Szabad Föld, 1979. január-június (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 2. szám

1979. JANUÁR 14. Olvasó Akadémia: az 5. ciklus jutalmazottjai ötödik alkalommal döntött szerkesztőségünk arról, kik kap­ják a kéthavi beszámoló beküldői közül a meghirdetett jutalmakat. Ez egyben az utolsó ilyen jellegű jutalomosztás az Olvasó Akadémia során. Legközelebb már a fődíjak odaítéléséről tájékoztatjuk öp­­m­űvelési programunk résztvevőit. Íme az 1978. október—november havi beszámoló jutalma­zott­jai: 1000 forint értékű könyv­­csomagot kapott: Alkotmány Mgtsz, Martos Flóra szoc. brigád (3780 Ede­lény) Béke Mgtsz, Barátság szoc. brigád (7342 Mágocs, gépmű­hely) Fővárosi Közterület Fenn­tartó Vállalat, Sallai Imre szoc. brigád (1098 Budapest, Ecseri u. 8—12.) Szegedi Textilművek, Ko­­marov brigád, gyűrűsfonó II.C (6725 Szeged, Tolbuhin sgt. 85—87.) Tatabányai Szénbányák Vál­lalat központi műhely üzeme, Tupoljev szoc. brigád (2800 Tatabánya II. ker., Mészáros u. 4.) WG 417 típ. sztereó lemez­játszót kapott: Nagy Sándor és felesége (7146 Várdomb, Kossuth u. 133.) Zenit E fényképezőgépet kapott: Csigi Sándor (9100 Tét, Kis u. 33.) Smena 8 M fényképezőgépet kapott: Hankó Jenőné (5720 Sarkad, Dózsa Gy. u. 1.) 4 db­ ból álló hanglemez­csomagot kapott: Abari Gusztáv (4086 Hajdú­­vid, Kossuth L. u. 21.) Dorogi József­né (9476 Zsira,­ Salamonfai u. 16.) Takács Istvánná (3796 Borsod­­szirák, Fő u. 8.) Kalányos Józsefné (6454 Bács­­borsod, Cérnaház 20.) Endrédi József (1085 Buda­pest, Somogyi B. u. 21. I. em. 9.) Dóka Péter (9842 Alsóújlak, Kossuth L. u. 13.) Horváth Erzsébet (1022 Buda­pest II., Marcibányi tér 3.) Jurcsák Róbertné (2431 Par­­káta, Vörösmarty u. 16.) Hederics Lajos (7282 Kis­­bárapáti, Ady E. u. 36.) 200 Ft értékű könyvutalványt kapott: Viharsarok II tsz. gomb üzem. Rosenberg házaspár brigád (5500 Gyoma, Bocskai u. 59.) MÁV állomásfőnökség, Petőfi Sándor brigád (5800 Mezőko­­vácsháza, MÁV-állomás) Fémmunkás Kiskunhalasi Gyára, Haladás brigád (6400 Kiskunhalas, középső ipartelep, szerszámműhely) Pintér Ágnes (9953 Vassze­nt­­mihály, Fő u. 59.) Kádi Zoltán (1134 Budapest XIII., Gidófalvy u. 27.) Jandó Miklós (8895 Puszta­­magyarod) Kancz Sándorné (7225 Csib­rák, Kastély sor 26.) Bogdán István (8735 Csákány, Fő u. 15.) Hódossy Katalin (5400 Mező­túr, Bajcsy-Zs. u. 38.) Kovács Sándorné (5310 Kisúj­szállás, Nyár u. 58.) Kétszemélyes, két hónapig érvé­nyes mozibérletet kapott: Pajor Ferenc (8360 Keszthely, Hermaln Ottó u. 2.) Bolla Gyuláné (8300 Tapolca, Lóczy u. 1.) Fodor Józsefné (9970 Szent­gotthárd, MÁV-állomás) Szász Miklós (7184 Lengyel, Petőfi u. 35.) Szabó Istvánná (5100 Jászbe­rény, Bolyai János u. 8.) Zsíros László (4483 Búj, Csár­da u. 3.) Szalai Károlyné (8646 Bala­tonfenyves, Közép u. 193.) Baski Imre (2340 Kiskunlac­­háza, Lenin u. 54.) Pádár István (2651 Kétség, Táncsics u. 19.) Bruncz János (2881 Ászár, Já­szai Mari u. 18.) Mahunka Jánosné (3281 Kará­­csond, Ady E. u. 13.) Makó László (4090 Polgár, Szabadság u. 111 Csillag Vendelné (9242 János­­somorja, Felszabadulás u. 109.) Fodor Sándorné (2400 Duna­újváros, Munkácsy M. u. 3. II/2.) Pesti Ferenc (6791 Szeged III, Vitorla u. 17.) Tóth Judit (3821 Krasznok­vajda, Béke u. 12.) Banga Pálné (5666 M­ed­gyes­egyháza, Deák F. u. 32.) Győre Istvánné (7925 Somogy­­hárságy, Petőfi u. 12.) Bálint István (6000 Kecske­mét, Szüts Lajosné u. 6.) Filmplakát-koll­ekciót kapott: Szikinger Aranka (7200 Dom­bóvár, Fő u. 89.) Filmes kiadvány-sorozatot kapott: Körösi Márton (6421 Kisszál­lás, Petőfi S. u. 38.) id. Vári Ferenc (3441 Mező­­keresztes I, Dózsa Gy. u. 41.) Kothencz Győzőné (5125 Pusz­tamonostor, Május 1. u. 6.) 3 db filmes szakkönyvet kapott: Fidel Lajos (2637 Perőcsény, Lenin u. 21.) Megfilmesített irodalmi alkotást kapott: Tóma János (4200 Hajdúszo­boszló, Hősök tere 19.) Zwickl Istvánné (2476 Páz­­mánd, Szabadság u. 49.) Langó Ernőné (6931 Apátfal­va, Kossuth u. 29.) Sári Pálné (5667 Magyarbán­­hegyes, Kossuth u. 18.) Jakab László (3825 Debréte, Petőfi u. 16.) A mozibérleteket a megyei moziüzemi vállalatok biztosítják ajándékként a jutalmazottaknak. A filmművészettel kapcsolatos kiadványok a MOKÉP ajándékai. Eljuttatásukról is a moziüzemi vállalatok, illetve a MOKÉP gondoskodik. Az egyenként 1000 forint értékű könyvcsomagot a Könyvérté­kesítő Vállalat adományozta és juttatja el postán a jutalmazott brigádok címére. A többi jutalmat szerkesztőségünk adja postábra. ... Most már a 6. ciklus legvégén, tehát az egyéves önműve­lési program befejezésénél tartunk. Hamarosan elkövetkezik az ideje, hogy az utolsó beszámolót kérjük a résztvevőktől, és sor kerül az önművelési naplók beküldésére is. Hogy mikor és hogyan, arról idejében tájékoztatjuk az Olvasó Akadémia minden kedves résztvevőjét. Búcsú Honthy tanától 1378 utolsó napján meghalt Honthy Hanna, a Fővárosi Ope­­rettszínház primadonnája. Már életében az operettszín­­pad megkoronázott királynője volt. Megkapott mindent, amit egy színésznő megkaphat: tap­sot, fergeteges újrázást, a néző­közönség szeretetét, elismerését, a hivatalos kitüntetések egész sorát. Kossuth-díjas kiváló mű­vész volt, s két ízben is meg­kapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. És ráadásul meg­kapta azt, amit kevesek: 80 éves korában ismét fellépett a vilá­got jelentő deszkákra, a számá­ra oly sok sikert jelentő Csár­­dáskirá­ly­nőben. Honthy Hanna életrajza elfér néhány sorban: balettnövendék volt, tízévesen már táncolt az Opera színpadán, majd — kis ,kitérő, néhány prózai szerep el­játszása után — egy életre, nem is rövid életre, az operett szín­padához szerződött-szegődött. Itt aztán eljátszott szinte minden hozzáillő szerepet. Volt Édi, Mé­­cy, Grisi, Lucia a Három a kis­­lány-ban, Bessy a Leányvásár­­ban, Deryse de FLavigny a Ne­­báncsvirág-ban, Mariette a Bu­jádé­r-ban, Júlia, majd Antónia a Mária főhad­nagy -bán, Anna nagyhercegnő A gerolsteini nagyhercegnő­ben, Madame Fleury a Luxemburg grófjá­ban, hercegnő a Boccaccio-ban, Szarémy grófnő A nagymamá­ban. Az egyszerű polgárlány, akit valaha Hügel Hajnalkának hív­tak, végigjárta az operettvilág ranglétráját. Illetve, csaknem minden szerepében a meredekre épített széles lépcsősorról indult — pompázatos fény,koszorúban és hatásos nagyzenekari kíséret­tel — lefelé, a nézők felé. Ope­rettkirálynőhöz illően mindig nagyon elegánsan, aszályos ru­hákban, nagy kalapokban. Ott, fent a lépcsősor tetején hatá­sokra törekvő színész volt,­­ ahogy közeledett a nézők felé, egy­re inkább levetkőzve a szín­padi hatásvadászatot. Utánozha­tatlan bájával, egyéni varázsá­val, harmonikus mozgásával, jellegzetes, iskolázott hangjával már megjelenése első pillanatai­ban meghódította közönségét Bármerre járt, határokon belül és kívül (szerepelt Párizsiban, Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban), egy csa­pásra kialakult a Honthy-rajon­­gók tábora. A Fővárosi Operettszínház tagjai — színészek és műsza­kiak, a súgót is beleértve — a megmondhatói, a Honthy-va­­rázslatnak a kiemelkedő tehet­ségen és a lényéből sugárzó le­bilincselő hatáson túl egyetlen titka volt Ez pedig nem titok. „Csalit” akaraterő, szorgalom rejlik mögötte: a színészi mun­ka alázatos szeretete és tiszte­lete, a fáradhatatlan gyakorlás, még akkor is, amikor már a „kisujjában volt” a színészet minden fortélya. Mielőtt nyolc­vanadik születésnapján ismét­­színpadra lépett volna a Csár­­dáskirálynőben (amit ki tudja, hányadszor játszott), napokon át otthonában gyakorolt, hogy tel­jes biztonsággal állhasson rajon­gói elé. Honthy Hannára jel­lemző, hogy egészen a haláláig színháza aktív tagja volt, nem­ vonult nyugdíjba. Pedig meg­tehette volna bármikor. A nyolcadik évtized után már ritkábban lépett színpadra, de ott volt — nézőként, drukkoló­­izguló kollégaként — a legtöbb budapesti színházi bemutatón, mert az életét valóban nem tud­ta elképzelni — színház nélkül. Az utóbbi időben má­r rátört a végzetes betegség, de — sze­rencsére — még láthattuk-hal­­hattuk a televízióban Vitray Ta­mással folytatott beszélgetését, melyben életéről, pályafutásáról vallott, s arról, hogy mily szí­vesen foglalkozna a fiatal szí­nész­ekkel, az operett utánpótlá­sával. Erre már nem kerülhetett sor: a fiatalos, karcsú operett­királynő visszavonult a magá­nyába. Évtizedeket letagadha­tott még a korából, de az egész­sége, ha nem is beszélt róla szí­vesen, már megrendült. A hanglemezek, magnók és film­szalag­ok híven őrzik Hoov­iihyt. Szinte el sem lehet hinni, hogy már nincs közöttünk, hogy többé nem lép fel a magas lép­csősorra, alakját többé nem vi­lágítják meg a reflektorok Éle­tében már megkapta az operett­­királynő koronáját, halála után sem csökken az élők szeretete, amit örökre megszerzett egyéni hangú művészetével (benkó) Emlékeztető radio-műsorajánlat Valamennyi ajánlott prog­ram a Kossuth -adón hallható. Január 11. 17.07: Körmik­­­rofon, Vitaműsor. Január 13. 8.30: Lányok, asszonyok. Január 14. 9.20: Magyar múzsa. Január 15. 19.15: Sajtókon­ferencia a Magyarok Világszö­­vetségében. Január 16. 21.03: Évezredek őre: Szíria. Rapcsányi László műsora. Január 17. 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. 17.07: Közgazdaság alulnézetben. L rész: Árak,bérek. Ismeretter­jesztő műsor. 20.51 : Tartozik és követed. Jókai Anna regé­nyét rádióra alkalmazta Tu­­rián György. TV-MŰSORAJÁNLAT Január 11. 20.00: Kis fi­lm­ek a nagyvilágból. Január 12. 17.30: Nagy nemzedék. Hauser Arnold. 20.00: Delta. Január 13. 17.50: Hogy ná­lam különb legyen, V. A sza­vakon innen és túl 20.05: Ro­bert Thoman: Szegény Dániel Tévéjáték L rés®. 21.35: Mastrolannd sorozat, az utolsó Leó. Magyarul beszélő angol film. Január 14. 9.45: Magyaror­szág állatai. A vaddisznó. 11.20: Itália múzeumaiban. 14.50: Mogador lakói. Magya­rul beszélő francia filmsoro­zat. xm/10. rész. 15.35: Ma­gyar tájak, őrség. 20.05: Ró­bert Thocnan: Szegény Dániel. I. rész. Január 16. 18.35: Kamerá­val hetedhét országon át. Francia filmsorozat. Bah La. 20.50: Panoráma. Jelenségek a világpolitikában. 21.15: Szliv­háal album. Január 17. 16.45: Egy cir­kusz hétköznapjai. A mór Spanyolország. NSZK rövid­­filmek. 21.40: Vészi Endre: Party. Tévéfilm. Antally István: TÉLI VASÁRNAP Asztal mellé ült a vasárnap. Immár, megderesedett fővel. ...Ünnepre mindig hazavártak ... ...És sok gond volt a tüzelővel... Csipkebokor fel sose lángolt. A Nap sem szokott csodálkozni. — Nem innál velem egy pohár bort? — A jót meg kéne sokszorozni. Falkába verődve az élet sok baja-gondja. Mást mesélj el! Hogy a t Unt-karácsony-meséket. Látod? Havazott egész éjjeli Németh Emil: Nagyítóval a télben ! A kietlen tél hontalanságában nyisd nagyítóvá a szemed. Hol semmit sem látsz az ágak közt, nézz sokáig csak egy helyet. A dermedt semmi, a nem képzelt moccani kezd köröskörül, ha a hóra a konyhádnak morzsáiból asztal terül. Vajúdni kezd az ágak görcse, s mint kéregforgács, úgy hullanak, esetlenül, lidérc-bukással igazi, élő madarak. Gyűlnek, születnek valahonnan, pedig előbb még semmi volt az ágak közt gyanútlanul mindegyik: kéreg színű folt. Parány örömért létre kelnek, s ha a csalárd lakoma kész, megint az ágra visszaülni és újra várni oly nehéz. —---------------------------------------------------------------­ SZABAD FÖLD .

Next