Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

18 SZABAD föld Csillap És OTTHOn Gondolatok egy anya emlékére. Népdalok világában előfor­duló elem: „megszakadt szíve a bánattól...” S a dallam közvetítésével hozzánk eljutó fájdalmat talán nem is vesszük komolyan. Pedig a néphit a valóságból merítette évszáza­dokon átörökített megfigyelé­sét. Mert a bánattól és öröm­től egyaránt megszakadhat a szív. Tudománymentes megál­lapítás ez, s előbb keletkezett, mint orvosi latin megfelelője, a diagnózis. Statisztikai adataink jelzik: napjaink halálozásában élenjá­ró betegségeink a szív- és ér­rendszeri megbetegedések. Sok szó esik az okokról is, elméle­tek születnek a stresszhatások­ról, az egészségtelen táplálko­zási szokásokról, felfordult ér­tékrendszerünkről stb. Tolakszom a buszon, nyelek a munkahelyemen, veszekszem a húsboltban, mert baleknak néznek; közöny, fáradtság, kényszer a mai életérzések. De elviselhetőek, ha van egy védőbástyám: a család, amiért érdemes élnem. Évezredek óta fennálló, elsődleges közösség ez, aminél nincs helytállóbb és jobb még akkor sem, ha ideo­lógiák születnek és hullanak porba ellene inkább, mint éret­te. .. De mennyi egy ember tűrő­képessége? Mi az, mit elbír akarati tényezőktől független? ,• És hol a határ, mikor jelez a szervezet: betelt a pohár, s a test az, ami elhagyja a lelket?! ■ér Adva van egy nő. Karcsú, fiatalos, férfiszem megakad rajta. 48 éves.­­— Mi a titkod? — Tornázom, minden este, már a kisunokám is csinálja. — Honnan van erőd, miután letanítasz majdnem 7 órát a súlyos fogyatékosoknál — mert hát kell a helyettesítés a csa­ládra — főzöl, mosol, takarí­tasz, pesztrálsz? — Ja, csacsikázsz, majd ha neked is lesz két ilyen gyö­nyörű lányod, mint az enyé­mek, 22 és 23 évesek, lesz négy unokád, kik csoda­szépek ... Ja, és ha személye­sen átélnéd, mint én, annak idején, hogy nincs, aki vigyáz­zon gyermekeidre egy-két óra erejéig, míg lötyöghetnél fér­­jecskéddel, akkor kérlek, te is bedobnád magad, mert te is jó anya vagy. Aztán egy-kettőre felnőnek a pulyák, mármint ezek az unokák, és akkor jö­vök én, friss nyugdíjjal, fel­nőtt utódokkal ,stabil háttérrel, s enyém a világ. Utazom, is­­merkedek, előttem még a „minden lehetséges” —, hát lá­tod kisfiam, ezért tornázom, ezért konzerválom magam, be­osztás kérdése ez, no meg szer­vezés ... Mosoly, nevetés, de nem kell hozzá átlagon felüli emberis­meret, csak felismerés: mögöt­te emberfeletti erőfeszítés van. Hét évvel ezelőtt eltemetni egy férjet, ki évekig húzza szenve­dését. Diplomát és hozományt adni a lányoknak, akik szépek és okosak, s tudják: anya olyan, mint egy márványtalap­zat. Mindig támasz, akár éjjel, akár nappal... A szülés is ne­ki fáj jobban, mint lányainak. Az unokák nevelése is bizton­ságosabb nála, mert tapaszta­latai vannak. Férj ellen is jó mert okos tanácsok fakadnak általa. És ő ezt boldogan vál­lalja. A ’84-es év megtréfálja. Egy külföldi kiküldetéskor a na­gyobbik, egzisztenciálisan sike­res lánya férjével külföldön marad. Illúziókat kergetnek, beletörik a bicskájuk. Az anya nem hátrál meg. Megbocsát és házal. Fél év után visszajön­nek a gyerekek. Az anyai szív nemcsak megbocsát, hanem erősít, kitartásra buzdít, hiszen itthon elölről kell kezdeni a bizonyítást — ez természetes. A ’85-ös év újabb boldogság. Megszületik a kisebbik lány második gyermeke. Szívből jö­vő örömmel tárja ki ajtaját a negyedik unokának, akik a nagymamánál élnek, mert ott nem történhet semmi baj ... És jön az anyák napja, ösz­­szejön a család, öröm, köszön­tés, ebben a szimbiózisban élő családban, ahol a kohézió a fiatal nagymama, ki vesei megdöbbenésére, ha kell, csak úgy hányja a cigánykereket. És az ünnepi asztalnál egyszer csak derült égből villám csap le: „...Anyuka, sajnálom, nem vagyok érett az apaság­ra... — így a kisebbik lány férje, a kétgyermekes apa. In­dok, érv nincs, csak tény: fel­áll a 24 éves férj és otthagyja az ünnepi asztalt... Döbbenet. Vicc ez? Annak kegyetlen vál­faja. — Nem baj, gyermekem, hagyd itt a gyerekeket, a 20 és a három hónaposokat és menj a férjed után. Sokáig voltál terhes, elképzelhető, fut a fér­jed a nőstény után ... A kisebbik lány követi any­ja tanácsát és vonattal utána utazik férjének egy messzibb városba. Telik az idő, egy ház, kettő. Táviratok jönnek, men­nek. Teljes bizonytalanság. Majd a bizonyosság: a férj el­költözik feleségétől. A kiseb­bik lány összeroppan: „Anya, segíts, gyere!” — így a távirat. És az anya megy. Két csöpp­séggel a karjában. Megdöbben­ve hallja lányát: „Elköltözött egy 46 éves nőhöz, mert szere­tik egymást! Anya, hozd visz­­sza őt” — könyörög a lány. S az anya megy. Alázattal be­csenget egy luxuspalotába. „Nemrég lett özvegy” — hall­ja a szomszédokat. Fiatalos, jól kondicionált asszony nyit aj­tót, az anya kortársa. „A ve­­jemért jöttem!” S a nyertes asszony, ki még nem hordott ölében sohasem gyermeket, szélesre tárja ajtaját az anya előtt: „Vigyed, édesem, csak nem gondolod, hogy kell ne­kem a te tejfelesszájú vejed? Hát én mit tehetek arról, hogy jobban kellek neki, mint a te kis tehénke gyermeked?” A szavak tőrként metszenek a lélekbe. Az anya szótlanul távozik. „Gyere haza. Itt nincs mit keresnünk” — csak ennyit mond a lányának. „Anya, csak egy hetet hadd maradjak, hát­ha eszébe jut, hogy mi is va­gyunk . ..” Az anyának sem kedve, sem ereje a győzködés­­re. Visszautazik, karjaiban unokáival. Másnap bejön dolgozni, ta­nít, nem panaszkodik, csak csendes. — Mi van veled? — Semmi, semmi ... — mindössze ennyi a válasz. Másnap hiába várják a tanít­ványok. A szomszédok jelzik: valami baj lehet, nagy a gye­reksírás, a kulcs belülről be­zárva. Rátörik az ajtót. Az anya ül a fotelban, kezé­ben cumisüveggel. Az ujjak görcsösen rátapadnak. Nyakán hatalmas bevérzés. Mintha aludna. Csak érintésre dől el oldalra ... Tegnapi ruhájában ül így, az élet már elhagyta, több, mint 16 órája. Boncolási eredmény: aneu­­rizm­a ruptura. Latinul. A nép­hit másképp mondja. Megsza­kadt a szív a bánattól, ahol a feszültség nem tudott utat tör­ni, hát robbant. Szétmentek az énfalak. Bálla M. Anna x pszichológus Függönyminta — horgolva Főként idősebb olvasóink azok, akik a kézimunkázás kelle­mes óráit a recehorgolással készült darabokkal hasznosítják, s ehhez kértek többen is konyhaablakra, illetve ajtóra mintát. A bemutatott hattyús motívum hatásos dísze lehet ilyen ki­sebb vitrázsoknak, függönyöknek, s a kétszárnyú ablakokra a gyakorlott horgolóknak nem nehéz a hattyú tükörképét, azaz szemben levő párját is elkészíteni. A tele kockákat 3 egyráhajtásos pálca, az üres kockákat 1 pálca, 2 láncszem képezi. A fehér és ekrű hagyományos szí­nein kívül ezek a kézimunkák szépen hatnak pasztellszínekből (kék, zöld, rózsaszín stb.) horgolva is. A méretvétel szabályai Ha önállóan akarunk szabni­­varrni, nekünk is legelőször meg kell állapítanunk saját méreteinket. A méretvételnek vannak szabályai, ezeket meg kell tanulnunk és be kell tar­tanunk. Első és legfontosabb követel­mény a pontosság. A pontos méretvételtől nagyon sok függ. Elsősorban az, mennyit leszünk kénytelenek munka közben iga­zítani, alakítgatni­ és mérge­lődni. Fontos, hogy méretvételkor is, próba közben is mindig ugyanolyan melltartó legyen rajtunk, mint amilyenben a ru­ha viselésekor leszünk. Egy más formájú, más vállpánthosszúsá­gú melltartó megváltoztathatja az egész ruha „állását”. A méretvételnél az ábra sze­rinti helyeken, lazán tartott mé­rőszalaggal, de ráhagyások nél­kül, pontosan vesszük le a kö­vetkező legfontosabb méreteket: 1. Mellbőség. A test körül, a mell legkiemelkedőbb pontján át vezetjük a centimétert. 2. Derékbőség. A derékvonal helyének pontos megjelölése szükséges, ezért előbb egy kes­keny szalaggal kössük át a de­rekat, azután mérjük meg a bőséget. 3. A mérőszalagot a csípő legszélesebb pontján vízszinte­sen vezetjük körül. 4. Mellmagasság. A mérősza­lagot a vállvonal találkozási pontjához helyezzük és a mell legkiemelkedőbb pontjáig mér­jük függőlegesen a távolságot. 5. Eleje derékhosszú. A nyak­nál lévő „sótartóhoz” illeszt­jük a centimétert és a mell legkiemelkedőbb pontján ke­resztül a deréköv alsó széléig vezetve mérjük. 6. Háta derékhossza. A hát középvonalán mérjük, a nyak­körnél lévő csigolyától a de­réköv alsó széléig vezetve leol­vassuk a méretet. 7. Vállszélesség. Méretét a nyak- és vállcsúcs között mér­jük. 8. Kar hossza. Karunkat könnyedén behajlítva, váll­­csúcstól könyökön át a csuk­lóig mérjük az ujja hosszát. 9. Felsőkar bőség. A felső­kar legvastagabb pontján mér­jük körbe. 10. Nyakbőség. A nyak alsó vonalán, nem szorosan fogva, a mérőszalagot mérjük. 11. Szoknya hossza. Az eleje­közép és az oldalvonal közötti távolság felénél, a deréköv alsó szélétől mérjük. 12. Testmagasság. Talptól, a fejünk tetejéig mért távolság, aminek méretét azért jó tudni, hogy tisztában legyünk azzal is, milyen konfekció -, illet­ve mérettáblázathoz tartozunk. 1985. OKTÓBER 5. VEVŐSZOLGÁLATUNK JELENTI olvasóink kérdéseivel fel-­­ kerestük Budapesten a bo­rászati szaküzlet vezetőjét, Illés Józsefet, aki a következőket válaszolta: az idén is kapható mustsűrítmény — a fővárosi Tolbuchin krt. 12. szám alatt már megkezdték az árusítását —, tehát szó sincs arról, hogy a szőlősgazdák számára nem készítik ezt a kedvelt borászati terméket. Azt is elmondta a szakember, hogy a jellegtelen szőlőfajtákból rizlingjellegű bort nyerhetnek a termelők, mivel a sűrítmény a Balaton-vidéki olaszrizlingből készül, öt- és tíz­­literes műanyag kannákban árusítják. A mustsűrítmény ára: literenként 110 forint, te­hát nem emelkedett az ára. Ugyancsak kapható fajélesztő is. Kénlapokból sincs hiány és várhatóan folyamatos lesz a ké­sőbbi ellátás is. A korábbi évek javaslatát megszívlelte az ipar, legalábbis, ami a műanyagból készülő lapokat illeti. Ugyanis több borosgazda kesergett amiatt, hogy az üveglopok könnyen eltörnek. Ezért java­solták az ütésállóbb lapok gyár­tását. Nos, elkészült a sorozat­­gyártás és a fenti címen már kapható is. Az egyliteres mű­anyag lapok ára: 57,50 forint. C­üvölt Józsefné, Budapest , XV., Naspolya u. 14. szám alatti özvegy nyugdíjas olva­sónk kéri, ha valakinél fölös­legessé válna a Siesta nevű gázkályha, szívesen átvenné. Egy használt kályhát még meg tudna vásárolni, de új készü­lékre sajnos nem elég a pén­ze. Ugyancsak nehéznek tűnő kérésnek teszünk eleget, ami­kor Nagy József, Budapest IV.,­­ Berda József u. 22. fsz. 8. aj­tószám alatt lakó idős, beteges ember sorait idézzük: „Olyan két keréken guruló bevásárló­kocsit szeretnék vásárolni vagy csináltatni, amelyen szükség esetén 40-50 kg súlyt is lehet szállítani. Ha csak egy három­kerekű biciklit — vázastól — kaphatnék, nagy segítséget je­lentene számomra. Kérem, aki tud, segítsen.” Reméljük, hogy a fővárosi lakosok között is akad valaki, aki a szerény anyagiakkal rendelkező olva­sónk segítségére siet. Ezúttal teszünk eleget a bőr­­díszműkellékek iránt ér­deklődő olvasóink kérésének. Valóban létezik­ olyan üzlet, ahol a legkülönfélébb kellékek — fémkeretek is — beszerezhe­tők. Cím: Berker Üzletház, Bu­dapest VI., Paulay Ede u. 7— 9. Arra a kérdésre sajnos ked­vezőtlen választ kaptunk, hogy levélmegrendelés esetén után­véttel megkapható-e a kellék. Nincs lehetősége a szaküzletnek, hogy utánvéttel küldjön árut. Tehát csak személyesen lehet vásárolni. A bolt hétfőtől csü­törtökig fél 8-tól délután 16 óráig tart nyitva. Pénteken pe­dig 15 óráig. Czabó Istvánná seregélyest , olvasónk kérdésére az Ag­­rokertől kaptunk választ. Két­fajta fóliamerevítő van forga­lomban. Az egyik vasvázas, a másik pedig műanyag keretes. Jelenleg is kapható az Agroker szaküzleteiben mind a két tí­pus. Arra viszont nyomatéko­san felhívjuk olvasónk — és mások — figyelmét, hogy a 0,05-ös fólia nem alkalmas az úgynevezett melegház készíté­sére, mivel gyenge. Az ilyen vékony fólia legfeljebb feszítés nélkül, letakaráshoz használ­ható. A vasvázas vagy mű­anyag keretes melegház készí­téséhez 0,15-ös erősségű fólia szükséges.

Next