Szabad Föld, 1981. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-06 / 36. szám
24 SZABAD FÖLD Késői bánat: garázda utasok, részeg motoros Az alábbi három bűnügy vádlottjai ülni óhajtottak. Természetesen nem olyan értelemben, amiként azt jogerős bírósági döntés után gondolni szoktuk. Ülni akartak. De vonaton, autóbuszon, motorkerékpáron. Utazási igényük azonban visszataszító módon elfajult. Dührohamba, botrányba csapott át. Közúti szerencsétlenséghez vezetett, vagy majdnem az lett belőle. A dühöngőket leüttették, de a „helyet” ezúttal már bírói ítélettel határozták meg. Megtámadta a kaauzt Haga József baktalórántházi fiatalember, segédmunkás. Most lesz húszéves. Cegléden szállt fel a Nyírségbe tartó munkásvonatra egy pénteki napon. A zsúfoltság miatt Haga — vele tartott cimborája és annak felesége — nem dohányzó, terhes anyáknak és kisgyerekeknek fenntartott vonatfülkében talált helyet. Rábánál ért hozzájuk a kalauz. Hagáék ez időben cigarettázva, sörözve, vígan élték világukat, mintha kifejezetten nekik rendszeresítették volna le a fülkét. A kalauz kiutasította őket. — A feleségem terhes — vitatkozott Haga cimborája. — Ez nem látszik rajta — állapította meg a kalauz. — Mutassák meg a terhesgondozási könyvecskét, akkor majd elhiszem. Ha ez nincs maguknál, itt nem maradhatnak. A kiutasítottak — vérig sértődve — átmentek a másik vagonba, ahol Hada dührohamot kapott. Megtámadta az arra tartó kalauzt, aki hanyattesett, majd védekezve, a fölé hajló Hágát a jegylyukasztóval orrbavágta. Erre a garázda férfi hisztériás őrjöngésbe kezdett és csak a vonaton utazó katonák tudták megfékezni. A tárgyaláson már szelíd Hága ezt mondta: — Hibásnak érzem magamat.Tényleg nem kellett volna a vasutassal erőszakoskodni, vitázni, mivel végső soron neki volt igaza... A vádlottak padján ülve — kissé későn — jutott ilyen meggyőződésre. A Debreceni Járásbíróság bűnösnek találta „közfeladatot ellátó személy , elleni erőszak” bűntettében, s ezért — immár jogerősen — nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. A végén ez üllést harapttálta Cifrább eset Vasvári János — családos, huszonhárom éves nyírlugosi rakodó — ülőhelybotránya. Ez a büntetlen előéletű fiatalember, voltaképpen nem akart ülni... a feleségének szeretett volna helyet szerezni az autóbuszon. Főleg, mert feleségeterhes volt — ámbár a tanúk szerint „az aszszonykán nem látszott a várandóság”. Mivel ezt Vasvári „kihirdette” az autóbuszban, hárman is készségesen felálltak helyükről, s ezek egyikét az asszony elfoglalta. Csakhogy a gyengéd férje mániákusan egy ülőhelyhez ragaszkodott: ezen egy nyolcéves fiúcska foglalt helyet. Mivel a kis utas — anyukája mögötte ült — nem pattant fel udvariasan, Vasvári azt kezdte firtatni — van-e egyáltalán menetjegye? Ez még a botránynak csak a szellőcskéje. A buszvezető — mint a tárgyaláson vallja — hátrafordult: — Hallottam, hogy vita van. Vasvári egy kisfiút akart felállítani az anyja mellől. Pedig ekkor már vagy hárman is átadták volna a helyüket. De ez a Vasvári ragaszkodott a kisfiú üléséhez. Követelte a gyerek menetjegyét. Világos, hogy ehhez nincs joga. Hátraszóltam, hogy fejezze be a vitát. Erre felénrám lett dühös. Odaugrott hozzám a vezetőüléshez és .......va anyádat, kikaplak az ülésből” ordítozással megfogta a vállamat és a kormány után kapkodott. Rögtön megállítottam a buszt és rendőrt hívtat ki. Vasvári szerint a buszvezető azt is mondta, hogy „kuss, kisfiú vagy te ahhoz, hogy kikapj az ülésből”, ami elhangozhatott, bár sokat nem enyhít a dolgokon. Amíg állt a busz, Vasvári — az előzően elfogyasztott egy deci konyakra — még bekapott egy kis üveg kisüstit is. Rossz idegzetű ember, neki az orvos megmondta, hogy a szesz halálos ellensége, óvakodjék a fogyasztásától. Milyen igaza lett az orvosnak! Vasvári, amikor már a rendőrök is a helyszínen voltak , borzasztóan erősnek érezte magát. Felszólították, hogy adja át személyi igazolványát. Válaszul úgy arcul vágta az egyik rendőrt, hogy annak leesett a sapkája. Erre természetesen megbilincselték. Így tuszkolták be a rendőrautóba. Ott először az ablakot akarta kitörni, később vadul harapdálni kezdte az autó ülését... — Pedig nem vagyok italozó természetű ember — vallotta a Debreceni Járásbíróságon, dr. Dóczi Judit büntetőtanácsa előtt. — Most már nagyon megbántam azt, amit tettem. Az első fokú tárgyaláson azt állapították meg, hogy egyfelől közfeladatot ellátó (buszvezető) személy, másfelől hivatalos személy (rendőr), ellen követett el erőszakot, s mindezekért nyolchónapi börtönbüntetésre ítélték. A másodfokú tárgyalás után ez jogerőssé vált. Névnapot ünnepelt... — A balesetért felelősnek érzem magamat! A késői felismerés a vádlottak padján hangzott el — meggyőzően. De hát mi mást is mondhatott volna Timkó László huszonhat éves, Debrecen— Pallagon lakó beteghordozó azután, hogy a lehető legrosszabbkor ült Jawa motorkerékpárja nyergébe. Sőt! Utasa is volt, egy huszonöt éves tehenész. A kétcsaládos fiatalember névnapján alaposan a pohár fenekére nézett. Ebből még baj nem származott volna, hiszen a túlzásba vitt ünneplés után lefeküdt aludni. Másnaposan ébredt. Olyan állapotban, amikor az ember vizes borogatást tesz a homlokára és más, értelmesebb elfoglaltság hiányában, nézi a plafont. Timkó azonban újra itallal kezdte önmagát ünnepelni. — Reggel fél kilenc és tíz óra között megittam másfél deci pálinkát — emlékszik vissza a nem éppen bölcs „kúrára”. Délután sörözni akart. A presszó zárva volt, ezért irány . Debrecen, a Jawa nyergében. Mögötte a tehenész. Legalább annyira könnyelmű és felelőtlen, mint Timkó. Sejtenie illett volna, hogy most „rossz lóra” ült — miként mindenki veszedelmes helyre ül, ha ittas járművezető mellé telepedik. Mert mit mond a tehenész? — Azt tudtam, hogy Timkó Laci ivott. Egy kicsit látszott is rajta. De hát én azt nem gondoltam, hogy ez így fog hajtani az úton. Bizony „lépett” hazafelé, s egy rosszul vett kanyar után az országúti korlátnak ütköztek és felborultak. A sérülések közül a tehenész lába okozta a legtöbb gondot: csonttörése maradandó testi fogyatékossággal jár-e (sántít-e egész életében), avagy csak súlyos a testi sérülése? Jó, ha tudják az ittas járművezetővel utazók, hogy majdani sérüléseik nagysága növelheti, illetve csökkentheti a járművezetőre kimért börtönbüntetés időtartamát. Ez esetben Timkó Lászlóra — a napokban kezdi meg büntetése letöltését — tízhónapi szabadságvesztést szabtak ki. (g) 1981. SZEPTEMBER 6. ríil.f ■'.J. Mickey Rooney. A 30-as évek gyermeksztárja, aki később eltűnt a mozivászonról, néhány év óta, miután átesett egy elvonókúrán, újra filmezik. (Szombaton éjszaka a mi képernyőnkön is láthattuk, ő volt a „Maradhatok májusig?”-ban a Főnök.) A 60 éves színész, ahogy mondja, a napokban kapta meg élete nagy álomszerepét: bohócot játszhat. A „Leave ’Em Laughing” című filmben a híres amerikai bohócot, Jack Thumot kelti életre. A dolog érdekessége, hogy a filmet az a Jackia Cooper rendezi, akivel 46 évvel ezelőtt (mindketten gyerekszínészek voltak) először állt kamera elé. Lehet, hogy éppen ezért kapta megmost a parádés szerepet? Mohamed Mehdi Navab Motlagh, Irán bonni követe (32 éves) kénytelen maga gondoskodni biztonságáról. A követség épületét sorozatosan támadják az NSZK-ban tanuló Khomeiniellenes iráni egyetemisták, legutóbb 80-an próbálták betöri az ajtót, s csak az erős zár mentette meg a bentlévőket, mert a rendőrök vajmi kevés segítséget nyújtottak. Az ajatollah bonni képviselője ezek után saját biztonsági csoportot alakított, amely éjjel-nappal vigyáz az épületre. A támadókról egyébként az iszlám diplomatának nagyon rossz a véleménye: „Ezek alapjában véve politikailag mind jobboldaliak, csak baloldalinak álcázzák magukat.” Ami persze — a biztonság szempontjából — teljesen mindegy. Christina Onassis. A görög milliomos hajómágnás 30 éves, kétszeresen elvált lánya alaposan elhízott. Az étellel-itallal átmulatott drága éjszakák (Párizstól New Yorkig) után elhatározta, hogy ezentúl — legalábbis télig — egyszerű, egészséges módon fog élni. Elköltözött a Skorpió szigetre, amelyet apja 1963-ban egészen olcsón, 150 ezer dollárért vásárolt meg. A honi tájon az ifjú milliomosnő nemcsak az ízletes falatoktól és kortyoktól óvja magát, hanem a férfiaktól is. Egymaga tölti napjait, még 21 éves barátját, Mavroleont se engedte a szigetre. Csak ajándékát fogadta el: egy fekete-fehér törpe nyulat, akit „Darling” névre keresztelt. A kis jószág természetesen nem a gazdasszony diétás étlapjára kerül, hanem selyemmel bélelt kiskosárba. A magányt hivatott enyhíteni. Jimmy Carter. Az USA volt elnökét (56 éves) fényesnek mondható kínai látogatása előtt odahaza elég sötét incidens érte. Betért az úgynevezett „PX”boltba, ahol a kiváltságosak olcsón vásárolhatnak, s szokásos módon élelmiszert, italt és más apróságokat akart beszerezni. Az üzletvezető ezúttal megtagadta a kiszolgálást, közölte, hogy aki ilyen magas állami nyugdíjat élvez, az nem kaphat kedvezményt. A Fehér Ház egykori ura „sértő megnyilatkozásnak” nevezte a boltos szavait.