Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

ly SZABAD FÖLD CfflIRD És OTTHOft Megkötős blúz Nyáron a fiatalok szívesen viselnek nadrág­hoz, sorthoz, szoknyához elöl csomóra kötött blúzt Szabásmintánk, mely 85—92 cm-es meg­­bőségnek felel meg — ennek elkészítéséhez nyújt segítséget. Anyagszükséglete: 170XH0 e*a pamut jersey, és a paszpólozáshoz ferdepánt. A blúz készülhet hegyes kivágással vagy elkere­kített nyakkal, ez esetben 2 gombbal záródzak elöl. Felnagyítva 5X5 cm-es kockahálózatra a sza­básmintát, kivágjuk és az anyagra tűzzük, majd 2 centis ráhagyással kiszabjuk. A szegélyezéshez 3 cm széles pánt szükséges, összevarrjuk az oldalát és a vállát. A jobb oldal középszegélyét a bal oldal kivágására fektetjük, legépeljük egé­szen a slicc kezdetéig a középvarrást. A nyak­kivágást paszpól­ózzuk, majd az eleje közepén alsó pánttal a sliccet is eldolgozzuk, s hasonlóan járunk el az ujjak eldolgozásánál is. Edzés és egészség A közelmúltban néhány fel­mérés adatait nézegettem. Kö­zülük nagyon is elgondolkoztat­tak Berg szovjet akadémikus megállapításai. Eszerint a múlt század közepén az egész föl­dön kifejtett és felhasznált energia 94 százaléka az embe­rek és háziállatok izomerejéből származott. Ma ez az arány mindössze 1 százalék. Hazai ki­mutatások szerint az iskolába kerülő gyermekek 10—40 szá­zalékánál, illetve a katonaköte­les fiatalok 20—30 százalékánál mozgáshiányból eredő hátrányos alkati felépítettség figyelhető meg. Egy jugoszláv vizsgálat adatai szerint három gyárban 3—8 százalékkal volt nagyobb a grippében, anginában, reumá­ban és bronchitisben „érintet­tek” aránya a nem tornászók körében. A következtetéseket nem ne­héz levonni. Nyilvánvaló, hogy a gépesítéssel és automatizálás­sal, a munkaeszközök tökélete­sedésével csökken a testmozgás, az életműködések korlátozód­nak. A fizikai munka is mind egyoldalúbbá válik. Ennek nyo­mán a mozgásról alkotott felfo­gás megváltozott. Régen úgy vélték, hogy a túlzott működ­tetés a szervezet kopásához ve­zet. Ma az ellenkezőjét valljuk: a rendszeres, általános mozgás­sal a szervezet megerősödik. Az emberi szervezet öregedésének fő oka egyébként sem az egyes szervek kopása, hanem azok a betegségek, amelyek a szervek vérellátását rontják. Legismer­tebb a szív öregedésének folya­mata, amikor a koszorúerek szűkülnek, esetleg meszesednek és rontják a szív teljesítőké­pességét. Ez a nemkívánatos folyamat megelőzhető, kifejlő­dése lényegesen lassítható ész­szerű testmozgással, mert a test­edzéssel járó fokozott anyag­csere hátráltatja a vérellátás zavarainak kialakulását és az ezzel járó gyors öregedést is. Az izommunka valósággal masz­­szírozza az érpályákat, részben az úgynevezett értornával, ami megőrzi az erek rugalmasságát, részben az erek izmainak fej­lesztésével és karbantartásával Ez is azt bizonyítja, hogy a testmozgás élettani szükség lett a szervezetnek. Miért képesek az edzett hosz­­szútávfutók tízezer métereket futni anélkül, hogy izomzatuk jelentősen elfáradna? Minde­nekelőtt azért, mert az edzett izom vérellátása jobb, hajszál­ér-hálózata dúsabb. E hajszál­ereken történik az izom oxigén­­ellátása és a felesleges szén­dioxid eltávolítása, ami tartó­­sabb izommunkát tesz lehetővé. Javul az izom vegyi folyama­tait megindító és serkentő en­zimrendszer működése is, ami szintén fontos feltétele a tartós izomteljesítményeknek. Végül: a máj és az izomzat az elfogyasz­tott szénhidrátokat nagyobb mennyiségben raktározza el glikogén — állati keményítő — formájában. Edzetlen ember­ben 2000 g glikogén halmozódik fel, míg edzés hatására a gliko­génraktár befogadóképessége a kétszeresére is növekedhet E megnövekedett tartalékenergia ugyancsak tartósabb izomtevé­­kedélyállapotra egyaránt Edzés hatására a légzés is javul, és a tüdő teljesítménye is tekintélyesen megnöveked­het: a nem sportoló 2,5—4 li­teres átlagával szemben az ed­zett szervezetben 7—7,5 literes átlagot is elérhet a tüdő. Aki rendszeresen sportol, tor­­nászik, fizikai munkát végez, annak egészségesebb, edzettebb lesz a szervezete. Ellenállóké­pessége fokozódik, aminek kö­vetkeztében az egészségre káros tényezők, a betegségek kóroko­zói is erősebb ellenállásba üt­köznek. Ez előnyös a munka­­képességre, az alkotóerőre és a kedélyállapotra egyaránt A sport egyben szórakozás is. Az idegrendszer kikapcsolódá­sát, felfrissülését jelenti mun­ka előtt és munka után. A fo­kozott élettempó káros hatá­saitól menti meg az embert az egészséges időtöltés, a rendsze­res és céltudatos izommunka pedig szellemileg is pihentet. Nagyon is találóak Montaigne szavai: „Nem a lelket, nem a testet, hanem a kettőt együtt kell művelni, hogy egész em­bert neveljünk.” Buga doktor Divatékszer - allergia Napjainkban egyre elterjed­tebb betegség az allergia, és ne­héz lenne számba venni a való­di és átvitt értelemben vett túl­érzékenységből fakadó panaszo­kat. Amiről most szólunk, so­kaknak ismerős tünet talán, leg­feljebb nem sejtették eddig, hogy allergiával állnak szem­ben. Hányan tudják, hogy a divat­ékszerektől is lehet allergiát kapni? A gyűrűk alatt viszkető ujjak, a karkötő, a nyaklánc alatt megjelenő pirosas foltok mind erre utalnak. A nők kö­zel tíz százaléka nikkel-, illet­ve kobaltallergiás. A divaték­szerek viselésének nyári fősze­zonjában ugrásszerűen emelke­dik a számuk, de egész évben előfordul. Az érzékeny bőrű nőknek te­hát erre is kell figyelnük. Ke­rüljék a megtévesztésig arany­hatású láncokat, karkötőket, de még a Jeans-gombokat is. Ha pedig viszketést, piros foltokat tapasztalnak az ékszer viselési helyeken, mutassák meg bőr­gyógyásznak. Sokan bánják, amikor már késő, hogy nem kezeltették ma­gukat addig, míg a kellemet­len tünetek csak egy-egy kisebb felületen fordultak elő. Akkor ugyanis orvosi kezeléssel még megakadályozható, hogy az egész testfelületre kiterjedje­nek, vagy hogy a panaszok gyakran megismétlődjenek. VEVŐSZOLGÁLATUNK JELENTI­ .. 17­lektromos szúnyogriasztót -s­i­keres ifjú Sipka József (Mindszent, Thököly u. 57. sz., isz. 6630), de sehol sem találja. Mi sem. Őszintén bevalljuk, nem is hallottunk róla. Ám ha valahol mégis előfordulna, re­mélhetőleg az illetékesek tájé­koztatják szerkesztőségünket, és olvasónkat is a vásárlás lehe­tőségéről. Valóban kevés a re­mény arra, hogy Vidéki Mária (Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 1/a, isz. 6100) megtalálja azt a kéttűágyas kötőgépet, amit hirdetés útján sem sikerült be­szereznie. Mégis leközöljük so­rait, hátha akad valaki az or­szágban, aki olvasónk segítségé­re lehet. Vlass Ferencné Szentes és­­ Dankó Emma Diósberény körzetében új építőanyagokat szeretne vásárolni, a többi kö­zött terasz- és erkélyzáró üveg­lapokat, különféle falazóanya­gokat és ablakrendszereket. Ol­vastak ilyen és hasonló termék­ről, ám a szaküzletekben és Tüzép-telepeken még csak nem is hallottak róla. Nos, a valós helyzet az, hogy új termékek­ről valóban olvashatunk a szak­lapokban, de ez még nem je­lenti azt, hogy máris megvásá­rolhatók. Mi is hallottunk né­hány új termékről, amelynek sorozatgyártását csak az év má­sodik felében, vagy a követke­ző évben kezdik meg. Lehet, hogy ilyen termékekről van szó. Ti­­rtőjén Ferenc Kesztölc, *■* Malom u. 6. sz. alatti la­kos a Carpati 1 típusú gáztűz­hely sütőjéhez fúvókát és hozzá való perforált csövet keres. Ta­lán akad, aki segítségére siet Mi azonban azt tanácsoljuk ol­vasónknak, hogy a Vasért szak­üzleteit, és minden olyan mű­szaki áruházat keressen föl, ahol gáztűzhelyeket árusítanak. Elképzelhető ugyanis, hogy al­kalmanként a levelében jelzett tartozékok is beszerezhetők. Ko­vács József tiszaberceli olva­sónk kérését valamelyik magán­iparos, vagy lakatosipari szö­vetkezet teljesíthetné, ugyanis a fűrészporral üzemelő kályhá­kat rendszerint csak megrende­lésre és alkalomszerűen gyárt­ják. l/P­osztáczky Géza, Budapest VI., Weiner Leó u. 3. sz. alatti lakos Nova, vagy ehhez hasonló villanysütőt keres. Azt javasolhatjuk, hogy a Centrum és a Skála áruházak műszaki osztályait látogassa. Alkalman­ként ott található ilyen sütő­szerkezet. Ugyanezt tanács­ol­­hatjuk Lipkovics Józsefné hat­vani olvasónknak azzal a kü­lönbséggel, hogy az edényosz­tályt keresse fel. A levelében jelzett jénai edény elég gyak­ran hiányzik, de azért besze­rezhető. J­únius 15-től ismét megvá­sárolható a Mikál nevű nagy hatású gombaölő szer, amit nem mos le az eső. A keres­kedelem külön csomagolóbri­gádot küldött a gyártó telepre, s ezzel sikerült megszüntetni a hiányt Jelenleg a fővárosi Tol­­buhin krt. 12. sz. alatt lévő szőlészeti szaküzletben kapható. Sertéspecsenye, firenzei módon Hozzávalók: 60 dkg sertéscomb, 20 dkg friss spenót 25 dkg füstölt sza­lonna, 2 cs. újhagy­ma, só, bors, zsír. A megtisztított, megmosott spenótot (sóval, 2 gerezd fok­hagymával) néhány percig lobogó, for­ró vízben blansíroz­­zuk, majd szitára téve hagyjuk lecsö­pögni és kihűlni. A húst hideg vízben megmossuk, száraz­ra töröljük, és úgy nyitjuk szét, hogy minél nagyobb sze­leteket nyerjünk, majd sóval, borssal alaposan bedörzsöl­jük. A vékonyra szeletelt szalonnát — az ábra szerint — kirakjuk. A paraj­leveleket szépen ki­simítva egyenlete­sen elosztjuk a sza­lonna tetején, majd a sertésfilével a spenótot is beta­karjuk, és az egé­szet rolódként fel­csavarjuk. Erős zsi­neggel vagy cérná­val jó erősen átkö­tözzük. Tűzálló edénybe megforrósítjuk a zsírt, megforgatjuk a húst benne, majd sütőben, folyton lo­­csolgatva megsüt­jük. Az újhagymát megtisztítjuk, meg­mossuk és 10 perc­cel a sütés­ befeje­zése előtt a hús mellé rakjuk. A kész pecsenyét azután kivesszük és hűlni hagyjuk, majd a zsineget levéve ró­la, szépen felszele­teljük, köré rakjuk az újhagymát. Ad­hatunk melléje pet­rezselymes burgo­nyát vagy roserbnit, különféle zöld kö­reteket, fejes salá­tát egyaránt. 1983. JCNIFS L.

Next