Szabad Föld, 1978. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-12 / 7. szám

22 SZABAD FÖLD RÁDIÓ. TELEVÍZIÓ f­ran­k, KÜLFÖLDI TV- MŰSOROKBÓL SZLOVÁK televízió FEBRUÁR 13., HÉTFŐ 15.15: Hírek. 15.30: Publicisztika. Francia nyelvlecke. 16.40: Hírek. Sport. 17.15: Publicisztika. 19.00. 19.30: A tizenegyedik parancsolat, téki­ 20.35: Válaszolunk nézőinknek. Híradó. FEBRUÁR 14., KEDD 15.10: Iskolásoknak. 16.55: Vetélkedő. 17.35: Hobby-műsor. 17.45: Publicisztika. 18.10: A Szovjetunió történetéből. 19.00: Hír­adó. 20.10: Parasztok. (Lengyel filmsorozat 5. rész) 21.20: Híradó. FEBRUÁR 15., SZERDA 15.20: Hírek. 15.25: Iskolásoknak. 15.50: Egészségünkért. 16.35: Ifjúsági magazin. 17.45: Autósok-motorosok. 18.15: Magazin a Szovjetunióról. 19.00: Híradó. 19.40: Svédor­szág —Csehszlovákia jégkorong-mérkőzés. 21.30: Híradó. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK 14.40: Hírek. 14.45: Iskolásoknak. 16.40: Publicisztika. 17.15: Ifjúsági magazin. 18.00: Fórum. 19.00: Híradó. 19.30: vetélkedő. 20.25: Az átlag élet ötöde. (Tévéjáték) 21.25: A rendőrség hírei. 21.30: Híradó. FEBRUÁR 17., PÉNTEK 15.50: Hírek. 17.55: Plzen—Zbrojovka Brno labdarúgó-mérkőzés. 17.55: Publicisztika. 18.10: Fúvószene. 19.00: Híradó. 19.30: Hang­verseny. 20.10: Copperfield Dávid. (Tévéso­rozat 1. rész) 21.05: Publicisztika. 21.30: Híradó. 22.20: Az aknák feltámadása. (Tévé­játék) FEBRUÁR 18., SZOMBAT 14.00: Kamcsatka. (Dok. film) 14.30: Pub­licisztika. 15.55: Gyerekeknek. 17.30: Csalá­di posta. 18.10: Rallye Monte Carlo. 19.00: Híradó. 19.30: A vesszőkosár titka. (7. rész) 20.00: Vetélkedő. 20.40­­: Cseh filmkomédia. 22.15: Sporteredmények. 22.25: Táncfesztivál. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP 8.00: Hírek. 8.15: Gyerekeknek. 11.00: Ta­vaszidézés. 12.15: Pozsonyi zene. 12.55: Hí­rek. 13.30: Afrika állatvilága. 14.00: Fürdő­városok vetélkedője. 15.15: A bambuszlány. 16.40: Klublátogatáson. 17.20: Novák úr. (Régi cseh film) 19.00: Híradó. 19.30: A vasárnap verse. 19.35: A széltörte fák és olt­ványok időszaka. (Tévéjáték) 20.45: Februári napló. 20.55: Karel Gott énekel. 21.55: Sporteredmények. 22.05: SI VB. ROMÁN televízió FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 15.05: Iskolatelevízió. 15.35: Orosz nyelv­­oktatás. 16.05: A szabad idő hasznos eltölté­séhez. 16.20: Utazás a földgömbön. 16.40: Román dalok. 17.10: Jogi tanácsok. 17.30: Sportműsor. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: TV-Híradó. 19.15: Viharos szél Színdarab. 20.30: Fiatalok órája. FEBRUÁR 10., PÉNTEK 15.05: Iskolatelevízió. 15.35: Francia nyelv­­oktatás. 16.05: Német nyelvű adás. 18.05: A szív című gyermekfilmsorozat. 18.30: TV­Híradó. 19.15: A nagy ügy. Olasz film. 20.55: Kulturális híradó. 21.25: TV-Híradó. FEBRUÁR 11., SZOMBAT 14.30: Fiatalok klubja. 15.30: Steaua—Di­namó röplabda (férfi) mérkőzés. 17.00: A hét politikai eseményei. 17.20: stan és Pan. 18.30: TV-Híradó. 18.50: Telenciklopédia. 19.30: A gyeptenger. Amerikai film. 21.25: TV-Híradó. 21.30: Szatíra és humor. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ FEBRUÁR 12., VASÁRNAP 9.00: Barázdák — faluműsor, utána gyermek­műsor magyar nyelven. 11.00: Népi muzsi­ka. 11.30: Földművelőknek. 13.30: A zöld terv is­kolája. 14.00: Kritikus pont. 14.30: Sivatagban és őserdőben — filmsorozat gyermekeknek. 15.20: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A névsorból töröltek visszatér­ve. 21.00: Úti­rajzok. 21.50: Sportszemle. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: If­júsági adás. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A tubadur­i tv­-dráma. 21.15: Kiválasztott pillanat. 21.20: Kulturális műsor. 22.20: Dokumentumfilm. FEBRUÁR 14., KEDD 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Úttörő tv-híradó. 18.15: Olvasmány. 18.45: Szerbia ze­nei tájképei. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Jelzések. 20.50: Akciók. 21.00: Hamis vád — amerikai film FEBRUÁR 15., SZERDA 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Szó és betű. 18.45: Csevegés a zenéről. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Válogatás szer­dán. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyer­mekműsor. 18.15: Tudomány. 18.45: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vá­lasztmányi tagok — drámasorozat. 22.00: Álar­cosbál — opera. FEBRUÁR 17., PÉNTEK _ 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Játsz­­szunk színházat. 18.15: Választási fórum. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A színpad fényei. 20.55: Én, Claudius — filmsorozat. 22.05: Az acélt megedtük — dokumentumsorozat. FEBRUÁR 18., SZOMBAT 15.15: Sportműsor. 16.15: Sintérbogár — jugo­szláv film. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Szín­ház a házban (ism.). 19.15: Rajzfilm. 20.01: Sze­rencsejátékos Cincinnatiból — angol játékfilm. 21.55: Szórakoztató-zenei sorozat. 23.00: Hét év­­nap. 16.10: 16.50: Híradó. (Tévéjá­ 21.30: A BUNKER Hogyan reagál a nagyközönség, ha három estén át — havi ötvenért — odasze­gezik a tévékészülékhez, s a külvilággal való minden más kapcsolatától elvágják? Valószínűleg így: végre egy fantasztikus játék, amelyet nem nyomtak agyon szem­kápráztató technikai trükkökkel. Zsoldos Péter és Boldizsár Miklós „felfedezte”, hogy az emberben zajló folyamatok érdekfeszítőbbek, sokrétűbbek, mint a sípoló­­sziszegő-recsegő űrképek, vagy az érintés nélkül nyíló-csukódó ajtók. Arra is rá­jöttek, hogy egy látszólag egyszerű képlet is érdeklődést válthat ki. Letértek hát a kitaposott útról, elhagyták a szokásos sablonokat, nem száguldoztak a Hold körül, nem népesítették be a képernyőt idegen bolygókról közeledő, ellenséges szándékú lényekkel. Az ötlet: hogyan viselkedik az ember rendkívüli körülmények között, a külvi­lágtól elzárva — régóta foglalkoztatja a tudományt,m ilyenfajta kísérleteket a való­ságban is folytattak. Az idegenek összezártságából adódó súrlódások, az idegössze­roppanásig feszített helyzetben bekövetkező tragédiák mértéke és foka természe­tesen a társadalmi körülmények függvénye. A bunkerben együtt élt nők és férfiak megnyilvánulásaiból egyértelműen egy háborús hisztériát szító, neutronbombákkal fenyegetőző rendszer polgárai. Az ország nevét nem mondták ki, nem is volt fon­tos. Az általánosítás éppen arra utalt, hogy ilyen és ehhez hasonló kísérletek, or­szágos méretű nyugtalanságkeltések a tőkés országokban bárhol előfordulhatnak. A játék írói hozzáértéssel adagolták a feszültséget, finom árnyalatokkal bonyo­lították a cselekményt, s ügyeltek arra is, hogy mindig történjék valami. A néző valóban nem unatkozott. Elgondolkoztunk ugyan azon, hogy az önként jelentke­zett alanyoknak voltaképpen semmi okuk sem lett volna, arra, hogy a kísérleti módszerek miatt háborogjanak. Aztán úgy véltük, hogy nem meggyőződésből, ha­nem a gondjaikon segítő magas pénzösszegért vállalták a megpróbáltatásokat, anél­kül, hogy erejük, tűrőképességük határaival ők maguk is tisztában lettek volna. Horváth Ádám vállalta a legnehezebbet: a viszonylag szűk térben úgy kel­lett mozgatnia tizennégy színészt, hogy mindenki hangsúlyt kapjon, elkülöníthető egyéniséggé váljék. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kiválasztott színészeket szinte naponta látjuk-halljuk, ennek ellenére tudtak újítani, és kevesebbet figyel­tük megszokott hangsúlyaikat, gesztusaikat. A mesteri rendezés mindegyikükből mást, szokatlant formált, s képről-képre magas fokú hozzáértésről tanúskodott Igaza volt Horváth Ádámnak abban is, hogy érezhetően több gondot fordított a bunker lakóira, mint a kísérletet irányító tudósokra, katonákra. A játék hármas ta­golásával sem vált vontatottá, s a kamera szinte dokumentumszerűen kísérte a „két­lábú fehéregerek” átalakulását. A néhol tapasztalható ritmuslassulás a történet hi­telét erősítette. Vitatható volna a Lenton-házaspár (Sinkovics Imre és Gombos Katalin) civako­­dásainak részletes ábrázolása azért is, mivel az események mozgatásában egyéb­ként alig volt szerepük. Eggyé vált a figurával Inke László. Tetszett Esztergályos Cecília, egy-egy arcfintorítással is hangulatot teremtett. Szilágyi Tibor, a mindenre elszánt Long, zömében eszköztárának ismertebb külsőségeit használta. A többiek is komolyan vették feladatukat, biztos szövegtudásuk, mozgásuk határozott rende­zői elképzelésekre utalt Egyetlen jellemző eset a film hatásáról: a második részt követő napon óraközi szünetben az iskola folyosójára kizúdult gyereksereg élénken vitatta, hogy az atom­támadás híre igaz lehet-e, vagy csak a kísérlet része? S mert nem tudtak meg­egyezni, a tanárt kérték fel döntőbírónak. — Vaklárma! — mondta határozottan a tanár. Elképzelhető, hogy a befejezés ismeretében mekkorát nőtt a tekintélye! I. M. Több mint száznegyven alkotást neveztek a miskolci tévéfilmfesztiválra Befejeződtek a nevezések a május 11. és 17. között megrendezendő miskolci tévéfilmfesztiválra — jelentették be az el­múlt héten Miskolcon, a fesztivál elő­készítő bizottságának ülésén. Balogh Mária, a fesztivál igazgatója elmondotta, hogy hat kategóriában — híradó-, dokumentum-, riport-, tudósí­tás, tudományos-ismeretterjesztő, vala­mint portré­filmek — több mint száz­negyven alkotásból válogatja ki az elő­­zsűri azokat a filmeket, amelyeket Mis­kolcon, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa székházában a közönség előtt vetítenek. A városban tizenegy helyen szervez­nek társadalmi zsűrit, közte a lillafüredi Palota-szállóban, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Az ott elhang­zott vélemények alapján kategóriánként adják ki a közönség­díjat. Az előkészítő bizottság ülésén döntés született arról is, hogy több helyen ren­deznek kihelyezett vetítést, így többek között Borsodnádasdon, ahol a nagyköz­ségről és a gyárról készült film ősbemu­tatóját tartják. Sor kerül közönségtalálkozóra is. Le­nin városban a televízió külpolitikai, a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben sport, míg Ózdon az ifjúsági és oktatási műsorokat vitatják meg. Megrendezik a TV-fórumot is, ahol a TV vezetői vála­szolnak a hallgatók kérdéseire. Készülő tévéjátékok Polgár András: Házi kon­cert. Házikoncert a győztes la­kásából, nyilvános, egyenes adásban: ez a történetben szereplő zenei vetélkedő el­ső díja. Sokszor esett már szó arról, hogy ahová a filmesek, tévések kivonul­nak forgatni, ott „kő kö­vön nem marad”. Ám ar­ról ritkábban esik szó, hogy némelyek milyen erőfeszí­tésekre és nevetséges ötle­tekre képesek azért, hogy nyilvánosság előtt szerepel­hessenek! Haragosak békül­­nek és békések jönnek in­dulatba, különösen akkor, amint ezúttal is, nem ép­pen az és úgy történik, amit, és ahogyan elképzel­tek. A kamera és a nézők­ből lett szereplők „küzdel­méről” szól a komédia. Karinthy Ferenc: Bösen­­dorfer. A kétszemélyes prózai já­ték nem ismeretlen a té­vénézők előtt. Különböző színpadokon játszották és zenés formában az elmúlt év őszén a rádió is bemu­tatta. Az operát Hidas Fri­gyes komponálta. A darab tartalma:­ egy esős hétfői napon, amikor még a tévé sem sugároz műsort, egy fiatalember szokásos una­loműzéséhez folyamodik, előveszi az újságot, és az apróhirdetések közül kisze­melve egyet, különböző hangokon felhívja annak feladóját és „halálra gyöt­­ri”. Ezen a napon a kisze­melt áldozat egy idős asz­­szony, aki Bösendorfer zon­goráját kínálja eladásra­­ igényes vevőnek. Suppe: Boccaccio. A bécsi klasszikus ope­rett mesterének ez a min­denütt sikert arató darab­ja magába foglal néhány frivol novellát Boccaccio Decameronjából. Az egész darabom átsüt a középkor szigorú vallásos, a test örö­meit tagadó embertelen szemlélet alól való féke­vesztett felszabadultság, a szerelem öröme és ez pá­rosul az áradó, jókedvű, ne­mes bécsi szórakoztató ze­nével. A szereplők legtöbb­je kitűnő operaénekesek hangját kérte kölcsön, már csak azért is, mert Suppe muzsikájának előadása nem könnyebb, mint bár­melyik operáé. 1978. FEBRUÁR 12. A RÁDIÓ sugározza Falurádió. Ezen a héten a fő téma a zárszámadás. Minden nap egy-egy helyszínen felvett zárszámadási tapasztalat, tanul­ság, észrevétel kap helyet a so­rozatban. Tekintettel a februári mezőgazdasági könyvhónapra, szintén minden nap bemutat­nak egy-egy könyvet, illetve szerzőt is... Néhány hét múl­va jön a tavasz: miképpen ké­szülődnek a gazdaságokban, a kertészetekben és milyen gond­jaik vannak... A három fő té­ma mellett napi események egé­szítik ki a reggeli Falurádiót. (Február 13—19-ig, Kossuth 5,40.) Sajtókonferencia a Központi Statisztikai Hivatalban. Hazánk és népünk — a számok tükré­ben. Hogyan látják a statiszti­kusok az ország népesedését, gazdaságát, társadalmi mozgá­sait, mit mondanak rólunk az 1977-es számadatok? Bálint Jó­zsef államtitkár vezetésével a KSH vezetői válaszolnak az új­ságírók és a hallgatók kérdései­re. (Február 13., hétfő, Kos­suth.) Az öregek Európában. Széll Júlia műsora Moszkvában ké­szült egy szociális otthonban. Ám a műsor nemcsak az otthon öregjeiről beszél, hanem szó lesz a 60 éven felüli moszkvaiakról — akik közül 400 ezren még dolgoznak —, az idős emberekre fordított figyelemről és az anya­giakról is. (Február 13., hétfő, Kossuth.) Törvénykönyv: „Másfél évem elveszett...’ A társadalombizto­sítási jogszabályok különleges és igen szigorú feltételekhez kö­tik a nyugdíjnál beszámítható éveket. Ha például valaki a köz­­szolgálatban dolgozott — és az ezt igazoló okiratai elvesztek —, tanúkkal, mint egyébként, nem igazolhatja az ott töltött időt. Indokoltak-e ezek a megköté­sek, van-e mód arra, hogy a törvényes, de ugyanakkor mél­tánytalan határozatot megvál­toztatják? Ezekről a kérdésekről beszél a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának ve­zetőjével Kapás Irén szerkesz­tő-riporter. (Február 14. kedd, Kossuth.) Kimaradtam a nyolcadikból. Balogh István riportja. Minden erőfeszítés ellenére, évről évre újratermelődik azoknak a szá­ma, akik nem végzik el az ál­talános iskolát. Előrejutásuk szinte lehetetlen a mai viszo­nyok között. Bár a többségük­ben segédmunkásként dolgozók anyagilag nem járnak rosszul, később egyre többen bánják meg mulasztásukat (Február 15., szerda, Kossuth.) Tanya a városban címmel a Nyíregyházi Stúdió műsora je­lentkezik. Több ezren élnek a nagy alföldi város, Debrecen ta­nyavilágában. Kismacs, Nagy­­m­acs, Haláp, Fancsika és még jónéhány társuk megyeszerte is­mert külterületi település. Ho­gyan élnek, mennyiben érzik magukat városinak, mi köti őket Debrecenhez? — erről ad képet Ágoston István és Vámos Nóra riportja (Február 16., csütörtök, Petőfi.) Szigetlakók. Lehet-e ma elzár­kózni szocialista társadalmunk fejlődésétől. Lehet-e külön uta­­kon járni? Egy hatvani család megpróbálta és válságba jutott Visszautasították a tanács és az emberek segítségét, bezárkózva maguknak éltek. Közben körü­löttük új lakótelep épült, s a tervek szerint az ő házukat is le kellett bontani. Hogyan aka­dályozták minden eszközzel a kisajátítást, nehezítették a mun­kát és miként végződött a bo­nyolulttá vált ügy — ezt mond­ja el Nagy Piroska riportja. (Február 17., péntek, Kossuth.)

Next