Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-11 / 19. szám
IS SZABAD FÖLD A beteg etetése A korszerű házi betegápolásban igen fontos feladat a fekvőbeteg etetése, táplálása. Erre vonatkozólag a kezelő orvos, vagy a beteget látogató házi betegápoló rendszerint megfelelő tanácsot ad. A súlyos, lázas, magatehetetlen beteg rendszerint csak folyékony ételeket, italokat kaphat. Pohárból való itatáskor a beteg fejét fel kell támasztani, és lehetőleg az ápoló egyik karjával fenn kell tartani míg iszik, közben vigyázni kell arra, hogy a beteg ne nyeljen félre. A beteg álla, esetleg a füle mellé terítsenek szalvétát, hogy a lecseppenő étel a beteget, a ruháját vagy az ágyát ne szenynyezze. Nagy könnyebbség, ha a család úgynevezett csőrös vagy csücskös poharat szerez be, amiből a félrecsurgás veszedelme nélkül itathatják a fekvő beteget. Ha a beteg bírja, a poharat lehetőleg önmaga tartsa meg és emelje olyan magasra, hogy az ivás zavartalan legyen. Ha nem bírja, jobb kézzel itatva, bal kézzel kell a fejét megemelni és alátámasztani. Az ágyban etetés módját is a beteg erőállapota szabja meg. Ha elég erős, az ágyban felültetve és kellően feltámasztva önmaga egyéb, ha erre nem képes, az ápoló kanalanként etesse. Ilyenkor a tisztaságról fokozottan kell gondoskodni. Megfelelő erőbeni állapot mellett a betegágy mellé helyezett asztalkáról tálaljanak, és az a legfontosabb, hogy a táplálkozás alatt az ápoló vagy más valaki állandóan tartózkodjék a beteg közelében, hogy szükség esetén segítségére lehessen. Ha a beteg már lábadozik, az asztalnál egyék és csak táplálkozás után fektessék vissza. A zavartalan táplálkozás igen fontos a beteg talpraállásában, mert ha hiányos vagy elégtelen táplálkozása miatt még erőállapota is leromlik, sokkal nehezebben fog megerősödni. A beteg étrendjét a kezelő orvossal mindig meg kell beszélni, és soha nem szabad engedményeket tenni olyan ételek esetén, amit a betegnek az orvos megtiltott. A helyes betegtáplálás bizonyos esetekben a gyógyszerek adásával egyenértékű, ezért kell olyan figyelemmel kísérni a betegek célszerű és szükséges táplálását. Buga doktor Takaró és párna A színes, kötött párnalapokból összeállított takarót a párnasarkokon rögzítjük, félbehajtott 30 cm hosszú kepperszalag segítségével. Egy párna két azonos méretű párnalapból áll, melyeket megkötésük után, a szélrészeken, horgolótű segítségével, kapcsolóöltéssel öszszehorgolunk. Az utolsó oldalrész összezárása előtt 2 cm vastag, de a szélrésznél 3—3 cm-rel kisebb szivacslappal töltjük ki. Egy párnalap: alapanyagnak legmegfelelőbb az APOLLO fél gyapjúfonal, vagy azonos vastagságú (több szál összefogása) jól mosható fonal, 4-es kötőtűvel 30 szemre kezdjük és lustakötéssel 60 sort kötünk. Minél több színű kockából áll a takaró, annál jobban örül a kicsi, annál szívesebben marad nyugodtan rajta. Készíthetünk a sarokszéleken öszszefogott, összekötött kockákból pihenőpárnát, zajfogó hangfalat a szoba falára. I. V. Az ingázók védelmében Az ingázók — különösen a nagy távolságról dolgozni járók — életsorsa sokkal nehezebb, mint akiknek egy helységben van a lakásuk és a munkahelyük. Viszont az ingázásra szükség van, és még sokáig szükség is lesz. Az viszont jogos követelmény, hogy amennyire csak lehet, enyhítsük az ingázók gondjait. Ez irányban ismét történt egy lépés előbbre. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletet, adott ki az építőipari dolgozók szálláson történő elhelyezéséről, mely szerint ha a vállalat nem tud ingázó dolgozóinak szállást adni, akkor szállásmegváltási díjat kell fizetnie. T. S. Turistasátor készítése A valódi turistasátor építése nem nehéz, és elkészítési költsége is sokkal kisebb, mint a kész gyári sátor vételára. Az egész sátor megvarrható közönséges háztartási varrógépen. A varráshoz azonban erős, vastag cérnát használjunk. A lakástextilüzletekben, ezermesterboltokban beszerezhető a speciális sátorponyva. Ezt gyárilag impregnálják. Az impregnált ponyva vasalható, de nem szabad mosni vagy vízben áztatni. A ponyva megvásárlása előtt pontosan ki kell számítani a sátor elkészítéséhez szükséges mennyiséget. Legjobb összeragasztott csomagolópapírból elkészíteni a sátor modellját teljes nagyságban (lépték 1:1). E minta alapján szabjuk ki a sátorponyvát. Rajzunkon egy kétszemélyes sátor elkészítésének egyik módját mutatjuk be. Az ábra alsó részén lévő sablon az egyes részeknek a varrás előtti formáját mutatja. A tető (1) és az oldalfalak (2) két vászoncsíkból készülnek. A tető közepétől kezdve szimpla öltéssel összevarrjuk a tetőt a mellső fal (3), továbbá a hátsó fal (4) széleivel. A hátsó falba bevarrjuk a kör alakú nylomhálóból készített ablakot (ez lehet apró, négyszögletes formájú nylonfüggöny is). A mellső fal két részből áll: a függőleges bejárati nyílás cipzárral zárható vagy gombokkal begombolható. A kényelmes bejárat biztosítása céljából nem elég, ha csak a függőleges nyílásba varrunk cipzárat. A falnak (3) legalább a felét nyithatóvá kell tenni az alsó él mentén is. A ponyva összevarrását az ábra felső részében levő keresztmetszetek mutatják. Az öltések helyeit (az átvarrás pontjjait) nyilakkal jelöltük. A tető mellső és hátsó részeihez fölül hozzávarrjuk a háromszögű ereszeket (5). Ha megfelelő mennyiségű anyagunk van, akkor sokkal nagyobb ereszeket kell készíteni az ábrán feltüntetettnél. A sátor két fenyőfa rúddal van alátámasztva. A rudak magasságát kísérletezéssel határozzuk meg a sátor próbafelállítása után. A rúdalátámasztás helyén a sátorponyvát meg kell erősíteni. Ezekre a helyekre a belső oldal felől vastag ponyvából vagy műbőrből egy alátétet varrunk. Ugyanott a sátorponyvához erős szalagokat varrunk, amelyekkel a sátrat a rudak felső végéhez kötözhetjük. A falak és a tető összevarrása után a sátor alsó részéhez varrjuk a sátor padlóját. A padlót gumírozott vászonból vagy vastag impregnált vászonból kell elkészíteni. A padló széleire erős szalagból fel kell varrni néhány hurkot. Ezekbe a hurkokba fűzzük a padlót a talajhoz rögzítő cövekeket. (Ilyen cövekek készíthetők kb. 4 mm vastag drótból.) A sátorépítés tervezésekor lehetőség szerint vegyük figyelembe az egyszerű gyári megoldások részleteit. A sátor legalább hat pontban van kifeszítve: a tető négy sarkán, továbbá az ereszre szerelt (5) füleknél. A sátorkötelek csatlakozási helyeit a ponyvát meg kell erősíteni, ezért ezekre a helyekre két oldaliról bőrből kivágott karikát kell a lyukak közé varrni. A feszítőköteleket hozzáköthetjük közvetlenül a bőrkarikákhoz, de csatlakoztathatjuk acélkapcsokkal is a sátorhoz. A feszítőköteleknek nem kell túl vastagnak lenniük: elég kb. 3-4 mm vastag, erős zsinór is. A köteleket kifeszítő cövekeket — ami a földbe lesz verve — bükk- vagy kőrisfából célszerű készíteni. 1985. MÁJUS 1. r VEVŐSZOLGÁLATUNK JELENTI * vasóink sorait azért közöljük, hogy segítséget kaphassanak az olvasótársaktól. Ez elég gyakran sikerül is. Ám nem várható ilyen segítség, ha nem írják meg a pontos címet, vagy olvashatatlan az aláírás. Az is előfordul, hogy segítséget kínálnak és kérnek, de ugyanakkor nevüket és címüket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Nos ez történt a különböző méretű zománcedények felkínálója esetében is, így viszont nem tudunk segítséget nyújtani. Kérjük tehát, hogy csak azok kérjék az ilyen jellegű segítséget, akik nevüket és címüket olvashatóan megírják. Endré József, Heves, Sem**melweis u. 43. sz. alatti lakos kérdésére következő a válaszunk: A Stihl cégnek tudomásunk szerint nincs magyarországi képviselete. Termékeik is csak alkalomszerűen vásárolhatók. Ebből fakad, hogy a fűrész tartozékait, alkatrészeit bizony nehéz beszerezni. A legfontosabb tartozékok biztosítása a fűrészt forgalomba hozó kereskedelmi vállalat feladata lenne. Tehát ott keressen alkatrészt, ahol vásárolta a fűrészt. Itt említjük meg, hogy a Vevőszolgálat csupán olyan cikkek keresésére kínál lehetőséget, ami a kereskedelmi forgalomban csak elvétve, vagy egyáltalán nem található. Olyan iparcikkek eladásának közlésére nem vállalkozhatunk, amelyek kaphatók a boltokban. Ha valaki csupán eladni szándékozik valamilyen cikket, azt csak hirdetés útján vehetik fel az újságok, így szerkesztőségünk is. Varga Jánosné: Kisújszállás, Eszperantó út. 14. sz. alól írja, hogy régi stílusú ebédlőszekrényéhez — a stílust nem nevezte meg — és faragott kerekasztalához 4-6 darab széket keres. Ezek az ebédlői székek lehetnek díszítéssel, sötétebb színezetűek és kárpitozottak is. Ha valaki felajánlana ilyent, cserébe adna hálószobás bútort, centrifugát, esetleg vesszőből font asztalkát fotelekkel együtt. Füredi István, Százhalombatta, Pf. 34. címre várja a jószándékú olvasótársak segítségét. Junosty nevű kisképernyős televízióhoz keres alkatrészeket, amelyeket a szaküzletekben nem sikerült beszereznie. A következő tartozékok érkezését várja: KT—315 tranzisztor, TT—313 tranzisztor, TT —90 b A tranzisztor, 818 B dióda, 814 B zénerdióda és 815-ös dióda. Természetesen az ellenértéket kifizeti. Németh Dezsőné, Gyönk, Rá■*-’kóczi út 150/1. sz. alat várja azt a segítséget nyújtó levelet, amelyben olyan asztali kötőgépet kínálnak megvételre mellyel minta is köthető Ugyanekkor tőlünk kér szakmai tanácsot. Nos, ez utóbbira nem vállalkozhatunk, ugyanis nem rendelkezünk a kötőgépek műszaki ismeretével. Arra a kérdésre, hogy Békés " megyében hol kapható úgynevezett vízóraakna, elsősorban a helyi Vízművek adhatna elfogadható tájékoztatást Amennyiben az ott kapott címen nem szerezhető be, mint más hátra, úgy kell megcsináltatni az aknát. Ezt tanácsolhatjuk Csiszár Zoltánné Orosháza Kálmán I. u. 2. sz. alatti lakosnak. Megítélésünk szerint : téglából és betonból készült akna sem kerül nagyobb költségbe, mint a levelében jelzet megoldás.