Szabad Föld, 1984. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-08 / 49. szám

6 SZÁLAD FÖLD HETI NAPTÁR DECEMBER (50. HÉT) 10. Hétfő, Judit napja. A nap kél 7.21-kor, nyugszik 15.53- kor. 11. Kedd, Árpád napja. A nap kél 7.22-kor, nyugszik 15.53- kor. 12. Szerda, Gabriella napja. A nap kél 7.23-kor, nyugszik 15.53-kor. 13. Csütörtök, Luca nap­ja. A nap kél 7.24-kor, nyugszik 15.53-kor. 14. Péntek, Szilárd nap­ja. A nap kél 7.25-kor, nyugszik 15.53-kor. 15. Szombat, Johanna, Valér napja. A nap kél 7.25-kor, nyugszik 15.53- kor. 16. Vasárnap, Etelka napja. A nap két 7.26-kor, nyugszik 15.54-kor. A hét 168 órájából a nap­pal 59 óra 26 perc, az éj­szaka 108 óra 34 perc. A hét első napján a nappal 8 óra 32 perc, a hét végén 8 óra 28 perc. A napi léghőmérséklet 100 éves átlagértékei: de­cember 10-én 1,2 °C; 11-én 1,4 “C; 12-én 1,1 °C; 13-án 1,3 *C; 14-én 0,9 *C; 15-én M *C; 16-án 0,9 “C. Heti hőm. átlag: 1,1 °C Heti csap. átlag: 12,3 mm Napfényes órák: 9,7 óra. ■ . „Izzik” a galagonya „Izzik” — piros már —­a galagonya a Homokhát­ság erdeiben, Kerekegyhá­za, Orgovány, Kiskunha­las és Kunadacs környé­kein. Kellemesen fanyar ízű, nyersen is ehető, pi­ros bogyóit vérnyomás­­csökkentő és érelmeszese­dést gátló gyógyszerek ké­szítéséhez az ipar is fel­használja, éppen ezért gyűjtik is. Az idei év gaz­dag terméséből 1500-2000 kilót vásárolnak fel a Bács-Kiskun megyei átve­vőhelyeken. Védettek az őslábnyomok Ipolytarnócon Sokan azt hiszik, hogy ismerik hazájuk nevezetességeit, közben a ritkaságok is elkerülik figyelmüket. Kevesen tudják, hogy Ipolytarnócon világhírű őslénytani leleteket védenek, kö­zöttük a 25-30 millió évvel ezelőtt itt élt, orrszarvú és elefánt méretű állatok lábnyomait. A hajdani dagonyázóhelyek iszapja szépen megőrizte a sok ezer éves nyomokat, és arról árulkodik, hogy nem egy, hanem több — régen kipusztult — állatfaj élt e tájon. Így kétféle ősorrszarvú, több ősszarvas és három ősma­dár is. 1954-ben végre védelem alá helyezték azt a 200 hektáros területet, ahol az említett állatok tanyáztak, visszahagyták fel­becsülhetetlen értékű, világhíres nyomaikat. A múlt században e tájon felfedezett, megkövesedett 46 méter hosszú ősfenyő tit­ka viszont csak nemrég tárult fel, amely szerint e fenyő ma élő rokonai a Himalája erdőségeit borítják. Eredeti méretük fél­száz méter magas és négy méter széles lehetett... Elnézést kérek Lapunk múlt heti számá­ban „Üzent a szülőföld .. ." című cikkemben azt írtam az egyik „mindentudó benn­fentes” szavait idézve­­, hogy az Állatorvostudomá­nyi Egyetem „gazdasági fő­igazgatója, Nagy Jóska ...” Nos, a cikk megjelenése után informátorom tájékoz­tatott, hogy hibásan vetet­tem papírra szavait, mivel az egyetem gazdasági fő­igazgatóját valójában dr. Tóth Józsefnek hívják. Köz­ben az is kiderült, hogy együtt jártak középiskolába. Igaz, azóta nem kevés idő telt el, mert immár harminc éve, hogy érettségiztek. Azt nem tudtuk kideríte­ni, hogy a névelírást az ő emlékezetében az idő mesz­­szesége vagy az én figyel­metlenségem okozta. Abban viszont megegyeztünk, hogy közös tévedésünkért elné­zést kérek az Állatorvostu­­dományi Egyetem gazdasá­gi főigazgatójától. M. . Kábítószeres Mikulások .Négy kábítószer-csem­pészt tartóztattak le az amerikai hatóságok és 682 kilogramm, 98 százalékos tisztaságú, több mint egy­­m­illiár­d dollárt érő ko­kaint foglaltak le az­­ari­zonai Majove-sivatagban, egy elhagyott leszállópá­lya közelében. A csempé­szeket, két amerikait és két mexikóit, azután tar­tóztatták le, hogy egy re­pülőgépből a karácsonyi ajándékcsomagokban pa­kolt rakományt két fur­gonba tették át. A hatósá­gokat egy szabadságon le­vő és éppen a közelben kempingező rendőr őr­mester riasztotta. Keresem... Keresem a TK 54—91 forgalmi rendszámú, zöld színű Zsiguli tulajdonosát. Autóstársam — egy forgal­mas útkereszteződésben — midőn udvariasan, 2—3 másodpercre átadtam az ott veszteglő autóknak az átha­ladási elsőbbségemet, dühé­ben, hátulról, álló helyzet­ből nekem hajtott. Ezután pánikszerűen úgy menekült el a helyszínről, hogy fel­hajtott a járdára ... Nem az okozott kár miatt keresem közlekedő társa­mat. Bár hihetetlen, de az ok egyszerűbb. Azt akarom megkérdezni, hogy — a szándékos karambolon túl — miért árasztott el olyan, nyomdafestéket nem tűrő szitkozódással a leeresztett ablakból, amilyenre két évtizedes autózásom során­ nem akadt hasonló példa. Újabb találkozásunk — természetesen — csupán nyelvművelő célokat szol­gálna. (griff) Fog és fogkefe: hányszor találkoznak A Német Szövetségi Köztársaságban élő mintegy 60 millió férfiből, nőből és gyerekből 9 millió sosem mos fogat, állítja a frankfurti szájhigiéniai és táplálkozási szokásokkal foglalkozó információs szervezet. A lakosság 55 százaléka naponta egyszer nyúl a fogkefe után, 20 százalék egynél többször, 6 százalék pe­dig háromszor is. Még a buzgó fogmosók is átlag csak 10—40 másodpercig kefélik a fogukat — s ez határozottan alatta marad a minimálisan szükséges háromperces tisztítási időnek. Az el­kerülhetetlen következmény: már az iskolát megkezdők 90 szá­zalékánál találnak fogkárosodást, a 15-25 évesek közül pedig csak minden másodiknak van még meg minden­­foga. e­­m — Vannak közvetlen és közvetett adók — magya­rázza a tanár. — Vajon mi a közvetett adó? — Az ebadó — véleke­dik Kovács Pista. — Miért? — Mert nem közvetle­nül a kutya fizeti... Meggyógyult a papagáj Az emberit lenyűgözik a régi csodák, s nem is gon­dol arra, hogy korunk ugyanúgy tele van cso­dákkal. Csak egyet hadd mondjak el. Nagyanyám papagája megbetegedett, nem volt hajlandó se en­ni, se inni. Néhány nap múlva a nagyi ideges lett, és elvitte az állatorvosi rendelőbe. A doktor néze­gette a kis jószágot, kipöc­­költe a csőrét, forgatta a testét, nyomogatta a hasát, de semmit nem talált. Ak­kor megkérdezte: — Mondja, asszonyom, nem történt otthon valami rendkívüli, ami kilendítet­te volna lelki egyensúlyá­ból a papagájt? Nagyanyám elgondolko­dott, aztán kibökte: — Mostanában egyetlen dolog történt. Elromlott a televízió, és három nap óta nem jött ki a szerelő, hogy megjavítsa. — Lehet, hogy ez a baj. Csináltassa meg gyorsan a készüléket, aztán meglát­juk, lesz-e javulás. Eltelt egy nap, kiszállt a Gelka, beindult a tévé, s még aznap este enni, inni kezdett a papagáj. És még mondja valaki, hogy a tévé nem száza­dunk csodája ! (b. zs ) Modigliani — 4,6 millió Négymillió-hatszázhúsz­­ezer dollárért vásárolta meg egy ismeretlen ameri­kai Modigliani „La Re­­veuse” (Az álmodozó nő) című festményét a brit Sotheby’s cég szerdán New Yorkban tartott árverésén. Modigliani-képért még so­ha nem fizettek ennyit, s az árverésen több más al­kotó műve is rekordössze­gért kelt el. Impresszionista és modern festmények, va­lamint szobrok szerepeltek az aukción, és a kilencven alkotás 85 százalékát sike­rült eladni, összesen több mint 30 millió dollárért. Megőrizzük emlékét Dunakeszi népszerű em­bere, Esch Győző, 87 éves korában meghalt. Igazi lo­vasember volt, vidám, közvetlen modora miatt sokan szerették. Szeretett könyvtárba járni, sokat ol­vasott. Azt tervezte, száz évig él, ami nem sikerült neki. A lovaséletben azon­ban sikerült naggyá len­nie. 1911-ben kezdett lo­vagolni, öt tanulóév után, 1916. április 4-én indult élete első versenyén Ala­­gon. A legkiemelkedőbb az 1919-es év volt számára, amikor is 57 versenyen nyert. Derby világcsúcstartó: hat osztrák, öt magyar, egy cseh derbyt nyert. Lovas pályafutásának huszon­három éve alatt ötezer versenyen indult és 2500 nagydíjat szerzett. Még 64 évesen is lovagolt egy ver­senyen. Emlékét megőrizzük! 6­­. Ifjúsági palota épül A XII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére a szovjet fia­talság ifjúsági palotát épít Moszkvában. A hatalmas, hófehér, trapéz alakú épületet abból a pénz­ből hozzák létre, amelyet a szovjet fiatalok kommunista szombatokon kerestek meg. Az építkezésen is csak fiatalok dolgoznak, a korhatár harminc év. A Szovjetunió minden köztársasága elküldte legjobb komszomolistáit, hogy tagjai legyenek a „Barátság” építőbrigádnak. Az új ifjúsági palotában a Komszomoll történetét bemu­tató múzeum, számos előadóterem, szakköri szoba, társalgó, kávéház, bár és diszkóklub kap majd helyet. Az épület ellip­szis alakú nagytermében kétezer vendég foglalhat helyet. A VIT idején kiállításokat, koncerteket, találkozókat, ke­rek­asztal-beszélgetéseket szerveznek a Moszkvába érkező kül­döttségeknek. Úszóterápia A győri sátortetős uszo­dában megkezdődött az asztmás gyerekek úszóte­rápiája. A Rába-parti vá­rosban „Az egészségért” elnevezésű gazdasági mun­kaközösség vállalkozott a terápia meghonosítására. Egyelőre negyven óvodás, illetve kisiskolás korú gyermek kapcsolódott be a hetenként kétszer egyórás programba. Játékos légző­­gyakorlatokat végeznek a Vízben, s tanulják az úszás alapelemeit, amelyek egy­mással párosítva javítják a tüdő, a szív és a keringési rendszer működését. A foglalkozásokat úszóed­zők vezetik, a gyerekek fi­zikai állapotának ellenőr­zéséről szakorvos gondos­kodik. A foglalkozásokon való rendszeres részvétel­lel — a tapasztalatok sze­rint — tünetmentesség ér­hető el az asztmás gyere­kek körében. 1984. DECEMBER 8. ezü­nk Talán a legvitézebb tá­bornok volt. Hadvezér, aki győztes ütközeteit harcoló katonáival egy sorban, ha­lált megvető bátorsággal vívta... S mikor végül a vesztőhelyre vitték, s látta társai kivégzését, állítólag így szólt: mily furcsa do­log, hogy én, aki az ellen­séggel szemközt mindig elől jártam, most mint utolsó zárom be baj­társaim hősi menetét. Damjanich Jánosra, az 1848—49-es szabadságharc egyik legkiemelkedőbb ka­tonai vezetőjére emléke­zünk, születésének (1804. december 8.) száznyolcva­nadik évfordulója alkalmá­ból. Damjanich, katonai pályafutását a császári had­sereg egyik gyalogezredé­nél kezdte. Itt századosi rendfokozatig vitte. 1848 nyarán csatlakozott a ma­gyar honvédsereghez, s igen rövid idő alatt, egyre nagyobb alakulatok pa­rancsnokaként, győzelemről győzelemre­­ tábornok lett. Sok csatát, vesztett helyzetből, igen nagy rész­ben személyes bátorságával fordított meg. Legnagyobb tetteiként a szolnoki, tá­­pióbicskei, az isaszegi, a nagysarlói diadalmas ütkö­zeteket lehetne említeni. Végül — mivel lábát tör­vén csatát már nem­ vívha­tott — Arad várának lett a kapitánya. Világos után, Görgey felhívására tette le a fegyvert. Aradon, tizen­két társával együtt kivé­gezték. Tárogató jávorfából Egyedülálló mesterséget folytat, tárogatókat készít Székesfehérváron, Gyár ut­cai kis műhelyében Borka József géplakatos és „ezer­mester”. A 77 éves hang­szerkészítő csaknem két év­tizede próbálkozott meg először a bujdosó szegény­­legények és a kurucok haj­dani hangszerének készíté­sével, s azóta már csaknem kétszáz mívesen faragott tárogató került ki a keze alól. A lefelé öblösödő tes­tű, 14 billentyűs fúvóshang­szert évszázadokkal ezelőtt afrikai rózsafából vagy tö­mör mahagóniból készítet­ték, de miután a drága fa­anyagokhoz az idős mester nem tud hozzájutni, köny­­nyű fehér jávorfából állítja elő őket. Egy-egy egysze­rűbb, úgynevezett tanuló­hangszer nyolc-tíz nap alatt készül el, a munkásabbak, igényesebbek előállítása két hónapig is eltart.

Next