Szabad Föld, 1978. július-december (34. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-19 / 47. szám
16 SZABAD FÖLD Színház — a tizedik sorból Ha valaki figyelemmel kíséri a lapokban megjelenő, színházi életünkkel kapcsolatos híreket, észreveheti, hogy az állóvíz — ahogy elnevezték utóbbi időben a magyar színházi élet állapotát — erőteljesen megmozdult. E rovatban is igyekeztünk erről beszámolni. A legújabb hír: a Kamara Varieté Lenin körúti helyiségében megnyílt a Játékszín, s elsőül bemutatták az egyszemélyes Hamletet, Kozák András előadásában, kíséretét — a Hamlet többi szerepét — a Kaláka együttes alakítja, Kőváry Katalin rendezésében. Ezt az előadást lényegében a nagyközönség már láthatta az Egyetemi Színpadon, a kritika is foglalkozott vele (nem is kesztyűs kézzel), s az észrevételek nyomán az előadást át is dolgozták. A szabálytalan Hamlet után — Iglódi István rendezésében — néhány nap múlva a Dunaújvárosi Bemutatószínpad két előadására került sor a Játékszínben: Czakó Gábor Disznójátékát mutatták be. Hogyan — kérdezheti az olvasó —, a Játékszínben „kész” színházi „áru” kapható? Miféle színház ez? Az bizonyos, hogy efféle színház még nem működött hazánkban! A Játékszín minden téren rendkívüli színház, nincs, s tervek szerint nem is lesz saját társulata. Az a feladata, hogy helyt adjon a megújhodó színházi törekvéseknek, elsősorban a fiatal magyar drámaírók alkotásainak, a különféle rendezői és színészi felfogások bemutatásának. Ahogy ezt Orosz László, a Kulturális Minisztérium színházi főosztályvezetője megfogalmazta: a Játékszín arc nélküli színház, kísérleti fórum — mindarra sor kerülhet itt, amit a nagyobb színházakban csak fokozott kockázattal valósíthatnának meg. Ebben a kamaraszínházban, ahová 375 néző fér el, országos jelleget akarnak megvalósítani: vezetőit nem érdekli, hogy a bemutatandó mű írója, rendezője, színésze fővárosi vagy vidéki, csak a szándék és a színvonal a mérvadó. Szokatlan a Játékszín szervezettsége is. A Cirkusz és Varieté Vállalatnevéből a varietét már törölni lehet, mert az egyetlen varietészínház is megszűnt) vállalta a gazda szerepét, ami csupán abból áll, hogy a színházi előadások műszaki személyzetét stb. biztosítja. A Játékszín művészeti vezetését (tehát a bemutatásra kerülő műsorok kiválasztását) a Kulturális Minisztérium színházi főosztálya vállalta magára. A siker és bukás kockázatát is természetesen. Ami a Játékszín esetében valóságosabb, mint a többi színháznál, hiszen itt nem lesz bérlet, nem lesz üzemi „teltház”-akció, a Játékszín jegyeit egyenként adják el. S nyilván ez is közrejátszik majd abban, hogy egy-egy előadást hányszor mutatnak be. A Játékszín első hónapjaiban — a színháznyitás gyorsasága érdekében — mutatnak be színházi „készárukat” (másutt már néhányszor játszott előadásokat), s ahogy kialakult a Játékszín menete, úgy térnek rá az önálló útra, azoknak az előadásoknak a megrendezésére, megtartására, amelyeket már kifejezetten a Játékszín „megrendelésére” készítenek. A minisztérium pályázatot hirdetett meg a Játékszínben bemutatásra kerülő előadásokra, a beérkezett pályaművekből tizennégyet tartottak megfelelőnek — ezeket nagyrészt be is mutatják majd a kicsiny színpadon. Érdekes, s ugyanakkor elgondolkoztató jelenségre figyeltek fel a Játékszín vezetői. Még meg sem nyitották a kapukat, amikor több vidéki település művelődési ház vezetője jelentkezett, azzal az igénnyel, hogy átvegyék a Játékszín előadásait. Úgy érvelnek, a művelődési házak színpadai legalább annyira alkalmasak (vagy alkalmatlanok?) színházi előadásokra, mint az egykori Kamara Varieté kicsiny, gyengén felszerelt színpada. Ráadásul a kisebb települések — még a járási székhelyek is — alig jutnak hozzá színházi előadásokhoz, mert sem a megyei színházak, sem a Népszínház nem szívesen vállalkozik kedvezőtlen körülmények között előadás megtartására. Zala megyében például a Déryné Színház évente 120 előadást tartott, a Népszínház csak ennek egynegyedére vállalkozik. A játékszíni előadásokkal — gondolják igen helyesen a kisebb települések kulturális vezetői — pótolni lehetne a hiányzó színházi előadásokat. Mindebből talán az is kiderül, hogy a Játékszínnek nem elsősorban kísérleti, avantgárd előadások megrendezésére kell törekednie — előadásait érdeklődéssel várják vidéken is, nemcsak a Nyugati pályaudvar környékén ... Benkő Tibor A jól bevált, tetszés szerinti hosszúságú, ajtókkal és szellőzőkkel felszerelt ALUMÍNIUMVÁZAS FÓLIASÁTRAK továbbra is beszerezhetők Az ALUVÁZ kiválóan alkalmas fóliatelepek létesítésére. A belső munkák gépesíthetők. Nem igényel karbantartást. A 4,5 méter széles ALUVÁZ beszerzési ára négyzetméterenként: mezőgazdasági üzemeknek kb. 50-55 Ft magánfelhasználóknak kb. 60-65 Ft A 7,5 méteres ALUVÁZ beszerzési ára négyzetméterenként: mezőgazdasági üzemeknek kb. 95—100 Ft magánfelhasználóknak kb. 105—110 Ft Az ALUVÁZHOZ - kívánságra — 8,5 méter és 12 méter széles 0,15 mm vastag polietilén fóliáról is gondoskodunk. Az ALUVÁZAKAT az Agrotröszt megbízásából országosan forgalmazzuk. Magánfelhasználók OTP-hitelre, illetve takarékszövetkezeti hitel igénybevételével is beszerezhetik. AGROKER VÁLLALAT Kecskemét, Halasi út 29. 6001 ügyintéző: Szabó István Telefon: 12-550, 29-es mellék. Telex: 26-230. 1978. NOVEMBER 19. • Új könyvek Feuchtwanger: Goya. Spanyolországot a XVIII. század második felében a külső pompa és ragyogás mögött a legsötétebb elnyomás, az inkvizíció borzasztó szelleme hatotta át. Mindent üldöztek, mindent elpusztítottak, ami az emberiség, a világosság, a szabadság jegyében született Goya, a nagy festő személyisége világfelfogása, minden cselekedete kihívás az önkénnyel szemben; egész művészete lázadás, harc az emberi szellem szabadságáért. (47 Ft. Európa Könyv, kiadó) Friedenthal: Goethe élete és kora. Goethe gazdag és hosszú életén kalauzol végig a szerző. A korba helyezi a költőt, bölcselőt és természettudóst, és azt vallja, hogy e kor bármilyen távol legyen is, hozzájárult, hogy megvessük annak a világnak az alapjait, melyben be kell rendezkednünk. (50 Ft, Európa Könyvkiadó.) Hard dal három ütemben. A kubai forradalom óta eltelt majd két évtized, a kubai irodalom nagy mennyiségi és minőségi gyarapodásának felvirágzásának korszaka. A kötet elbeszélései ezt a korszakot mutatják be. (20 Ft, Európa Könyvkiadó.) Westdijk: A rum szigete. A holland író Jamaicát, „a rum szigetét” választotta színhelyéül regényének. Az időpont: 1737. Jamaica közel egy évszázada angol gyarmat. Egy gazdag fiatalember bátyja megbízásából visszaindul a szigetre, hogy kinyomozza, kik dézsmálják a család cukornád- és rumkészletét. De titokban egy másik tervet is dédelget magában, felkutatni egy legendás hírű asszonyt, aki kisgyermek korában megvédte őt vérszomjas társaitól. (36 Ft, Európa Könyvkiadó.) Földünk országai. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet a legfontosabb, legfrissebb tényeket és adatokat közli földünk országairól, azok földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági helyzetéről. (45 Ft, Kossuth Könyvkiadó.) A felsorolt művek kaphatók az ország valamennyi könyvesboltjában; olvasóink utánvéttel is megrendelhetik a 39. sz. könyvesboltban, 1088 Budapest, József krt. 5. L—150-es hűtőgép SM/1 4870 Ft helyett 3896,- Ft ^ Calex 270-es hűtőgép 6400 Ft helyett 5120,- Ft Minszk—11-es hűtőgép „ Jjp 6400 Ft helyett 5120,— Ft Uh Zelmer 51-es porszívó Br • 'L ' 1800 Ft helyett 1440,- Ft R»JL V Riga 13-as mosógép KYtB .aaSEÉlllll 1500 Ft helyett 1200,- Ft , 142 Ft helyett 113,60 Ft eS293,Ftt,he?yett 234,40 Ft 519 Ft helyett 415,20 Ft Harkov 15 M villanyborotva 495 Ft helyett 396,— Ft Q—250-es kvarclámpa 1270 Ft helyett 1016,- Ft ^ 86-os típusú elektromos húsdaráló 1140 Ft helyett 912,- Ft MK—27-es magnetofon 2200 Ft helyett 1760,- Ft BSgg/ Misina tévéasztal xÜP* JjSfek , 1710 Ft helyett 1368,- Ft jfejgjgj Boldog karácsonyt: 1 a CENTRUM v ÁRUHÁZAKBÓL Is