Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-21 / 38. szám
lg SZABAD FÖLD CSfllflD És OTTHOn "mit nimfrTTifflr Mfirn üHíír-*-* Folttisztítás pasztával és permettel Bármennyire vigyázunk, gyakran megtörténik, hogy ruhánkra rácsöppen a Leves, rácsurog a fagylalt, a gyümölcslé. Foltot hagyhat a folyóstoll festéke, a rúzs, a befőtt, a cipőkrém és még nagyon sok olyan anyag, amelyet naponta használunk. Folt tehát mindig akad. Olyan általános tisztítószer azonban nincs, amely mindenfajta foltot — akár olaj vagy korom, akár csokoládé vagy kátrány okozta —, nyomtalanul eltüntetne. Minden tisztításkor — így folttisztítás során is — a szemynyeződést előbb leoldjuk, majd eltávolítjuk az anyag felületéről. Ehhez először is tudnunk kell, melyiket mivel lehet oldani. A víz jól oldja a sókat, a cukrot és az ecetet. Oldáskor a vízmolekulák körülveszik az oldandó anyagot, részecskéik között kölcsönhatás jön létre — ennek eredménye az oldódás. A zsírok és a zsírszerű anyagok vízben nem oldódnak. A szerves anyagok egy része — pl. a kátrány, a gyertya, a növény és ásványi olajok — csak bizonyos szerves oldószerekben (benzin, benzol, szén-tetra-klorid, triklór-etilén — oldódik. A folttisztítás módját tehát minden esetben a foltot okozó anyag szerkezete szerint kell megválasztani. Például az izzadságfoltot a víz oldja, az olajfoltot viszont a benzin. A következő feladat: a feloldott szennyeződést el kell távolítani a textilről. Ez azonban nem is olyan egyszerű dolog. Hapéldául olajfoltot benzinnel tisztítunk, a benzin oldja ugyanaz olajat, de a keverék ,szétfut az anyag rostjain, s ezért a benzin elpárolgása után az olaj nagyobb pecsét vagy folt alakjában továbbra is ott maradhat. (Ezt úgy kerülhetjük el, hogy az anyag alá itatáspapírt vagy vallatni puha rongyot — például tilan elit — teszünk, s a foltot benzines vattával dörzsöljük, illetve a kényesebb anyagokat csak ütögetjük. Az itatós és a vatta felszívja a tisztítószer egy részét, s vele együtt az oldott olajat is; ezzel a foltot mintegy átmossuk rájuk. Az effajta házi folttisztítás azonban meglehetősen körülményes, ráadásul nem is mindig hatásos művelet. Ezért ma már sokan vásárolják a korszerű gyári folttisztító készítményeket. Ezek újabban paszta vagy permet (aeroszolos spray) formájában kerülnek piacra. Legtöbbjük valóban, kiválóan megfelel a céljának, mégis nemegyszer csalódást okoznak vásárlóiknak, akik azt hiszik, hogy e készítmények minden foltot egyformán jól tisztítanak és a textíliák egyikét sem károsítják. Ez pedig nem így van; a gyártó és forgalomba hozó cégek sem állatják ezt, ellenkezőleg: maguk hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen esetben lehet valamely szert használni. Hogyan „működnek” ezek a folteltávolító szerek? Például az egyik folttisztító paszta használati utasítását idézve: „A tubusból a foltra nyomjuk a pasztát, s ujjheggyel erősen az anyagba dörzsöljük. Amikor a paszta már teljesen megszáradt, a visszamaradt fehér port ruhakefével eltávolítjuk”. A foltot okozó zsírt a paszta szerves oldószerkeveréke oldja fel. De mi a fehér por? Nagy felületű szilícium-dioxid, amely a felületén megköti az oldott szennyeződést. Mikor az oldószer elpárolgott, a porral együtt eltávolíthatjuk a hozzá kötődött szenynyeződést is. Persze, meg kell várnunk, hogy az oldószer teljesen elpárologjon — mert csak ezt követően lehet a port könynyen lekefélni. A paszták mintegy tizenöt percig száradnak. Kisebb foltokat pasztával célszerű tisztítani. Permetet inkább akkor használjunk, ha nagyobb felületen akarjuk az anyagot tisztítószerrel egyenletesen bevonni. A permetben a szerves oldószerkeverékben kevesebb a szilikagél (kovasavgél), mint a pasztákban. A pasztákban ugyanis szükséges a kovasavgélnek az a tulajdonsága is, hogy csökkenti az oldószer párolgását. Ellenben a permetben — amíg a tartályban van — a párolgás veszélye kisebb. A megkötő hatás fokozására sok tisztítószerbe habosító anyagot kevernek. A kis felületi feszültségű folyadékba juttatott nagy mennyiségű gáz fellazítja a folyadék szerkezetét, hab keletkezik, vagyis az oldószer felülete megnövekszik. Az oldószerkeverék könnyen párolog, ami miatt a tárolás során bizonyos idő múltán a paszta beszárad. A permetek gyakori hibája, hogy bennük — például szelephiba esetén — nem megfelelő a gáznyomás, és a palack tartalma nem porlasztható ki. A leglényegesebb vizsgálat a gyakorlati próba. Valamennyi tisztítószer használati utasítása feltünteti: milyen anyagon és milyen folt tisztítására alkalmas — ha az előírt módon használják. A folttisztítókban használt valamennyi oldószer szerves eredetű, ezért megtörténhet, hogy bizonyos műanyagokat és cellulózszármazékokat (viszkóz, acetátselyem) old. Ezért nem tanácsos az acetát és a triacetát szöveteket, valamint a gumi- és impregnált árukat pasztával vagy permettel tisztítani. Ha nem is érjük a szövet minőségét, a tisztítószert előbb próbáljuk ki a ruha nem látható, belső szegélyén; ez azért is tanácsos, mert a tisztítószer a festéket is oldhatja. A ruházaton ejtett pecsét többnyire nem egynemű, például a levesfoltnak van vízben oldódó és nem oldódó nyoma is. A vízben oldódó szennyeződést letörölhetjük langyos vizes ruhával, a fólttisztító paszta vagy permet csak a száradás után visszamaradt zsírt és a benne oldott anyagokat tünteti el. Vannak olyan foltok is, amelyek ellen nem használ sem a víz, sem a paszta. Ilyenek például néhány gyümölcs foltjai, vagy a rozsdafolt. Ezeket az üzletekben szintén kapható különleges folttisztítók valamelyikével távolíthatjuk el. A folttisztító paszták és permetek természetesen arra szolgálnak, hogy velük teljes öltönyöket tisztítsunk: ehhez túlságosan drágák, s nem is a legalkalmasabbak. A kis foltok eltüntetésével azonban sok kis bosszúságot is eltüntetnek ... M. K. Rossz és drága Több vizsgálat is bizonyította, hogy Magyarországon a fagylalt minősége az utóbbi időkben egy cseppet sem javult, viszont az árak jócskán növekedtek. A felügyeleti és irányító szervek véleménye szerint tulajdonképpen tisztességtelennek tekinthető a kialakult ár, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium több dologra is felhívta a fagylaltkészítők és -árusok figyelmét. Hogy az ismételten beígért, fokozott ellenőrzésnek milyen eredménye lesz, az a jövő nyáron kiderül. Ablakok karbantartása Ezt a munkát az ősz beállta előtt célszerű végezni, amikor az ablakok nem nedvesek, a festék pedig gyorsan és jól szárad. A tönkrement, régi festéket a keret teljes felületének gondos lecsiszolásával egyenletessé kell tenni. Legjobb az ablakszárnyakat például fürdőszobába kitenni, ahol lecsiszolhatjuk, portalaníthatjuk. A régi festék lecsiszolásához nem túlságosan durva dörzspapírt használjunk. Az ablaküveg teljes kerületén asztalosgittel van tömítve. A kitt leváló vagy megrepedezett szakaszait mindenképpen ki kell kaparnunk pl. öreg konyhakéssel. A portalanítás után kés segítségével újrakittetjük a hiányzó részeket, ami kb. két nap alatt szárad meg. Csak ezután kezdjük a festést! Az ablakok festésére igen alkalmas a vízálló zománcfesték. A nagyon rossz állapotban lévő ablakokat célszerű (pl. Walkiddal) lealapozni, majd ezt követően kenjük át zománcfestékkel. A festést puha ecsettel, elég sűrű festékkel végezzük. Az ablaküveget megóvhatjuk a befestéstől, ha öntapadó szalaggal leragasztjuk, amit ezután a festék elkészültével letéphetünk. Festés előtt vizsgáljuk meg az ablak mechanikai szerkezetét. a) Elsőként az ablakpántokat (1 és 2) kell benzinnel megtisztítani és belül be is kell zsírozni (a. ábra). Új lakásokban gyakran nagy rés látható a tok és a fal között (b. ábra). A léc (5) főként arra szolgál, hogy a keret (3) és a vakolat közötti gondatlan csatlakozást fedje. A toknál lévő összes rést gipsszel tömítjük. Ha nagyobb méretű vakolat hiányzik, híg gipszbe mártott vattacsíkokkal pótolhatjuk. Ha a szobafalakat festjük, az ablakmélyedést (az ábra P-csík) fehér zománcfestékkel festhetjük, függetlenül a szobafalak színétől. A fehér ablakmélyedéstől az ablak nagyobbnak és világosabbnak tűnik. A peremborítás (6) egyes lakásokban cementből és márványzúzalékból készül. Ezeket nem festhetjük. Ilyenkor a peremborítás felületét vízálló dörzspapírral tisztíthatjuk, bőségesen locsolva vízzel. Az ablakzárat sűrű olajjal kenhetjük be, a 7. és 8. csavar kicsavarása és a kilincs (9.) kihúzása után (c. ábra). A rúdzárat (10) nem szabad olajjal vagy zsírral bekenni! (d. ábra) Nagyon fontos a 11 és 12 retesz megfelelő helyzete. A kilincsnek könnyen kell mozognia, az ablaknak pedig— becsukása után is — teljes kerülete mentén illeszkednie kell a kerethez. b) A dupla, ún. egyesített szárnyú ablakokat mosás és festés előtt szét kell szerelnünk. Erre a célra kb. 10 mm élszélességű csavarhúzó szükséges. Az ún. „Tachasuer” csavar (1) a keret (2 és 3) összeszorítására szolgál. A csavar menetes része a fémes hüvelybe (4) csavarodik, amely szilárdan be van építve a fakeretbe (3). Ismételt becsavarás előtt az egész csavart be lehet kenni vazelinnal. A külső ablaküveg szélei (5) mindkét oldalról be vannak kitetve. Ellenőrizzük a belső üveg (6) tömítését is. A megfelelő karbantartás végett, olajzománccal a belső felületeket (7) is be kell festetni. 1985. SZEPTEMBER 21. A VEVŐSZOLGÁLATUNKAt JELENTI . Élelmiszeriparunk nemcsak figyelemmel kíséri a lakosság igényét, igyekszik is megteremteni a lehetőségeket, a választék bővítését. Ezúttal a húsipar néhány új termékéről adunk hírt. A száraz kolbászok családját gazdagítja a Kulen nevű paprikás vastagkolbász. Az ízletes kolbász kilogrammonkénti ára: 180 forint Bizonyára kedvelt kolbászként ismerik meg a Mátra csípőst (116 forint), és az olcsóbb, de kellemes ízű Szamos kolbászt, ami mindössze 56 forint. A tartósított töltött hústermékek választékát bővíti a Sió felvágott és a Felvágott rolád 118, illetve 104 forintos árban. A rakott sertésfejrolád mindössze 82 forintba, az igényesebb vásárlók pedig a Bütén pácolt füstölt tarját választhatják (amit bélbe töltve árusítanak) és egy kilogramm 166 forintba kerül. Kétfajta étkezési szalonna is kerül a boltokba, 54 forintos áron. Ugyanekkor a tejipari termékek között is találhatunk néhány újdonságot. Ilyen a többi között a tejszínkrémsajt, ami műanyag dobozban és 50 dekás súlyban kapható. Egy doboz ára: 32 forint. Az őrségi sajt 20 dekás csomagolásban jelenik meg. Ez az ízletes tejtermék árban is kedvező, hiszen egy csomag ára: 14,40 Ft. 17 lekes Ferencné, Baks, 6768, Felszabadulás u. 29/A szám alatti lakos írja: „Régóta keresem az üzletekben a kézi hajtású ventillátoros porozógépet, és egy 50—100 kgos tolósúlyos vagy rakósúlyos mázsát. Sajnos egyiket sem találtam meg a szaküzletekben. Ha valaki felajánlana ilyent, szívesen megvásárolnám.” Péczy Ferencné, Decs, Lejznin u. 23. szám alatti olvasónk arról ír, hogy alacsony nyugdíjából nem tud új tűzhelyet vásárolni. Ezért kéri, ha a környékbeli településeken kínálnának számára olcsóbb fatüzelésű kályhát, azt örömmel megvásárolná. "Érdekes észrevételt küldött rovatunkhoz idős Szepesi György Soltszentimre Tanya 26. szám alól. Mosógépük meghibásodott, ezért a szervizhez fordultak. A kiskőrösi szerviztől alkatrészhiányra való hivatkozással nem vállalták a javítást. Miután a szakszervizből visszahozatta a mosógépet, felesége említette a helyi boltvezetőnek, hogy milyen csúfosan bántak el vele. A boltvezető megnézte a mosógépet, majd egy villáskulcsot fogott és máris készen volt a mosógép. Amint mondta: semmi baja sem volt a gépnek, csupán két csavar lazult ki, azt kellett meghúzni. És ezt a szervizben nem látták meg? Bákonyi Lajos, Császártöltés, Bajcsy-Zs. u. 76. szám alatti lakos javaslata is figyelmet érdemel. Ő is, akárcsak több kerékpár-tulajdonos sérelmezi, hogy a hagyományos, jól bevált, két kézzel nyomható kerékpárpumpa helyett az úgynevezett egykezes pumpát gyártják. Ezt viszont az idősebb, gyengébb korú emberek nehezen, vagy egyáltalán nem tudják használni. Sehogyansem érti, miért kell új típust készíteni, ha az rosszabb, mint elődje?! Hasonlóan a pumpához, a légyirtók esetében is azonos az észrevétel. A jól bevált légyirtók helyett újabbak kerültek a boltokba, csakhogy ezeket a „szerkezeteket” elkerülik a legyek.