Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-14 / 37. szám

1985. SZEPTEMBER 14. Évezredek a kőben Alighanem kevesen gon­dolnak rá, hogy mi­lyen régi korok nyomait őrzik a hegyek szakadé­­kai, a szél- és vízmarta sziklák, vagy a felha­gyott kőbányák mélyén megfigyelhető egymásra rakódott kőrétegek. Eze­ket a természeti értéke­ket ma már számontart­­ják, védik, és látogatha­­tóvá teszik a közönség számára is. Országjárás közben érdemes egy kis kitérőt tenni egy-egy ge­ológiai érdekesség meg­tekintéséért. A budapesti Rózsa­dombon — a Balogh Ádám és az Endrődi Sán­dor utca kereszteződésé­nél — páratlan szépségű dolomit szikla jelzi az egykori Pannon-tenger kőrformáló munkáját; a Farkashegyi kőfejtőt, mint a felső-triász kori mészkő nemzetközi jelen­tőségű előfordulási helyét tartják számon; a II. ke­rületben lévő Róka-hegyi bánya pedig a főváros földtanával ismerteti meg a látogatót. A Balaton környékén kirándulási célpontok le­hetnek a Tapolcai-me­dence híres tanúhegyei: a Szentgyörgy-hegy, a Ba­dacsony, a Szigliget, az Orbáné, a Gulács, a Tót­­i-hegy, az Orsi-hegy. A badacsonyi tájvédelmi körzet egyik érdekessége a Salföldi kőtenger. Ti­hany nevezetességei a gejzír-kúpok és a szél­formálta, furcsa szikla­­alakzatok. Révfülöptől öt kilométernyire, a Köves­­kálra vezető út mentén található látványosság a kővágóőrsi kőtenger: a vulkáni eredetű köveket évszázadokon át malom­kőként hasznosították. Pécselyen a Zador-kút nevű karsztforrás és kör­nyéke ígér emlékezetes látnivalókat, és megér egy kirándulást a Ság-hegy felhagyott bányája is. A sümegi Mogyorós-domb­ról tudni való, hogy itt 4-6000 évvel ezelőtt tűz­kőbánya működött; az ős­kor embere munkaeszkö­­ket és fegyvereket készí­tett e kövekből. A nyírá­­di Darvas-tó egykori bau­xitbányája ugyancsak páratlan látnivaló; a vö­rös kőzetből fantasztikus formákat alakított ki a szél, a víz, no meg az ember munkája. A népnyelv Noé szőlő­jének nevezte el az Isten­mezeje községben lévő homokkő-képződményt, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a környék­re. Egerbakta, Eger, Dem­­jén a .,lelőhelyei” az úgy­nevezett kaptárköveknek, a kúp alakú tufaképződ­ményeknek. A siroki vár szomszédságában három érdekes alakú szikla von­ja magára a látogató fi­gyelmét: Barát, Apáca és Törökasztal néven isme­rik őket az itt élő embe­rek. A Nógrád megyei Hon­­ti szakadék lépcsőzetes szurdokvölgyében a ten­geri üledékes kőzeteket lehet megfigyelni. A föld­­történeti újkorból meg­maradt talaj növényi és állati ősmaradványokat őriz. Vértesszőlős Európa­­hírű őskori lelete a fél­millió­ évvel ezelőtt élt ember telephelye, ahol tűzhelyét, kő- és csont­eszközeit, valamint az ál­latok trancsírozó­ helyét találták meg és tárták­­fel a régészek. Kevésbé ismert, hogy Tatán, a Kálvária-domb is a földtörténeti korok tanúja. A szépen parkosí­tott geológiai természet­­védelmi területen a 135 millió éves mészkövek, a Kréta-kori tenger 110 millió esztendős sziklás aljzata mellett bemutat­ják az ősember négyezer éves tűzkő-fejtő gödreit is. A régi korokról mesélő kövek, a természetvédelmi értékek látogatásának fel­tételeiről és más tudniva­lókról a Tourinform 179- 800-as telefonszámán kap­hatnak bővebb felvilágo­sítást az érdeklődők. Szarvasbőgés Alighogy véget ért az őzek násza, az „őzhívás”, a vadászok számára újabb ünnepi esemény színteré­vé vált az egyre sokszí­nűbb lombruhájában pompázó őszi erdő, elér­kezett a szarvasbőgés ideje. De nemcsak a va­dászok, a természetbará­tok, turisták közül is egy­re többen igyekeznek a szarvas lakta erdőkbe, hogy ismét hallgassák a szarvasbikák szenvedé­lyes érzelmei skálájának harsogó üzenetét a szarvasbőgés­t. A szeptemberben nagy­jából le is zajló szarvasbő­gés azonban csak ünnepé­lyes nyitása a szarvas szeptember 1-től engedé­lyezett vadászatának, melynek keretében a ka­pitális — golyóérett — szarvasbika október végé­ig, a selejtbika január vé­géig, a szarvastehén, ünő és borjú pedig feb­ruár 15-ig vadászható. A szarvasbika vadászatára azonban hazai vadászain­kon kívül a vadászati irodák rendezésében sok száz külföldi vadász is el­látogat erdeinkbe. Zömé­vel a szarvasbőgés idején. Tehát hamarosan ismét tele leszünk vadászven­déggel, amire vadásztár­saságaink az idén is kel­lőképpen felkészültek és amivel a különböző vadá­szati irodákkal kötött szerződéseik alapján szá­molnak is. A vadásztársaságok jó­váhagyott kilövési terve közel 14 000 szarvas elej­tésére ad lehetőséget az idén — a tavalyi 12 966- tal szemben —, amiből mintegy 4000 szarvasbikát kívánnak kilőni, illetve a vadászturizmus — bér­kilövés! — során értéke­síteni. De akár hazai va­dászaink, akár a külföldi vadászvendégek lövik a szarvasbikákat, tartsuk mindig szem előtt, hogy csak olyan szarvasbikát lőjenek, vagy lövesse­nek, ami itthon nem hi­ányzik, amire szarvasál­lományunkban már nem vár tenyészszerep. Fel kell hívni erre a vadásztársa­ságok figyelmét, annál is inkább, mivel korábban e téren, a nagy igyekezet közepette bizony előfor­dultak hibák. (Ezért több vadászterületen is „el­fiatalodott” a bikaállo­mány, jóval kevesebb ka­pitális bikájuk van, mint amennyi kellene, és nem egy helyről ígéretes, kö­zépkorú szarvasbikák is kerültek a trófeabíráló bizottságok elé. A másik hiba, ami szá­mos helyen ugyancsak előfordult, hogy a szarvas­­bőgést követően mikor már az ivararány helyes­bítése és a selejtezés vé­gett a szarvastehenek és a nők vadászata került volna előtérbe, nem for­dítottak kellő gondot rá, ami egyrészt a minőségi vadtenyésztés rovására ment, másrészt meg a szarvasállomány nem kí­vánatos elnépesedését se­gítette elő, ami helyen­ként a mező- és erdőgaz­dasági károk évről évre tapasztalt növekedéséhez vezetett. Gondoljunk hát szarvas­vadászataink előttünk le­vő hetei, hónapjai során a fenti hibák kiküszöbölé­sére, illetve helyesbítésé­re, ami vadgazdálkodá­sunk, valamint mező- és erdőgazdaságunk érdekeit egyaránt szolgálja.­ ­ Dr. Bertóti István Két motor egy helyen Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi számára szolgá­ló helyen két motorke­rékpár is megállhat! Ért­hető ez az engedmény, hiszen a parkolóhelyek felfestése mindig úgy tör­ténik, hogy a területek kijelölésében egy sze­mélykocsi terjedelmét ve­szik figyelembe. A mo­torkerékpár nem foglal el ugyanakkora helyet. Ha tehát a parkolóhelyen szabad „karám” van, he­lye van ott két motorke­rékpárnak is. Van azonban egy kikö­tés, amit a motorosoknak teljesíteniük kell. Ilyen­kor, ha egy személyko­csi számára kijelölt par­kolóhelyre hajtunk be, akkor úgy kell elhelyez­ni a motorunkat, hogy ugyanabba a jelölt terület­részbe szükség esetén még egy másik motorszerekpár is elhelyezhető legyen! Ez annyit jelent, hogy cél­szerű a motort a kijelölt hely egyharmadának hosszában elhelyezni, így marad akkora szabad te­rület, hogy mellé egy má­sik motoros is leteheti a gépét. Fontos tudni, hogy minden más elhelyezési mód (a motorkerékpárok esetében) szabálytalan. Általában azt mondhat­juk, hogy a közlekedési etikát is sérti, ha a szük­ségesnél több helyet fog­lalunk el, s ezzel másokat kizárunk a szabályos megállás lehetőségéből. Tudni érdemes, hogy az ilyen parkolóhelyre beállt motorkerékpár mellé egy másik, nem egy nyomon haladó jár­mű, tehát pl. személygép­kocsi már nem állhat be, még akkor sem, ha kü­lönben a kijelölt helyen elférne. Ez az előírás egyrészt a motorkerékpár tulajdonosát akarja meg­védeni az esetleges anya­gi kártól, másrészt bizto­sítani akarja a helyet még egy motoros számára is. KÖZLEKEDÉSI Érdekességek A cserbenhagyás, vagy a baleset után a helyszín elhagyása igen súlyos bűncselekmény! Elköve­tőinek körében végzett vizsgálatok nyomán né­hány fontos megállapítást tehettek a szakemberek. A kérdőíves módszerrel feldolgozott esetek túl­nyomó többségében sze­repet játszott a cserben­­hagyásban az alkohol is. A vezetők mintegy 60 százaléka fogyasztott ve­zetés előtt sört vagy bort, 10 százalékuk pedig több­féle szeszesitalt! Az alko­holfogyasztás veszélye te­hát nemcsak a vezetési hibák számának megnö­vekedésében mutatkozik meg! Az ittas vezető fél a büntetéstől, ezért érez hirtelen és szinte le­küzdhetetlen vágyat ar­ra, hogy távozzon a hely­színről, s megpróbáljon kibújni a felelősség alól. Nem véletlen, hogy a megkérdezettek 40 száza­léka ezt be is vallotta: a pánikhangulata miatt nem nyújtott segítséget. Nem mert ott maradni. Pedig a cserbenhagyás sokszorosan súlyosabb eset, már csak a bünteté­sét tekintve is. A járművezetők egy másik jelentős része vi­szont határozottan meg volt győződve arról, hogy nem leplezik le, nem tudják kideríteni a tettes személyét... Az ő kö­rükben gyakori volt a fe­ketefuvar, az engedély nélküli járművezetés, vagy más olyan szemé­lyes, illetve családi ok, ami miatt az illető sem­miképpen sem akart le­lepleződni. Érdekes megállapítást hozott a felmérés arra­ vonatkozóan is, hogy a cserbenhagyás elkövetésé­ben milyen szerepe van az utasnak! Az elköve­tők fele nem egyedül tar­tózkodott a kocsiban, vi­szont csak tíz százalékuk döntött a továbbhaladás mellett az utas vagy uta­sok befolyására. A túl­nyomó többségük önaka­ratából ment tovább. Jel­lemző viszont, hogy az utasoknak csak egy kis része pr­óbálta meg rábe­szélni őket a helyszínen maradásra. Petress István SZABADFÖLD 17 TUDOMÁNY KIBI­k •1­0 T A hörcsög titka A földművesek a hörcsögöt a legszívesebben egy­szer s mindenkorra kiirtanák, mert ez a rágcsáló ko­moly kárt okoz a termésben. A hörcsögök természe­tes életmódjának tanulmányozása során azonban a pa­­razitológia és a mikrobiológia tudósai már eddig is ér­dekes és értékes felfedezéseket tettek. A hörcsög kísér­leti állatként is jó szolgálatot tesz az embernek, segítsé­gével már nem egy orvos-biológiai problémát megoldot­tak. A rákkutatásban elért eredmények különösen fi­gyelemreméltóak. Az élelmiszereken keletkezett penész­ben rákkeltő anyagokat — aflatoxinokat — fedeztek fel. Az élőlények számára "ezek komoly veszélyt jelen­tenek; a kísérleti patkányok szervezetét már 100 mik­­rogramm B­ csoportbeli aflatoxin hatására megtámad­hatja a májrák. Ebből az következik, hogy az egé­szen kis mennyiségű (és még nem méregként ható) pe­nész is rákkeltő hatású lehet. Az aflatoxinok hatásának vizsgálatánál — miköz­ben kísérleti állatként hörcsögöt használtak — a ku­tatókat komoly meglepetés érte, melynek okát mind­máig nem tudják megmagyarázni. Ugyanaz az afla­toxin B­, amely a patkányok szervezetében rákos da­ganatot idézett elő, a hörcsögök testében nem keltett rosszindulatú daganatokat! A hörcsögök tehát a rák­keltő anyagokkal szemben ellenállóak. Ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy ezeket a rágcsálókat kell a rák­kutatóknak tanulmányozniuk. Előre senki sem állít­hatja, hogy ezáltal a rák ti­tkát megfejtik, annyi azon­ban biztos, hogy a kutatásnál egy bizonyos nyomon elindulhatnak. Tűzvédelem - függönnyel Az utóbbi években a technológiai berendezések mé­reteinek nagyfokú növekedése következett be. Ma már nem ritka a több ezer négyzetméternyi összefüggő, vá­laszfal nélküli üzemi csarnok. Ennek következtében fokozódik a tűzveszélyesség és az esetleges tűzkár nagysága is, mert nincsenek a tűz továbbterjedését megakadályozó falak. A probléma újszerű megoldásá­val kísérleteznek nyugatnémet szakemberek. A tűz továbbterjedését tűzvédelmi függöny alkalmazásával próbálják megakadályozni, amelynek jellemzője, hogy összehajtható, feltekercselhető, s különleges kezeléssel tűzállóvá tett anyagból készült. A függöny a tűz­veszélynek kitett nagyméretű helyiségeket tűz esetén részekre, szakaszokra osztja. A függöny a mennyezet­ről kézzel, géppel vagy önműködően leengedhető, eset­leg a padlószintről feltolható vagy oldalfaltól oldal­falig kitolható. Készenlétben csak kevés helyet foglal el. A függöny számára körülbelül 30 cm szélességű sávokat szabadon kell hagyni, hogy a függöny a pla­fontól a padlóig, faltól falig leengedhető legyen. A tűzvédelmi függöny védi a mögötte lévő helyisé­get a tűz továbbterjedésétől. Szigetelő hatása a sugárzó hővel szemben olyan nagy, hogy még 2000 Celsius-fok hőmérséklet esetén is védőöltözék nélkül lehet közvet­lenül a függöny másik oldalán tartózkodni (azért persze nem huzamosabb ideig). Harc a búvárbetegség ellen Angol kutatók érdekes jelenséget figyeltek meg. Nagy nyomásnak kitett kísérleti állatokban a narkotikumok megszüntetik a nyomás kábító, eszméletvesztést okozó hatását. Az első kísérleteket ebihalakkal végezték. Nagy nyomáson az ebihalak mozdulatlanul, szinte élettelenül lebegtek a vízben, sok elpusztult közülük. Kis mennyiségű narkotikum hatására azonban az ál­latok újra felébredtek, mozogtak, úsztak, mintha nem is sokszorosan túlnyomásos környezetben lettek volna. A kísérleteket patkányokkal is megismételték, és hasonló eredményeket kaptak. Nagy nyomáson a pat­kányok úgynevezett búvárbetegséget kaptak, elálmo­­sodtak, majd eszméletüket vesztették. Ha folytatták a kísérletet, az állatok elpusztultak. Kis adag narkoti­kum hatására azonban újra felelevenedtek, és a nagy nyomás ellenére hozzáláttak mindennapi tevékenysé­gükhöz. Természetesen nem minden narkotikum bizonyult hatásosnak. A kutatók annak felmérésén dolgoznak, hogy mely gyógyszercsoportok idézhetik elő a leírt je­lenséget. Hatásuk magyarázataként úgy vélik, hogy a nagy nyomás a sejtmembránok némely alkotórészének a megváltozását, például a zsírszerű anyagok megduz­­zadását idézik elő, s ez megakadályozza a membránon át történő anyagszállítási folyamatokat, aminek követ­keztében megbénul a sejtek anyagcseréje. A narkoti­kumok azonban visszafordítják ezt a folyamatot,, és le­hetővé teszik, hogy a sejtek a megváltozott körülmé­nyek között is tovább folytathassák életműködéseiket. A kutatók feltételezik, hogy a kísérletek folytatása olyan eredményeiket is hoz majd, amelyek alapján a megfelelően kiválasztott kis adag narkotikum alkal­mazásával — esetleg elérhető lesz, hogy a búvárok za­vartalanul dolgozhassanak az eddigieknél mélyebb vizekben is.

Next