Szabad Föld, 1981. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-06 / 36. szám

24 SZABAD FÖLD Késői bánat: garázda utasok, részeg motoros Az alábbi három bűnügy vádlottjai­­ ülni óhajtottak. Termé­szetesen nem olyan értelemben, amiként azt jogerős bírósági döntés után gondolni szoktuk. Ülni akartak. De vonaton, autóbuszon, motorkerékpáron. Uta­zási igényük azonban visszataszító módon elfajult. Dührohamba, botrányba csapott át. Közúti szerencsétlenséghez vezetett, vagy majdnem az lett belőle. A dühöngőket leüttették, de a „helyet” ezúttal már bírói ítélet­tel határozták meg. Megtámadta a kaauzt Haga József baktalórántházi fiatalember, segédmunkás. Most lesz húszéves. Cegléden szállt fel a Nyírségbe tartó munkás­vonatra egy pénteki napon. A zsúfoltság miatt Haga — vele tartott cimborája és annak fe­lesége — nem dohányzó, terhes anyáknak és kisgyerekeknek fenntartott vonatfülkében talált helyet. Rábánál ért hozzájuk a kalauz. Hagáék ez időben ciga­rettázva, sörözve, vígan élték világukat, mintha kifejezetten nekik rendszeresítették volna le a fülkét. A kalauz kiutasította őket. — A feleségem terhes — vi­tatkozott Haga cimborája. — Ez nem látszik rajta — ál­lapította meg a kalauz. — Mu­tassák meg a terhesgondozási könyvecskét, akkor majd elhi­szem. Ha ez nincs maguknál, itt nem maradhatnak. A kiutasítottak — vérig sér­tődve — átmentek a másik va­gonba, ahol Hada dührohamot kapott. Megtámadta az arra tar­tó kalauzt, aki hanyattesett, majd védekezve, a fölé hajló Hágát a jegylyukasztóval orrba­­vágta. Erre a garázda férfi hisz­tériás őrjöngésbe kezdett és csak a vonaton utazó katonák tudták megfékezni. A tárgyaláson már szelíd Há­ga ezt mondta: — Hibásnak érzem magamat.­­Tényleg nem kellett volna a vasutassal erőszakoskodni, vi­tázni, mivel végső soron neki volt igaza... A vádlottak padján ülve — kissé későn — jutott ilyen meg­győződésre. A Debreceni Járás­­bíróság bűnösnek találta „köz­feladatot ellátó személy , elleni erőszak” bűntettében, s ezért — immár jogerősen — nyolchóna­pi börtönbüntetésre ítélte. A végén ez üllést harapttálta Cifrább eset Vasvári János — családos, huszonhárom éves nyírlugosi rakodó — ülőhely­botránya. Ez a büntetlen előéle­tű fiatalember, voltaképpen nem akart ülni... a feleségé­nek szeretett volna helyet sze­rezni az autóbuszon. Főleg, mert felesége­­terhes volt — ámbár a tanúk szerint „az asz­­szonykán nem látszott a váran­dóság”. Mivel ezt Vasvári „kihirdet­te” az autóbuszban, hárman is készségesen felálltak helyükről, s ezek egyikét az asszony el­foglalta. Csakhogy a gyengéd férj­e mániákusan egy ülőhely­hez ragaszkodott: ezen egy nyolcéves fiúcska foglalt he­lyet. Mivel a kis utas — anyu­kája mögötte ült — nem pat­tant fel udvariasan, Vasvári azt kezdte firtatni — van-e egyál­talán menetjegye? Ez még a botránynak csak a szellőcskéje. A buszvezető — mint a tár­gyaláson vallja — hátrafordult: — Hallottam, hogy vita van. Vasvári egy kisfiút akart fel­állítani az anyja mellől. Pedig ekkor már vagy hárman is át­adták volna a helyüket. De ez a Vasvári ragaszkodott a kis­fiú üléséhez. Követelte a gye­rek menetjegyét. Világos, hogy ehhez nincs joga. Hátraszóltam, hogy fejezze be a vitát. Erre fel­énrám lett dühös. Odaugrott hozzám a vezetőüléshez és .......va anyádat, kikaplak az ülésből” ordítozással megfogta a vállamat és a kormány után kapkodott. Rögtön megállítot­tam a buszt és rendőrt hívtat ki. Vasvári szerint a buszvezető azt is mondta, hogy „kuss, kis­fiú vagy te ahhoz, hogy kikapj az ülésből”, ami elhangozhatott, bár sokat nem enyhít a dolgo­kon. Amíg állt a busz, Vasvári — az előzően elfogyasztott egy deci konyakra — még bekapott egy kis üveg kisüstit is. Rossz idegzetű ember, neki az orvos megmondta, hogy a szesz halálos ellensége, óvakodjék a fogyasztásától. Milyen igaza lett az orvosnak! Vasvári, ami­kor már a rendőrök is a hely­színen voltak , borzasztóan erősnek érezte magát. Felszólí­tották, hogy adja át személyi igazolványát. Válaszul úgy ar­cul vágta az egyik rendőrt, hogy annak leesett a sapkája. Erre természetesen megbilin­cselték. Így tuszkolták be a rendőrautóba. Ott először az ablakot akarta kitörni, később vadul harapdálni kezdte az autó ülését... — Pedig nem vagyok italozó természetű ember — vallotta a Debreceni Járásbíróságon, dr. Dóczi Judit büntetőtanácsa előtt. — Most már nagyon megbántam azt, amit tettem. Az első fokú tárgyaláson azt állapították meg, hogy egyfelől közfeladatot ellátó (buszvezető) személy, másfelől hivatalos sze­mély (rendőr), ellen követett el erőszakot, s mindezekért nyolc­hónapi börtönbüntetésre ítélték. A másodfokú tárgyalás után ez jogerőssé vált. Névnapot ünnepelt... — A balesetért felelősnek ér­zem magamat! A késői felismerés a vádlot­tak padján hangzott el — meg­győzően. De hát mi mást is mondhatott volna Timkó Lász­ló huszonhat éves, Debrecen— Pallagon lakó beteghordozó az­után, hogy a lehető legrosszabb­kor ült Jawa motorkerékpárja nyergébe. Sőt! Utasa is volt, egy huszonöt éves tehenész. A kétcsaládos fiatalember névnapján alaposan a pohár fe­nekére nézett. Ebből még baj nem származott volna, hiszen a túlzásba vitt ünneplés után le­feküdt aludni. Másnaposan éb­redt. Olyan állapotban, amikor az ember vizes borogatást tesz a homlokára és más, értelme­sebb elfoglaltság hiányában, né­zi a plafont. Timkó azonban újra itallal kezdte önmagát ünnepelni. — Reggel fél kilenc és tíz óra között megittam másfél deci pá­linkát — emlékszik vissza a nem éppen bölcs „kúrára”. Délután sörözni akart. A presszó zárva volt, ezért irány . Debrecen, a Jawa nyergében. Mögötte a tehenész. Legalább annyira könnyelmű és felelőt­len, mint Timkó. Sejtenie illett volna, hogy most „rossz lóra” ült — miként mindenki­­ vesze­delmes helyre ül, ha ittas jár­művezető mellé telepedik. Mert mit mond a tehenész? — Azt tudtam, hogy Timkó Laci ivott. Egy kicsit látszott is rajta. De hát én azt nem gon­doltam, hogy ez így fog hajta­ni az úton. Bizony „lépett” hazafelé, s egy rosszul vett kanyar után az országúti korlátnak ütköztek és felborultak. A sérülések közül a­ tehenész lába okozta a leg­több gondot: csonttörése mara­dandó testi fogyatékossággal jár-e (sántít-e egész életében), avagy csak súlyos a testi sérü­lése? Jó, ha tudják az ittas járművezetővel utazók, hogy majdani sérüléseik nagysága növelheti, illetve csökkentheti a járművezetőre kimért börtön­­büntetés időtartamát. Ez eset­ben Timkó Lászlóra — a na­pokban kezdi meg büntetése le­töltését — tízhónapi szabadság­­vesztést szabtak ki. (g) 1981. SZEPTEMBER 6. ríil.f ■­­'.J. Mickey Rooney. A 30-as évek gyermeksztárja, aki később el­tűnt a mozivászonról, néhány év óta, miután átesett egy el­vonókúrán, újra filmezik. (Szombaton éjszaka a mi kép­ernyőnkön is láthattuk, ő volt a „Maradhatok májusig?”-ban a Főnök.) A 60 éves színész, ahogy mondja, a napokban kap­ta meg élete nagy álomszerepét: bohócot játszhat. A „Leave ’Em Laughing” című filmben a híres amerikai bohócot, Jack Thumot kelti életre. A dolog érdekessé­ge, hogy a filmet az a Jackia Cooper rendezi, akivel 46 évvel ezelőtt (mindketten gyerekszí­nészek voltak) először állt ka­mera elé. Lehet, hogy éppen ezért kapta meg­­most a pará­dés szerepet? Mohamed Mehdi Navab Mot­­lagh, Irán bonni követe (32 éves) kénytelen maga gondos­kodni biztonságáról. A követség épületét­ sorozatosan támadják az NSZK-ban tanuló Khomeini­­ellenes iráni egyetemisták, leg­utóbb 80-an próbálták betöri az ajtót, s csak az erős zár men­tette meg a bentlévőket, mert a rendőrök vajmi kevés segítséget nyújtottak. Az ajatollah bonni képviselője ezek után saját biz­tonsági csoportot alakított, amely éjjel-nappal vigyáz az épületre. A támadókról egyéb­ként az iszlám­ diplomatának nagyon rossz a véleménye: „Ezek alapjában véve politikai­lag mind jobboldaliak, csak bal­oldalinak álcázzák magukat.” Ami persze — a biztonság szem­pontjából — teljesen mindegy. Christina Onassis. A görög milliomos hajómágnás 30 éves, kétszeresen elvált lánya alapo­san elhízott. Az étellel-itallal átmulatott drága éjszakák (Pá­rizstól New Yorkig) után elha­tározta, hogy ezentúl — leg­alábbis télig — egyszerű, egész­séges módon fog élni. Elköltö­zött a Skorpió szigetre, ame­lyet apja 1963-ban egészen ol­csón, 150 ezer dollárért vásárolt meg. A honi tájon az ifjú mil­liomosnő nemcsak az­ ízletes fa­latoktól és kortyoktól óvja ma­gát, hanem a férfiaktól is. Egy­maga tölti napjait, még 21 éves barátját, Mavroleont se enged­te a szigetre. Csak ajándékát fo­gadta el: egy fekete-fehér tör­pe nyulat, akit „Darling” név­re keresztelt. A kis jószág ter­mészetesen nem a gazdasszony diétás étlapjára kerül, hanem selyemmel bélelt kiskosárba. A magányt hivatott enyhíteni. Jimmy Carter. Az USA volt elnökét (56 éves) fényesnek mondható kínai látogatása előtt odahaza elég sötét incidens­ érte. Betért az úgynevezett „PX”­­boltba, ahol a kiváltságosak ol­csón vásárolhatnak, s szokásos módon élelmiszert, italt és más apróságokat akart beszerezni. Az üzletvezető ezúttal megta­gadta a kiszolgálást, közölte, hogy aki ilyen magas állami nyugdíjat élvez, az nem kaphat kedvezményt. A Fehér Ház egy­kori ura „sértő megnyilatkozás­nak” nevezte a boltos szavait.

Next