Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-02 / 44. szám
l. SZABAD FÖLD 1985. NOVEMBER 2. COMÁD ÉS OTTHONA Divat a dia A nyári élményeket sokan diafilmeken örökítették meg, hogy azután — egyedül vagy társaságban — vetítve elevenítsék fel a szép emlékeket. Azonban hosszú az út a felvétel elkészítésétől addig, amíg a kép megjelenhet, kivetíthető lesz. A lefényképezett és előhívott diafilmet tekercsben, szétvágatlanul, esetleg több képből álló csíkokban kapja viszsza a felvétel készítője. A filmtekercs sérülékeny, és nem használható minden típusú vetítőgéphez. A filmcsík még ennél is ritkábban vetíthető ki. Marad tehát a „kockázás”, az egyes felvételek egymástól való szétvágása és keretezése. Azt hajdanában — egyesek még most is — úgy készítették, hogy két üveglap közé tették a papír védőkeret közé helyezett filmkockát. A jól összeszorított üveglapokat azután körberagasztották, és így a levegő nedvességét is kizárták a keret közül. Ez a keretezési mód nagyon precíz munkát, figyelmet és bizonyos kézügyességet igényel. Érthető tehát, hogy általában nem lelkesedtek érte, és várták, hogy az ipar valami egyszerűbb és kényelmesebb eszközt gyártson, Így jöttek aztán az üveg nélküli papír- és műanyagkeretek, és persze jöttek az üveges műanyagkeretek is. A papírkeret olcsó, de nagyon sérülékeny, hajlik, törik, szakad. Az üveg nélküli műanyagkeret már sokkal jobb, főleg azoknak, akiik tudnak vigyázni diáikra, azokat dobozokban, tárakban tartják, óvják a sérülésektől. De az üveg nélküli keretben levő film hátránya, hogy vetítéskor egyszerre életlenné válhat a kép. Ugyanis a vetítőlámpából kisugárzó hő a valamely irányba ívesen mindig meghajló filmet átmelegíti, és ennek hatására a film a másik irányba kitér, elhajlik. Így lesz a kezdetben éles kép életlen a vetítés közben. Igaz, ezt a kép újra élesre állításával korrigálni lehet. A legkényelmesebbek, a filmet legjobban védik az üveglapokat tartalmazó műanyagkeretek. Ezek előnye, hogy a film az üveglapok között mindig sík marad, ezért vetítéskor nem kell a kép élességét állítani. Viszont van egy hátiránya az ilyen kereteknek, mégpedig a „szivárványosság”, ami vetítéskor hol erre, hol arra terjed. Ez az ún. Newtongyűrű, amely sokáig kedvét szegte az üvegbetétes keretet használóknak. Aztán rájöttek arra, hogyha az üveg felületét egyenetlenné teszik, akkor ez a jelenség megszűnik, a film pedig nem tapad az üveghez. Ma már minden, magára valamit is adó cég ilyen üveget gyárt diakereteihez. A szivárványosságnál is csúnyább a filmre került ujjlenyomat. Ennek elkerülése igen egyszerű: használjunk a keretezéshez cérnakesztyűt. A kereskedelemben kapható ujjvédő gumival is jól lehet dolgozni. Lényeges, hogy ezek az ujjvédő gumik, textíliák tiszták legyenek. Kétféle nézési módhoz lehet behelyezni a diakeretbe a filmet. Ha csak dianézőhöz használjuk a képeket, akkor a felvételeket úgy célszerű a keretbe helyezni, hogy az azon lévő kép a keretező felé nézve áldás- és oldalhelyes legyen. Tehát úgy, ahogy azt a valóságban is láttuk. A dianézőnek az is előnye, hogy a diakeretre írt szöveg olvasható a kép nézése közben. Ha csak vetítőhöz használjuk a diákat, akkor akárhogyan is tesszük a filmet a keretbe, arra gondolni kell, hogy vetítéskor a kép függőleges irányban megfordul, a lent lesz fent és viszont. Célszerű tehát valamilyen jelet tenni (pl. színes ragasztós anyagból) a keretre, hogy melyik állásban kell a diakeretet a vetítőbe tenni. Előfordul, hogy a képen több van, mint amennyit meg akarunk mutatni. Ilyenkor célszerű a filmet „lemaszkolni”, a felesleges részeket letakarni. Erre a célra vékony, fekete színű, a fényt át nem engedő anyagot használjunk (pl. szegőszalagot, diamaszkpapír darabjait). Nemcsak célszerű, de nagyon hangulatos is, ha a vetítést feliratozással vezetjük be, így ismertetjük, hogy mit is fog a néző látni. A feliratokat az egyes részek elválasztásánál is használjuk. A vetítési felület, annak anyaga sokféle lehet, de színe mindig fehér legyen, különben a kép színei eltorzulnak, elszíneződnek. Anyaga lehet maga a fal, lehet vasalt ágynemű (párna, lepedő), de se a fal, se a textília ne legyen mintás. Egyébként a kereskedelemben többféle méretű, típusú és fajtájú vetítővászon kapható. A vásznat úgy helyezzük el, hogy azt mindenki jól lássa, de anélkül, hogy a nyakát kelljen törnie, tehát ne tegyük túl magasra. Lakásban legkényelmesebb a vetítővásznat úgy elhelyezni, hogy annak közepe valamivel a nézők feje fölött legyen. A vetítőgép függőleges irányba egy bizonyos helyzetig, fokig állítható. A vetített kép részei akkor maradnak arányosak, ha a vetítővászon síkja és a diafilm síkja párhuzamosak vagy legfeljebb ötfokos szöget zárnak be. Ennyi torzulást az emberi szem még nem érez iántának. Ha ez a szög nagyobb, akkor a kivetített kép torz lesz. Ezen a torzításon úgy tudunk segíteni, hogy a vetítővásznat a vetítőgép felé megdöntjük, így az újra párhuzamos lesz a vetítőgéppel. Mindez és még sok egyéb elengedhetetlen feltétele a jól sikerült diavetítésnek. B. L Zene és gyógyítás A zene enyhítheti a beteg félelmét műtét előtt, s a leendő anya stresszét is megszüntetheti szülés előtt. Az érzéstelenítésnél csak az agykéreg borul homályba; a zene — akár klasszikus, akár keringő, induló vagy rock — az agy mélyebben fekvő központjait is eléri, ha a beteg azt a zenét kapja, amelyet szívesen hallgat. A zenét egyelőre még nem boncolgatták eléggé hatásának összetevői szerint, hogy bizonyos célokra jól lehessen adagolni. A tapasztalat azt mutatta, hogy például a trombita nem alkalmas félelemcsökkentésre, akármilyen klasszikus is, mert újra felébreszti a beteget. Leendő anyáknál megmutatkozott, hogy a stresszhormonok szintje sokkal alacsonyabb, ha a nők az általuk kiválasztott zenét hallgatják. A flensburgi Walter Seeger orvos a reumások zenével való gyógyításának elsöprő sikeréről számolt be. Kisméretű könyvespolc A kisméretű könyvespolcok főként író- és tanulóasztal, vagy ágy mellett elhelyezve tesznek jó szolgálatot, de az is megtörténhet, hogy tetejére virágcserepet szeretnénk tenni. Tehát nem mindegy, milyen akasztóval szereljük fel. Ha a polc (1) pozdorjalemezből készül (ez nagyon porhanyós anyag), akkor az akasztókat szélesebbre kell venni, hogy hosszú peremszakaszra legyenek felerősítve. Amennyiben a polcra könnyebb cserepet kívánunk tenni, elegendő hátul a polc felső pereméhez felcsavarozni az 1,5 mm vastag, lágy acéllemezből kivágott akasztókat (2). Felcsavarozásuk után a kivágás (3) mellett, a polc farostlemezből készült hátsó falát átfúrjuk. A polc ellenkező végére szimmetrikusan ugyanilyen akasztót teszünk. Ha a polcra nehezebb vagy több cserepet akarunk helyezni, akkor sokkal erősebb akasztókat kell felszerelnünk. A 2 mm vastagságú laposacélból két akasztót (4) hajlítunk. Az akasztókat facsavarral belülről a polc felső deszkájához erősítjük. Az akasztó függőleges része (5) a polc hátsó falához illeszkedik. A horog, amelyen a polc függ, keresztülmegy az akasztón levő nyíláson. A legaranyosabb gyermekholmik éppen azok, amelyeket valamilyen szép kis hímzés díszít. Az ügyes kezű mamák, akik tudnak varrni, hímezni, bizonyára megörülnek a kedves kis sormintáknak, amelyeket itt bemutatunk. A felnagyítható virág- és állatfigurák szál- és laposöltéssel hímezve igen szépen mutatnak a kicsik ruhadarabjain Ollvasóink néhány kérdésével felkerestük a Keravill Vevőszolgálat vezetőjét, akitől a következő választ kaptuk: három különféle típusú és méretű hűtőszekrényre vesznek fel előjegyzést. A HK 27/1-es kétajtós hűtőgép 120 literes mélyhűtővel és 210 literes normál hűtőtérrel készült. Összesen tehát 330 liter a belső térfogata. Ára: 20 800 forint. Jugoszláv importból érkezett, OTP-hitelre nem kapható. Ugyanez vonatkozik a ZO 24/1 típusú mélyhűtőre is. Ez a készülék 6 fiókos, 240 literes. Ez a legnagyobb kapható mélyhűtő, normál hűtőtérrel nem rendelkezik. Ára: 17 900 forint. A harmadik, 110 literes mélyhűtő az NDK-ból érkezett és ez már OTP-re is megvásárolható. Ez a mélyhűtő háromfiókos kivitelben készült. Ára: 8290 forint. A megrendelés módja a következő. Személyesen vagy levélben lehet jelentkezni a Keravill Vevőszolgálatánál, Budapest V., Arany János u. 10. Ekkor kapják meg a megrendelők azt a csekket, amelyre a készülék árának 30 százalékát kell befizetni. Várhatóan két hónapon belül érkeznek a gépek, majd újabb csekken kell befizetni a fennmaradó 70 százalékot. Az NDK mélyhűtő esetében pedig OTP-hitellevélre lehet ezt az összeget kifizetni. Lávai Imre, örményes, Kő A. u. 44., Schneider Györgyné, Kisszállás, IV., 71. és Maxmilián Imréné, Szekszárd, Ezerjó u. 5. szám alatti lakosok kérdésére, sajnos, nem adhatunk örömteli választ. A Skoda személygépkocsikhoz való gumiabroncsok érkeztek ugyan a szaküzletekbe, csak a mennyiség szűkös. Sőt a szállítmányok eléggé rendszertelenek is. Ezért tanácsos állandóan érdeklődni a szaküzletekben. Ugyanekkor a futózottabroncs-ellátás sem zavartalan. Az elhasznált abroncsok felvásárlásával — amenynyiben futózásra alkalmasak — és a futózott abroncsok értékesítésével a TSZKER szaküzletei foglalkoznak. A fővárosban VI. Zichy J. u. 8. szám alatti boltban, Győr-Sopron megyében pedig a Győr-Ménfőcsanak Tsz gumiabroncsboltjában érdemes keresni. Hiába kerestük, nem találtunk olyan olcsóbb gáztűzhelyet, amilyet Kovács Józsefné, csengődi olvasónk szeretne vásárolni. A levélben jelzett típus Romániából érkezett, ám azóta sincs újabb szállítmány. A kereskedelemtől arra sem kaptunk választ, hogy várható-e? Csak a drágább, a nyolcezer forinton felüli árban készült gáztűzhelyek közül lehet választani. Ezekből viszont elfogadható a kínálat. 11 ég ma is gyakran keresik a petróleumlámpákat. Erről árulkodnak a szerkesztőségünkhöz érkező levelek is. Nos, léteznek ilyen lámpák. Elsősorban az üvegárukat forgalmazó szaküzletekben érdemes érdeklődni, de találhatunk a mezőgazdasági szaküzletekben, áfészboltokban is. Hadd említsük meg nyomban, hogy a borospincékbe nem ajánlatos petróleumlámpát használni. A must, illetve a bor rendkívül érzékeny, könnyen magába szívja a petróleum kellemetlen szagát Ezért inkább a gyertya használatát tanácsoljuk. Gyertyát pedig szinte minden háztartási boltban, sőt más szaküzletben is lehet vásárolni.