Szabad Föld, 1978. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-14 / 20. szám
22 SZABAD FÖLD RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ SZLOVÁK TELEVÍZIÓ MÁJUS 15., HÉTFŐ 16.00: Hírek. 16.15: Francia nyelvlecke. 17.15: Iskolásoknak. 18.10: Publicisztika. 19.00: Híradó. 19.30: Tévéjáték. 20.45: Publicisztika. 21.30: Híradó. 22.00: Sporteredmények. 22.20: Szovjet művészek műsora. MÁJUS 16., KEDD 15.40: Hírek. 15.55: Úttörők lapja. 16.35: Béke-kerékpárverseny. 17.15: Ipari tangóknak. 17.45: Faipar. 18.10: Dalok. 19.00: Híradó. 19.30: A Szovjetunió története. 20.05: Martina nővér (NDK-tévéjelenet). 21.30: Híradó. 22.00: Zenei magazin. MÁJUS 17., SZERDA 15.45: Ifjú szemmel. 16.15: Nyugat-szlovákiai érdekességek. 16.45: Béke-kerékpárverseny. 17.35: Humoreszkek. 17.50: A hét könyvei. 17.55: Autósok, motorosok. 18.25: A szürke Volga. 19.00: Híradó. 19.30: Rövidfilmek. 21.30: Híradó. 22.00: A rendőrség jelenti. 22.05: Szórakoztató műsor. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK 16.10: Publicisztika. 16.30: Úttörők műsora. 16.45: Béke-kerékpárverseny. 17.20: Ifjúsági magazin. 18.00: Szórakoztató műsor. 19.00: Híradó. 19.30: Tévéjáték. 21.00: Dokumentumok. 21.25: KRESZ-műsor. 21.30: Híradó. 22.05: Ifjúsági magazin. MÁJUS 19., PÉNTEK 15.10: A vörös üsző (tévéfilm). 16.30: Béke-kerékpárverseny. 17.15: Bolgár népzenei műsor. 17.35: A vadon világa. 18.00: Folklórműsor. 19.00: Híradó. 19.30: Szórakoztató műsor. 20.20: 07-es, jelentkezzen! (Lengyel bűnügyi filmsorozat.) 21.25: Dalok. 21.30: Híradó. 22.15: Oh, édes otthon (belga film). MÁJUS 20., SZOMBAT 15.20: Nemzetközi röplabdamérkőzések. 16.50: Gyerekeknek. 17.50: Találkozás IV. Károllyal. 18.30: Postaláda. 19.00: Híradó. 19.30: No, megállj csak! (6. rész). 19.40: Vidám műsor. 20.25: Amerikai film. 21.25: Sporteredmények. 22.00: Szórakoztató család-vetélkedő. MÁJUS 21., VASÁRNAP 8.00: Hírek. 8.15: Gyerekeknek. 11.10: Heti filmhíradók. 11.40: Vasárnapi hangverseny. 12.20: Hírek. 12.55: Tudnak-e az állatok gondolkodni? 13.30: Motocrossz VB. 16.00: Béke-kerékpárverseny. 16.30: Kívánsághangverseny. 17.20: A kasszafúrók (cseh bűnügyi film). 19.00: Híradó. 19.30: Ma még lenyugszik a nap (tévéjáték). 21.15: Sportműsor. 22.25: Kultúra '78. 23.05: Jozef Kohder áriákat énekel. ROMÁN TELEVÍZIÓ MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK 14.05: Sportműsor. 16.20: Jogi tanácsok. 16.40: Jamaicai riport. 17.00: Jégkorong VB. 17.55: Festői Románia. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 18.50: Gazdasági újdonságok. 19.05: Ifjúsági óra. 20.10: Szólista est. 21.20: Tv-híradó. MÁJUS 12., PÉNTEK 14.05: Sportműsor. 18.05: A szív c. gyermekfilm. 18.30: Tv-híradó. 19.15: A sounder című amerikai film. 20.55: irodalmi-művészeti műsor. 21.25: Tv-híradó. MÁJUS 13., SZOMBAT 12.30: Déli koncert. 13.15: Ismeretlen Bukarest. 13.40: Melódiák. 14.00: Stadionműsor. 15.40: Ifjúsági klub. 16.40: Kulturális-művészeti szemle. 17.10: Bel- és külpolitikai események. 17.30: Chaplin-filmek. 18.30: Tv-híradó. 18.50: Enciklopédia. 19.40: A seriff. Amerikai Western-film. 21.20: Humor és szatíra. 21.40: Tvhíradó. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MÁJUS 14., VASÁRNAP 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Földművelőknek. 12.30: A tudás — vagyon. 13.40: A nézők és és a TV. 14.10: Agathon Sax és ünnep Bichepingben — film gyermekeknek és fiataloknak. 15.25: Vasárnap délután. 20.00: Hétvége. 21.00: Dokumentumadás. 21.50: Sportszemle. MÁJUS 15., HÉTFŐ 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Ifjúsági adás. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A sötétség harapása — TV-dráma. 21.30: Kiválasztott pillanat. 21.35: Kulturális adás. 22.35: Dokumentumfilm. MÁJUS 16., KEDD 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Irodalom. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Jelzések — belpolitika. 20.50: Munkavédelem. 21.00: Harlan Country. Amerikai film. MÁJUS 17., SZERDA 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Búzavirág — gyermekműsor. 18.15: önigazgatás. 18.45: Népszerű zene. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Szabad szerda. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK 14.25: Ökölvívó VB. 17.35: Gyermekműsor. 18.25: Vetélkedő. 18.55: Olaszország—Jugoszlávia labdarúgó-mérkőzés. 20.50: ökölvívó VB. MÁJUS 19., PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: A Jugoszláv légierő fejlődése. 18.45: Zeneklub. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Jugoszláv show. 21.05: Éjszakák és nappalok — filmsorozat. 21.55: Tito a repülősök között. 22.40: Korunk dossziéja. 1954. 23.40: Hét TV-nap. MÁJUS 20., SZOMBAT 15.50: Labdarúgás. Trepca—Rijeka. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Színház a házban. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 19.55: ökölvívó VB, döntő. 22.45: A marseilleiek klánja — amerikai film. HU. külföldi TV-MŰSOROKBÓL. Franciska Gyárfás Miklós drámai művei sorra-rendre bizonyítják, hogy az író szándéka a színjáték valódi hivatásának visszaállítása. Darabjaiban a szín és a játék önállóan, ám mégis egységben él, a színész és a néző közös belefeledkezéssel mondja, illetve hallgatja az író szövegét. Tulajdonképpen ritkán hágja át a klasszikus dramaturgia szabályait, mégis úgy tetszik, hogy fütyül mindenfajta törvényszerűségre. Franciska nagy ötlet volt, s a színhelyéül választott gyerekszoba felmentette az írót a valósághű ábrázolás kötelezettségei alól, megszabadította valamennyi kötöttségtől. Képzeletét mintegy felhatalmazta, hogy merészen szárnyaljon, s még a nézők nehezebben mozduló gondolataival se törődjék. A módszer buktatóit persze csak az vállalhatja, aki sötétben is biztosan eligazodik. Vagy mondjuk így: jégre csak az menjen, aki tud korcsolyázni. Ami a nézőt illeti: az „arabszuvurd” felé hajló játék elsősorban csak azoknak szerzett örömet, akik hagyták magukat sodortatni, s önfeledt nevetésüket köznapi bosszúságok nem fékezték. Gyárfás a visszaemlékezésnek szokatlan megelevenítésével élt. Rendszerint ugyanis a múltra pillantó szereplőt látjuk, s az emlékek az ő gondolataiból sugároznak ki. Ebben a darabban a megelevenedett életképek, szereplőit láttuk, ám a képzelődő maga rejtve maradt. Az alakok magatartása, a szekrényajtón közlekedő szereplők viselkedése világossá tette, hogy a felnőttek tótágast álltak, szavaik, cselekedeteik egy gyermeklélek álmodozásaiból teremtődtek újjá. Kerényi Imre rendezése könnyed mozgékonysággal alkalmazkodott a szövegjátékos fordulataihoz. S mert a szereplők általában megfeleltek az író által elképzelteknek, a játék egységes maradt. Abban már nem lehetünk biztosak, hogy a Franciska és a hasonlók megvalósítása, hangulata, ötletei maradéktalanul eljutnak minden nézőhöz. S mert várható, hogy az irodalmi kifejezésformák sokféleségében a groteszk mind több teret hódít, időszerű volna a tv kísérleti színpadának mielőbbi megvalósítása. A nyíltan bevallott szándék szaporíthatná az érdeklődők számát, s a bosszankodók vitorlájából kifogná a szelet. Mindig szívesen nézzük az „öröm-színházat”, amelynek előadása a szereplőket is jó kedvre deríti, a modorosságokat pedig lefaragja. Káldy Nóra finom humorérzéke az előadás egyik erőssége volt. Nevéhez fűződik a darab legemlékezetesebb jelenete, a játék tíz kockával. Horesnyi László láthatólag szívesen komédiázott. Pádua Ildikó bizonyította, hogy nemcsak házmesterszereplőre alkalmas. Békés Itala ember és papagáj ötvözete illet a darab hangulatához. Ügyes ötlet volt Horesnyi hangját Paudits Béla szájmozgásával megszólaltatni. Nagyszerű volt a kis Ladányi Dániel Süni szerepében. Az előadást megelőző romantikus ismertetés, s az utána következő darab másfajta hangvételével ugyancsak zavarba ejthette a tájékozatlan nézőt. I. M. Deltácska felnőtté lett... Az osztályba belépő tanárt minden alkalommal húsz-harminc gyerekszempár vizsgáztatja. Milyennek látszik, mi olvasható le az arcáról, békés-e vagy mérges és egyáltalán: mire számíthatnak a felelők? Az Iskola televízió műsoraiban megjelenő tanár és órája az ismétlések során sem változik, olyan amilyennek a felvételkor rögzítették. Az unalmassággal fenyegető állandóság megtörésére eszelték ki a játékosabb formákat. Erről beszélgettünk Kopper Judit szerkesztővel, az ITV-ben sikeresen tevékenykedő fiatal pedagógusok egyikével. A kisiskolásoknak készült programok eredeti célja az elmaradottabb helyeken működő pedagógusok segítsége volt. A tévé az iskola felszereléséből hiányzó szemléleti eszközöket pótolta. A képernyőn megjelent tanító néhány gyerek társaságában tartotta meg óráját, amely ebben a formában a valóságos iskolákhoz hasonlított Hamar felmerült a gondolat: a tévé eszközeinek széles körű felhasználásával műsort kell csinálni, szórakoztatva tanítani. Az órákról nem szorulhat ki a humor, a vers, a játék, a zene, bohóc, bűvész is megjelenhet, az ismeretek tartós elsajátításának érdekében. S jó, ha a szakanyagot írók, költők, zeneszerzők képzeletvilága varázsolja színes üveggolyóvá. A gyerekeknek mindez nem szokatlan, hiszen az oktatás és a szórakoztatás nem egy tévéműsorban szerencsésen ötvöződik, például a Cimborában, a Papírsárkányban, a Perpetuum mobilében. Így aztán a tanítás, az iskola sem azonosul a kicsinyekben az érdektelenség fogalmával. A néha formabontó kísérleteket a pedagógusok örömmel fogadták. Meggyőződhettek erről az ITV munkatársai országjárásuk során, amikor bőven volt részük kedves meglepetésekben. Sok iskolában képmagnóra vették a műsorokat és az irodalomórák tananyagába iktatták. A tévépedagógusok szándéka, törekvése röviden meghatározható: szüntelenül keresni az újat, a korszerűt. Ilyen meggondolások nyomán született, s gyorsan népszerűvé vált a Deltácska, az évek óta közkedvelt Delta kisöccse. (A gyerekek nagy örömére mindkettőt Kudlík Júlia vezeti. Személyében a képernyőre kivetítődő felnőtt-gyerek egyenlőség növeli a műsor hitelét.) A filmbeszámolók rugalmasan kapcsolódnak a mindenkori tananyaghoz, ám a természetnek és a technikának olyan tartományaiba is elvezznek, amelyek tankönyvek és szóbeli előadások révén nem közelíthetők meg. Példának említjük az állatok szaporodásának sokrétű bemutatását. Ilyen szempontból nézve a Deltácska felnőtté lett, olyan felnőtté, akit okossága, szívélyessége, derűje, játszó kedve a gyerekek kedvencévé avatott. Mi a szerkesztő feladata? Ismertetnie kell a tantervet, a jelen gyakorlatát éppúgy, mint az ezredfordulóig előretekintő elképzeléseket. (Bizony, a pedagógia „élcsapata” már 2000-ben jár!) Egy-egy műsor élettartama általában öt év, aztán elfárad, túlhaladja az idő, megújulásra szorul. Szereplése folyamán gyerekek százezrei előtt mutatkozik be, fogadtatásáról zömében közvetlen tapasztalatok nyomán szerezhetnek képet. Élményszámba menő jó érzés, ha a levelek távoli, ismeretlen nevű településekről érkeznek. Az egyik Deltácskában feladatul tűzték ki a jövő közlekedésének rajzos ábrázolását. Az eredmény — mondjuk azt: meglepetéssel szolgált? Ma már talán magától értetődő: a tanyai gyerekek ugyanolyan csoda járműveket álmodtak, mint a városiak. Ez a látszólag apró jel óriási változásokról ad hírt. A tévé szilárdan áthidalta a lakóhelyek különbözőségéből következő életforma és gondolkodás közötti, bevehetetlennek hitt szakadékokat. Simon Emil A RÁDIÓ SUGÁROZZA Faluról — mindenkinek. Búzás Andor és Kovács Jenő sorozatműsorának alcíme: A puttonytól a szüretelő kombájnig. Számtalan ősi egyszerű „részszerszám” szolgálta és segítette évszázadokon át a szőlőtermesztést. Az új, a növény természetéhez igazodó, az embert jó segítő konstrukciók bevezetéséig az emberi gondolkodásmód is alaposan átalakult. A szüretelő kombájn viszonylag új jelenség, de a „termésmentés” indítékai néhol akadályozzák az elterjedést. Korszerű emberi gond-e, jogosult-e az óvatosság? (Május 14., vasárnap, Kossuth.) •» Szivárvány. Ezúttal a nevetés tükrében nézhetjük meg mai önmagunkat, Boros János közkedvelt műsorában. A nevetés különböző árnyalataival ismerkedhetünk meg a mosolytól a kacagásig, a boldog mosolytól, az elnéző mosolytól, a vidám nevetéstől, a gúnyos nevetéstől, a keserű nevetéstől, a harsány nevetéstől, az önfeledt, felszabadult kacagásig... (Május 14., vasárnap, Petőfi.) Jelenidőben. Kondor Katalin műsora az ügyvédekről szó. Életünket, kapcsolatainkat behálózzák a különböző jogviszonyok — és mert magunktól nem tudnánk eligazodni bennük, mindenért ügyvédhez fordulunk. A társadalom fejlődésével nemhogy csökkent volna, de talán még nőtt is az igény a speciális szakma képviselői iránt. Ügyvédnek lenni ma is jól jövedelmező, amellett a társadalom által is értékelt foglalkozás. (Május 14., vasárnap, Petőfi.) Napjaink erkölcse. Petress István sorozatának alcíme: „Maradjunk a kaptafánál?” A közéletiség és a politizálás napjaink egyik erősödő, széles körű igénye, s ez egybeesik a szocialista erkölcs értékeivel. Minthogy ennek mond ellent a közöny és a passzivitás, a két jelenséget egymással szembeállítva mutatja be a műsor. (Május 15., hétfő, Kossuth.) Törvénykönyv: „Magyarországon szeretnék élni” Szigethy Anna műsora. A megnövekedett idegenforgalom hatására megsokasodott a hazatelepülni, ideköltözni, ideházasodni akarók száma. Az állampolgárságról, a vagyoni kérdésekről, a nyugdíjfolyósításról, a külföldre, vagy az onnan járó gyermektartásról kíván felvilágosítani a műsor. (Május 16., kedd, Kossuth.) Nagydíjak nyomában. Május 17-én nyit a tavaszi BNV. Amikor ezt az adást hallják, már eldőlt, kik és mivel nyerték az idei nagydíjakat. A Rádió munkatársai a riportokban arra keresnek választ, milyen előny, erkölcsi vagy anyagi haszon reményében neveznek egyegy terméket a nagydíjra, és mi lesz ezek sorsa a vásárzárás után. Sokéves tapasztalat, hogy a nagydíjas termékek zömét nem gyártják, „elfelejtik” ... (Május 16., kedd, Kossuth.) Új falusi krónika. A községi tanácsoknak sokszor csekély az anyagi lehetőségük a község célszerű és esztétikus fejlesztésére. Ám a helyi üzemeknek és az ott lakóknak egyaránt közös érdekük, hogy a kerítésükön túl is lássanak: járdát, utat, parkot, játszóteret is adjanak a falunak. Baksán például a helyi termelőszövetkezet facsemetéket, virágmagokat visz ki a házakhoz, hogy aztán egy-egy utca lakói közösen parkosítsanak. Másutt fuvarral, kaviccsal segítenek az üzemek, s társadalmi munkában készülnek az utak és járdák. (Május 17., szerda, Kossuth.) Egyedül, de miért? Füle Pál bányászszal beszélget Varga Rudolf. Füle Pál néhány éve még traktoros volt, de már akkor faluszerte ismerték „olvasás-mániáját”. Azóta „megette” a téeszt a terjeszkedő Visontai Hőerőmű. Füle Pál is átment a bányába, de a munkahelyváltoztatás nem jelentett számára életforma-változást. Szellemi társai téesztag korában sem voltak, ma sincsenek. Miért? (Május 18., csütörtök, Kossuth.) 1978. MÁJUS 14.