Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

1985. AUGUSZTUS 24. Tallózás a szeptemberi programokból A nyárutó programjai éppúgy sokszínűeknek ígérkeznek, mint a fősze­zon­i kínálat volt. Szá­mítva a kedvező időjárás­ra, a fővárosban és vidé­ken egyaránt sok rendez­vényt — köztük szabad­téri programokat is — szerveznek. A városligeti Petőfi csarnokban 7-én és 8-án népművészeti bemutató és vásár lesz, a Népstadion­ban 22-én a Duna művész­­együttes szerepel, az Al­­mássy téri szabadidőköz­pontban 7-én Reneszánsz és népi mulatságok cím­mel a középkori vásárok hangulatát igyekszenek felidézni. A népszerű táncházprogramokon több művelődési házban is részt lehet venni Buda­pesten, a Fővárosi Műve­lődési Ház, a Kassák klub, a Lágymányosi Kö­zösségi Ház, a MOM Mű­velődési Ház, a Belvárosi Ifjúsági Ház ad helyet e rendezvényeknek. A Népi Iparművészeti Tanács be­mutatótermében népi iparművészeti alkotásokat állítanak ki. Szeptember 1-én több­­helyütt rendeznek nép­­művészeti vásárt, így pél­dául Cegléden, Kaposvár­rótt és Szántódpusztán. Kecskeméten ugyanaznap népzenei találkozó lesz, Ajkán, a parkerdőben amatőr művészeti együt­tesek lépnek a közönség elé, Pécsett a Duna Mű­vészegyüttes műsora sze­repel a Szabadtéri Tánc­szín programjában. Ka­posvárott 7-én és 8-án Szent Jakab-napi nyárbú­csúztató­ lesz — népmű­vészeti és lovasbemuta­tókkal, vásárral —, a Vas megyei Velem községben pedig népművészeti napot tartanak 8-án. A hajdúszoboszlói üdü­lővendégek szórakoztatá­sára 9-én érkezik a Bé­ke üdülőbe a Rajkó zene­kar; az együttes 17-én a siófoki üdülőhelyi klub­ban ad műsort. A Duna Művészegyüttes Debre­cenben 25-én, az Egri Néptáncegyüttes a Szép­­asszony-völgyben 28-án lép fel. A szegedi búcsút Tápén, 29-én tartják. A zenebarátok szeptem­berben több koncert kö­zül válogathatnak. A Má­tyás templomban 2-án, 7-én, 10-én és 14-én a Corelli kamarazenekar hangversenyezik, 1­6-án Hajdók Judit, 12-én és 13-án Pécsi Sebestyén, 20-án Zászkaliczky Ta­más, 21-én Ella István, 27-én Gergely Ferenc or­gonaestje hallható. A Liszt Ferenc Kamara­­zenekar 19-én Bach-mű­­veket ad elő, a Magyar Állami Hangverseny­­zenekar pedig 25-én kon­certezik a Budapest Kong­resszusi Központban. Szolnokon 2-án kerül sor Zeke Lajos orgonaest­jére, 4-én a tihanyi apát­ságban Kárpáti­­József, Keszthelyen Baróti Ist­ván orgonái. A miskolci Avasi templomban 9-én a Corelli kamarazenekar és a Liszt Ferenc Kama­rakórus szerepel, Szom­bathelyen, a Bartók te­remben a 23-i koncerten a Szombathelyi Szimfoni­kus Zenekar hallható. Le­­hotka Gábor 27-i orgona­­estjén a pécsi dóm lesz a hangversenyterem. Deb­recenben a Debreceni MÁV Szimfonikusok és a Budapesti Kórus Bach­­műveket szólaltat meg 30-án. A Zeneakadémián 26- án, 28-án és 30-án Frankl Péter, Pauk György és Ralph Kirsch­­baum ad hangversenyt, 27- én a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépis­kola énekkara és szimfo­nikus zenekara lép fel, 29-én pedig az Állami Hangversenyzenekar kon­certezik. A szeptemberi kulturá­lis és szórakoztató prog­ramokról a Tourinform 179-800-as­­telefonszámán kapható bővebb tájékoz­tatás. Bélyeggyűjtőknek A helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordu­lójára augusztus 1-én a Magyar Posta húszforin­tos blokkot bocsátott ki. Az Országos Erdészeti Egyesület egri vándor­­gyűlése alkalmából két­forintos, benyomott bé­­lyegű postai levelezőlap jelent meg. A bélyeg a vándorgyűlés emblémáját ábrázolja Az erdők éve felirattal, míg a lapon lombját vesztett fa lát­ható, a háttérben környe­zetszennyezést okozó gyá­rak. Felirata: Veszélyben a természet. Kassa és Miskolc között 125 évvel ezelőtt indult meg a vas­úti közlekedés. A jubi­leumra augusztus 19-én szintén kétforintos, be­nyomott bélyegű postai levelezőlap jelent meg. A Japánban rendezett Expo ’85 világkiállítás al­kalmából a szovjet posta bélyeget bocsátott ki J. S. Bach (1685—1750), vi­lághírű zeneszerző szüle­tésének 300. évfordulójá­ról Írország a nagy zene­költő arcképét ábrázoló bélyeggel emlékezett meg. Érdekes tengeri állatok láthatók a nyugat-indiai szigetvilágban­ fekvő Bar­bados sorában. Az afrikai Mozambik különböző sportágakat megjelenítő bélyegeket adott ki. Pe­likánok az ábra a karib­­tengeri Jamaica sziget so­rában. Gyógynövényeket láthatunk etiópiai bé­lyegeken. Az afrikai Ke­nyában megrendezték a Vöröskereszt napját, amelyre bélyeg jelent meg. Az erdők védelmét hir­detik Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és Mexikó bélye­gei. Az európai úszóbaj­nokságra bolgár sor és blokk jelent meg. A csendes-óceáni Szamoa sora a vizek tisztaságának megőrzésére figyelmeztet. A sakk-világbajnokjelöl­­tek küzdelmének, az afri­kai Tanzánia bélyeget szentelt. A Nemzetközi Rizskutató Intézet ne­gyedszázados jubileumára az ázsiai Fülöp-szigetek bélyegsort jelentetett meg. Az Olaszországban rendezett népi fesztivál­nak bélyeggel állítottak filatéliai emléket. Mese­­illusztrációk díszítik a Koreai NDK bélyegeit. Victor Hugó, neves fran­cia író halála centená­riumáról az afrikai Niger Köztársaság bélyeggel is megemlékezett. fS'^cncm & i ; HGH 'A CCCP K%P : •--------.......All. Megállás és irányszlés A megállást irányjelző­vel jelezni kell — így ír­ja elő a KRESZ. Ennek a szabálynak az ésszerű­sége nyilvánvaló. Aki ki­lép a forgalomból, annak a sebessége megváltozik. Az addig egyenletes tem­póban haladó kocsisor­ban, vagy éppen csak az egymást követő járművek között hirtelen olyan se­bességkülönbség áll elő, amely érinti a követő jár­művezetőket is. Ha nem tudnak előre felkészülni arra, hogy az előttük köz­lekedő meg fog állni, ak­kor fennáll a lehetősége annak, hogy — akár csak pillanatnyi figyelmetlen­ség miatt — belefutnak, illetve olyan vészfékezés­re kényszerülnek, amely aztán az őket követő töb­bieket hozza kényelmet­len vagy egyenesen ve­szélyes helyzetbe. Ez esetben is érvényes a követelmény, hogy az irányjelzésnek megfelelő­nek kell lennie, azaz idő­ben és félreérthetetlenül kell tájékoztatni vele a bennünket követőket a megállási szándékunk­ról ... A kisorolás a for­galomból amúgy sem min­dig könnyű. Nemegyszer szűk parkolóterületre, más kocsik közé kell be­­állnunk, sokszor ez nem is sikerül egyetlen kor­mánymozdulattal. Önma­gát óvja tehát az, aki gon­dos az irányjelzés adá­sában. Éppen ezért az irányjelzést még a féke­zés megkezdése előtt kell alkalmazni! A helyes módszer a kö­vetkező: előre felmérem, hogy hol akarok megállni, elveszem a lábamat a gázpedálról, ezt a kicsiny sebességcsökkenést a mö­göttem jövők máris — többnyire ösztönösen — érzékelik. Ezután irány­jelzést adok, majd egy ütemmel később kezdek el csak fékezni. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Egyre több külföldi közlekedésbiztonsági ta­nulmány foglalkozik az­zal, hogy milyen bal­esetveszélyes módon szál­lítanak az autósok kü­lönféle tárgyakat, csoma­gokat a kocsik belső te­rében. Elsősorban a kombi típusú kocsikra vonatkoznak a megállapí­tások, de részben érvé­nyesek a normál kivitelű autóban elhelyezett­­ tár­gyakra is. Az utastérben szinte minden rögzítve van, így pl. az ülések, de maga a vezető is (bizton­sági öv), utasai pedig bi­zonyos fékezési erőnél még képesek a párnázott üléseken magukat meg­tartani. Ám az utastérben szállított tárgyak elmoz­dulnak, előrezuhannak stb., s így a bent ülők biz­tonságát még akkor is ve­szélyeztetik, ha különben nem történik baleset. Alapszabály, hogy min­den nagyobb tárgyat, cso­magot még az utastérben is gondosan kell elhe­lyezni. Legjobb, ha eze­ket az ülések között, a kocsi padlójára teszik, s s ha valami mégis az ülésre kerülne, akkor érdemes mindenképpen rögzíteni. Utasra nem lehet rábízni a súlyosabb rakományt, mert erőtel­jes fékezésnél nem bi­zonyos, hogy meg tudja tartani a nehéz csoma­got. Kombi típusú autók­ban kifejezetten ajánlott a biztonsági háló, amely megakadályozza a rako­mány előrezuhanását. Számos ütközésnél­ azért sérülnek meg az autó uta­sai, mert az utastérben velük együtt „utaztatott” tárgyak sebesítik m­eg őket. A kocsiban szállí­tott építési anyagok, szer­számok, s általában a ve­szélyes alakú csomagok különösen sok bajt okoz­hatnak. Ezeket célszerű vagy a csomagtartóba, vagy a tetőcsomagtartóra elhelyezni. Petress István SZABAD FÖLD 17 TUDOMÁNY 11 Miért nem fagyott meg a Föld? Földünk, amennyire ma tudjuk, 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és a geológusok több helyen talál­tak már olyan kőzeteket, amelyek 2 milliárd évnél is idősebbek. A kőzetek vizsgálata, a Naprendszer más égitestjeinek megfigyelése és egyéb adatok alapján a kutatók azt próbálják megállapítani, hogy milyen vi­szonyok uralkodhattak az ősi Földön. Többek között arra igyekeznek következtetni, hogy milyen volt a hőmérséklet és általában az éghajlat. Azt már min­den kétséget kizáróan megállapították, hogy jégkor­szakok voltak. De előzőleg és közben is meleg idősza­koknak kellett lenniök. És a jégkorszakok sem lehet­tek túlságosan hidegek. Mert ha a földkéreg egyszer teljesen megfagyott volna, nem lett volna képes me­gint fölengedni. Ez annál meglepőbb, mert a Föld ke­letkezésének idején a Nap hőmérséklete 25 százalék­kal alacsonyabb volt, mint ma. De vajon miért nem fagyott meg a Föld? A kérdés megválaszolására a kutatók különböző elméleteket dolgoztak ki. Ezek között a legvalószínűbbnek az lát­szott, amely feltételezte, hogy a Föld keletkezése idején olyan volt, mint amilyen a Naprendszer boly­gói közül ma a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Kőzetekből álló magja volt, amelyet sokszorosan nagyobb, hidrogénből és héliumból össze­tevődő gázburok vett körül. A gázburkot, az első, ősi atmoszférát azután hamar­­„elfújta” a Nap, mivel a hidrogén és,a hélium nagyon könnyű gáz és mert a Föld sokkal közelebb van a Naphoz, mint a nagy­bolygók. Az elmélet úgy szól, hogy a gázburok eltűnése után csak az ősi Föld szilárd magja maradt meg, atmosz­féra nélkül. De akkor hatalmas tűzhányók törtek ki a felületén, amelyekből széndioxid, ammónia és vízgőz tódult ki. Ezek alkották a Föld másodlagos at­moszféráját. A gőz le is csapódott, és az első tenge­reket képezte. A tengerek partján jöttek létre azután az első élőlények, amelyek még széndioxidot lélegez­tek. Ezek hosszú idő alatt felszabadították az oxi­gént, ami ma is a levegő egyik fő alkotórésze. A má­sik fő alkotórész, a nitrogén az ammóniából vált sza­baddá. A hőmérséklet szempontjából a kritikus időszak akkor következett be, amikor a vulkáni gázokból ki­alakult a második atmoszféra. Az előzőleg vázolt el­mélet szerint azonban ekkor nagyrészben széndioxid­ból állt a légkör. A széndioxidban pedig fellép az ún. üvegházhatás: a gáz átereszti a Napból érkező, vi­szonylag rövid hullámhosszúságú fénysugarakat, ame­lyek a Földet melegítik, de megakadályozza, hogy eltávozzanak a hosszú hullámú hősugarak, amelyek a meleg egy részét megint a világűrbe vinnék. Tehát az elmélet szerint a széndioxid üvegházhatása tar­totta magasan a Föld hőmérsékletét akkor, amikor a Nap sugárzása még gyengébb volt. Az elméletnek ezt a részét kísérletileg is igazolták úgy, hogy a jelenle­gi állapotból kiindulva, visszafelé haladva kiszámítot­ták, hogyan alakulhatott a Föld éghajlata a külön­böző körülmények között. Arra az eredményre jutot­tak, hogy a korai széndioxid-ammónia atmoszféra tényleg akadályozhatta a megfagyás folyamatát gyen­gébb sugárzás esetén is. A laboratóriumi kísérletek már évtizedekkel ezelőtt is azt igazolták, hogy víz, széndioxid és ammónia je­lenlétében létrejöhetnek olyan primitív élőlények, amelyek azután továbbfejlődhettek. Tehát megoldott­nak látszottak a Föld őstörténetének és a földi élet kialakulásának legfőbb problémái. De újabb kísérle­­tek azt mutatták, hogy a primitív élőlényeket alkotó legfontosabb vegyületek — ahogyan mondani szokták: az élet építőkövei — a jelenlegihez nagyon hasonló légkörben is létrejöhetnek, ha csak 1-2 százaléknyi széndioxid van benne. És ez kérdésessé tette az egész régebbi elméletrendszert. Ezért három amerikai kutató szimuláló számításo­kat végzett annak megállapítására, tényleg olyan nagy mennyiségű széndioxid kellett-e ahhoz, hogy az ősi Föld ne fagyjon meg. A számítások azt mutatják, hogy nincsen szükség a nagy mennyiségű széndioxid feltételezésére. A kellő meleget a légkörben lévő víz­pára is fenntarthatja. A vízpára kétféle felhőt alkot­hat, az alacsonyan lévő, sűrű, közönséges felhőt, és a magasan úszó, vékony cirruszfelhőt (pehelyfelhőt). Az alacsonyan levő felhő visszaveri a napsugarakat, en­nek hatására a Föld felszínének a hőmérséklete csökken. A cirruszfelhő a napsugarakat átereszti, az eltávozni akaró hősugarakat viszont nem. A három kutató számításai szerint ugyanolyan üvegházhatást fejthet ki, mint a széndioxid. A két felhőfajta egymástól különböző viselkedését bizonyára a meteorológiában is tekintetbe fogják ven­ni. De azért az említett három kutató számításainak és felismerésének egyelőre mégis csak inkább elvi je­lentősége van. (s hu­­)

Next