Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-21 / 51-52. szám
1985. DECEMBER 21. Szilveszter Budapesten Fővárosunk most is gazdag programmal várja azokat, akik itt szeretnék az óévet elbúcsúztatni és az új esztendőt köszönteni. A hagyományoknak megfelelően készülődnek a szilveszterre a vendéglátóhelyek A Körúton a Berlin étteremben, sörözőben és bárban este 8-tól hajnali 5 óráig várják a vendégeket. A sörözőben sramlizene mellett lehet elfogyasztani a szilveszteri vacsorát, a bárban „Volt egyszer egy vadnyugat” címmel showműsort láthatnak, majd Michael Paul amerikai énekes szórakoztatja a közönséget. A Gellérthegyen a Citadella különböző termeiben a bőséges szilveszteri vacsorát cigányzene vagy tánczene hangjai mellett fogyaszthatják el a vendégek. Budán, az Ördögorom csárdában reggel 6-ig tart a mulatság, tombolával, valamint — nyilván az est fénypontjaként — élő malac kisorsolásával. A Tavasz bár vendégei Stefanidu Janula showműsorát tekinthetik meg, s vacsorára hidegtálat kínálnak nekik. A budafoki Borkatakombában cigányzene és folklórműsor mellett lehet szórakozni. A kispesti Halásztanyában este 10-kor kezdődik és reggel 5-ig tart a mulatság. Lesz folklórműsor, és a vendégeknek igazi szilveszteri különlegességeket: ropogós malacsültet, tanyasi pulykamelltekercset és narancssalátát szolgálnak fel. A Savoy bár szilveszteri műsora este 10-kor kezdődik, énekesek, táncosok szórakoztatják a vendégeket. A Pilvax sörözőjében diszkóval, az étteremben cigányzenével festik alá a mulatságot. Éjfél előtt vidám vetélkedőket rendeznek és tombola is lesz. A Hilton Szállóban, a Kalocsa étteremben cigányzenés szilvesztert rendeznek, a Kaffee shopban diszkózene szól, a bálteremben pedig műsoros esten lehet szórakozni. A Margitszigeten a Thermál Hotel Platán éttermében népzene, különtermében sramlizene, a Kamilla teremben pedig szalonzene szórakoztatja az itt szilveszterezőket. Nagy gonddal készülnek a rendezők a Petőfi csarnok első szilveszteri bulijára. Az összes termet kinyitják, és valamennyiben más-más programmal várják a fiatalokat este fél 8-tól reggel 5-ig. Lesz nonstop műsor, amelyben élő zene és diszkó felváltva követik egymást; lesz lézerbemutató és filmvetítés. Aki kívánja, a vacsoráját — előzetes megrendelésre — itt fogyaszthatja el, de lehet itt mulatni vacsorázás nélkül is. A budapesti szilveszteri programokról, műsorokról a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb tájékoztatást az érdeklődök. M. P. Plusz 17 szózdék Évről évre visszatérő kérdés a horgászok soraiban : emelnek, nem emelnek? A szövetség álláspontja ismert. Elvben ellenzi abefizetendő összegek emelését, csupán akkor találja elfogadhatónak, ha az emelt összeg a horgászati lehetőségek javítását szolgálja. Ugyanis egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kisebb vizeken az elért átlagos fogási színvonalat csak akkor lehet tartani, ha többet halasítanak, azaz emelik a területi engedély árát. 1986-ban azonban a költségek növekedésével kell számolni. A nagyobb vizek közül a MOHOSZ , az intézőbizottsági területeken az engedélyek árát átlagosan 17 százalékkal növelik. Néhány példa (zárójelben a régi ár): Mura és Dráva 300 (200) Ft, Ajkai-holtág 700 (480), Kiskunsági-főcsatorna 1000 (600), Szalkszentmártonitavak 800 (500), Szálkai - tározó 800 (600), Körösök és holtágaik 450 (400), Hámori- és Csorbatelepitavak 300 (150), Pátkaitározó 600 (500), Fehérvárcsurgói-tározó 600 (500), Egerszalóki-tározó 800 (600), Délegyházi tavak 600 (400), Ráckevei Duna és mellékvizei 600 (500), Deseda-tározó 600 (500), Pécsi- és Orfűi-tó 1000 (600), Kádártai-bányató 700 (400). Mondjunk valami jó hírt is: Vas megyében az árak nem változnak. A Balatoni Halgazdasággal is megegyezett a szövetség, hogy ebben az esztendőben még maradnak a régi árak, de 1987-re ezt már aligha sikerül tartani. A halászati szövetkezetek maguk döntenek arról, hogy vizeik horgászatáért mennyit kérnek. Álláspontjuk még nem ismeretes, de nem valami biztató; az első hír, amely szerint a Gyomai Viharsarok Fi tsz a felnőttengedély árát 280 Ft-ról 400-ra emelte. ■ Sajnos, igen jelentős a változás az úgynevezett országos jegyek ügyében is, bár ezek érvényességi területe növekszik. Az Általános Területi Engedély például 3500 forint helyett 4500 forintba kerül majd, de érvényes lesz a Balatonra, a Hisz-ek vizeire, valamint 24 horgászkezelésű területre, és ebbe mind a három közkedvelt tassi víz is beleszámít majd, tehát a jegy birtokában a Ráckevei Duna a Kvassai zsiliptől a Nagy-Dunáig horgászható lesz. Az összevont területi engedély ára 1800 forint marad ugyan, de jövőre már nem használható a Kiskunsági-főcsatornán, a Fancsikán és Rakacán. Érvényes marad a Balatonra, a Hiszi Vizekre és 14 horgászterületre. A részleges területi engedély ára 1200-ról 1500 forintra emelkedik, és 17 vízen lesz érvényes. Az érvényes horgászengedély három tételből áll. Az úgynevezett állami jegyből, a területi engedélyből és az egyesületi tagdíjból. A területi engedélyekről beszéltünk. Az állami jegyek ára nem változik. Félő azonban, hogy a tagdíjat az egyesületek emelni fogják. F. B. Újdonságok bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta decemberi újdonságai: 10-én SOS gyermekfalu címen 4 + 2 forintos bélyeg jelent meg, amelynek felára a battonyai gyermekfalut illeti, 28-án pedig hét bélyegen megemlékeznek a motorkerékpár centenáriumáról. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusára Pattantyús Ábrahám Géza születésének centenáriumára, valamint a fóti gyermekváros postahivatalának negyedszázados jubileumára kétforintos, benyomott bélyegű postai levelezőlap jelent meg. Az ENSZ 40. évfordulójának a Szovjet Posta bélyeget szentelt. Újévi bélyeget is bocsátottak ki. Svájc Pro Juventute (az ifjúságért) sorozata a Grimm fivérek négy mesejelenetét örökíti meg. Lovas postás az ábra Ausztria bélyegnapi bélyegén. Monacóban virágkötőversenyt rendeztek, amelyről bélyegen is megemlékeztek. Dánia a nagyothallók szövetségének félszázados jubileumára kiadott bélyegén egy ujj a D-betűt jelzi. A cirkusz világát eleveníti meg a Német Demokratikus Köztársaság sora. Korábbi irodalmi Nobel-díjasokról: az amerikai William Faulknerről, az izlandi Hajldor Laxnessről, a guatemalai Miguel Angel Astruriasról, a japán Jaszunari Kavabatáról és az ausztráliai Patrick Whitról emlékezett meg a svéd posta. Bájos gyermekarcok néznek ránk Luxemburg jótékonysági soráról. Csehszlovákia az Iparművészeti Múzeum centenáriumára megjelent sorában művészi üvegtárgyakat mutat be. Stilizált kosárlabdázó és ökölvívó ábrájával Dél- Korea — az 1988. évi olimpia előhírnökéül — bélyegpárt jelentetett meg. Portugália természetvédelmi parkjait ismerteti bélyegeken. Újabb alpesi virágokban gyönyörködhetünk japán bélyegeken. Hajdú Endre Kutyaposta - rovatunkban mindig közérdekű kérdésekre válaszolunk. Ezúttal egyetlen kérdésre: hogyan alakultak ki hazai kutyafajtáink és mikor indult meg hazánkban a céltudatos ebtenyésztés? A jelenlegi kilenc magyar fajta — a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a magyar agár — közül a puli, a kuvasz és a komondor lehetett meg a honfoglalás idején közel mostani alakjában és tulajdonságaiban, míg a maihoz kevésbé hasonló kopó, vizsla és agár fajtát mondhattak magukénak őseink. A pulit például a suméroktól közvetlenül vagy bolgár és török népek közvetítésével vehették át. Az akkor honos racka juhnyájak őrzését, terelését a hatalmas testű, koloncosodó szőrzetű, a farkascsordákkal is megküzdő komondor tudta csak ellátni. Nagy becsben tarthatták a kuvaszt is, mintszemélykísérő, vagyonőrző kutyát. A Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléfestménye I. László királyt ábrázolja bölényvadászat közben. A képen ott vannak a kuvaszok is ... Magyar kutyafajtáink az évszázadok alatt alakultak, formálódtak, de mai alakjukat, tulajdonságaikat a múlt század harmincas éveinek végén, negyvenes éveinek elején kezdték elnyerni. Egészen pontosan: Széchenyi István 1839-ben alapította meg a Pest Megyei Agarász Társaságot. Ez a társaság nem csupán a magyar agár, hanem valamennyi haszoncélból tartott magyar kutyafajta tenyésztésével is foglalkozott. És csak természetes, hogy fontos feladatának tekintette föllendíteni a lótenyésztés ügyét, hiszen az agarászat szorosan összefüggött az előbbivel. A kiegyezés után sorra alakultak az ebtenyésztő társaságok és szövetségek. 1870-ben a Galgavidéki Agarász Egyesület, 1980 ban egy tágabb célú, vadászati ágakkal is bővülő Sport Egyesületté alakult ugyanez az egyesület. A tenyésztés úttörői Bérczy Károly és Hanvay Zoltán voltak, akik az első pointereket hozták be hazánkba és megkezdték a fajtatiszta kutyák törzskönyvezését 1879-ben. Az első országon vizslaversenyt 1882-ben, majd az első hazai kutyakiállítást 1885 májusában — tehát az idén száz éve — rendezték Budapesten, mégpedig öt napon át bírálták a kutyákat, noha a kiállításra csupán 125 kutyát neveztek be. Csak összehasonlításként: 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás alkalmával rendezett budapesti nemzetközi kutyakiállításon több mint 4500 kutyát bíráltak négy nap alatt! Bíró András Hozzuk rendbe szarvasállományunkat! Méltán örülhetünk világszerte nagyrabecsült szarvasállományunknak, mely a még ma is, világrekord agancsunk után évről évre — az idei szarvasbőgés során is — számos, igen értékes trófeát adott. De örömünkben se feledkezzünk meg róla, hogy a szarvasállománnyal kapcsolatosan igen fontos vadgazdálkodási feladataink vannak — létszám, élőhely, minőség, kormegoszlás és vadászat tekintetében egyaránt. Lássuk hát, miként is állunk ezekkel? Szarvasállományunk mennyiségi alakulását illetően az 1982-től ez évig végzett vadbecslések számadatait (1982-ben 23 925, 1985-ben 28 396 darab) az eltelt évek mindegyikének terítékét (1982-ben 11 001, 1984-ben 12 781 darab), a szarvaslakta területek vadeltartó képességét, továbbá a szarvas életmódjának, mező- és erdőgazdasági kihatását és nem utolsósorban szarvasállományunk tagadhatatlan gazdasági és kultúrértékét vették számításba az illetékes szervek. Ennek tudatában döntöttek úgy, hogy a vadásztársaságok kezelésében lévő vadászterületek szarvasállományát az 1990. évre 18 700 darabos létszámmal és 1:1 ivararány kialakításával tartják célszerűnek, vadászatának terítékét pedig 8800 darabban határozták meg. A selejt szarvasbika, a szarvastehén, ünő és borjú vadászatának még előttünk lévő heteit használjuk ki jól és gazdaságosan, azzal az elhatározással, hogy lehetőleg csak a selejtjét lőjjük. Ezzel is előbbre visszük szarvasállományunk rendbehozását. Tartózkodjunk azonban a helyenként már feltűnő „fiatalítástól”. Mindkét nemből és minden korosztályból bőven akad még továbbtenyésztésre nem kívánatos, vagy egyenesen alkalmatlan egyed, gyenge bőrben lévő, a telet talán át sem vészelő vad, melynek kiselejtezésével csak használunk a szarvasállománynak. Ha úgy érezzük, hogy bizonyos esetekben magunk nem tudunk dönteni egy-egy vad sorsa felől, ne lőjjünk! Ha pedig úgy adódik, hogy a kilőni való vad „rosszul áll” nekünk, vagy hogy messzebbre kellene lőni, mint szeretnénk, ne kockáztassunk, ne sebezzük meg, mert a sebzetten elmenekülő vad csak szégyene a vadásznak és kára a vadásztársaságnak. Dr. Bernóti István SZABAD FÖLD 33 A távolsági fényszóró A tompított fény helyett — lakott területen kívül — a járművezető használhatja a távolsági fényszóróját. Ez a gyorsabb haladáskor valóban szükséges. Szigorúan tiltott azonban mások elvakítása, ezért, ha másik járművel, vagy hajtott, vezetett állattal találkozunk, a fényszórót tompítani kell. A KRESZ csak annyit ír erről, hogy: „olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét zavarhatja”. A zavarás olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését megnehezítjük, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okozunk... A vezető szemébe világító fényszóró már meglehetősen nagy távolságból zavarhat, ezért időben kell tompítani a fényét. Sokan úgy vélekednek, hogy bizonyos távolságon kívül a fényszórójuk még semmiként sem okoz vakítást, s ezért nem egyszer utolsó pillanatban kapcsolják le. Hangsúlyozzuk: a zavarás is tilalmazott, ezért mi magunk nem ítélhetjük meg pontosan, hogy melyik aza távolság, amelyen belül a velünk szemben közlekedő autós számára már megnehezül a haladás! A kialakult gyakorlat szerint a járművezetők a fényjelzések változtatásával „kérik” egymástól a tompítást. Ilyenkor ezt meg is kell tenni. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a velünk szemben közlekedő milyen látású, milyen fényviszonyok, útállapotok között autózik, sőt azt sem, hogy a kocsijának a sebessége mekkora. A kérést automatikusan teljesíteni kell. Ne feledjük, hogy a saját autónk lámpái is a terhelési, beállítási mértékek szerint másként, más szögben vakítanak, sőt ezt az útviszonyok, az emelkedési, kanyarodási helyzetek is változtathatják. A jó vezető, még ha távolabbról is kérik a tompítást, mint ahogy ő ezt reálisnak tartja — segít. • A látás mélysége rendkívül fontos tényező az éjszakai vezetés során. Egy-egy tárgy, mozgó jármű hozzánk való közelségét csak akkor tudjuk pontosan felmérni, ha megvan a kellő mélységlátásunk. Sötétben a mélységlátás amúgy sem működik jól, hiszen nehezebben tudjuk a környezetben elhelyezni a közeledő fényeket, a sokszor csak tompa foltként mutatkozó akadályokat. Különös gondot okoz, ha menet közben el is vakít bennünket a szemben jövő járművek fénye, vagy más szemünkbe világító erős fényforrás. A látóképesség már az első felvillanásnál csökkenni kezd, s elérheti azt a szintet, amikor valóban már „vakon” vezetünk tovább. Tény, hogyha egy szembejövő autó nem tompítja a fényét és 30—50 méterre megközelít bennünket, akkor sem mellette, sem mögötte nem tudunk már meglátni semmit sem! Mivel sajnos egyáltalán nem ritka útjainkon a rosszul beállított fényszóró, a későn kapcsoló autós, nem tehetünk mást, mint hogy erőteljesen lelassítunk. Petress István