Szabad Föld, 1978. július-december (34. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-19 / 47. szám
1978. NOVEMBER 19. Fáradtságunk és a biztonság Az emberek között elég nagy egyéni különbségek vannak: mindenki máskor, másmilyen mértékben fárad el. Élettani sajátosságaik miatt, a nők a volánnál fáradékonyabbak, mint a férfiak. Ugyancsak gyorsabban fáradnak el vezetés közben az idősebb emberek is, mivel anyagcsere-folyamataik lassúbbak, azaz szervezetük energiája kevesebb. Mindenki számára érvényes azonban, hogy 100 kilométerenként, vagy másfél óránként pihenőt tartson. Sőt, hogy a pihenés feltétlenül aktív legyen, végezzünk testmozgást és tornagyakorlatokat. Mai autós turisztikánk furcsa és helytelen formája, amikor a kirándulás abból áll, hogy egész nap a kocsiban ülünk, és hajtunk oda-vissza. Sokan azt mondják, hogy számukra a vezetés pihenést, kikapcsolódást jelent. Egyénileg ez igaz lehet, hiszen a vezetés valóban a felfrissülés érzését keltheti az egész napi, sokszor egyhangú munka után. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy az egyre sűrűbb forgalom mind nagyobb megterhelést jelenít a járművezetőknek, és, ha a fáradt szervezet ilyenkor erőtartalékait használja fel, az idő előtti kimerülést okozhat. Az elfáradásban szerepe van az úgynevezett biológiai ritmusnak is. Szervezettünk teljesítőképessége a nap folyamán szabályos időközönként változik. A reggeli munkakezdés után vezetési teljesítményünk növekszik, a legjobb a délelőtti órákban, majd csökken és 14 óra tájban mélypontot ér el. Ezután ismét fokozódik a teljesítőképesség, estefelé újra csökken és éjjel 2-kor éri el a minimumot. A túlfáradás és az elálmosodás veszélye ezekben az időszakokban a legfenyegetőbb. Ellenszere: a gyakoribb pihenő. A szokatlanul gyors elfáradás egyik oka lehet és erre kevesen gondolunk, hogy testhelyzetünk a kocsiban nem megfelelő. A helytelen ülésmód vérkeringési zavart okoz, hamarabb bekövetkezik a végtagok elmerevedése és elzsibbadása, s emiatt gyorsabban fáradunk el. Hosszabb utakon érdemes az ülést az általunk már megszokott helyzetből kimozdítani, s, ha rövid időn át megváltozott testhelyzetben vezetünk, az önmagában is meggátolja a fáradtság kialakulását. Az elfáradás következménye az álmosság; ha ezt észleljük, útunkat feltétlenül szakítsuk meg és a szükséges pihenést, illetve alvást biztosítsuk a magunk számára. Petress István Tépvizsgákt Több olvasónk kérésére ismertetjük a nyúl- és galambtáp, valamint egyéb takarmányok minőségi vizsgálatának a lehetőségeit. A takarmányok minőségi vizsgálatát az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Laboratóriumi Központja végzi. Címe: Budapest, Keleti Károly u. 24. 1024. A minőségi vizsgálathoz fél kiló takarmányminta szükséges. A takarmánymintát az áfész, a szakcsoport, vagy az egyéni kistenyésztő a helyi tanács hivatalos megbízottjával együtt vegye ki és ezt jegyzőkönyvileg rögzítse. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni még a mintavétel helyét, időpontját, a jelenlevő személyeket és a takarmánnyal kapcsolatban észlelt jelenségeket. A jegyzőkönyv mellé zsákcédulát kell csatolni és kísérőlevelet írni, melyben a vizsgálatot kérik, s egyúttal megjelölik a vizsgálat irányát, vagyis azt, hogy béltartalomra — például fehérjére, keményítőértékre, rostanyagra, szárazanyagra —, vagy mikrobiológiai célból, például penészesedés, romlás, dohosság szempontjából kérik a vizsgálatot. A feladást ajánlottan kell megtenni. A vizsgálat díja kb. 300 forint, melyet a felügyelőség által küldött csekken kell befizetni majd a vizsgálatot kérő szervnek vagy személynek. A vizsgálati eredményről kapott értesítés csak abban az esetben fogadható el perdöntőnek, vagy kártérítési alapnak, amennyiben a mintavétel a fentiek szerint szabályosan történt. Ha mást is etetünk, akkor úgy számoljunk, hogy kb. 2 kg széna és 4 kg burgonya vagy répa, vagy 8 kg zöldtakarmány helyettesít egy kg tápot, de nem mindig tápértékben, hanem csak fogyasztható mennyiségben. A tápmennyiség TERVEZÉSE Minden állat, de a nyúl különösen kényes a takarmányváltozásra. A táphoz szokott nyúl csak nagy veszteséggel és több napon át szoktatható át más eleségre. Ezért mindig rendelkezzünk tartalékkal, hogy egy-egy szállítási nehézség — mint ami helyenként most is fennáll — ne érjen váratlanul. A nyulat általában korlátlanul etetjük, vagyis mindig előttük a táp. Mennyit kell beszerezni, meddig elég a készlet? A kiszámítás megkönnyítéséhez ismertetjük a nyúl napi fogyasztását a Kisállattenyésztési Kutató Intézet vizsgálatai alapján. Középnehéz fajtájú nyulak napi takarmányadagjai kizárólag nyúltápetetés esetén (dkg)__________________________ Üres anya 12—15 Vemhes anya 15—18 Szoptató anya 20—35 Pihenő bak 13—15 Fedező bak 16—19 Hízó növendék 3—5 hét 2—5 5—7 hét 7—8 7—10 hét *—11 10—13 hét 11—13 Tenyésznövendék 13—20 hét 12—15 (szegő) Cement és beton Az elmúlt esztendőben 763 millió tonna volt a világ cementtermelése, ami szédületes fejlődésnek számít az 1950. évi 134 millió tonnához képest. Legtöbb cement a Szovjetunióban készült, 127 millió tonna, öt japán követi a világranglistán 72 millió tonnával, s az Egyesült Államok termelése 71 millió tonnát tett ki. Örvendetes, hogy 1977-ben a cement világtermelésének 26 százaléka a KGST-országokban készült. (Magyarország 4,7 millió tonnát állított elő.) A jövőkutatók úgy vélik, hogy a világ cementtermelésének évi 4,5 százalékos emelkedése még jó ideig folytatódik, annál is inkább, mivel a gyártás alapanyagának elfogyásától nem kell tartani. Már jelenleg is sokféle cementfajta készül világszerte (a Szovjetunióban például 40-féle), de még egyre újabb változatok látnak napvilágot, és sok olyan ötlet születik a cement pótlására, kiegészítésére, a beton új módon való készítésére is, amely feltétlenül figyelmet érdemel. Régi vágya az iparnak — különösen a mélyépítőiparnak — az olyan cement, amely gyors kötése révén és duzzadóképessége által lehetővé teszi szivárgó, vizes helyeknek néhány percen belüli elzárását. E kívánságnak ma már kétféleképpen is eleget tudnak tenni: részint égetési eljárással hozzák létre a duzzadást előidéző komponenst, vagy pedig aluminátcement, gipszőrlemény és mészhidrát megfelelő arányú, gyorsan kötő és szilárduló keverékét használják fel a kényes szigetelési munkákhoz, a vízbetörési helyek megszüntetéséhez. Ismeretes, hogy a kemencefalazatokat hagyományosan előregyártott tűzálló idomok összerakása révén alakítják ki. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a helyszínen zsaluzatba öntött betonból elkészíteni a bélést, ha a beton megfelelően tűzálló lenne. Nos, ma már ennek a kívánságnak is eleget tudnak tenni a szakemberek. Timföldből úgynevezett aluminátcementet állítanak elő, amely magas hőmérsékleten olvad, és hevítés, illetve lehűlés hatására is megtartja szilárdságát. E tűzálló cementtel nagy megtakarítások érhetők el a kemenceépítésben. A betonmunkák ismert gondja, hogy a nyers betont rövid időn belül fel kell használni. Emiatt a cement és a víz nehézkes keverését rendszerint az építés színhelyén kell elvégezni. Egy újfajta eljárás szerint a nedves betont közvetlenül a keverés után — mínusz 10 C- fokon — gyorsfagyasztásnak vetik alá, mielőtt még bármiféle lényegesebb vegyi hatás léphetne fel a cement és a víz között. A helyszínre szállított és ott a fagyasztott állapotból megolvadó beton azután úgy használható fel, mint a friss. A közbeiktatott fagyasztás még csak a szilárdságát sem csökkenti. Persze a lehűtés folyamata többletköltséggel jár. Ugyan ki hallott már cement nélküli betonról? Pedig ma már ilyen is van, igaz, hogy csak olyan helyen használják, ahol savak, lúgok, agresszív talajvizek, szennyvizek stb. megtámadnák a közönséges betont. Egy szovjet kutatónak támadt az az ötlete, hogy a beton ásványi eredetű kötőanyagait hőre lágyuló gyantákkal helyettesítse. Az így létrehozott polimerbeton tehát sem cementet, sem pedig vizet nem tartalmaz. A gyantát elkeverik a homokkal, a kaviccsal és az aprószemcsés töltőanyaggal, s hogy megszilárduljon, 55— 60 C-fokon oldott benzolszulfonsavat adnak hozzá. A polimerbeton ára persze ma még 3—6-szorosa a vasbetonénak, viszont a szilárdsága 1,5—2-szerese amazénak, ami végső soron kisebb keresztmetszetet és térfogatot tesz lehetővé, így tulajdonképpen az árkülönbözetet is csökkenti. B. I. A visszhang haszna Aki felkapaszkodik a tihanyi apátsági templom oldalával szemközti kis magaslatra, s jó hangosan elkiáltja magát, néhány szótag erejéig még ma is „gyönyörködhet” a saját hangja visszhangjában. Valamikor azonban sokkal csodálatra méltóbb, tíznél több szótagot is jól hallhatóan visszaverő volt a már Csokonai által is megénekelt tihanyi echo. A templomfail tatarozás előtti homorú vakolatának volt köszönhető a különleges hangélmény. A homorulat mintegy összegyűjtve és irányítva verte vissza az oda érkező hanghullámokat. A visszhang ugyanis nem más, mint a hang hallható visszaverődése a hanghullámok útjában álló, legalább 17 méter távolságban levő akadályokról. Armeny- Bélyeggyűjtőknek Szent László király trónra lépésének 900. évfordulójára a Posta november 15-én egyforintos bélyeget bocsát ki. Halászsólyom szerepel az 180 frankos francia természetvédelmi bélyegen. El Greco, XVII. századbeli világhírű festőművész három rajzát örökítették meg San Marino bélyegei. A cirkusz világa elevenedik meg a Német Demokratikus Köztársaság sorában. A Vöröskereszt javára Finnország gombaábrájú, háromcímletű sort jelentetett meg. A száz éve elhunyt Petrov Vodkin festő műveit örökítette meg a Szovjet Posta öt bélyegen és egy blokkon. Forradalma 9. évfordulóját Etiópia bélyeggel köszöntötte. Jemenben a forradalom napjának, négyértékű sorral állítottak filatéliai emléket. A himlő elleni küzdelmet Irak három bélyeggel hirdeti. Védett fák szerepelnek az Egyesült Államok négycímletű sorában és blokkján. A pardubicei lovasversenyekről a Csehszlovák Posta hatcímletű sorral emlékezett meg. Olaszország a röplabda-világbajnokságnak bélyegpárt szentelt. A hat városban, ahol a játékok folytak, különbélyegzőt használtak. A környezetvédelmet Jugoszlávia bélyegpárral is propagálja. Ghána a nemrég lezajlott labdarúgó-világbajnokság győztesei tiszteletére, erre utaló szövegű felülnyomással ellátott sort és blokkot adott ki. A lepra elleni — még mindig nagyon időszerű — harcot hirdeti egy kameruni bélyeg. Karácsony még messze van, de az ünnepi bélyegek — többségükben világhírű, klasszikus festők műveinek ábrájával —, október eleje óta sorra jelennek meg. Az ókori világ hat csodáját mutatja be a Kongó Köztársaság postája. Pakisztáni bélyeg is beszámol a fejlődő államok technikai együttműködéséért rendezett ENSZ- konferenciáról. Színpompás virágokban gyönyörködhetünk Szomália négycímletű sorában. SZABAD FÖLD 17 nyiben a visszaverő felület 17 méternél közelebb van, az emberi fül már nem tudja megkülönböztetni a visszhangot az eredetitől, ugyanis egy másodperc alatt maximálisan tíz hangot tud egymástól elválasztva hallani. Ha a tihanyi echo jószerével már meg is „nem áli”, a világon még sokfelé találhatók jól élvezhető visszhangot adó helyek (hegyoldalak, épületfalak által határolt területek, barlangok stb.). A régi korok építészei már nem egy esetben tudatosan is alkalmazták a visszhangok gyakorlati előnyeit. Ezzel például szomszédos termek közti áthallásokat, sejtelmesnek tűnő templomi hanghatásokat stb. tudtak megvalósítani. Korunk embere már nemcsak az építészetben, hanem a technika sok más ágában is kiaknázza a visszhangok hasznát. A repülőgépek pilótái visszhang segítségével állapítják meg, hogy milyen magasan vannak a föld felszíne felett. Mozgó hajáról ugyanígy, pillanatok alatt meg lehet mérni a tenger mélységét, sőt a jégmezők, gleccserek vastagságát is. Geológusok, olaj-, érc- és szénkutatók a földbe fúrt lyukakban végzett robbantások hangjának visszaverődéséből következtetnek az egyes talajrétegek elhelyezkedésére, a talaj szerkezetére. A tengeri visszhangos mélységmérő — a szonár — tulajdonképpen a radar szónikus (hanghatású) megfelelője. Mióta rájöttek arra, hogy az egyes légköri rétegek határairól is visszaverődik a hang, a tengeri mélységmérő mintájára megalkották annak légköri megfelelőjét is, amelynek a meteorológusok, az atmoszférakutatók veszik jó hasznát. Ma már ilyen készülékeket — akusztikus szondákat — alkalmaznak a városi levegőszennyeződés kimutatására, repülőtereken a veszélyes szélhatások, valamint a köd vizsgálatára és előrejelzésére is. Légköri hangvisszaverő berendezésekkel mutatják ki a repülőtérre érkező vagy azt elhagyó gépmadarak által hagyott légörvényeket, amelyek bizonyos körülmények között veszélyesek lehetnek a következő gép számára. Kiderült, hogy hasonló módszerrel az épületek körüli széláramlatok is tanulmányozhatók, így az építészek is részesülhetnek a visszhangok „hasznából”.