Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
1785. JÚLIUS 1 Veszélyes elméletek Washingtonban Az ameikai diplomácia összetett sakkhúzások egyik fontos eseménye volt Bush alelnök nyugat-európai körútja, melynek elsődleges célja az európai szövetségesek aktivizálása és ezen belül az amerikai űrfegyverkezési tervek népszerűsítése. Ezt a tényt nem homályosíthatja el, hogy a tárgyalásokon, főleg Bush és Helmut Kohl nyugat-német kancellár megbeszélésein fontos helyet foglalt el a „nemzetközi terrorizmus megfékezését célzó közös intézkedések” lehetősége. Nem tükrözött különösebb rugalmasságot, hogy éppen a Kohllal folytatott eszmecserét megelőzően Bush az Egyesült Államok bonni nagykövetségén tárgyalt a szélsőséges Franz Josef Strauss bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével. A katonai erők további felsorakoztatása tükröződött a Newsweek szemleírójának vezércikkében is, amely hiányolja az európai NATO-vonal ütőképességét, mondván: az európai egységek nincsenek olyan helyzetben, hogy a Varsói Paktum feltételezett támadását visszaverhessék. Szinte színpadilagét tussal állapítja meg a lap, ha a Szovjetunió és szövetségesei viillámháborút indítanának a nyugati szövetségeseknek választaniok kellene, a terep átadása vagy pedig a nukleáris fegyverek használata között. Nem kérdéses, hogy ennek az elméletnek a felállításával végsőfokon megint csak a csillagháborús politikát óhajtják alátámasztani. Az amerikai szemleíró azután megint megállapítja, hogy a NATO katonai parancsnokok, élükön Bernard Rogers tábornokkal esetleg mégis megtalálják a kiutat a dilemmából, amit röviden így jellemez: nukleáris háború vagy semmi. Arról is érkeztek jelentések, hogy Washington a hagyományos fegyverzetet is mindenképpen erősíteni akarja és a Fehér Házhoz közelálló „Európai Biztonsági Szemle” azt indítványozza, hogy az elkövetkező években 30 milliárd dollár értékben fokozzák az erre vonatkozó kiadásokat A lényeg mindenképpen az, hogy Washington változatlanul szeretné vezető szerepét érvényesíteni a nyugati táborban. A kormányzat mindent elkövet azért, hogy az amerikai közvélemény azt lássa: a dolgok úgy történnek a világban ahogy azt a Fehér Házban eltervezték. Ugyanakkor az U. S. News and World Report megállapítja: egyre erősödő kihívást jelent Reagan számára külpolitikai bizonytalankodása, amely kudarcokra vezetett különösen Közép Amerikában és a Közel- Keleten. Amerikai források szerint Reagan politikai munkatársai is attól tartanak, hogy a külpolitka terén tapasztalható zűrzavar felismerése Amerikában Reagan elsőszámú problémájává válhat. Akadnak olyan külügyi szakértők is az Egyesült Államokban, akik kifejezetten leszögezik: a csúcson tapasztalható hozzáértés hiányát súlyosbítja az a körülmény, hogy Reagan képtelen volt hatékony rendszert kialakítaná, átfogó globális stratégia alkalmazására. A hét fontos eseménye volt, hogy Francesco Cossiga lett az Olasz Köztársaság új államfője. Az olasz képviselőház épületében összegyűlt törvényhozók elsöprő többséggel választották meg Cossigát a Köztársaság nyolcadik elnökévé. Olaszországnak a második világháború utáni történetében most másodszor fordult elő, hogy egy köztársasági elnököt rögtön az első szavazási fordulóval megválasztottak. Cossiga politikai páyafutását fiatalon kezdte, 17 éves volt, amikor 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Pártba. A fiattal és tehetséges politikus kormányfunkciót először Aldo Moro harmadik kabinetjében töltött be, hadügyi államtitkárként. Legmagasabb posztját 1979-ben érte el, amikor kormányt alakított. Miniszterelnöksége idején Cossiga az Európai Gazdasági Közösség soros elnöki tisztségét is betöltötte. Általában, viszonylag fiatal kora ellenére az olasz élgárda egyik legtapasztaltabb politikusának tartját. A világsajtóban nap mint nap élen szerepel Nicaragua. A Spiegel című nyugatnémet hetilap felteszi a kérdést, tervez-e az Egyesült Államok katonai csapást az ország ellen. A lap ezután úgy folytatta: Reagan elnök egyenlőre csak szavakban foglalkozik a Nicaragua elleni amerikai rohamcsapatok kiküldetésével, de kérdés, hogy a szavakból nem lesz-e cselekedet. Nyugatnémet források ezután idézik az elnököt, aki megállapította: meg van a reális lehetősége annak, hogy amerikai cápátokat küldjön Nicaraguába, ha más politikai lépések nem jelentenek megoldást „Megoldás” alattt természetesen az elnök az amerikai diktátum elfogadását érti, holott még külügyminisztere, Georg Schultz is óvott a veszélytől, amit az amerikai csapatok beavatkozása jelentene. A New York Times véleménykutatást rendezett magasrangú katonatisztiek és diplomaták sorában és „mindössze” annyit állapított meg, hogy a katonai döntés napi témává vált Azért nem egyértelmű a Fehér Ház álláspontja ebben a kérdésben sem, nyugati sajtóforrások többször idéznek magasrangú kormánytisztviselőket, akik szerint Nicaragua a végzetes döntést nem teszi szükségessé. Az amerikai vonalvezetést Nyugat-Európában sokan kritizálják, mondván, hogy már most, nyár elején a 238 milliós szuperhatalom, az Egyesült Államok fokozott nyomását a3 milliós Nicaraguára. A Fehér Ház politikája azt tükrözi, hogy ezt a nyomást Washington nem fogja csökkenteni, hacsak a nicaraguai kormány, ahogy ahogy mondják: nem dobja be a fehér kendőt Ezután ismét egy aggasztó hang, Thomas O’Neil, az amerikai képviselőiház szóvivője állapította meg: Nem hiszem, hogy az elnök boldog lenne addig, amíg az amerikai katonák nem jelennek meg a kis országokban. Sümegüi Endre SZABAD FÖLD 9 Kádár János, az MSZMP főtitkára június 27-én a Központi Bizottság székházában fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. (MTI Fotó : Szabó Sándor felvétele.) „Új élet reményéért” Séta Karlovy Varyban Bár az idei június a híres csehszlovák gyógyhelyet, az egykori Karlsbadot sem kényezteti a napsugár túláradásával, azért most esőben sem csúnya az ivókúrák eldorádója, ahol hajdanán Mária Terézia és Nagy Péter is megfordult, hol randevút adtak egymásnak a világ arisztokratái, pénzmágnásai. Frissen festettek a narancssárga, türkisz, rózsaszín, banánsárga szecessziós paloták. Az egyik kishegyi utcáin felkapaszkodván egy csodás épület remek tövében kis sárga kétszintes jelentéktelen házikó falán emléktábla. Itt járt Arany János 1867-ben először, és még utána, kilencszer, epebaját gyógyítandó, s ezután itt kapott újra kedvet ahhoz, hogy a Toldi szerelmét befejezze. Úgy tűnik, a városhoz fűződő legendák is hozzájárultak ahhoz, hogy Arany beleszője versébe: „ha nem új életért, új élet reményért. S ha valaha célhoz bír jutni az ének, Köszönj e forrás csuda Hévizének." Nos, választhatott volna szebb lakást is, vélekedem magaimban, hímem később megtudom, hogy az akkori polgármester fel is ajánlott egy előkelő palotát, de Arany ragaszkodott ehhez a szerény magánházhoz, amelyet kedves barátai adták kölcsön. Kellemes zene szűrődik fülembe, s már feltűnik a kollexinádnak nevezett ivócsarnok. A Tepla (meleg) folyó bal partján egy hosszú, korinthoszi stílusú oszlopokkal díszített széles árkádsor alatt furcsa szertartás folyik. Színes porceláncsészék megnyújtott pipára emlékeztető, lyukas fülén át szívják a gyógyulni vágyók lassan sétálva a vizet. Egyik-másik arc csupa odaadás. Alaposabb megfigyelés után kitűnik, hogy határozott koreográfiája van az ivásnak. Két lépés egy korty, két lépés egy korty — zenére. Így írják elő az orvosok, ugyanis az az egy-másfél deci víz tizenöt perc alatt járja át kellőképpen a szervezetet. Egyszerű, kék-fehér ivócsészémmel — tudtam volna szebbet is választani háromszor enyinyért — odajárulok a hatos kúthoz, s megpróbálom a vizet hasonló szertartásossággal meginni. Az első korty nem is rossz. Legalábbis jó meleg. A másodiknál érzékelem, hogy enyhén sós és vastartalmú. A harmadik szippantásnál, mintha egy kis kén is lenne benne, szerencsére a víz teljesen szagtalan. S ha nem is tizenöt, de három perc alatt kiiszom az egy deci vizet. Bármilyen hasznos is lehet ez a víz, azért kárpótolom magam a nevezetes Karlovy Vary ostyával, mely vékony, barna, kerek lap és íze hasonlít a mi csokis nápolyinkra. Utánaküldök még egy Becherovkát, mert mi lenne, ha Karlovy Varyból úgy mennék haza, hogy ezt a híres likőrt meg sem kóstoltam. A múlt század elején a Becher családnál vendégeskedett egy angol orvos, a gyógynövények jeles ismerője. Az ő találmánya volt a ma Karlsbadi keserűnek is nevezett Becher-ital, amelynek repoetjét az itteni Becher József patikusnak ajándékozta, akinek családja úgy őrizte a titkot, mint a szegedi Pick család a téliszalámiét. Az utolsó férfi családtag 1944-ben elesett a háborúban, de egy női hozzátartozó megőrizte a receptet. Nem volt elveszett ember IV. Károly király sem, akit a gyógyvizek felfedezőjének tartanak. Állítólag vadászat közben, egy menekülő zergét kergetve jutott el ide az erdőségekkel övezett, mély fekvésű völgybe, ahol is a gyógyító forrásokat fellelte. A népi monda szerint viszont egy pásztor látta magy először a magasba feltörő forrásvizet. Lehet, hogy így volt, mindenesetre királyi a sarat, főként királyi vagyon kellett ahhoz, hogy a gyógyvíz hasznosulhasson és igényes sorházak, paloták, szállodák épüljenek. A történelmi igazság az, hogy IV. Károly már olaszországi útja alkalmával megismerkedett különféle gyógyhelyekkel, s a tapasztalatok birtokában engedte meg Vary (főzővíz) falu lakosainak 1437-ben, hogy fürdőt építsenek. Jól jövedelmezett a fürdő, a falu várossá terebélyesedett, s a hálás helyiek felvették Károly nevét. A város mára elérte a 60 ezres lélekszámot. Séta közben alaposan megéheztem, s erről eszembe jut, amit a prospektuskban olvastam. Egyszer itt járt gróf Wallenstein tábornagy 900 főnyi kísérettel és három hét alatt három környező kerület teljes élelmiszerkészletét jelezték. Ugyanebből a füzetből értesültem, hogy Nagy Péter cár a legszívesebben az itteni kovácsműhelyben időzött és ott vasrudak hajlítgatásával edzette erejét. Ismét az ivócsarnok. A források számlálásánál több mint nyolcvanig jutottam, ezek többsége a házak pincéjében vagy más váratlan helyen bukkan fel Viszont a jól ismert nagy hozamú források száma húsz. A leghíresebb a Geisirnek nevezett csoport négy kúttal, amelyek fölé néhány éve korszerű, de a tájba jól illeszkedő pavilont emeltek. Tizenkét méter magasra is felszökik a nagy forrás 74 fokos vize. Egy liter víz két gramm erősen ásványos anyagot tartalmaz. Balneológusok, miután gondosan vegyelemezték a vizeket, jegyzékbe foglalták a „benne lakozó” 34 ásványi anyag nevét, s az orvosok ezek ismeretében írják elő, melyik beteg hányas számú kútból igyék. Kortyolva, lépkedve, zeneszó mellett. Rapai Piroska