Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-24 / 34. szám
1985. AUGUSZTUS 24. Tallózás a szeptemberi programokból A nyárutó programjai éppúgy sokszínűeknek ígérkeznek, mint a főszezoni kínálat volt. Számítva a kedvező időjárásra, a fővárosban és vidéken egyaránt sok rendezvényt — köztük szabadtéri programokat is — szerveznek. A városligeti Petőfi csarnokban 7-én és 8-án népművészeti bemutató és vásár lesz, a Népstadionban 22-én a Duna művészegyüttes szerepel, az Almássy téri szabadidőközpontban 7-én Reneszánsz és népi mulatságok címmel a középkori vásárok hangulatát igyekszenek felidézni. A népszerű táncházprogramokon több művelődési házban is részt lehet venni Budapesten, a Fővárosi Művelődési Ház, a Kassák klub, a Lágymányosi Közösségi Ház, a MOM Művelődési Ház, a Belvárosi Ifjúsági Ház ad helyet e rendezvényeknek. A Népi Iparművészeti Tanács bemutatótermében népi iparművészeti alkotásokat állítanak ki. Szeptember 1-én többhelyütt rendeznek népművészeti vásárt, így például Cegléden, Kaposvárrótt és Szántódpusztán. Kecskeméten ugyanaznap népzenei találkozó lesz, Ajkán, a parkerdőben amatőr művészeti együttesek lépnek a közönség elé, Pécsett a Duna Művészegyüttes műsora szerepel a Szabadtéri Táncszín programjában. Kaposvárott 7-én és 8-án Szent Jakab-napi nyárbúcsúztató lesz — népművészeti és lovasbemutatókkal, vásárral —, a Vas megyei Velem községben pedig népművészeti napot tartanak 8-án. A hajdúszoboszlói üdülővendégek szórakoztatására 9-én érkezik a Béke üdülőbe a Rajkó zenekar; az együttes 17-én a siófoki üdülőhelyi klubban ad műsort. A Duna Művészegyüttes Debrecenben 25-én, az Egri Néptáncegyüttes a Szépasszony-völgyben 28-án lép fel. A szegedi búcsút Tápén, 29-én tartják. A zenebarátok szeptemberben több koncert közül válogathatnak. A Mátyás templomban 2-án, 7-én, 10-én és 14-én a Corelli kamarazenekar hangversenyezik, 16-án Hajdók Judit, 12-én és 13-án Pécsi Sebestyén, 20-án Zászkaliczky Tamás, 21-én Ella István, 27-én Gergely Ferenc orgonaestje hallható. A Liszt Ferenc Kamarazenekar 19-én Bach-műveket ad elő, a Magyar Állami Hangversenyzenekar pedig 25-én koncertezik a Budapest Kongresszusi Központban. Szolnokon 2-án kerül sor Zeke Lajos orgonaestjére, 4-én a tihanyi apátságban KárpátiJózsef, Keszthelyen Baróti István orgonái. A miskolci Avasi templomban 9-én a Corelli kamarazenekar és a Liszt Ferenc Kamarakórus szerepel, Szombathelyen, a Bartók teremben a 23-i koncerten a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hallható. Lehotka Gábor 27-i orgonaestjén a pécsi dóm lesz a hangversenyterem. Debrecenben a Debreceni MÁV Szimfonikusok és a Budapesti Kórus Bachműveket szólaltat meg 30-án. A Zeneakadémián 26- án, 28-án és 30-án Frankl Péter, Pauk György és Ralph Kirschbaum ad hangversenyt, 27- én a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola énekkara és szimfonikus zenekara lép fel, 29-én pedig az Állami Hangversenyzenekar koncertezik. A szeptemberi kulturális és szórakoztató programokról a Tourinform 179-800-astelefonszámán kapható bővebb tájékoztatás. Bélyeggyűjtőknek A helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójára augusztus 1-én a Magyar Posta húszforintos blokkot bocsátott ki. Az Országos Erdészeti Egyesület egri vándorgyűlése alkalmából kétforintos, benyomott bélyegű postai levelezőlap jelent meg. A bélyeg a vándorgyűlés emblémáját ábrázolja Az erdők éve felirattal, míg a lapon lombját vesztett fa látható, a háttérben környezetszennyezést okozó gyárak. Felirata: Veszélyben a természet. Kassa és Miskolc között 125 évvel ezelőtt indult meg a vasúti közlekedés. A jubileumra augusztus 19-én szintén kétforintos, benyomott bélyegű postai levelezőlap jelent meg. A Japánban rendezett Expo ’85 világkiállítás alkalmából a szovjet posta bélyeget bocsátott ki J. S. Bach (1685—1750), világhírű zeneszerző születésének 300. évfordulójáról Írország a nagy zeneköltő arcképét ábrázoló bélyeggel emlékezett meg. Érdekes tengeri állatok láthatók a nyugat-indiai szigetvilágban fekvő Barbados sorában. Az afrikai Mozambik különböző sportágakat megjelenítő bélyegeket adott ki. Pelikánok az ábra a karibtengeri Jamaica sziget sorában. Gyógynövényeket láthatunk etiópiai bélyegeken. Az afrikai Kenyában megrendezték a Vöröskereszt napját, amelyre bélyeg jelent meg. Az erdők védelmét hirdetik Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és Mexikó bélyegei. Az európai úszóbajnokságra bolgár sor és blokk jelent meg. A csendes-óceáni Szamoa sora a vizek tisztaságának megőrzésére figyelmeztet. A sakk-világbajnokjelöltek küzdelmének, az afrikai Tanzánia bélyeget szentelt. A Nemzetközi Rizskutató Intézet negyedszázados jubileumára az ázsiai Fülöp-szigetek bélyegsort jelentetett meg. Az Olaszországban rendezett népi fesztiválnak bélyeggel állítottak filatéliai emléket. Meseillusztrációk díszítik a Koreai NDK bélyegeit. Victor Hugó, neves francia író halála centenáriumáról az afrikai Niger Köztársaság bélyeggel is megemlékezett. fS'^cncm & i ; HGH 'A CCCP K%P : •--------.......All. Megállás és irányszlés A megállást irányjelzővel jelezni kell — így írja elő a KRESZ. Ennek a szabálynak az ésszerűsége nyilvánvaló. Aki kilép a forgalomból, annak a sebessége megváltozik. Az addig egyenletes tempóban haladó kocsisorban, vagy éppen csak az egymást követő járművek között hirtelen olyan sebességkülönbség áll elő, amely érinti a követő járművezetőket is. Ha nem tudnak előre felkészülni arra, hogy az előttük közlekedő meg fog állni, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy — akár csak pillanatnyi figyelmetlenség miatt — belefutnak, illetve olyan vészfékezésre kényszerülnek, amely aztán az őket követő többieket hozza kényelmetlen vagy egyenesen veszélyes helyzetbe. Ez esetben is érvényes a követelmény, hogy az irányjelzésnek megfelelőnek kell lennie, azaz időben és félreérthetetlenül kell tájékoztatni vele a bennünket követőket a megállási szándékunkról ... A kisorolás a forgalomból amúgy sem mindig könnyű. Nemegyszer szűk parkolóterületre, más kocsik közé kell beállnunk, sokszor ez nem is sikerül egyetlen kormánymozdulattal. Önmagát óvja tehát az, aki gondos az irányjelzés adásában. Éppen ezért az irányjelzést még a fékezés megkezdése előtt kell alkalmazni! A helyes módszer a következő: előre felmérem, hogy hol akarok megállni, elveszem a lábamat a gázpedálról, ezt a kicsiny sebességcsökkenést a mögöttem jövők máris — többnyire ösztönösen — érzékelik. Ezután irányjelzést adok, majd egy ütemmel később kezdek el csak fékezni. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Egyre több külföldi közlekedésbiztonsági tanulmány foglalkozik azzal, hogy milyen balesetveszélyes módon szállítanak az autósok különféle tárgyakat, csomagokat a kocsik belső terében. Elsősorban a kombi típusú kocsikra vonatkoznak a megállapítások, de részben érvényesek a normál kivitelű autóban elhelyezett tárgyakra is. Az utastérben szinte minden rögzítve van, így pl. az ülések, de maga a vezető is (biztonsági öv), utasai pedig bizonyos fékezési erőnél még képesek a párnázott üléseken magukat megtartani. Ám az utastérben szállított tárgyak elmozdulnak, előrezuhannak stb., s így a bent ülők biztonságát még akkor is veszélyeztetik, ha különben nem történik baleset. Alapszabály, hogy minden nagyobb tárgyat, csomagot még az utastérben is gondosan kell elhelyezni. Legjobb, ha ezeket az ülések között, a kocsi padlójára teszik, s s ha valami mégis az ülésre kerülne, akkor érdemes mindenképpen rögzíteni. Utasra nem lehet rábízni a súlyosabb rakományt, mert erőteljes fékezésnél nem bizonyos, hogy meg tudja tartani a nehéz csomagot. Kombi típusú autókban kifejezetten ajánlott a biztonsági háló, amely megakadályozza a rakomány előrezuhanását. Számos ütközésnél azért sérülnek meg az autó utasai, mert az utastérben velük együtt „utaztatott” tárgyak sebesítik meg őket. A kocsiban szállított építési anyagok, szerszámok, s általában a veszélyes alakú csomagok különösen sok bajt okozhatnak. Ezeket célszerű vagy a csomagtartóba, vagy a tetőcsomagtartóra elhelyezni. Petress István SZABAD FÖLD 17 TUDOMÁNY 11 Miért nem fagyott meg a Föld? Földünk, amennyire ma tudjuk, 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és a geológusok több helyen találtak már olyan kőzeteket, amelyek 2 milliárd évnél is idősebbek. A kőzetek vizsgálata, a Naprendszer más égitestjeinek megfigyelése és egyéb adatok alapján a kutatók azt próbálják megállapítani, hogy milyen viszonyok uralkodhattak az ősi Földön. Többek között arra igyekeznek következtetni, hogy milyen volt a hőmérséklet és általában az éghajlat. Azt már minden kétséget kizáróan megállapították, hogy jégkorszakok voltak. De előzőleg és közben is meleg időszakoknak kellett lenniök. És a jégkorszakok sem lehettek túlságosan hidegek. Mert ha a földkéreg egyszer teljesen megfagyott volna, nem lett volna képes megint fölengedni. Ez annál meglepőbb, mert a Föld keletkezésének idején a Nap hőmérséklete 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint ma. De vajon miért nem fagyott meg a Föld? A kérdés megválaszolására a kutatók különböző elméleteket dolgoztak ki. Ezek között a legvalószínűbbnek az látszott, amely feltételezte, hogy a Föld keletkezése idején olyan volt, mint amilyen a Naprendszer bolygói közül ma a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Kőzetekből álló magja volt, amelyet sokszorosan nagyobb, hidrogénből és héliumból összetevődő gázburok vett körül. A gázburkot, az első, ősi atmoszférát azután hamar„elfújta” a Nap, mivel a hidrogén és,a hélium nagyon könnyű gáz és mert a Föld sokkal közelebb van a Naphoz, mint a nagybolygók. Az elmélet úgy szól, hogy a gázburok eltűnése után csak az ősi Föld szilárd magja maradt meg, atmoszféra nélkül. De akkor hatalmas tűzhányók törtek ki a felületén, amelyekből széndioxid, ammónia és vízgőz tódult ki. Ezek alkották a Föld másodlagos atmoszféráját. A gőz le is csapódott, és az első tengereket képezte. A tengerek partján jöttek létre azután az első élőlények, amelyek még széndioxidot lélegeztek. Ezek hosszú idő alatt felszabadították az oxigént, ami ma is a levegő egyik fő alkotórésze. A másik fő alkotórész, a nitrogén az ammóniából vált szabaddá. A hőmérséklet szempontjából a kritikus időszak akkor következett be, amikor a vulkáni gázokból kialakult a második atmoszféra. Az előzőleg vázolt elmélet szerint azonban ekkor nagyrészben széndioxidból állt a légkör. A széndioxidban pedig fellép az ún. üvegházhatás: a gáz átereszti a Napból érkező, viszonylag rövid hullámhosszúságú fénysugarakat, amelyek a Földet melegítik, de megakadályozza, hogy eltávozzanak a hosszú hullámú hősugarak, amelyek a meleg egy részét megint a világűrbe vinnék. Tehát az elmélet szerint a széndioxid üvegházhatása tartotta magasan a Föld hőmérsékletét akkor, amikor a Nap sugárzása még gyengébb volt. Az elméletnek ezt a részét kísérletileg is igazolták úgy, hogy a jelenlegi állapotból kiindulva, visszafelé haladva kiszámították, hogyan alakulhatott a Föld éghajlata a különböző körülmények között. Arra az eredményre jutottak, hogy a korai széndioxid-ammónia atmoszféra tényleg akadályozhatta a megfagyás folyamatát gyengébb sugárzás esetén is. A laboratóriumi kísérletek már évtizedekkel ezelőtt is azt igazolták, hogy víz, széndioxid és ammónia jelenlétében létrejöhetnek olyan primitív élőlények, amelyek azután továbbfejlődhettek. Tehát megoldottnak látszottak a Föld őstörténetének és a földi élet kialakulásának legfőbb problémái. De újabb kísérletek azt mutatták, hogy a primitív élőlényeket alkotó legfontosabb vegyületek — ahogyan mondani szokták: az élet építőkövei — a jelenlegihez nagyon hasonló légkörben is létrejöhetnek, ha csak 1-2 százaléknyi széndioxid van benne. És ez kérdésessé tette az egész régebbi elméletrendszert. Ezért három amerikai kutató szimuláló számításokat végzett annak megállapítására, tényleg olyan nagy mennyiségű széndioxid kellett-e ahhoz, hogy az ősi Föld ne fagyjon meg. A számítások azt mutatják, hogy nincsen szükség a nagy mennyiségű széndioxid feltételezésére. A kellő meleget a légkörben lévő vízpára is fenntarthatja. A vízpára kétféle felhőt alkothat, az alacsonyan lévő, sűrű, közönséges felhőt, és a magasan úszó, vékony cirruszfelhőt (pehelyfelhőt). Az alacsonyan levő felhő visszaveri a napsugarakat, ennek hatására a Föld felszínének a hőmérséklete csökken. A cirruszfelhő a napsugarakat átereszti, az eltávozni akaró hősugarakat viszont nem. A három kutató számításai szerint ugyanolyan üvegházhatást fejthet ki, mint a széndioxid. A két felhőfajta egymástól különböző viselkedését bizonyára a meteorológiában is tekintetbe fogják venni. De azért az említett három kutató számításainak és felismerésének egyelőre mégis csak inkább elvi jelentősége van. (s hu)