Szabad Föld, 1981. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-05 / 27. szám

4 SZABAD FÖLD Nincs nyári szünet a népfront tevékenységében A népfront eseménynaptárát áttekintve megállapíthatjuk: nincs nyári szünet a mozga­lom tevékenységében. Az orszá­gos, a megyei és a helyi válasz­tott testületek és bizottságok fáradhatatlanul dolgoznak a VII. kongresszus állásfoglalásá­ból származó feladatok megol­dásán. Az országos tanácsnál legutóbb mega­lakul­t a telepü­léspolitikai és közművelődési bizottság; megvitatták a nép­front ötéves mozgalmi feladat­tervét; ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés magyar nemzeti bizottsága; megvitatták a módosított ter­mészetvédelmi törvény terveze­tét ... A megyékben, a városokban és­­községekben is hasonlóan pezseg a munka, Tatabányán például aláírták a megyei ta­nács és a megyei népfrontbi­zottság együttműködési megál­lapodását; Miskolcon megvizs­gálták a lakossági szolgáltatá­sok helyzetét; Győr megyében a községek népességmegtartó ké­pességeinek helyzetét tűzték na­pirendre; Pécsett magyar—finn barátsági napot rendeztek. Kiemelt témaként szerepel a népfront és tanácsi munkater­vekben a településfejlesztést segítő társadalmi munka. Ez érthető is, hiszen az állam je­lenleg kevesebbett költhet fej­lesztésre, mint eddig, viszont a lakosság igényei egyre növeked­nek. Ez természetes, mint aho­gyan az is, hogy az emberek — a helyzetből kiindulva — ma­guk is többet vállalnak azért, hogy lakóhelyük szebb, gazda­gabb és egyre fejlettebb le­gyen. Egy példa: Bács-Kiskun megyében hirdette meg — a pártbizottsággal és tanáccsal közösen — a népfront az or­szágban először a községfejlesz­tési versenyt. Az elmúlt öt esz­tendőben két és fél milliárd forint értékű társadalmi mun­kát végeztek itt, (ebből csak ta­valy 788 millió forintnyit). Ren­delkezésre állnak olyan adatok is, hogy a Bács megyei telepü­lésekbe azóta — társadalmi ösz­­szefogás segítségével — bekö­tötték a villanyt, jelenleg a la­kosság csaknem 70 százaléka közműves vizet kap, minden tíz családból nyolc propán-bu­tán vagy városi gázt használ. A Bács-Kiskun megyeiek, tavaly személyenként átlagosan 1376 forint értékű társadalmi munkát végeztek — az országban a leg­többet. Másik példa: Békés városban a népfrontbizottság, a helyi ta­nács végrehajtó bizottságával, a KISZ-szel és az OTP-vel együttműködési megállapodást kötött, azzal a céllal, hogy se­gítse a város és a város környé­ki közösségek lakásépítkezéseit. Takarékpénztári tanácsadó tes­tületet hoztak létre és kidolgoz­ták az erre az évre szóló kö­zös akcióprogramot. Negyed­évenként legalább egy alkalom­mal fórumot szerveznek, ame­lyeken válaszolnak a lakásépít­kezők kérdéseire. Külön közös tájékoztató kiadvány megjelen­tetéséről is gondoskodnak, amelyben kiemelten foglalkoz­nak a takarékossággal, az elő­­takarékosság fontosságával a lakás- és üdülőépítés terén, to­vábbá ismertetik az építési le­hetőségeket a típus- és ajánlott terveket, valamint telekellátott­ságot is. Legutóbb országos szintű ál­lásfoglalás született e nagyköz­ségek és kisebb városok fejlesz­tésének sajátosságaival és nö­vekvő gondjaival kapcsolatosan is; a népfront ráirányította a figyelmet azokra az arányta­lanságokra, amelyek a városok között a fejlesztési összegek el­osztásában megmutatkoznak; e témával foglalkozik egyik, a közeljövőben megjelenő írásunk is. D. F. A Kisalföld legnagyobb libatenyésztő telepe a rajkai Egyetértés Tsz-nek van. A Szigetközben, a Mosoni-Duna fekete-erdei szakaszán 4300 darabos törzsállományt gondoznak. Ezenkívül több mint tízezer pecsenyelibát nevelnek. (MTI Fotó : Matusz Károly felvétele) ENERGIATAKARÉKOSSÁG ÉS NAGYOBB HOZAM Díjkiosztó ünnepség a Technika Házában. A keretek szerények, mondhatni takarékosak. S ez illik visz'a pályázat címéhez, amely így szól: „Az MTESZ az energiatakarékosságért.” A pá­lyázat célja az, hogy a műszaki értelmiséget mozgósítsa, a népgazdaság különböző területein egyre több, energiatakarékos módszert javasol­janak és alkalmazzanak. Az ünnepségen már pénzben is mérhető ered­ményekről számolhatott be dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára. Elmondta, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége jó tapasztalatokat szerzett a pályaművek haszno­sításával kapcsolatban, s sorsukat a továbbiak­ban is figyelemmel kíséri. Legutóbb 110 pályázatot értékelt a bíráló bi­zottság. Ezek közül 39 az ipar energiagazdálko­dását érintette, 26 a lakossági és közületi ener­giafelhasználással volt kapcsolatban, 15 pályamű a mezőgazdasághoz, a többi egyéb dolgokhoz kö­tődött. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tapasz­talatok szerint a mezőgazdaságban a legmaga­sabb az úgynevezett innovációs (újító) készség. Az energiafelhasználás területén ez különösen fontos, hiszen a mezőgazdaságban értékes ener­giahordozók takaríthatók meg.­ S ne felejtsük el: az agrártermelés két éve csökkenő energia­felhasználás mellett is növekvő tendenciát mu­tat. A díjakat Fock Jenő, az MTESZ elnöke adta át. Dr. Tischler Márton, a Mező­gépfejlesztő Intézet tudományos igazgatóhelyettese pályázatával második helyezést ért el. Ennek értékén talán emel, hogy első díjat nem adtak ki (megtakarí­tották), így tulajdonképpen a pályázat győztesével beszélhe­tünk. Munkájának címe hosszú és bonyolult. Röviden, inkább csak a tartalom megjelölésének érdekében úgy nevezhetnénk: energ­iatakarékos, programozott növénytáplálás, folyékony mű­trágyák alkalmazásával. — Mi az új módszer lényege? — A növény biológiai ritmu­sának megfelelően — válaszol­ja dr. Tischler Márton —, a vegetációs időn belül három­szor a gyökérhez injektáljuk a folyékony,­­ nitrogéntartalmú műtrágyát. Például őszi búzával először a gyökér- és levélfejlő­dés időszakában, másodszor ka­lászvirágzáskor, harmadszor a teljes érés idején. Búzával és kukoricával végzett kísérleteink szerint így a szokásosnál 30 százalékkal kevesebb műtrágya­­felhasználás mellett jelentősen növelhetők a hozamok. Búzából 8-10 százalékkal, kukoricából 20-25 százalékkal több termés érhető el e módszerrel. S hozzá kell tenni: a termés minősége is jobb. Például: acélos, ma­gasabb sütőipari értékű búzát kaphatunk. — Milyen növényekre alkalmaz­ható az új eljárás? — Búzára és kukoricára ki­dolgozott, befejezett, kész a módszer. További kísérleteket folytatunk a fűszerpaprikánál és a cukorrépánál. — Van-e megfelelő gép, eszköz hozzá? — Egy kísérleti gép áll ren­delkezésre, amely a hartai Le­nin Tsz-ben dolgozik. Termé­szetesen a módszer szélesebb körű alkalmazásához ez kevés. Véleményem szerint az 1982-es termelési idényre 18-20 gépet kellene gyártani. — Külföldön alkalmaznak-e ha­­sonló eljárást? — Tudomásom szerint, nem. A nemzetközi szakirodalomban körülbelül 1978-tól kezdve lehet olvasni a vegetációs idő alatti tápanyagellátásról. Ez bátorsá­got adott a munkához. Bebizo­nyította a kétkedőknek, máshol is rájöttek arra, hogy nem egy­szerre kell a műtrágyát — mint egy vályúban — odalökni a nö­vénynek ... Ami egyébként na­gyon káros környezeti hatások­kal is jár: az eső kimossa, élő­vizekbe, kutakba viszi a ható­anyagot. Az új módszerrel ez is elkerülhető. — S hol jelentkezik az energia­megtakarítás? — Tulajdonképpen mindent energiában számolunk. E mód­szerrel a szállításnál, a tárolás­nál, a termőhelyhez való kijut­tatásnál igen nagy mennyiségű energia takarítható meg. A jobb minőség, s a felhasználhatóság is ebbe az irányba hat. S fel­tétlenül energiamegtakarítás az is, hogy a műtrágyagyártás fo­lyamatából az utolsó technoló­giai elem, a végkikészítés el­hagyható, hiszen folyékony ál­lapotban kell a műtrágyát fel­használni. — Ez talán problémát is okoz­hat, hiszen a végkikészítő gép­sorok megvannak ... Ezek drá­ga gépek ... — Igen. Szerintem ezt a mű­trágyagyártó szektornak meg kell értenie. Itt arról van szó, hogy a műtrágyagyártás elma­radottabb szinten van, vagy lesz, mint a mezőgazdaság. Elő­relépésre van szükség. — Nem jelent-e fokozott sérü­lésveszélyt az, hogy a gyökér­hez injektálják a hatóanyagot? — Vizsgálataink egyik fontos része volt ez. Tapasztalataink szerint a termést károsan befo­lyásoló következménye nincs az új eljárásnak Sőt, ha azt ve­szem, hogy a módszerhez mű­velő utakat kell a táblákban lé­tesíteni, s ezáltal jobb szellőzés és mikroklíma alakul ki, akkor újabb járulékos előnyökről be­szélhetünk. A talajhasogatás is kifejezetten jót tesz a növény­nek. Ezenkívül második alka­lommal nemcsak az injektálás, hanem a permetezés munkáit is elvégezzük, így a lisztharmat termeléscsökkentő hatását ellen­súlyozhatjuk, vagy megszüntet­hetj­ük.­­ Ez a módszer a pontos prog­­ramozás fontossága miatt ma­gas szintű szakértelmet, fegyel­met, szervezettséget igényel. Elő­térbe hozza az úgynevezett em­beri tényezőket. . . Ha mindezek mai állapotát nézem, felké­szült-e erre mezőgazdaságunk? — Véleményem szerint, igen. A magyar mezőgazdaság már van olyan szinten, hogy új, igényesebb feladatokat old­jon meg. Persze a módszer el­terjedése hosszabb időt vesz majd igénybe. Lassú indításra számítok, s arra, hogy 1990-ig a mezőgazdasági üzemek 60-70 százaléka alkalmazza majd ezt az eljárást. (ránk!) 1981. JÚLIUS 5. Július 5.: nemzetközi szövetkezeti nap A nemzetközi szövetke­zeti nap, amely 59 éve jú­lius első vasárnapján van, országos jelentőségű ünnep. Sok mindenért, de első­sorban azért, mert Magyar­­országon a kereső lakosság fele dolgozik a szövetkeze­tek valamelyik ágazatában és a nemzeti jövedelem előállításában a szövetke­zetek részesedése csaknem 22 százalék , a termelési érték pedig tavaly 330 mil­lió forint volt. Nemzetközi ünnepről van szó, ami persze meghatá­rozza szövetkezeteink né­hány hazai teendőjét is. A szövetkezetek tevékenysé­gére az egész ország szá­mít, hiszen az életszínvo­nal-politikától kezdve, a társadalom­politikáig min­den tennivalóból kisebb­­nagyobb részben feladatot vállalnak. Az első júliusi vasárnap olyan ünnep, amely a ké­sőbbi tennivalókat is meg­határozza. Ezért több ta­nácskozást tartanak, a kul­turális és az egyéb rendez­vények pedig a tagság jó hangulatát biztosítják. Mindhárom hazai szövet­kezeti ágazat — a mező­­gazdasági —, az ipari és a fogyasztási szövetkezet — igazán rászolgált az ünnep­lésre. Az elmúlt évben is gyarapodott a vagyonunk, javultak a tagok élet- és munkakörülményei. Mindez azt jelenti, hogy a szövet­kezeten kívüliek is jobb helyzetbe kerültek. Az 59. ,nemzetközi­­Szö­vetkezeti nap országos ün­nepségére vasárnap Bala­­tonfüreden kerül sor. Az ünnepi előadó: Marjai Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnök­­helyettese. (Az eseményre visszaté­rünk.) Mennyi a vadőr? Múlt heti lapszámunk­ban, a „Miből, mire költe­nek a vadászok?” című írásunkba sajnálatos nyomdahiba csúszott. A nyomda ördöge most egy számot spórolt el — tehát vadászterületeinken nem 133, hanem 1336 főfoglal­kozású vadőrt tartanak ... Kisgépek a közutakon A kisgazdaságokba — a termelés fejlődésével — a szállítási munkák ugyan­úgy szaporodnak, mint a nagyüzemekben. E célokra sokan használatba veszik az egytengelyes kerti trak­torokat is, pótkocsit kap­csolva hozzájuk. Ám­z en­nek közúti közlekedési sza­bályai is vannak, ide ért­ve az ilyen jellegű tarto­zékokat is, de ezeket a kö­vetelményeket sokan nem ismerik. Éppen ezért igen hasznos az a közlemény, amelyben a Belkereskedelmi Mi­nisztérium felhívja a bol­tosok figyelmét, hogy az említett szerkezeteket olyan tartozékokkal együtt árusítsák, amelyek a köz­úti közlekedést is megen­gedhetővé teszik. Ugyanis ezek nélkül a szállítószer­kezet közúti használata szigorúan tilos. T. S.

Next