal is­merkedhetünk meg. A kisfilmek a nagyvi­lágból című, népszerű ösz­­szeállításban ismét talál­kozunk Frédivel és Béni­vel, a két kőkorszaki szaki­val, majd 20.40-től egy szí­nes NSZK ismeretterjesz­tő kisfilm a Nyugat-Új- Guinea mocsaras területén élő aszmatok szokásaival, kultúrájával ismertet meg. A 2. műsorban felvétel­ről sugározzák Ibsen: Peer Gynt című drámáját a Madách Színház előadásá­ban. A darab hőse, az ál­modó Jeer, aki csak csa­varogni és mesélni szeret. Élete végén rádöbben, hogy eddigi kalandokkal teli élete értelmetlenül telt el. A főbb szerepeket Pso­­ta Irén, Huszti Péter, Ben­­cze Ilona alakítják, a ren­dező: Lengyel György. Október 21-én, pénteken 20.25-től látható Vámos Miklós —, aki legfiatalabb íróinknak egyike — művei­ből készült színes össz­eál­lítás, melyben a fiatalság gondolatvilágával, életével, nehézségeivel, foglalkozik. A Felesleges mondataim című monológban a lénye­ges, fontos dolgok közhely­ként hangzanak el. A Ha­lak a parton létünk akvá­rium jellegéről vall. A Né­gyen jogászok című novella tévéfeldolgozásában egy italozásba fűlő lakásszente­­lőn keresztül a friss dip­lomás fiúk indulásának gondjaival, a „hogyan to­­vább”-al ismerkedhetünk meg. A zöld vadászkalap­ban egy ifjú pár nagy öröm­mel új lakásba költözik. Majd váratlanul betoppan hozzájuk egy rokon, Vilma néni, akinek „veszélyrög­eszméje” a fiatalok örömét megrontja. Miután a néni elmegy a veszélyérzetet nem viszi magával, hanem az Péterben él tovább. A főbb szerepeket Kern And­rás, Benkő Gyula, Harká­nyi Endre, Mádi Szabó Gá­bor, Gálvölgyi János, Már­ton András, Székelyi Jó­zsef, Jani Ildikó és Bulla Elma alakítják. A rendező: Karinthy Márton. A mű­sorban Mándy Iván beszél­get Vámos Miklóssal. Október 22-én, szomba­ton az Ady Endre Vers- és Prózamondó verseny III. elődöntőjének közvetítésé­re 18.00-tól kerül sor a nyíregyházi Tanítóképző Főiskolából. A 20­05-től lát­ható Árvácska című, színes, magyar film Móricz Zsig­­mond kislány hősének szo­morú sorsát, a nevelő szü­lőkhöz fűződő kapcsolatait mutatja be. Október 23-án, vasárnap 2015-től pereg Oscar Wilde egyik népszerű színdarab­jának, a Bunbur­ry című művének színes, angol té­­véfilm-változata. Nálunk a Madách Színház előadásá­ból ismert vígjáték két jó barát, John és Algerhon szó­rakoztató történetét mond­ja el. Időnként mindketten, egy kitalált személyre hi­vatkozva, elmenekülnek a megunt környezetükből és ez félreértéseket eredmé­nyez. Gálvölgyi János és Marton András a péntek esti té­véjátékban A Bunburry női főszerep­lője A Rádió sugározza Emlékeztető — az első tanárokra, taní­tókra, Kispista István műsora. Neves me­zőgazdasági szakemberek — állami díja­sok, kitüntetett téeszelnökök, egyetemi professzorok, miniszterhelyettes és mi­­niszter — emlékeznek hajdani oktatóik­ra, azokra a tanítókra, tanárokra, akik elindították és segítették őket a mezőgaz­dasági tudományok megismerésében. (Október 16., vasárnap, Kossuth.) Csörsz árka mellett. A Jászság első ta­nyai diákotthonának alapítója Faragó János tanár és felesége. Tapasztalataikról, élményeikről, és küzdelmeikről szól Nagy Piroska riportja. (Október 17... hétfő, Pe­tőfi.) Európai otthonok — bukaresti lakások. A sorozat mostani adásában a román fő­város építkezéseihez látogat el a riporter, Nagy Izabella. Egyrészt a földrengés által megrongált lakások helyreállításáról szá­mol be, másrészt az új lakások komfort­járól, berendezéséről tájékoztatja a hall­gatókat. (Október 17., hétfő, Kossuth.) Törvénykönyv. Szigethy Anna népszerű sorozatműsorának alcíme: Mitől jogerős egy bírósági ítélet? Egy kilenc éve randa­lírozó „csendháborító” ügyében indított kilakoltatási pert az illetékes IKV. Az ítélet két éve jogerős, de azóta sem tör­tént semmi. Az eset kapcsán a végre nem hajtott ítéletekről s a végrehajtás feltéte­leiről szól a műsor. (Október 18., kedd, Kossuth.) Mit láttunk Somlóvásárhelyen? A bu­dapesti Radnóti Gimnázium néhány ta­nulója nyár végén szociográfiai gyűjtő­­úton járt a községben, osztályfőnökük ve­zetésével. Hogyan látták a falu életét, gondjait, mennyire reális az a kép, ame­lyet a gimnáziumi oktatás fest a mai fa­lusi életről? — ez a témája Varsányi Gyula riportjának. (Október 19., szerda, Kossuth.) Megyek a tanácsra. A tolnai rádiós ak­ció keretében Bátaszék tanácsának mun­káját és a vonzáskörzetébe tartozó tele­pülések lakosságának ellátását mutatja be Juhász Judit riportja. (Október 20., csü­törtök, Kossuth.) Barangolás a balatoni felvidéken cím­mel jelentkezik a győri stúdió műsora. A balatoni felvidék természeti szépségei a kirándulók ezreit csábítják ide minden évszakban. Az egykori vulkánok bazalt láváin évezredes múltra tekint vissza a szőlőművelés. Badacsony környéke a mű­vészek, festők és költők kedvelt lakhelye volt már a múlt században is. Itt élt Kis­faludy Sándor, Egri József itt festette leg­híresebb képeit. A Bakonyból lefutó gyors vizű patakok partján hajdan vízimalmok álltak, egy közülük, az örvényes­, ma is működik. A védetté nyilvánított paraszt­házakban a környék népművészetét, céhes iparát láthatják az érdeklődők. (Október 20., csütörtök, Petőfi.) Népművelők fóruma. Pest megye több községében új kezdeményezésekkel pró­bálják segíteni a bejáró munkások mű­velődését, tájékozódását. Tóalmáson pél­dául a reggeli buszokon magnetofonról rövid műsort sugároznak, melyben hírt adnak­­arról, mi történt előző nap a falu­ban és a gyárban, milyen kulturális ese­ményekre várják aznap az érdeklődőket. (Október 20., csütörtök, Kossuth.) Nyitott könyv A sorozat céljáról, hivatásáról, megje­lenési formájáról indulása óta folyik a vita. A műsor szerkesztői bizonyos fokig kiszolgáltatottak, hiszen nincs sok lehető­ségük a válogatásra, azt kell feldolgoz­­­niuk, amit a könyvkiadás kínál. Tapasz­talatunk szerint a sorozat körül folyó vi­tában eddig is a műveké volt a döntő szó. A siker titka szinte receptszerűen kife­jezhető: végy egy remek könyvet stb. Mint ahogyan gyöngyszemre lelhettünk Szabó Magda Régimódi történet című re­gényével. A műsor — szokás szerint — két rész­re oszlott. Egyikben az író beszélgetett Kocz­kás Sándorral, a másikban megele­venedtek a könyv lapjai. Mindkettőről külön-külön érdemes megemlékezni. Sza­bó Magda rendkívül rokonszenves egyé­niség, varázsa a képernyőn is átsugáralt. Méltó társa volt Koczkás Sándor, aki ér­tő közreműködésével bontotta ki az író és műve fontos mondanivalóját. A megelevenedett művet emlékezetes­­tévéélményeink sorában jegyeztük fel. Nem egészen egy órába sűrítve olyan fe­szes drámát láthattunk, amelyet tanul­mányként is ajánlhatunk a műsorkészí­tők figyelmébe. A remek mindenkor ké­pes arra, hogy megszólaltatói­t is magával ragadja. Sulyok Mária és Tolnay Klári felejthetetlenné formált alakjai mellett kitűnőt nyújtott Almási Éva és Schütz Ila is. Ami a legfontosabb: emberek módján voltak gonoszkodók, szeretetre méltók, egy igazi család valódi otthonába csöp­penve láttuk, éltük át a konfliktusokat, s nem színpadról szóltak hozzánk. A magas hőfokú előadást Lengyel György vezé­nyelte, hibátlanul. Témák Milyen is az ember? A művész a maga módján sokféleképpen válaszolhat erre. Dömölky János úgy kezdte, hogy a kér­dés feltevését is megfilmesítette. Tucat­nyi arc és hang váltakozott a képernyőn, bátrak és bátortalanok, magabiztosak és zavartak. Dömölky sokrétűséggel kívánta ábrázolni, hogy ugyanaz a kérdés csak­nem minden azonos életkorában hason­lóképpen megfogalmazódik, s ki-ki egyé­niségétől függően keresi rá a feleletet. Ez azonban egyáltalán nem olyan kérdés, amelyet egyetlen szóval, mondattal elin­­tézh­etünk. Bele kell mélyednünk, ezer ol­dalról kell fürkésznünk, vizsgálódnunk, s akkor talán tétován felmutathatjuk az eredményt: íme, ilyen. Ahogyan Galgóczi­ novellaremeke tette, amelyet Horváth Sándor érett alakítása formált még életerősebbé. A sírásó vallo­mása kegyetlen valóságismerettel írja le a harácsoló kapzsiságot, az önös érdekből burjánzó szélsőségeket. Ennek ellentéte­lét­ a közösségért élő ember mutatta fel a textilmunkás szocialista brigád tagjai­nak ugyancsak művészi alapossággal meg­rajzolt arcképe. Dömölky kísérletező ked­ve a dokumentumfilmben kevesebb táp­­talajra talált, s a pontos ábrázolásnál többre nem törekedett. Így is meghök­kentett azonban az asszonyok életmódja, el is gondolkozhatott: vajon csakugyan elégedettek lehetünk-e a munkások kö­rülményeit jellemző statisztikai adatok ismeretének birtokában? A Túrógombóc című nagyszerű Csurka-írás színrevitele az embernek — és a rendezőnek — ismét másféle arcát villantotta fel. Csurka a nagy jóképű értelmiségit csalta csapdájába, s a bohóckodó fintorgástól sem idegen­kedve nevettetett. A jellemábrázolás és általánosítás művészi fokán teremtett alakjainak kiemelkedő két szélső pontja Haumann Péter — a locsogó-fecsegő, semm­it sem mondó riporter — és Avar István — a szűkszavú „magas személyi­ség” vett. A centrális kérdések megvita­tására összecsődített okos emberek kép­telenek voltak a butaságról bölcs monda­tokat, sarkigazsá­gokat megfogalmazni, ahelyett a saját énjükkel példálóztak róla. A négyféle téma a nézőben nem állt, össze közös élménnyé. Százharmincöt perc műsoridő a képernyőn egyvégtében amúgy is elég hosszú. Kissé csodálkoztunk is, hogy a mindig műgonddal szerkesztő, tö­mörítő Dömö­ky ilyen erőpróbának tete ki közönségét. A kompozíció — szándékát tekintve — nem­ vetekedhetett sem a Gyilkosokkal, sem a Miért ?-tel. I. M. 1977. OKTÓBER 16.

Next