Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

2 SZABAD FÖLD Fújjon a „Lehel kürtjébe” A találékony emberek a mondabeli Lehel kürtjéről ne­vezték el azt az egyszerű el­lenőrző eszközt, a szondát, amelybe, ha olyan ember fúj bele, aki előzőleg szeszes italt fogyasztott, nyomban jelzi az alkohol jelenlétét. Az autóval közlekedők olykor átesnek ilyen ellenőrzésen: a közlekedésren­dészet dolgozói így ellenőrzik, hogy a volán mögött ülő nem fogyasztott-e szeszes italt. Köz­tudott, hogy az alkoholt fo­gyasztók nem vezethetnek jár­művet, és ha mégis megfeled­keznek magukról, figyelmen kí­vül hagyják a tiltó rendelke­zést, pénzbüntetésre, a gépjár­művezetői jogosítvány bevoná­sára számíthatnak. A rendőr­ség nem ellenőrzi lépten-nyo­­mon a gépkocsivezetőket. Bíz­nak az emberekben, hogy azok a szabályokat megtartják — te­hát jóhiszeműek. Olykor azon­ban előveszik a Lehel kürtjét, mert ha nincs ellenőrzés, elsza­porodnak az olyan gépkocsive­zetők, akik fittyet hánynak a szabályokra. így is az elmúlt évben ittas vezetés miatt mint­egy 14 ezer személy ellen in­dítottak eljárást. Az ember az országutak men­tén gyakran lát összetört autó­kat. Olykor a másodperc tört­részére, nagy lélekjelenlétre van szükség, hogy az őrült sebes­séggel rohanó, hajmeresztő dolgokat művelő, gépkocsiveze­tők okozta kritikus helyzeteket kivédjük. Hányszor, de hány­szor sóhajtunk fel. Bárcsak itt volnának a rendőrök! Nyilván­való, hogy a gyakoribb ellen­őrzés több ittas, gátlástalan gépkocsivezetőt tiltana ki a for­galomból. A szeszes ital fogyasztását tiltják az üzemekben is. A ha­lálos üzemi baleseteknek jó ré­szét meg lehetett volna előzni, ha nem ittasan állt volna a dolgozó a gépe mellé. Egyesek­nek hiába minden kérés, fi­gyelmeztetés. Ezért már egyes üzemekben is bevezették az al­koholszondázást. Az egyik őrlő­mű csoportvezetője méltatlan­kodott is emiatt a minap. Az történt, hogy az éjszakai mű­szakot ellenőrző üzemvezető az álló gépek mellett ácsorgó em­bereket talált. Már zavaros te­kintetükön látszott, hogy „kis­­vasárnapot” tartottak. Az üzem­vezető elővette az alkoholszon­dát, amely három munkásnál kimutatta, hogy szeszes italt fogyasztottak. A csoportvezetőt is felszólította, hogy ő is fúj­jon a készülékbe, mire az meg­tagadta, mivel látta munkatár­sai kaján mosolygását, akik nyilván arra gondoltak, hogy „na most a főnök is­ sorra ke­rül”. „Nem lehet nevetség tár­gyává tenni azzal, hogy mun­katársaim előtt ellenőriznek — mondotta védekezésül a cso­portvezető. Különben is ott van az iroda, ott el lehet intéz­ni az ügyet.” Védekezésében a hangsúly, úgy hisszük, azon van, hogy „ott el lehet intézni az ügyet”. Egy csoportvezetőre és más veze­tőkre, csakúgy mint a dolgo­zókra, egyformán vonatkoznak a vállalati törvények, előírá­sok. Az üzemi dolgozók sze­retik az igazságot, azt, hogy ilyen esetekben mindenkit egy­forma mércével mérjenek. Ha az üzem vezetője eltusolja az esetet, magát járatta volna le a dolgozók előtt, hiszen azok jól tudták, kivel ittak együtt, így a csoportvezetőt leváltot­ták — ittasság címén. Ha valaki megtagadja a szondázást, annak magatartá­sát úgy tekintik, mint aki ezzel elismeri ittasságát. Lehet clűr­­ni-csavarni a dolgot — ezzel leginkább a vétkesek foglalkoz­nak —, de mindenképpen he­lyes a határozott fellépés az italozókkal szemben. Utólag hány és hány üzemi balesetet szenvedett korholja a vezetőjét, bárcsak velem szemben is ke­ményen felléptek volna, most nem lennék­ egész életemre nyomorult ember. A balesetek áldozatainak hozzátartozói szintén a vezetőket okolják, mert nagy gond szakadt rájuk: a gyermekek árván maradtak, és az édesanyák nehéz helyzet­be kerültek. Társadalmunkat hosszú ideje foglalkoztatja, hogyan lehet az alkoholizmus ellen hatékonyan fellépni. Tragédiák ezrei bi­zonyítják, hová vezet az italo­zás ... Tavaly például az ösz­­szes bűnelkövető 22,1 százalé­ka az alkohol hatására szegte meg törvényeinket s lépett a bűnözés útjára. A gond és a feladat tehát jelentős és a jö­vőben is bőven lesz tennivaló­ja az illetékeseknek az ország­utakon és az üzemekben egy­aránt. Kőműves Gyula 1 L 1­00 miát. A Hazafias Népfront Or­­szágos Tanácsának Titkár­sága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala együttes irányelvet adott ki a há­ború, illetve a fasizmus ál­dozatainak emlékműveiről. A közlemény egyebek között megállapítja: indo­kolt társadalmi igény a há­ború, illetve a fasizmus ál­dozatai emlékének meg­örökítése. Az a cél, hogy az áldozatok emlékét hozzá­tartozóik a történelmi hely­zethez illő módon őrizhes­sék meg. Ezért a község és váro­sok közterületén, a taná­csok vagy az egyházak ál­tal fenntartott temetők te­rületén emlékmű, emlék­tábla, emlékoszlop helyez­hető el azok tiszteletére, akik ártatlanul váltak a há­ború, illetve a fasizmus áldozataivá. Az emlékmű felirata: ,,A háború, és a fasizmus ál­dozatai 1939—1945.” Községi temetőben elhe­lyezett emlékművön az ál­dozatok neve is feltüntet­hető. Az ilyen emlékművön sem lehet azonban feltün­tetni annak nevét, akinek az emlékművön való meg­örökítése az egykori ada­tok, vagy a helyi ismere­tek szerint az ártatlan ál­dozatok emlékét sértené. Az emlékmű felállításá­nak engedélyezése során a képzőművészetről, az ipar­művészetről, a fotóművé­szetről és az ipari tervező­művészetről szóló jogsza­bályok az irányadók. A közlemény hangsú­lyozza: hazánk felszabadí­tásában, a fasizmus elleni harcban elesettek mellett több százezer azoknak a száma, akik a háborúban a fajüldözés, az erőszak, a fasiszta Németországot ki­szolgáló magyar hadveze­tés, a háborús események ártatlan áldozataiként vesztették életüket. A MÁJUSI ESŐARANYAT ÉR... 1985. MÁJUS 18. Új műsoriroda - garanciákkal A budapesti Gorkij fasor 38- ban működő KaleidOSZKop Mű­soriroda bár már túl van má­sodik életévén, mégis a legfia­talabb a menedzser szervezetek között. A Művészeti Szakszerve­zetek Szövetsége és az Orszá­gos Szórakoztatózenei Központ kebelében létrejött iroda speciá­lisan a vendéglátóipar és az ide­genforgalom területén tevékeny­kedik. Ám a hagyományos szó­rakoztató műfajok, a vendéglá­tós közegekben előadható pro­dukciói mellé a kifejezetten pó­diumra, színpadra tervezett elő­adások is kínálat részévé let­tek. A KaleidOSZKop már pályán van a hazai kulturális életben. Részben, mert a vendéglátó­­iparral együttműködve valame­lyest befolyásolni tudja a mű­sorok színvonalát és választé­kát. Néhány — az idegenforga­lom szempontjából is jelentős — rendezvénye már felkeltette a szakma és a közönség figyelmét. Ilyen volt például az Átrium Hyatt Szálló-beli folklór műsor, vagy régebben a Hotel Thermal­­ban szervezett hárfaestek. Em­lékezetes még az SOS Gyer­mekfaluért rendezett műsor is, amelyet a KISZ KB felkérésére szerveztek Vácott, majd az Ope­rettszínházban. Hogy az iroda befolyásoló tényező tud lenni a közművelődés szolgálatában, azt tevékenysége másik ágával is bizonyítani igyekszik, amikor műsorodat szervez és ajánl mű­velődési házaknak, üzemeknek és intézményeknek. — Az eddigi visszajelzések messzemenően igazolják törek­véseinket. Vállalatok, művelő­dési házak, klubok képviselői kerestek meg bennünket. Van olyan klub, amellyel már éves szerződést is kötöttünk — mondja Gárdos András iroda­vezető. — A konkurrenciaharcban hogyan állja a sarat az iroda? — A KaleidOSZKop harca nem a többi irodákkal van, ha­nem azokkal az egyéni szerve­zőkkel, akik tevékenységükkel behálózzák az országot, és bizo­nyos területeket igen erősen kézben tartanak. A titkunk, ha van ilyen, az az, hogy a többi irodához viszonyítva rugalmas haszonkulccsal dolgozunk, te­hát viszonylag olcsók tudunk lenni. Igaz, hogy egy appará­tussal dolgozó szervezet — ha még oly kis létszámú is, mint a miénk —, amelynek admi­nisztrációs kötelezettségei van­nak, minden esetben drágább az egyéni szervezőknél. Ám mindez még nem szempont, ha az adott iroda garanciákat vál­lal — fűzi tovább Gárdos And­rás ezt a gondolatot. — Ez mit jelent? — Jogi és anyagi biztonságot ■ nyújtó, úgynevezett hármas biz­­tosítású szerződéseket kötünk, amelyek garanciát jelentenek a művészeknek, a megrendelőnek és saját magunknak is. Emellett messzemenően figyelembe vesz­­szük a műsort igénylők kíván­ságait és­ anyagi lehetőségeit is — természetesen sohasem a műsor színvonalának rovására. . A fellépő művészeket nem „zsi­­gereljük” ki. Velünk egy napon maximum két fellépés lehetsé­ges. Mivel mindezt nagyon ko­molyan és következetesen meg­tartjuk, úgy érezzük, nő a te­kintélyünk. Egyre több nagy névvel dolgozunk közönségünk és megrendelőink megelégedésé­re. Nő az irántunk megnyilvá­nuló bizalom, amelyet egyre újabb és újabb területeken sze­retnénk elmélyíteni, hogy az igényes, színvonalas szórakoz­tatásban, a közművelődésben legjobb tudásunk és hitünk sze­rint lehessünk alakító erővé — szögezi le az irodavezető. — Milyen műsorok a legke­lendőbbek ? — Az úgynevezett vegyes mű­sorok, a szórakoztató összeállí­tások olyan fellépőkkel, mint Vörös Sári, Németh Marika, Zentai Anna, Kibédi Ervin és még sokan mások. Igen sikere­sek a neves színészek önálló elő-­­ adóestjei, mint például Kévés Emil Villon-műsora. Nagy az ér­deklődés a nyugdíjas műsoraink iránt is, amilyen az Éneket az éveknek című összeállítás. Ter­mészetesen állandó piackutatást folytatunk, igyekszünk újabb és újabb ötletekkel előállni, újabb és újabb megrendelőket felku­tatni. Mindig törjük a fejün­ket, hiszen mi itt elsősorban nem üzletemberek, hanem hi­vatásszerető népművelők va­gyunk. Az eddigi üzleti si­­kereink pedig bennünket iga­zolnak. Tehát a­ra, hogy a jót és az igényeset is lehet jól forgal­mazni. Az anyagi eredmények­hez nem feltétlenül szükséges minőségi engedményeket tenni! Nagy Ágnes (Gercse László rajza) SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának h­etilapja Főszer­kes­tő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettesek: Söptei János Major Lajos Szerkesztőség: Budapest Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 138-821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Till Imre, vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta­­hivatalnál, a kézbesítőknél ás a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI) Budapest V., József nádor tér 1 1900 személyesen vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 315—96 162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj: 1­dőnapra 16.— Ft egy évre 192.— Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 85—2169. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950

Next