Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-01 / 22. szám

1985. június 1. ) JÚNIUS­B­AN A NÉPSTADIONBAN Mád-Nagyecsed a Szabad Föld Kupáért Óriási az érdeklődés Mádon és Nagyecseden, a június 5-én sor­ra kerülő labdarúgó Szabad Föld Kupa döntője iránt: mind­két községből különvonatot in­dítanak a fővárosba. Sarudi László, a Mádi Bányász SK gazdasági vezetője szerint a mostani labdarúgócsapatuknak ez a mérkőzés a legnagyobb si­kere. Míg idáig eljutottak , megnyerték a járási bajnoksá­got, majd az MNK selejtező mérkőzésein diadalmaskodtak. Hét kupameccsen győztek — magasabb osztályúak ellen — és csak a nyolcadik találkozón, az NB I-es Debrecen tudta le­győzni csapatukat egyetlen vi­tatható góllal. Amint ilyenkor lenni szokott, a csapat sikere magával ragad­ta a szurkolókat, a község tár­sadalmi és gazdasági vezetőit egyaránt. A helyi tanács, az Ás­ványbánya és a Rákóczi Szak­szövetkezet példás gazdának bi­zonyul. A labdarúgók is igazol­ják, hogy nem a véletlenen múlt a Szabad Föld Kupa döntőjébe jutásuk, az utóbbi bajnoki mér­kőzésen például idegenben, Ri­­cse ellen 8:0 arányban győzött a mádi csapat. A szurkolók és a vezetők ezt jó előjelnek tekin­tik, meg azt is, hogy kitűnő gól­aránnyal a bajnokság első he­lyén állnak, és az MNK selejte­ző mérkőzéseken­ ismét a megye legjobbjai közé jutottak. A Nagyecsedi Tsz SE — a mó­diakhoz hasonlóan — szinte azonos sikerrel büszkélkedhet: bravúr a kupamérkőzéseken, ők is idegenben. Fehérgyarmaton győztek 6:2 arányban, s így aranyérem-esélyesek a bajnok­ságban. Kiss László, a­­sportkör elnö­ke és Borsfa József gazdasági vezető egyaránt vallja: szá­munkra most mindennél fon­tosabb, hogy a Szabad Föld Ku­pa döntőjében a­ szurkolók ál­tal várt eredmény szülessen. Jóllehet, a döntőbe jutás is nagy bravúr, az alsóbb osztályú csapatnál ritkán fordul elő. Egyedül Medgyesegyháza és Csorna vívott kétszer döntőt. Nem véletlen, hogy különvo­­naton és magánautókon érkez­nek a döntő csata színhelyére a nagyecsédi szurkolók; a felmé­rések szerint, mintegy 1500 em­ber kíséri el a csapatot. Itt említjük meg, hogy a győztes csapat a csehszlovákiai falusi kupa győztesével játszik majd oda-visszavágós mérkő­zést a Szabad Föld nemzetközi díjáért. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Szabad Föld Kupa eredeti ki­írása szerint a döntőbe jutott alacsonyabb osztályú csapat döntetlen eredmény elérése esetén győztesnek tekintendő. Tehát, amennyiben a Mád le­génysége döntetlenül végez, övé a Szabad F­öld Kupa. Nagy­­ecsed csak győzelem esetén nyerheti el a kupát. A kü­löndíjakat azonban mind­két csapat egyformán kapja. Mindkét sportkör egy-egy csa­patra való labdarúgó-felszere­lésben részesül. Az egyiket a a Termelőszövetkezetek " Orszá­gos Tanácsa adja, a másikat pe­dig szerkesztőségünk.­ A Sport­­szerűségi Díjat — amelynek nyertese a Dónyi Tsz SE — a Hírlapkiadó Vállalat ajánlotta föl. A díjakat az MNK-döntő, a Bp. Honvéd—Tatabánya mér­kőzés szür­etében adják át a csa­patoknak. A mérkőzés színhelye és idő­pontja: Népstadion, június 5-e. A 15 órakor kezdődő találkozót Huták Antal vezeti, partjelzői: Pál Sándor és Roxin György. Sárdi Ferenc focikrónika Két fordulót játszottak le a héten a labdarúgó nemzeti baj­nokság első- és második osztá­lyában. A felsőbb csoportban a­ kiesőjelöltek közül az Eger két pontot szerzett (legyőzte az Új­pesti Dózsát és kikapott a Bp. Honvédtől, hasonlóképp az MTK-VM (a kék-fehérek a Va­sas ellen nyertek és kikaptak a Rába ETO-tól) , az Újpesti Dózsa, valamint a Tatabánya viszont mindkét meccsét elve­szítette (az előbbi az Egeren kí­vül a Zalaegerszegtől kapott ki, az utóbbi a Pécsi MSC-től és a Szombathelyi Haladástól). A Pécs a másik meccsén legyőzte a Debreceni MVSC-t, a Fradi megverte a Rábát és döntetlen­re végzett a Csepellel, a Bé­késcsaba kikapott a Vasastól és legyőzte a Szegedet — így ők (ti. a Pécs, a Ferencváros és a Békéscsaba) alkalmasint már megmenekültek. A Budapesti Honvédnek a bajnokság megnyeréséhez már egyetlen pont is elegendő , alighanem, a kispesti piros-fe­hérek szerdán már ünnepelhet­nek. (Komora Imre csapata a hétközi fordulóban Kispesten verte meg a Debrecent, szom­baton pedig Egerben győzött a házigazdák ellen.) Változatlanul nem dőlt el véglegesen az ezüstérem kérdé­se. Szombaton, illetve vasár­nap nyert a Videoton, (igen jó iramú mérkőzésen győzött a már kiesett SZEOL AK ellen), és nyert a Rába ETO is (4-2-re verte az MTK-VM-et). A szé­kesfehérváriak most úgy vezet­nek két ponttal a Rába ETO előtt, hogy a Fejér megyeieknek még egy mérkőzéssel több le­hetőségük van a pontszerzésre, ugyanis a kupameccsek miatt a Videoton—Csepel találkozót jú­nius 5-én játsszák. Csupán egyetlen gondolat a Rába ETO—MTK-VM mérkő­zéshez: a Vasárnapi Hírek sportrovatának értesülése sze­rint Verebes József edző annak ellenére készül megválni a győ­ri csapattól, hogy a szerződése még egy évig odaköti. A hírek szerint Verebes József a csak­nem két évtizede gyengélkedő MTK-VM-mel tárgyal. Elméletileg persze még a Cse­pel, a Zalaegerszeg és a Hala­dás is szerezhet érmet, de az ő hátrányuk a Rábával szemben három, a Vidivel szemben pe­dig öt pont. Az NB II. legérdekesebb eredményei közé tartozik az, hogy a Tapolcai Bauxitbányász — miként a múlt vasárnap — most is 7-0-ra kapott ki (a Szekszárdtól), igaz a szerdai fordulóban sikerült győznie a Sopron ellen. Egyébiránt még e 14 gól nélkül is rendkívül rossz lenne a Tapolca kapott góljai­nak száma — így pedig a 77 gól egyenesen nevetséges. Annyi már bizonyos, hogy a 22. sz. Volán kiesett, a Tapol­cának sincs sok reménye — a többieknek még van miért haj­taniuk. Mindhárom éllovas döntetlen­re játszott (Sopron—Siófok 1-1, Szolnok—Bp. Volán 3-3, Keszt­hely—Váci Izzó 0-0), így to­vábbra is nyílt küzdelem folyik a feljutásért. Természetesen a Siófok és a Budapesti Volán az esélyesebb a felkerülésre, hi­szen a két csapatnak egyaránt 28—26 pontja van — ám 23 pontjával a Vác helyzete sem minősíthető reménytelennek. A Szolnoknak és a Salgótar­jánnak az első két hely meg­szerzésére legfeljebb matemati­kai lehetősége van.­Vessünk egy pillantást az NB I góllövőlistájának élmezőnyé­re: az első helyen 17 góllal Kip­­rich (Tatabánya) áll, második Détári (16), harmadik pedig Kiss L. (12). (emcs) Tollbo fn­ondolfi... Folyosói diskurzus Az évad utolsó kettős rang­adójára gyülekezik a közönség a Népstadionban. Nagyon las­san. Félórával az első mérkőzés kezdése előtt jó szemű ember még megszámlálhatná a publi­kumot. „Ha csak döntetlent ját­­­­szunk a hollandokkal, akkor itt ma 50 ezer ember vált jegyet” — summázza az egyik sokat megért rendező, majd dolgára siet. Bent az öltözők előtt Nagy Antallal futunk össze, épp a já­tékvezetőktől jön, bemutatta az igazolásokat. Fölszalad a szem­öldököm, elvégre Komora azt, nyilatkozta, hogy sérült Gyim­e­­si és Nagy Antal is, nélkülük kénytelen kiállni a Honvéd. A válogatott középpályás lá­bán valóban kötegnyi fásli fe­hérült. " Az Aehille sem húzó­dott meg a hollandok ellen, azért is voltam kénytelen lejönni a pályáról. Mostanra injekciókkal, kezeléssel rendbehoztak , bár nem vagyok tökéletesen egész­séges, mégsem akarom kihagy­ni a meccset. Ha ma győznénk, már hat tiszta pont lenne az elő­nyünk, ami igazán megnyugta­tónak mondható... Közbevetem, hogy ezt a baj­nokságot már inkább a Honvéd veszítheti el, mint más nyerheti, hiszen az üldözők leszakadtak, elfáradtak. Nagy Anti a fejét rázza: — Akkor biztos az csak, amikor már megkaptuk az ér­meket. — Aztán szóba kerül a hollandok elleni mérkőzés is persze. A válogatott játékos el­komorul. Gyenes András kollé­gám az osztrákok tévényilatko­­zatairól mesél. Legtisztessége­sebben Herbert Prohaska, a vá­logatot karmestere az Ausztria-­ Wien játékosa foglalt állást, aki szerint egy olyan klasszis játé­kos, mint Nyilasi nem fog ki­hagyni szándékosan soha olyan helyzeteket, mint a hollandok elleni mérkőzésen, hiszen szak­mai presztízskérdés számára a jó játék. A közönség persze pénzről, titkos jutalékról suttog. Gyaní­tom azért, mert most egyetlen év alatt akkorát emelkedett szemükben a válogatott értéke, ami hazai pályán elképzelhetet­lenné teszi az esetleges veresé­get. Egyszerűbb azt mondani: el­adták a meccset, mint bevalla­ni, hogy az­ ellenfél — ha csak 45 percig is —, de jobb volt a mieinknél. De kérdem én, va­jon ki merné megkockáztatni a jelenlegi helyzetben, hogy bele­menjen bármilyen kétes ügylet­be, mikor ha kiderülne, világra­szóló botrány lenne belőle, s nem maradhatna következmé­nyek nélkül. Ki követne el őrült­séget, nyerő helyzetben? A vi­lágbajnoki döntőben való rész­vétel, az esetleges ottani tovább­jutás anyagilag is sokkal töb­bet jelent, mint amit — tegyük fel — az ellenféltől egyetlen mérkőzésért kaphattak volna a játékosok. Szóval a közönség vereség miatti csalódottsága tö­kéletesen érthető, az „adás-vé­tel” feltételezése viszont telje­sen logikátlan. A rangadó nézőtere azonban­­ nem fukarkodik a megjegyzé­sekkel, miközben a játékosok kergetik a labdát, látszólag ügyet se vetve az esetenként ki­fejezetten rosszindulatú, maraim gúnyos bekiabálásokra. Pedig tudom, nagyon­­ rosszul esik ne­kik. Közülük sokan úgy tartják, nincs még egy ilyen szélsősé­gekre hajló közönség. Közben híre megy, hogy a lelátón jó néhány menedzser figyeli a szerződtethető játéko­sokat. Hihető, elvégre a fővá­rosi élcsapatok szinte a teljes kínálatot fölvonultatják. Mégis sokak szerint Kiss László kö­zelről nézi a mérkőzést. Igaz, az egyik gól az ő átadásából szü­letik, majd a másodikat szemé­lyesen küldi a különben kitű­nően védő Andrusch hálójába. Sohase teljen kevesebbre egy befejező középcsatárnak! Ha én volnék az edzője, ennyivel bő­ven beérném. Nagy Antal sérül­ten is higgadtan szerel, söprö­­get, indít, sőt két alkalommal kis híján gólt fejel. Varga meg­bízható, jól érzi emberét, más kérdés, hogy csillogni nincs sok módja. Szünetben a folyosón Zombo­­ri Sándor bukkan fel. Sanyi az utolsó idényt várta, a francia­­országi Monpellier színeiben. Nem akarja a szerződését sem ott, sem máshol megújítani. „33 éves vagyok, azt hiszem most kell befejeznem, nem szabad arra várni, amíg mások java­solják. Ezért nem akarom itt­hon sem folytatni. Mikor már híre ment a franciaországi szer­ződésemnek, a hazai közönség egy-egy gyengébb napomon így is sürgetett, hogy menjek már el. Ha visszajönnék, vajon miért lenne megértőbb velem?” A Honvéd és a Vasas megosz­tozik a pontokon , egyiknek sem rossz az eredménye. A kö­zönség sem elégedetlen, a má­sodik félidő meghozta a hangu­latot. A folytatásban 45 perc alatt megerősödött bennünk a vélemény, bár ez az új Ferenc­város még most sem jó csapat, de hogy nem lehet rajta csak úgy átgázolni, az biztos. Pölös­­kei újra elfoglalja a helyét a bal oldalon, de a sok kénysze­rű kihagyás látszik rajta. (A je­lenlegi mezőnyben talán a bé­késcsabai Pásztort leszámítva nincs nála balszerencsésebb já­tékos.) A második félidő elején Sza­badi megszerzi a vezetést, s mint később kiderül, a győztes gólt. _ Fekete (Ausztriából hazatérve)­­ újra bal oldali csatárt játszik a Dózsában, nem igazán jól,­­de két nagyszerű beadásából Kiss Sanyi az egyiket feltétlenül be­fejelhette volna. Aztán Feketét lökik fel a 16-oson belül, de a játékvezető nem ad 11-est. Ebed­­li törlesztésképp belerúg egyik volt klubtársába. Villan a sárga lap. Törőcsik ingerülten védel­mére kel, nem válogatja meg a szavait, a bíró kiállítja. Pedig nem játszott rosszul. Ezzel az Újpest sorsa megpecsételődik. A játékosok beletörődnek, az új­pesti szurkolótábor már kevés­bé. Azt hangoztatják, hogy ezt „felsőbb utasításra” tette a bí­ró. Ha mindez fordítva törté­nik, akkor a zöld-fehérek hívei állítják ugyanezt. Lehet itt ki­kapni, csak azért, mert jobb az ellenfél...? Vass István Zoltán ■................ i­­­­­mi Mezőtúr volt a legjobb A csillebérci vezetőképző és úttörőtábor adott otthont a Me­zőgazdasági Fiatalok Tanácsa által kiírt VIT-kupa kispályás labdarúgótorna résztvevőinek. Tizenkilenc megye legjobbjai és a Magyar Mezőgazdaság szer­kesztőségének csapata részvéte­lével folyt le a kétnapos viadal. Minden csapat 10 főt nevezhe­tett, és főleg azon játékosokat, akik a megyei selejtezőkön be­csülettel helytálltak és e tornán a megyéjüket képviselték. A verseny kiírását a KISZ KB védnöksége alatt szervezték meg, Rácz Ernő, a Mezőgazda­­sági Fiatalok Tanácsa titkára vezetésével. A versenybizottság elnöke Salga Lajos, a PLSZ fő­titkára volt, aki tapasztalatával és szakmai hozzáértésével nagy­ban hozzájárult a torna zök­kenőmentes lebonyolításához. A viadalt négy csoportban, 5-5 csapat részvételével, körmérkő­zéses rendszerben, a PLSZ já­tékvezetői közreműködéssel (közmegelégedésre) bonyolítot­ták le. A négy csoportgyőztes, Tab, Szombathely, Mezőtúr és a Magyar Mezőgazdaság (szerk.) körmérkőzést vívott az első he­lyért. Mezőtúr és a Szombat­hely játszotta a döntőt. A me­zőtúri Magyar—Mongol Barát­ság Mgtsz csapata lett a győz­tes, amelynek díszes vándor­kupa és a moszkvai VIT-en való részvétel és 10 000 forint lett a jutalmuk, melyet Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára adott át a győztesnek. A to­vábbi helyezettek pénzjutalom­ban, sportfelszerelésben része­sültek. Szacsky Zoltán SZABAD FÖLD 21 Totótippek (22. HÉT, JÜNIUS 1—2.) 1. Frankfurt—Hamburg 1 2. Düsseldorf—M.-gladbach x 2 3. Schalke 04—Dortmund 1 4. St. Pauli—Blau Weiss 99 1 x 5. Ulm—Fortuna Köln 1 x 6. FC Hamburg—Duisburg l x 7. Aacheji—Saarbrückcn 1 8. Darmstadt—Nürnberg 1 x 9. Bologna—Pescara 1 10. Campobasso—Genoa x 11. Parma—Varese 1 12. Taranto—Empoli x 2 13. Triestina—Léccé 1 x PÓTMÉRKÖZÉSEK: 14. Monza—Ccscna 1 15. Sambenedetlese— Arezzo 1 16. Perugia—Cagliari 1

Next