Szabad Föld, 1978. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-14 / 20. szám

22 SZABAD FÖLD RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ SZLOVÁK TELEVÍZIÓ MÁJUS 15., HÉTFŐ 16.00: Hírek. 16.15: Francia nyelvlecke. 17.15: Iskolásoknak. 18.10: Publicisztika. 19.00: Híradó. 19.30: Tévéjáték. 20.45: Pub­licisztika. 21.30: Híradó. 22.00: Sporteredmé­nyek. 22.20: Szovjet művészek műsora. MÁJUS 16., KEDD 15.40: Hírek. 15.55: Úttörők lapja. 16.35: Béke-kerékpárverseny. 17.15: Ipari tangók­nak. 17.45: Faipar. 18.10: Dalok. 19.00: Hír­adó. 19.30: A Szovjetunió története. 20.05: Martina nővér (NDK-tévéjelenet). 21.30: Hír­adó. 22.00: Zenei magazin. MÁJUS 17., SZERDA 15.45: Ifjú szemmel. 16.15: Nyugat-szlová­kiai érdekességek. 16.45: Béke-kerékpárver­seny. 17.35: Humoreszkek. 17.50: A hét könyvei. 17.55: Autósok, motorosok. 18.25: A szürke Volga. 19.00: Híradó. 19.30: Rövid­­filmek. 21.30: Híradó. 22.00: A rendőrség jelenti. 22.05: Szórakoztató műsor. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK 16.10: Publicisztika. 16.30: Úttörők műsora. 16.45: Béke-kerékpárverseny. 17.20: Ifjúsági magazin. 18.00: Szórakoztató műsor. 19.00: Híradó. 19.30: Tévéjáték. 21.00: Dokumentu­mok. 21.25: KRESZ-műsor. 21.30: Híradó. 22.05: Ifjúsági magazin. MÁJUS 19., PÉNTEK 15.10: A vörös üsző (tévéfilm). 16.30: Bé­ke-kerékpárverseny. 17.15: Bolgár népzenei műsor. 17.35: A vadon világa. 18.00: Folklór­­műsor. 19.00: Híradó. 19.30: Szórakoztató műsor. 20.20: 07-es, jelentkezzen! (Lengyel bűnügyi filmsorozat.) 21.25: Dalok. 21.30: Híradó. 22.15: Oh, édes otthon (belga film). MÁJUS 20., SZOMBAT 15.20: Nemzetközi röplabdamérkőzések. 16.50: Gyerekeknek. 17.50: Találkozás IV. Ká­rollyal. 18.30: Postaláda. 19.00: Híradó. 19.30: No, megállj csak! (6. rész). 19.40: Vidám mű­sor. 20.25: Amerikai film. 21.25: Sportered­mények. 22.00: Szórakoztató család-vetélkedő. MÁJUS 21., VASÁRNAP 8.00: Hírek. 8.15: Gyerekeknek. 11.10: Heti filmhíradók. 11.40: Vasárnapi hangverseny. 12.20: Hírek. 12.55: Tudnak-e az állatok gondolkodni? 13.30: Motocrossz VB. 16.00: Béke-kerékpárverseny. 16.30: Kívánsághang­verseny. 17.20: A kasszafúrók (cseh bűnügyi film). 19.00: Híradó. 19.30: Ma még lenyug­szik a nap (tévéjáték). 21.15: Sportműsor. 22.25: Kultúra '78. 23.05: Jozef Kohder áriákat énekel. ROMÁN TELEVÍZIÓ MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK 14.05: Sportműsor. 16.20: Jogi tanácsok. 16.40: Jamaicai riport. 17.00: Jégkorong VB. 17.55: Festői Románia. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 18.50: Gazdasági újdonsá­gok. 19.05: Ifjúsági óra. 20.10: Szólista est. 21.20: Tv-híradó. MÁJUS 12., PÉNTEK 14.05: Sportműsor. 18.05: A szív c. gyer­mekfilm. 18.30: Tv-híradó. 19.15: A sounder című amerikai film. 20.55: irodalmi-művészeti műsor. 21.25: Tv-híradó. MÁJUS 13., SZOMBAT 12.30: Déli koncert. 13.15: Ismeretlen Buka­rest. 13.40: Melódiák. 14.00: Stadionműsor. 15.40: Ifjúsági klub. 16.40: Kulturális-művészeti szemle. 17.10: Bel- és külpolitikai események. 17.30: Chaplin-filmek. 18.30: Tv-híradó. 18.50: Enciklopédia. 19.40: A seriff. Amerikai Wes­­tern-film. 21.20: Humor és szatíra. 21.40: Tv­­híradó. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MÁJUS 14., VASÁRNAP 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyer­mekműsor magyar nyelven. 11.00: Népi mu­zsika. 11.30: Földművelőknek. 12.30: A tu­dás — vagyon. 13.40: A nézők és és a TV. 14.10: Agathon Sax és ünnep Bicheping­­ben — film gyermekeknek és fiataloknak. 15.25: Vasárnap délután. 20.00: Hétvége. 21.00: Dokumentumadás. 21.50: Sportszemle. MÁJUS 15., HÉTFŐ 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Művelődési műsor. 18.45: Ifjúsági adás. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A sötétség harapása — TV-dráma. 21.30: Ki­választott pillanat. 21.35: Kulturális adás. 22.35: Dokumentumfilm. MÁJUS 16., KEDD 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Irodalom. 18.45: Né­pi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Jelzések — belpolitika. 20.50: Munkavédelem. 21.00: Harlan Country. Amerikai film. MÁJUS 17., SZERDA 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Bú­zavirág — gyermekműsor. 18.15: önigazga­tás. 18.45: Népszerű zene. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Szabad szerda. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK 14.25: Ökölvívó VB. 17.35: Gyermekműsor. 18.25: Vetélkedő. 18.55: Olaszország—Ju­goszlávia labdarúgó-mérkőzés. 20.50: ököl­vívó VB. MÁJUS 19., PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű TV-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: A Jugoszláv légierő fejlődése. 18.45: Zeneklub. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Jugoszláv show. 21.05: Éjszakák és nappalok — filmsorozat. 21.55: Tito a re­pülősök között. 22.40: Korunk dossziéja. 1954. 23.40: Hét TV-nap. MÁJUS 20., SZOMBAT 15.50: Labdarúgás. Trepca—Rijeka. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Színház a házban. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis tit­kai. 19.20: Rajzfilm. 19.55: ökölvívó VB, döntő. 22.45: A marseilleiek klánja — ame­rikai film. HU. külföldi TV-MŰSOROKBÓL. Franciska Gyárfás Miklós drámai művei sorra-rendre bizonyítják, hogy az író szándéka a színjáték valódi hivatásának visszaál­lítása. Darabjaiban a szín és a játék önállóan, ám mégis egy­ségben él, a színész és a néző közös belefeledkezéssel mondja, illetve hallgatja az író szövegét. Tulajdonképpen ritkán hág­ja át a klasszikus dramaturgia szabályait, mégis úgy tetszik, hogy fütyül mindenfajta törvényszerűségre. Franciska nagy ötlet volt, s a színhelyéül választott gye­rekszoba felmentette az írót a valósághű ábrázolás kötelezett­ségei alól, megszabadította valamennyi kötöttségtől. Képzele­tét mintegy felhatalmazta, hogy merészen szárnyaljon, s még a nézők nehezebben mozduló gondolataival se törődjék. A módszer buktatóit persze csak az vállalhatja, aki sötétben is biztosan eligazodik. Vagy mondjuk így: jégre csak az menjen, aki tud korcsolyázni. Ami a nézőt illeti: az „arabszuvurd” felé hajló játék első­sorban csak azoknak szerzett örömet, akik hagyták magukat sodortatni, s önfeledt nevetésüket köznapi bosszúságok nem fékezték. Gyárfás a visszaemlékezésnek szokatlan megelevenítésé­­vel élt. Rendszerint ugyanis a múltra pillantó szereplőt lát­juk, s­ az emlékek az ő gondolataiból sugároznak ki. Ebben a darabban a megelevenedett életképek, szereplőit láttuk, ám a képzelődő maga rejtve maradt. Az alakok magatartása, a szekrényajtón közlekedő szereplők viselkedése világossá tette, hogy a felnőttek tótágast álltak, szavaik, cselekedeteik egy gyermeklélek álmodozásaiból teremtődtek újjá. Kerényi Imre rendezése könnyed mozgékonysággal alkal­mazkodott a szöveg­játékos fordulataihoz. S mert a szereplők általában megfeleltek az író által elképzelteknek, a játék egy­séges maradt. Abban már nem lehetünk biztosak, hogy a Franciska és a hasonlók megvalósítása, hangulata, ötletei ma­radéktalanul eljutnak minden nézőhöz. S mert várható, hogy az irodalmi kifejezésformák sokféleségében a groteszk mind több teret hódít, időszerű volna a tv kísérleti színpadának mielőbbi megvalósítása. A nyíltan bevallott szándék szapo­ríthatná az érdeklődők számát, s a bosszankodók vitorlájá­ból kifogná a szelet. Mindig szívesen nézzük az „öröm-színházat”, amelynek előadása a szereplőket is jó kedvre deríti, a modorosságokat pedig lefaragja. Káldy Nóra finom humorérzéke az előadás egyik erőssége volt. Nevéhez fűződik a darab legemlékezete­sebb jelenete, a játék tíz kockával. Horesnyi László látható­lag szívesen komédiázott. Pádua Ildikó bizonyította, hogy nemcsak házmesterszerepl­őre alkalmas. Békés Itala ember és papagáj ötvözete illet a darab hangulatához. Ügyes ötlet volt Horesnyi hangját Paudits Béla szájmozgásával megszó­laltatni. Nagyszerű volt a kis Ladányi Dániel Süni szerepé­ben. Az előadást megelőző romantikus ismertetés, s az utána következő darab másfajta hangvételével ugyancsak zavarba ejthette a tájékozatlan nézőt. I. M. Deltácska felnőtté lett... Az osztályba belépő tanárt minden al­kalommal húsz-harminc gyerekszempár vizsgáztatja. Milyennek látszik, mi ol­vasható le az arcáról, békés-e vagy mérges és egyáltalán: mire számíthat­nak a felelők? Az Iskola televízió műso­raiban megjelenő tanár és órája az is­métlések során sem változik, olyan ami­lyennek a felvételkor rögzítették. Az unalmassággal fenyegető állandóság megtörésére eszelték ki a játékosabb for­mákat. Erről beszélgettünk Kopper Judit szerkesztővel, az ITV-ben sikeresen te­vékenykedő fiatal pedagógusok egyiké­vel. A kisiskolásoknak készült programok eredeti célja az elmaradottabb helyeken működő pedagógusok segítsége volt. A tévé az iskola felszereléséből hiányzó szemléleti eszközöket pótolta. A képer­nyőn megjelent tanító néhány gyerek társaságában tartotta meg óráját, amely ebben a formában a valóságos iskolák­hoz hasonlított Hamar felmerült a gondolat: a tévé eszközeinek széles körű felhasználásával műsort kell csinálni, szórakoztatva taní­tani. Az órákról nem szorulhat ki a hu­mor, a vers, a játék, a zene, bohóc, bű­vész is megjelenhet, az ismeretek tartós elsajátításának érdekében. S jó, ha a szakanyagot írók, költők, zeneszerzők képzeletvilága varázsolja színes üveg­golyóvá. A gyerekeknek mindez nem szokatlan, hiszen az oktatás és a szóra­koztatás nem egy tévéműsorban szeren­csésen ötvöződik, például a Cimborában, a Papírsárkányban, a Perpetuum mobi­­lében. Így aztán a tanítás, az iskola sem azonosul a kicsinyekben az érdektelen­ség fogalmával. A néha formabontó kísérleteket a pe­dagógusok örömmel fogadták. Meggyő­ződhettek erről az ITV munkatársai or­szágjárásuk során, amikor bőven volt részük kedves meglepetésekben. Sok is­kolában képmagnóra vették a műsorokat és az irodalomórák tananyagába iktat­ták. A tévépedagógusok szándéka, törekvé­se röviden meghatározható: szüntelenül keresni az újat, a korszerűt. Ilyen meg­gondolások nyomán született, s gyorsan népszerűvé vált a Deltácska, az évek óta közkedvelt Delta kisöccse. (A gyere­kek nagy örömére mindkettőt Kudlík Júlia vezeti. Személyében a képernyőre kivetítődő felnőtt-gyerek egyenlőség nö­veli a műsor hitelét.) A filmbeszámolók rugalmasan kapcsolódnak a mindenkori tananyaghoz, ám a természetnek és a technikának olyan tartományaiba is el­­vezznek, amelyek tankönyvek és szóbeli előadások révén nem közelíthetők meg. Példának említjük az állatok­ szaporodá­sának sokrétű bemutatását. Ilyen szem­pontból nézve a Deltácska felnőtté lett, olyan felnőtté, akit okossága, szívélyes­sége, derűje, játszó kedve a gyerekek kedvencévé avatott. Mi a szerkesztő feladata? Ismertetnie kell a tantervet, a jelen gyakorlatát éppúgy, mint az ezredfordulóig előrete­kintő elképzeléseket. (Bizony, a pedagó­gia „élcsapata” már 2000-ben jár!) Egy-egy műsor élettartama általában öt év, aztán elfárad, túlhaladja az idő, megújulásra szorul. Szereplése folyamán gyerekek százezrei előtt mutatkozik be, fogadtatásáról zömében közvetlen ta­pasztalatok nyomán szerezhetnek képet. Élményszámba menő jó érzés, ha a le­velek távoli, ismeretlen nevű települé­sekről érkeznek. Az egyik Deltácskában feladatul tűzték ki a jövő közlekedésé­nek rajzos ábrázolását. Az eredmény — mondjuk azt: meglepetéssel szolgált? Ma már talán magától értetődő: a tanyai gyerekek ugyanolyan csoda járműveket álmodtak, mint a városiak. Ez a látszólag apró jel óriási válto­zásokról ad hírt. A tévé szilárdan áthidalta a lakóhe­lyek különbözőségéből következő élet­forma és gondolkodás közötti, bevehetet­lennek hitt szakadékokat. Simon Emil A RÁDIÓ SUGÁROZZA Faluról — mindenkinek. Búzás An­dor és Kovács Jenő sorozatműsorának alcíme: A puttonytól a szüretelő kom­bájnig. Számtalan ősi egyszerű „rész­szerszám” szolgálta és segítette évszáza­dokon át a szőlőtermesztést. Az új, a növény természetéhez igazodó, az em­bert jó segítő konstrukciók bevezetéséig az emberi gondolkodásmód is alaposan átalakult. A szüretelő kombájn viszony­lag új jelenség, de a „termésmentés” in­dítékai néhol akadályozzák az elterje­dést. Korszerű emberi gond-e, jogosult-e az óvatosság? (Május 14., vasárnap, Kos­suth.) •» Szivárvány. Ezúttal a nevetés tükré­ben nézhetjük meg mai önmagunkat, Boros János közkedvelt műsorában. A nevetés különböző árnyalataival ismer­kedhetünk meg a mosolytól a kacagá­sig,­­ a boldog mosolytól, az elnéző mosolytól, a vidám nevetéstől, a gúnyos nevetéstől, a keserű nevetéstől, a har­sány nevetéstől, az önfeledt, felszaba­dult kacagásig... (Május 14., vasárnap, Petőfi.) Jelenidőben. Kondor Katalin műsora az ügyvédekről szó. Életünket, kapcso­latainkat behálózzák a különböző jog­viszonyok — és mert magunktól nem tudnánk eligazodni bennük, mindenért ügyvédhez fordulunk. A társadalom fej­lődésével nemhogy csökkent volna, de talán még nőtt is az igény a speciális szakma képviselői iránt. Ügyvédnek len­ni ma is jól jövedelmező, amellett a társadalom által is értékelt foglalkozás. (Május 14., vasárnap, Petőfi.) Napjaink erkölcse. Petress István so­rozatának alcíme: „Maradjunk a kapta­fánál?” A közéletiség és a politizálás napjaink egyik erősödő, széles körű igé­nye, s ez egybeesik a szocialista erkölcs értékeivel. Minthogy ennek mond ellent a közöny és a passzivitás, a két jelen­séget egymással szembeállítva mutatja be a műsor. (Május 15., hétfő, Kossuth.) Törvénykönyv: „Magyarországon sze­retnék élni” Szigethy Anna műsora. A megnövekedett idegenforgalom hatására megsokasodott a hazatelepülni, ideköl­tözni, ideházasodni akarók száma. Az állampolgárságról, a vagyoni kérdések­ről, a nyugdíjfolyósításról, a külföldre, vagy az onnan járó gyermektartásról kíván felvilágosítani a műsor. (Május 16., kedd, Kossuth.) Nagydíjak nyomában. Május 17-én nyit a tavaszi BNV. Amikor ezt az adást hallják, már eldőlt, kik és mivel nyer­ték az idei nagydíjakat. A Rádió mun­katársai a riportokban arra keresnek vá­laszt, milyen előny, erkölcsi vagy anya­gi haszon reményében neveznek egy­­egy terméket a nagydíjra, és mi lesz ezek sorsa a vásárzárás után. Sokéves tapasztalat, hogy a nagydíjas termékek zömét nem gyártják, „elfelejtik” ... (Má­jus 16., kedd, Kossuth.) Új falusi krónika. A községi tanácsok­nak sokszor csekély az anyagi lehetősé­gük a község célszerű és esztétikus fej­lesztésére. Ám a helyi üzemeknek és az ott lakóknak egyaránt közös érdekük, hogy a kerítésükön túl is lássanak: jár­dát, utat, parkot, játszóteret is adjanak a falunak. Baksán például a helyi ter­melőszövetkezet facsemetéket, virágma­gokat visz ki a házakhoz, hogy aztán egy-egy utca lakói közösen parkosít­sanak. Másutt fuvarral, kaviccsal segí­tenek az üzemek, s társadalmi munká­ban készülnek az utak és járdák. (Má­jus 17., szerda, Kossuth.) Egyedül, de miért? Füle Pál bányász­­szal beszélget Varga Rudolf. Füle Pál néhány éve még traktoros volt, de már akkor faluszerte ismerték „olvasás-má­niáját”. Azóta „megette” a téeszt a ter­jeszkedő Visontai Hőerőmű. Füle Pál is átment a bányába, de a munkahely­változtatás nem jelentett számára élet­forma-változást. Szellemi társai téesz­­tag korában sem voltak, ma sincsenek. Miért? (Május 18., csütörtök, Kossuth.) 1978. MÁJUS 14.

Next