Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-14 / 37. szám
1985. SZEPTEMBER 14. Évezredek a kőben Alighanem kevesen gondolnak rá, hogy milyen régi korok nyomait őrzik a hegyek szakadékai, a szél- és vízmarta sziklák, vagy a felhagyott kőbányák mélyén megfigyelhető egymásra rakódott kőrétegek. Ezeket a természeti értékeket ma már számontartják, védik, és látogathatóvá teszik a közönség számára is. Országjárás közben érdemes egy kis kitérőt tenni egy-egy geológiai érdekesség megtekintéséért. A budapesti Rózsadombon — a Balogh Ádám és az Endrődi Sándor utca kereszteződésénél — páratlan szépségű dolomit szikla jelzi az egykori Pannon-tenger kőrformáló munkáját; a Farkashegyi kőfejtőt, mint a felső-triász kori mészkő nemzetközi jelentőségű előfordulási helyét tartják számon; a II. kerületben lévő Róka-hegyi bánya pedig a főváros földtanával ismerteti meg a látogatót. A Balaton környékén kirándulási célpontok lehetnek a Tapolcai-medence híres tanúhegyei: a Szentgyörgy-hegy, a Badacsony, a Szigliget, az Orbáné, a Gulács, a Tóti-hegy, az Orsi-hegy. A badacsonyi tájvédelmi körzet egyik érdekessége a Salföldi kőtenger. Tihany nevezetességei a gejzír-kúpok és a szélformálta, furcsa sziklaalakzatok. Révfülöptől öt kilométernyire, a Köveskálra vezető út mentén található látványosság a kővágóőrsi kőtenger: a vulkáni eredetű köveket évszázadokon át malomkőként hasznosították. Pécselyen a Zador-kút nevű karsztforrás és környéke ígér emlékezetes látnivalókat, és megér egy kirándulást a Ság-hegy felhagyott bányája is. A sümegi Mogyorós-dombról tudni való, hogy itt 4-6000 évvel ezelőtt tűzkőbánya működött; az őskor embere munkaeszköket és fegyvereket készített e kövekből. A nyírádi Darvas-tó egykori bauxitbányája ugyancsak páratlan látnivaló; a vörös kőzetből fantasztikus formákat alakított ki a szél, a víz, no meg az ember munkája. A népnyelv Noé szőlőjének nevezte el az Istenmezeje községben lévő homokkő-képződményt, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a környékre. Egerbakta, Eger, Demjén a .,lelőhelyei” az úgynevezett kaptárköveknek, a kúp alakú tufaképződményeknek. A siroki vár szomszédságában három érdekes alakú szikla vonja magára a látogató figyelmét: Barát, Apáca és Törökasztal néven ismerik őket az itt élő emberek. A Nógrád megyei Honti szakadék lépcsőzetes szurdokvölgyében a tengeri üledékes kőzeteket lehet megfigyelni. A földtörténeti újkorból megmaradt talaj növényi és állati ősmaradványokat őriz. Vértesszőlős Európahírű őskori lelete a félmillió évvel ezelőtt élt ember telephelye, ahol tűzhelyét, kő- és csonteszközeit, valamint az állatok trancsírozó helyét találták meg és tártákfel a régészek. Kevésbé ismert, hogy Tatán, a Kálvária-domb is a földtörténeti korok tanúja. A szépen parkosított geológiai természetvédelmi területen a 135 millió éves mészkövek, a Kréta-kori tenger 110 millió esztendős sziklás aljzata mellett bemutatják az ősember négyezer éves tűzkő-fejtő gödreit is. A régi korokról mesélő kövek, a természetvédelmi értékek látogatásának feltételeiről és más tudnivalókról a Tourinform 179- 800-as telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Szarvasbőgés Alighogy véget ért az őzek násza, az „őzhívás”, a vadászok számára újabb ünnepi esemény színterévé vált az egyre sokszínűbb lombruhájában pompázó őszi erdő, elérkezett a szarvasbőgés ideje. De nemcsak a vadászok, a természetbarátok, turisták közül is egyre többen igyekeznek a szarvas lakta erdőkbe, hogy ismét hallgassák a szarvasbikák szenvedélyes érzelmei skálájának harsogó üzenetét a szarvasbőgést. A szeptemberben nagyjából le is zajló szarvasbőgés azonban csak ünnepélyes nyitása a szarvas szeptember 1-től engedélyezett vadászatának, melynek keretében a kapitális — golyóérett — szarvasbika október végéig, a selejtbika január végéig, a szarvastehén, ünő és borjú pedig február 15-ig vadászható. A szarvasbika vadászatára azonban hazai vadászainkon kívül a vadászati irodák rendezésében sok száz külföldi vadász is ellátogat erdeinkbe. Zömével a szarvasbőgés idején. Tehát hamarosan ismét tele leszünk vadászvendéggel, amire vadásztársaságaink az idén is kellőképpen felkészültek és amivel a különböző vadászati irodákkal kötött szerződéseik alapján számolnak is. A vadásztársaságok jóváhagyott kilövési terve közel 14 000 szarvas elejtésére ad lehetőséget az idén — a tavalyi 12 966- tal szemben —, amiből mintegy 4000 szarvasbikát kívánnak kilőni, illetve a vadászturizmus — bérkilövés! — során értékesíteni. De akár hazai vadászaink, akár a külföldi vadászvendégek lövik a szarvasbikákat, tartsuk mindig szem előtt, hogy csak olyan szarvasbikát lőjenek, vagy lövessenek, ami itthon nem hiányzik, amire szarvasállományunkban már nem vár tenyészszerep. Fel kell hívni erre a vadásztársaságok figyelmét, annál is inkább, mivel korábban e téren, a nagy igyekezet közepette bizony előfordultak hibák. (Ezért több vadászterületen is „elfiatalodott” a bikaállomány, jóval kevesebb kapitális bikájuk van, mint amennyi kellene, és nem egy helyről ígéretes, középkorú szarvasbikák is kerültek a trófeabíráló bizottságok elé. A másik hiba, ami számos helyen ugyancsak előfordult, hogy a szarvasbőgést követően mikor már az ivararány helyesbítése és a selejtezés végett a szarvastehenek és a nők vadászata került volna előtérbe, nem fordítottak kellő gondot rá, ami egyrészt a minőségi vadtenyésztés rovására ment, másrészt meg a szarvasállomány nem kívánatos elnépesedését segítette elő, ami helyenként a mező- és erdőgazdasági károk évről évre tapasztalt növekedéséhez vezetett. Gondoljunk hát szarvasvadászataink előttünk levő hetei, hónapjai során a fenti hibák kiküszöbölésére, illetve helyesbítésére, ami vadgazdálkodásunk, valamint mező- és erdőgazdaságunk érdekeit egyaránt szolgálja. Dr. Bertóti István Két motor egy helyen Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi számára szolgáló helyen két motorkerékpár is megállhat! Érthető ez az engedmény, hiszen a parkolóhelyek felfestése mindig úgy történik, hogy a területek kijelölésében egy személykocsi terjedelmét veszik figyelembe. A motorkerékpár nem foglal el ugyanakkora helyet. Ha tehát a parkolóhelyen szabad „karám” van, helye van ott két motorkerékpárnak is. Van azonban egy kikötés, amit a motorosoknak teljesíteniük kell. Ilyenkor, ha egy személykocsi számára kijelölt parkolóhelyre hajtunk be, akkor úgy kell elhelyezni a motorunkat, hogy ugyanabba a jelölt területrészbe szükség esetén még egy másik motorszerekpár is elhelyezhető legyen! Ez annyit jelent, hogy célszerű a motort a kijelölt hely egyharmadának hosszában elhelyezni, így marad akkora szabad terület, hogy mellé egy másik motoros is leteheti a gépét. Fontos tudni, hogy minden más elhelyezési mód (a motorkerékpárok esetében) szabálytalan. Általában azt mondhatjuk, hogy a közlekedési etikát is sérti, ha a szükségesnél több helyet foglalunk el, s ezzel másokat kizárunk a szabályos megállás lehetőségéből. Tudni érdemes, hogy az ilyen parkolóhelyre beállt motorkerékpár mellé egy másik, nem egy nyomon haladó jármű, tehát pl. személygépkocsi már nem állhat be, még akkor sem, ha különben a kijelölt helyen elférne. Ez az előírás egyrészt a motorkerékpár tulajdonosát akarja megvédeni az esetleges anyagi kártól, másrészt biztosítani akarja a helyet még egy motoros számára is. KÖZLEKEDÉSI Érdekességek A cserbenhagyás, vagy a baleset után a helyszín elhagyása igen súlyos bűncselekmény! Elkövetőinek körében végzett vizsgálatok nyomán néhány fontos megállapítást tehettek a szakemberek. A kérdőíves módszerrel feldolgozott esetek túlnyomó többségében szerepet játszott a cserbenhagyásban az alkohol is. A vezetők mintegy 60 százaléka fogyasztott vezetés előtt sört vagy bort, 10 százalékuk pedig többféle szeszesitalt! Az alkoholfogyasztás veszélye tehát nemcsak a vezetési hibák számának megnövekedésében mutatkozik meg! Az ittas vezető fél a büntetéstől, ezért érez hirtelen és szinte leküzdhetetlen vágyat arra, hogy távozzon a helyszínről, s megpróbáljon kibújni a felelősség alól. Nem véletlen, hogy a megkérdezettek 40 százaléka ezt be is vallotta: a pánikhangulata miatt nem nyújtott segítséget. Nem mert ott maradni. Pedig a cserbenhagyás sokszorosan súlyosabb eset, már csak a büntetését tekintve is. A járművezetők egy másik jelentős része viszont határozottan meg volt győződve arról, hogy nem leplezik le, nem tudják kideríteni a tettes személyét... Az ő körükben gyakori volt a feketefuvar, az engedély nélküli járművezetés, vagy más olyan személyes, illetve családi ok, ami miatt az illető semmiképpen sem akart lelepleződni. Érdekes megállapítást hozott a felmérés arra vonatkozóan is, hogy a cserbenhagyás elkövetésében milyen szerepe van az utasnak! Az elkövetők fele nem egyedül tartózkodott a kocsiban, viszont csak tíz százalékuk döntött a továbbhaladás mellett az utas vagy utasok befolyására. A túlnyomó többségük önakaratából ment tovább. Jellemző viszont, hogy az utasoknak csak egy kis része próbálta meg rábeszélni őket a helyszínen maradásra. Petress István SZABADFÖLD 17 TUDOMÁNY KIBIk •10 T A hörcsög titka A földművesek a hörcsögöt a legszívesebben egyszer s mindenkorra kiirtanák, mert ez a rágcsáló komoly kárt okoz a termésben. A hörcsögök természetes életmódjának tanulmányozása során azonban a parazitológia és a mikrobiológia tudósai már eddig is érdekes és értékes felfedezéseket tettek. A hörcsög kísérleti állatként is jó szolgálatot tesz az embernek, segítségével már nem egy orvos-biológiai problémát megoldottak. A rákkutatásban elért eredmények különösen figyelemreméltóak. Az élelmiszereken keletkezett penészben rákkeltő anyagokat — aflatoxinokat — fedeztek fel. Az élőlények számára "ezek komoly veszélyt jelentenek; a kísérleti patkányok szervezetét már 100 mikrogramm B csoportbeli aflatoxin hatására megtámadhatja a májrák. Ebből az következik, hogy az egészen kis mennyiségű (és még nem méregként ható) penész is rákkeltő hatású lehet. Az aflatoxinok hatásának vizsgálatánál — miközben kísérleti állatként hörcsögöt használtak — a kutatókat komoly meglepetés érte, melynek okát mindmáig nem tudják megmagyarázni. Ugyanaz az aflatoxin B, amely a patkányok szervezetében rákos daganatot idézett elő, a hörcsögök testében nem keltett rosszindulatú daganatokat! A hörcsögök tehát a rákkeltő anyagokkal szemben ellenállóak. Ebből arra következtethetünk, hogy ezeket a rágcsálókat kell a rákkutatóknak tanulmányozniuk. Előre senki sem állíthatja, hogy ezáltal a rák titkát megfejtik, annyi azonban biztos, hogy a kutatásnál egy bizonyos nyomon elindulhatnak. Tűzvédelem - függönnyel Az utóbbi években a technológiai berendezések méreteinek nagyfokú növekedése következett be. Ma már nem ritka a több ezer négyzetméternyi összefüggő, válaszfal nélküli üzemi csarnok. Ennek következtében fokozódik a tűzveszélyesség és az esetleges tűzkár nagysága is, mert nincsenek a tűz továbbterjedését megakadályozó falak. A probléma újszerű megoldásával kísérleteznek nyugatnémet szakemberek. A tűz továbbterjedését tűzvédelmi függöny alkalmazásával próbálják megakadályozni, amelynek jellemzője, hogy összehajtható, feltekercselhető, s különleges kezeléssel tűzállóvá tett anyagból készült. A függöny a tűzveszélynek kitett nagyméretű helyiségeket tűz esetén részekre, szakaszokra osztja. A függöny a mennyezetről kézzel, géppel vagy önműködően leengedhető, esetleg a padlószintről feltolható vagy oldalfaltól oldalfalig kitolható. Készenlétben csak kevés helyet foglal el. A függöny számára körülbelül 30 cm szélességű sávokat szabadon kell hagyni, hogy a függöny a plafontól a padlóig, faltól falig leengedhető legyen. A tűzvédelmi függöny védi a mögötte lévő helyiséget a tűz továbbterjedésétől. Szigetelő hatása a sugárzó hővel szemben olyan nagy, hogy még 2000 Celsius-fok hőmérséklet esetén is védőöltözék nélkül lehet közvetlenül a függöny másik oldalán tartózkodni (azért persze nem huzamosabb ideig). Harc a búvárbetegség ellen Angol kutatók érdekes jelenséget figyeltek meg. Nagy nyomásnak kitett kísérleti állatokban a narkotikumok megszüntetik a nyomás kábító, eszméletvesztést okozó hatását. Az első kísérleteket ebihalakkal végezték. Nagy nyomáson az ebihalak mozdulatlanul, szinte élettelenül lebegtek a vízben, sok elpusztult közülük. Kis mennyiségű narkotikum hatására azonban az állatok újra felébredtek, mozogtak, úsztak, mintha nem is sokszorosan túlnyomásos környezetben lettek volna. A kísérleteket patkányokkal is megismételték, és hasonló eredményeket kaptak. Nagy nyomáson a patkányok úgynevezett búvárbetegséget kaptak, elálmosodtak, majd eszméletüket vesztették. Ha folytatták a kísérletet, az állatok elpusztultak. Kis adag narkotikum hatására azonban újra felelevenedtek, és a nagy nyomás ellenére hozzáláttak mindennapi tevékenységükhöz. Természetesen nem minden narkotikum bizonyult hatásosnak. A kutatók annak felmérésén dolgoznak, hogy mely gyógyszercsoportok idézhetik elő a leírt jelenséget. Hatásuk magyarázataként úgy vélik, hogy a nagy nyomás a sejtmembránok némely alkotórészének a megváltozását, például a zsírszerű anyagok megduzzadását idézik elő, s ez megakadályozza a membránon át történő anyagszállítási folyamatokat, aminek következtében megbénul a sejtek anyagcseréje. A narkotikumok azonban visszafordítják ezt a folyamatot,, és lehetővé teszik, hogy a sejtek a megváltozott körülmények között is tovább folytathassák életműködéseiket. A kutatók feltételezik, hogy a kísérletek folytatása olyan eredményeiket is hoz majd, amelyek alapján a megfelelően kiválasztott kis adag narkotikum alkalmazásával — esetleg elérhető lesz, hogy a búvárok zavartalanul dolgozhassanak az eddigieknél mélyebb vizekben is.