Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-16 / 46. szám
ly SZABAD FÖLD '' Szerepek, sémák változóban... A pszichológiai tanácsadó ■*'* előtt 35 év körüli, kimondottan Adonis külsejű férfi tördeli kezét. Szemlátomást zavarja a korban, nemben hozzávaló tanácsadó személye, s egyáltalán a hely közvélemény által elfogadott értékorientációja. Végül is mindkettőnk sikere, hogy megfogalmazódik a „kényes” probléma: időszakos, szép lassan fellépő impotencia, amely a szakorvosi kivizsgálás után egyértelműen pszichés eredetűnek bizonyult, tehát nem gyógyszeresen gyógyítható. Többszöri találkozásnál lassan kirajzolódik a háttér: az előnyös külsővel rendelkező férfi szereti ugyan feleségét, csak éppen éjjel, mint férfi, nem tud eleget tenni eme követelményeknek. Pedig egyszerre kezdték külföldön az egyetemet, s bizony, ott, ha a kollégiumi szobák beszélni tudnának ... Inkább a sok volt a probléma, a fiatal asszonyka szóvá is tette akkoriban ... Aztán egy vállalatnál kezdték el mérnöki munkájukat, egyforma keresettel, beosztással rendelkezve kellett kivennie a feleségnek a szülési szabadságot, mert ugye neki kellett megszülnie a közösen kívánt gyermeket. Hamarosan jött a másik gyermek, mert kettő kell, hogy hamar letudni, no és az OTP-kedvezményt is két gyemekre kapták. De a pénz kell, s a fiatalasszonyka sem akar elmaradni munkájában, tehát a kényszerpihenők alatt két nyelvből nyelvvizsgát tett, ami szép és dicséretre méltó dolog, ugyebár. Azonkívül, javában dúl az aerobik, tanfolyamra is kell járni, ami természetes, hiszen közös ügyük a test ápolása. „Hajnalban lemegyek a közértbe bevásárolni, mert Edit a két kicsivel nem tud. Fél hat előtt nem érek haza délután, mert a munkám miatt sokat vagyok kint az építkezéseknél és a felelősségtudatom is kihajt. De már a meló végén nagyon nagy lelkiismeretfurdalásom van, mert tudom: Edit a sok munka miatt estére elfárad, mert délelőtt és délután is leviszi sétálni a gyerekeket. Egyedül vagyunk a városban, társadalmi ösztöndíjjal kerültünk ide és itt maradtunk. Este azután beállok mosni, takarítani is kell, mert a két kicsi bizony egy-kettőre széttúr mindent Edit este egy kicsit lazít, megy tornázni, vagy Nyelvórára, érthető, mindig mehetnékje volt, ez a bezártság kifárasztja. Hát ez a legnehezebb szakasza a napnak, játszani is, vigyázná is rájuk, etetni is őket! Na, azután a fürdetésre olykor egy kicsit elkésve is, de összejön a család. És mikorra elalusznak, hát..hogy is mondjam, hiába bújik hozzám Edit, úgy mint régen és én ■hiába kívánnám, mégsem... még Ssem ..., érti, ugye?” TZ romoszómáink alapján AV vagy férfinek (XY) vagy nőnek (XX) születünk. Ez a biológiai nemünk, és a pszichészexuális fejlődésünk során ezzel a biológiai nemünkkel kell pszichésen azonosulnunk, amely a nemi szerepünk elsajátításának alapja. A nemi szerep végül is a fiús, (férfias), illetve lányos (nőies) viselkedés társadalmilag meghatározott szabályainak, normáinak rendszere. Évszázadok során tehát tulajdonképpen kialakul egy szociológiai nem is, amely a nemek alapján a férfinek és a nőnek a társadalmi elvárásait, viselkedési sémáit tartalmazza! Évszázadok óta megszokott: a férfi az erős, a védelmező, a nő a gyámolított, a védett, és tulajdonképpen még ma is él az az elvárás, hogy a férfi legyen a kezdeményező, udvarolja körbe szeretett kedvesét és virággal, ajándékkal próbálja megnyerni, megszerettetni magát. Ő udvarol és a nő az, aki ezt várja, elvárja. Nőnek szoktunk virágot venni, kezet csókolni, a nőnek szabad sírni, gyengének lenni. Ideálissá vált családkutatók szerint az a modell, ahol a férfi az autoritást, fegyelmezést, a nő pedig az érzelmi nevelést biztosítja az utódok számára. Az emancipáció során ez a szociológiai nem egy kissé meg lett torpedózva. Megszűnőben a férfias és nőies munkák közötti megkülönböztetés, a munkamegosztás és a nők munkába állása miatt az aszszonynak is kell tudni fúrni, faragni, a férfinak adott esetben varrni, stoppolni. Szóval, ha az élet valamenynyi területén nincs férfi- és női szerep, akkor miért várjuk el — teszem azt éjjel 12-kor — a férfitől, hogy férfi legyen? Mert aktívan kell, hogy az legyen, ellenkező esetben nincs szexus. A szexualitás azonban nem pusztán természeti, biológiai jelenség, ösztön, hanem az embernél túlnyomórészt társadalmilag meghatározott pszichés történések, interperszonális kapcsolatok összessége. Ez a tény éppen századunkban vált tudományosan bizonyítottá és elfogadottá, megdöntve ezzel az ösztönkoncepciót. És az állatvilágtól megkülönböztetve, minőségileg magasabb rendű- nek nyilvánította az emberi szexualitást. És éppen ennek a tudományos megállapításnak mond ellent az, a napjainkban zajlóátértékelődés, amely végül is visszakorlátozza a férfit kimondottan az ösztönszinten történő, gombnyomásra működő szerepváltozásokra. Azt hiszem Ibsen Nórája sem valamilyen kiforrott ideálkereséssel a tarsolyában indult útnak emancipációs harcában, hanem valamit akart, valamit, ami minőségileg több, amire belső késztetései és képességei hajtották és főleg, ami nélkülözi a megaláztatást, a kiszolgáltatottságot, a brutalitást és az alá-fölérendeltséget. Egyenjogúságot akart és napjainkban ez a kérdés nem lehet vitatéma. A nők bebizonyították, többre képesek a főzőkanálnál. És ma már nehéz, otromba dolog is lenne visszafordítani ezt a folyamatot Napjaink Nórája, ha szereti férjét és gyermekeit, és netán férje pszichés eredetű potenciális gondokkal küzd, úgy segít hogy hagyja és segíti férjét,hogy az élet több területén is visszanyerje önbizalmát vezető pozícióját, férfiasságát, s adott esetben ne kerüljön ki megtépázottan ebből a kutyaszorítóból. Hogy azután férfiassága teljében induljon reggel a másnapnak. Ha tehát ,az ideálkeresésnél a magyar férfi, aktív az ágyban, a főzőkanálnál, a pelenkázásnál, és a gyakorlatban ez nem jön össze, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy a biológiai nemre épülő nemi szerep jelen pillanatbanmég nincs szinkronban egymással és ez évszázadok óta kialakult szociológiai nem korrekciójára, valamit azonnal fel kell találni. Mert előfordulhat a szexuális kényeztetés terén — mondjuk egy kis üzemzavar. Legalábbis számolni kell vele. Bálla M. Anna pszichológus Képek a falon A képek lakásunk berendezéséhez tartoznak — velük együtt élünk. Mint más tárgyaknak, ezeknek is megfelelő helyre van szükségük. Tökéletesebb lesz a belső tér kialakítása, ha a falfelület legszembetűnőbb részén — a képek leendő helyén — előre megtervezzük a helyes arányokat. Néhány szempont ennek megkönnyítéséhez: Egy képet akkor tudunk megfelelően szemlélni, ha nincs túl sötét helyen és túl magasan felakasztva. Fontos az is, hogy a kép és a dekorált falsík aránya összhangban legyen, mivel magának a képnek maga a fal nyújt egyfajta keretet, (például az 1. ábrán). Arra is ügyeljünk, hogy valamennyi berendezési tárgy stilisztikai harmóniáját ne bontsuk meg. Az egyedülálló kép kapcsolatban áll a fal előtt elhelyezett bútorokkal. Azt is el kell dönteni hogy a képek elhelyezésénél a megszokott szimmetrikus vagy a aszimmetrikus megoldást választjuk. Nagyformátumú képek, mint, az 1. ábra szóló képe, jól mutatnak heverő vagy ülőgarnitúra fölött. A bútorok szimmetrikus csoportosításánál természetesen a képet is szimmetrikus elrendezésben helyezzük el. Több kép elrendezése is bizonyos szabályokhoz igazodik. Szűkük van egy képzeletbeli segédvonalra, mint azt 2. ábránk jelzi. De irányvonalként szolgálhatnak az ajtó vagy ablak élei is. Ezek ugyanis egy egyenest képezhetnek a képkeretek alsó vagy felső peremével. Több kép egymás mellé való elhelyezésénél többnyire egy vízszintes irányvonal elegendő. A kihangsúlyozni kívánt képet a kiscsoport súlypontjába helyezzük. Ha nagyobb csoportot kívánunk kialakítani — mint a 3. ábra mutatja — a bővítéshez függőleges segédvonalakra is szükség lesz — hiszen a képsorok úgyszólván a „magasba nőnek”. Ezért a képek függőleges bal vagy jobb oldali éle az irányadó vonal. Az egymás közti távolság ne legyen túl nagy, mert szétesik a csoport, elvész a kívánt hatás. A kis formátumokat zárjuk a kompozíció hézagai közé, ezek a nagyobb képektől tartást nyernek. A képegyüttest nem kell okvetlenül szigorú derékszögben képezni; gyakran a keretek magassága és szélessége a bútorzat és keretformák is befolyásolják egy képcsoport kialakítását. Természetesen saját fantáziánk mindig rányomja bélyegét a képek elhelyezésére. 1985. NOVEMBER 16. műanyagból készült esőcsatorna és „szélkakas” iránt érdeklődő Olvasóink kérdéseire a következőket válaszolhatjuk: a műanyagcsatorna vásárlása két okból is előnyösebb, mint a fémből készült. Élettartama hosszabb, esztétikusabb és könynyebb. Nem igényel korrózióvédelmet, mivel a műanyag nem rozsdásodik. Javíthatósága viszont esetleges. A levezető csövek darabjai könnyen cserélhetők, mivel egymásba illeszthető. Az eresz alatti vályús résznél nem kell tartani attól, hogy a természetes használat következtében kilyukad. Erőszakos sérülés esetén, sajnos, nincs más megoldás, ugyanúgy ki kell cserélni a sérült csatornarészt, mint a lefolyót. Bár vannak olyan tömítőanyagok, amivel a kisebb lyukak elzárhatók. Arra a kérdésre, hogy fémcsatornával összeszerelhető-e, egyértelmű a válasz: nem! Kéményre szerelhető, jó huzatot biztosító szerkezet neve: szélterelő. Ezek a hasznos szolgáltatást nyújtó szerkezetek ma is kaphatók a tüzeléstechnikai szaküzletekben. Az ár is ismert. Egy ilyen szélterelő mindössze 260 forintba kerül. Arra a kérdésre, hogy vidéken, milyen cím alatt kereshető, sajnos, nem adhatunk megnyugtató választ. Ha szakbolt nincs a közelben, akkor a vasműszaki boltokban kell érdeklődni. A fővárosiak és környékbeli olvasóinknak viszont a következő címet ajánlhatjuk: Tüzeléstechnikai Szaküzlet, Brx VIII., Rákóczi út 19. Boros Pál, keszthelyi Olvasónk is ezen a címen szerezheti be leggyorsabban. Ha a fővárosi ismerősét megkéri, gyorsan megoldhatja a gondját. A bolt ugyanis nincs berendezkedve arra, hogy utánvéttel szállítson. Valóban igaz a mondás: ha szezonjellegű árut akarunk beszerezni, azt ne szezonidőben akarjuk megvásárolni. Ez vonatkozik Borsai László, paksi Olvasónk esetére is. A levelében jelzett újfajta légyirtót — amit az ősz folyamán lapunkban is jeleztünk —, ezekben a hetekben már beszerezheti a Háztartási Boltokban. Igaz ugyan, hogy néhány hónappal ezelőtt még azt jeleztük, hogy a Hermesz Méhész Boltja árusítja, ez azonban csak átmeneti állapotnak tekinthető. Miután az ipar megtalálta a kereskedelemben a legmegfelelőbb forgalombahozatal csatornáját, már nem a méhészek szaküzletei, hanem az erre illetékes háztartási boltok árusítják. Azeltetőgépek iránt érdeklődő Olvasóinkkal viszont kedvezőtlen hírt kell közölnünk. Mint ismeretes, a keltetőgépeket importból szerezte be a kereskedelem. Mivel ez a lehetőség megszűnt, ilyen gépek nem találhatók a boltokban. Arra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy mikor várható ismét ilyen import. Így tehát csak azt ígérhetjük, amint érkeznek keltetőgépek, arról rovatunkban tájékoztatjuk majd Olvasóinkat. Eerdei Jánosné szentgáli Olvasónk leveléből nem derül ki pontosan, hogymilyen gumiárut keres. Csupán következtetni lehet a sorokból, hogy gumilepedőről van szó. Amenynyiben jól gyanítjuk a kérést, , akkor a következő lehetőséget javasoljuk. Keresse fel a lakásához legközelebbi OMKE3 szaküzletét. Ha ilyent nem talál, akkor a fővárosi VII. Rákóczi út 10. szám alatti üzletben kell érdeklődnie.