Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-07 / 49. szám
1985. DECEMBER 7. Ötven sípálya A külföldi síelési lehetőségekből, ajánlatokból a közelmúltban már válogattunk — ezústtel a hazai síterepekre hívjuk fel a figyelmünket. Az országban csaknem ötven sípálya van, közülük alighanem a legismertebbek a Mátrában lévők. A Kékes kis északi és déli lejtőjén — ahol kampós felvonót is építettek —, valamint Mátraszentimrén — ahol szintén üzemel kampós felvonó — a havas napokon nagy a forgalom. Hasonlóan kedveltek a Bükkben a bánkúti és a bükkszentkereszti, kampós felvonóval felszerelt sípályák. Szállást a Mátrában az Egertourist fizetővendég-szobákban, Bükkszentkereszten és Bánkúton pedig turistaiházban lehet éjszakázni. A Börzsönyben a Nagy- Hideg-hegyen épült sípálya, kampós felvonóvá. A főváros környékének talán legnépszerűbb pályája a dobogókői, amely a Visegrádi-hegység legmagasabb részén várja a téli sportot kedvelődet. A sípálya hossza meghaladja a 700 métert, és csaknem teljes hosszában tányéros felvonó segíti a feljutást. Dobogókőn a Nimród szállóban és az Eötvös Loránd turistaházban lehet megszállni. A Zempléni hegységben Sátoraljaújhelyen a Magashegyen három sípálya közül is választhatnak a kevésbé gyakorlott, illetve a „profi” sízők, akik egyébként a Kossuth turistaházban kaphatnak szállást. Tokajban, a Kopaszhegyen 300 méteres pálya van, és a vendégeket az Ezüstfenyő turistaházba várják. Győr-Sopron megyében a Pázmánd falun kiépített pálya hossza 550 méter, és mivel a lejtő mindöszsze 11 fokos, bátran ajánlható kezdők és gyepekek számára is. Itt tárnyéros felvonó működik. A Győrtől mintegy húsz kilométerre lévő Nyúl községben szintén lehet sízni a 300 méter hosszú, 16 fokos lejtésű pályán, ahol a kampós felvonó több mint félúton megkönnyíti a feljutást a starthoz. Sopronban a Brennberg-völgyi sípálya 610 méter hosszú, tányéros felvonója pedig 480 méteres szakaszon működik. Szállás több helyen is kínálkozik, így például a Pannónia és a Lokomotív szállóban, csoportok számára pedig — többágyas szobákban — a Ferenczi utcai és az Új utcai turistaszállóban. A Dalos-hegyen — amely a Soproni hegység 300 méter magasságú dombjait jelenti — két sípálya is várja a téli sportok kedvelőit. A 360 méter, hosszú, kampós felvonóval felszerelt pálya 15 fokos lejtésű, a másik annál jóval meredekebb, így ez csak gyakorlott sízők számára ajánlható. A Kőszegi-hegységben a Szabó-hegy északi és déli lejtőin 210-270 méter hosszú pályákon lehet lesiklani. Szállást az Express Panoráma és Park szállóiban kínálnak. A Mecsekben a Misina-tetőn lévő televíziótorony mögötti lejtőn alakítottak ki sípályát; hossza mintegy 600 méter,, lejtőszöge 14 fokos. A feljutást kampós felvonó segíti. Itt a több napra érkező vendégek a Dömörkapu fogadóban, a Nádor szállóban, a Hunyor szállóban és természetesen fizetővendég-szobákban kaphatnak szállást. A hazai sízési lehetőségekről, a sípályákkal kapcsolatos kérdésekről és a hóviszonyokról a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb tájékoztatást. Tásasvadászatok A társasvadászatok ideje az őszutó és a téli hónapok. Résztvevőiknek száma a vadászati szabályok szerint — a hajtókon kívül —, legalább három vadász. A vadászlétszám felső határa azonban nem kötött, ezt mindenkor a vadászandó terület kiterjedése, terepe, növényzete és a várható teríték mennyisége szerint kell meghatározni. Ugyancsak ezek figyelembevételével kell dönteni a hajtók és a vadhordó fogatok — gépkocsik — számát illetően. A társasvadászat — mint neve is mutatja — ne a egyéni vadászat, hanem a vadgazdaság termésének közös betakarítása. Ezért a vadász egyéni érdeke elé helyezendő a vadásztársaság érdeke, amely azonban soha nem ütközhet a vadgazdaság érdekeivel. A társasvadászat eredményességének előfeltétele az egységes irányítás és a résztvevők kollektív szelleme. Mindig csak egy személy, a vadászmester — távolléte esetén helyettese — irányíthat. Az irányításnak azonban csak akkor van foganatja, ha a vadászati résztvevői annak mindenben eleget is tesznek. Vonatkozik ez vadászra, vadőrre, hajtóra, fogatra egyaránt. Külön véleménynek a társasvadászaton nincs helye! Akár útirányunkra, akárállásunkra, akár a lőhető vadra vonatkozó utasítást ad a vadászmester, ahhoz pontosan igazodnunk kell, mert ellenkező esetben, fegyelmezetlenségünk a vadászat sikerét, sőt, esetleg még környezetünk, vagy a magunk testi épségét is veszélyezteti. Feltétlen szükséges még a társasvadászatok eredményességéhez a résztvevők kellő összhangja, együttérzése és irigységmentes, bajtársi szelleme. A társasvadászat módjai: a különféle hajtások és a közvadászat. Az e célra felvett hajtók az előzetesen megállapított terv szerint, meghatározott irányban haladva felhajtják a vadat, melyet azután a velük egysorban haladva, vagy a meghajtásra kerülő területrész végén Mállásokban, esetleg oldalt felállított, vagy menő vadászok várnak puskavégre. A vadászoknak óvakodni kell a „távlövésektől”, melyektől a vad többnyire nem marad helyben, hanem továbbfut, vagy repül és csak órák múlva pusztul el haszontalanul. -‡— A társasvadászatok igen jelentős szereplői a hajtók. A vadászat sikere sok esetben az ő tevékenységükön múlik. Soha ne feledjük el azonban, hogy a hajtó megbecsült munkatársunk és nem hordár! Tehát ne terheljük egyéni kényelmünket szolgáló személyi megbízásokkal, melyek nem csak terhelik, hanem többnyire munkájukban is akadályozzák őket. Vadászat közben és előtte hat órán belül szesz fogyasztása szigorúan tilos! A tilalom megszegése " a büntetés mellett még fegyverbevonással is járhat! Végül a társasvadászatokon fokozott gondossággal ügyeljünk arra, hogy lövésünkkel népes környezetünkből soha senkit éssemmit ne veszélyeztessünk. Dr. Bertóti István Ügyelni a gyalogosra . A járművezetőnek két esetben is fokozottan kell ügyelnie az úttesten a gyalogosokra. Egyrészt: ha a kocsival a villamosmegállónál lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között átkelő gyalogosokat lát, másrészt: ha egyedül vagy csoportosan áthaladó gyerekekkel, illetve koros, testi fogyatékos gyalogosokkal találkozik. A KRESZ azért emeli ki a járda és a járdasziget közötti helyzetet, mert a tömegközlekedés sűrű utasforgalma miatt ezek a helyek kiemelten veszélyesek lehetnek. A fel- és leszállók, a járdaszigeten elhelyezkedő tömegek ugyanis nem mérhetők fel kellőképpen a biztonságos elhaladás szempontjából. A csoportok elfedik, eltakarják az esetleg lelépni készülőket, de figyelembe kell venni azt is, hogy maguk a várakozók is takarják egymás elől a közeledő járművet. Ez olyan szituáció, amely kölcsönösen nehezíti egymás szándékainak felismerését, a teendők pontos értékelését. Gyalogoselsőbbségről tehát itt nincs szó, de a szabály jelzi, hogy mégis más a jármű-gyalogos, találkozás lehetősége, mint másutt. A gyermekek, az idősek stb., azért érdemelnek kiemelt figyelmet, azért kell különösen ügyelni rájuk, mert kevéssé képesek a saját biztonságuk megóvására! Mindezt azonban a járműből, ha valaki gondosan figyel menet közben, időben fel lehet ismerni. Az ilyen gyalogosok mozgása eltér a többiektől, s jól érzékelhető jelei vannak a bizonytalan mozgásnak, vagy a szándék hiányának. A biztonság megóvása ilyenkor a járművezető elsőrendű kötelessége. közlekedési ÉRDEKESSÉGEK Az erős téli hideg hatását megérzik a járművezetők. Befolyásolja viselkedésüket, magatartásukat, s ez kihat közlekedésük biztonságára is. A hideg megterhelés a járművezetőnek. Elsősorban azért, mert a korábban száraz és megbízható utak számtalan veszélyforrást rejtő síkos, jeges utakká válnak szinte egyik napról a másikra, csökkenteni kell az átlagosan kifejthető sebességet, s ez, a megszokottnál jóval kisebb sebesség ugyanolyan idegi terhelést jelent, akár a túlzottan nagy sebesség. Számolni lehet ilyenkor a fáradtságérzet gyorsabb bekövetkeztével. Egyrészt azért, mert valóban több koncentrációt igényel a vezetés, másrészt pedig a bizonytalansági tényezők igen magas fokon létrehoznak egy állandó stresszállapotot. Vagyis: úgy kell vezetni, mintha állandó veszélyhelyzetben lenne a gépkocsivezető, mert — s ez így igaz — a legkisebb hiba is bajt okozhat, hiszen akárcsak egy óvatlan fékezéstől megcsúszhat a kocsi. A figyelemösszpontosításnak, a mozgáskoordinációnak ezt a szinte feszített fokát hosszú távon fenntartani lehetetlen. Természetesen nagy hidegben a gépkocsin belül sincs meg minden feltétel ahhoz, hogy a vezető teljesítőképessége ■ optimális legyen. A maximálisra állított fűtés ugyanmegszünteti a hideg okozta görcsösséget, ám a kocsiban a levegő ilyenkor hamarabb elhasználódik, ami megintcsak a korai elfáradás előidézője lehet. S gyakranmég az a lehetőség sincs meg, hogy a vezető néhány percre megálljon és kiszálljon a kocsiból! Említeni lehet itt a hidegfront hatását is. Az erre érzékenyek levertsége a cselekvési idők megnyúlását hozza magával. , Petress István A gépésző röntgensugai Háromszáz éven át semmit sem tudtak a művészettörténészek Rembrandt, a nagy holland festő egyik szokatlan tévedéséről. Az 1655-ben festett önarcképén, eredetileg bal kezében ecsettel, a jobban pedig festékpalettával ábrázolta magát. Csak amikor elkészült a kép, jött rá, hogy alaposan megtréfálta a tükör, voltaképpen önmaga tükörképét festette meg. Sietve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó jobbot és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor derült fény, amikor a művészettörténészek megröntgenezték a vásznat. A röntgenkép világosan elárulta a szabad szemmel nem látható javítást. A régi mesterek remekművei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek. De vajon nem hamisítványok-e? A művészettörténészek egyre több tudományos módszert alkalmaznak ennek eldöntésére: különböző hullámhosszúságú (ibolyántúli és vörösön inneni) fénnyel megvilágítva veszik szemügyre a képeket, mikroszkópos és vegyvizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. A múlt századok mestereinek technikája kitűnően alkalmas a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeinken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leggyakrabban használt pigmentjük, az ólomfehér, nagyszerűen elnyeli a röntgensugarakat. Az egész vásznat vagy fatáblát először ólomfehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek azután a kompozíció színrétegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret. Végül több lakkréteggel vonták be a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mutatja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges röntgenfilmjei könyörtelenül leleplezik a képhamisítókat, egyszersmind a kép megrongálása nélkül részletes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól, a remekmű küzdelmes születéséről. A macska az ókorban A macska nagy szerepet játszott az egyiptomi vallásban és kultúrában. Valószínű, hogy először az egyiptomiak tették háziállattá, időszámításunk kezdete előtt 2000 táján. Nagy szeretettel bántak a macskákkal, sőt a szerelem istennője szent állatának tekintették őket, hangos szerelmi párviadalaik és a nőstények termékenysége miatt Az i.e. I. évezredben már minden macska nagy tiszteletben részesült, és halálai bűnhődött az az ember, aki véletlenül megölt egyet közülük. A halálbüntetés nyilván az újszülött macskák elpusztítóira is vonatkozott. A hatalmas macsaktemetőkben ugyanis nagy számban találtak gondosan bebalzsamozott kismacskákat, tehát bizonyos, hogy ezeket is szentnek tartották. A bebalzsamozott macskákat gondosan vászontekercsekbe pólyának, koporsóba,némelykor belül üres, bronz macskaszobrokba tették, majd közös sírboltokban vagy temetőkben helyezték el őket. Ma már természetesen nincsenek szent állatok Egyiptomban, de még mindig megfigyelhető, hogy a háziállatok közül a macska részesül a legjobb bánásmódban, s ő kapja a legtöbb védelmet az ember részéről. A mészkövek mállása Az egész világon megnövekedett a környezetszenynyezettség, ami ugrásszerűen meggyorsította a kőpusztulást, a különféle építmények tönkremenetelét. A honi műemlékvédelemre is nagy feladatot ró a nyolcvan-kilencven százalékban hazai, igen porózus szerkezetű, puha mészkőből készült emlékeink megőrzése. A műemlékek puha mészkő építőköveinek és faragott díszítőelemeinek pusztulását fizikai, kémiai és biológiai hatások — általában együttesen — idézik elő. A kőpusztulás legelterjedtebb megjelenési formája a felszín megfeketedése és szerkezeti átépülése, mállása. A hazai puha mészkő szerkezete erősen eltér a francia, az olasz, a cseh és a többi mészkőétől. A kőpusztulást előidéző környezeti hatások is mások nálunk. A mészkő felszínét egy idő után kemény réteg vonja, be, amit sokan védőrétegnek gondolnak. E réteg akkor alakul ki, amikor a kövekből a bányanedvesség elpárolgásával kismennyiségű kálciumkarbonát vándorol a felszínre, és így megvédi a követ a külső hatások ellen, s szép patinát ad. Ezzel szemben olyan falrészeken, ahol só kerül a felszínre, és az eső nem mossa le, veszélyes réteg keletkezik. Az utóbbi évtizedek növekvő légszennyezése miatt a védő mészkőréteg — szulfát keletkezése közben — mállásnak indul, amit azután az eső lemos. Az algia, a moha, és a zuzmó nem okoz felszíni szulfátosodást, de a víz visszatartásával lehetővé teszik a kőszerkezet szétfagyását. A mikroorganizmusok anyagcsere-termékei közül a klorid, a magnézium és a kálium kőfeszíni felhalmozódása is elősegíti a kálcium- karbonát átkristályosodását. SZABAD FÖLD 17