Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-27 / 30. szám

1985. JÚLIUS 27. Tallózás az augusztusi programokból Az augusztusi ajánla­tok közül egy újdonság­ra hívjuk fel figyelmü­ket. Pannon-programok címmel idén első ízben tartanak olyan rendezvé­nyeket, amelyek célja, hogy felelevenítse, köze­lebb hozza a ma emberé­hez a régi korok művé­szetét. A közreműködők Budapesten és a római kori Pannónia több tele­pülésén, a mai Veszp­rémben, Sárváron, Sikló­son, Pécsett, Szigetváron, Badacsonyban, Keszthe­lyen tartanak kamaraes­teket, rendeznek kirako­dóvásárokat, kiállításo­kat, népzenei találkozó­kat. A fővárosban az Óbu­dai vigasságok — helyszí­ne a felújított Fő tér — augusztus 19-ig minden szombaton és vasárnap érdekes, kellemes időtöl­tést ígér gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A Zichy-kastély kertjében augusztus 3-án a Bakfark Consort műsorát láthat­ják az érdeklődők, 10-én délután a Mákvirág együttes lép színpadra, este pedig Hacki Tamás „Fütyülök erre, fütyülök arra” című műsora kez­dődik. A programok sora augusztus 18-án uruguayi gitárművészek estjével folytatódik, majd 19-én népzenei nappal zárul Óbudán. Pécsett 12-én a Bak­fark Consort és a Lassus énekegyüttes reneszánsz estje ígér kellemes idő­töltést, 13-án az uruguayi gitárművészek estje van műsoron. A siklósi vár­ban 12-én a Camerata Hungarica együttes rene­szánsz udvarok zenéjét idézi, s szintén aznap, a Kerámia Alkotóház ud­varán Belgrádból érkező együttes ad sokszínű vá­logatást Shakespeare­­színművek zenéjéből, bi­zánci, szerb, valamint ve­lencei muzsikából. A vár­udvaron 15-én svéd ven­dégművészek Erzsébet­­kori angol zenét szólal­tatnak meg. Egész napos kirakodó­­vásár lesz Harkányban, a művelődési ház udvarán 10-én és 11-én. A kultu­rális programok is min­den bizonnyal sok érdek­lődőt vonzanak: 10-én es­te reneszánsz estet ren­deznek, 12-én a Came­rata Hungarica lép a kö­zönség elé, 14-én pedig Tokióból érkező együtte­sek adnak elő reneszánsz és barokk zenét. A nagy gonddal helyreállított sárvári Nádasdy-vár ud­varán 18-án, s ugyane napon Velem községben is egész napos vásári mu­latságok, kirakodóvásá­rok, népzenei műsorok és régi zenei előadások szó­rakoztatják az arra járó­kat. Sárváron 19-én és 20- án ismét egész napos kira­kodóvásár lesz, ezúttal a lovaspálya és a fürdő előt­ti területen, 23-án a vár­udvaron a Festetics-kvar­­tett barokk vonósnégyes ad műsort. Különleges programnak ígérkezik a nagycenki; 25-én délelőtt a Széche­­nyi-múzeumban lant- és blockflötezenével kísért idegenvezetés lesz. Tata­bányán, a közművelődés házában 19-én délután Históriás pajzánságok címmel Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből ad elő dalokat, táncokat a Bakfark Consort, este az együttes új hanglemezé­nek műsorát élőben él­vezheti a közönség, aztán a Mákvirág együttes táncházán szórakozhat­nak az érdeklődők. Mihályi értékes barokk oltárairól, egyházi kin­cseiről híres templomá­ban és a kastélyban nemzetközi régizenetábort és tanfolyamot rendez­nek, s itt a külföldi és a hazai együttesek sok kon­certet adnak — ezekre a belépés ingyenes. A tábor időtartama alatt a barokk templomban első ízben mutatják be az ott őrzött XVII. századi egyházi kincseket, arany-és ezüst­­kelyheket, gazdagon hím­zett miseruhákat. A Pannon-programok rendezvényeiről és más augusztusi kulturális, szó­rakoztató eseményekről a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bő­vebb tájékoztatást. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta július 10-én neves zeneszerző­ket ábrázoló sort jelente­tett meg. Az egyes bélye­geken Handel, Bach, Che­­rubini, Chopin, Mahler és Erkel arcképe és külön­böző hangszerek szere­pelnek. Július 22-én a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozóra blokk je­lenik meg a Lenin Mau­zóleum, a Szpasszk­ij-to­rony, a Kremlnek a Vö­rös tér felőli oldala és a VIT emblémájának ábrá­jával. A magyar iskola­egészségügy centenáriu­mára, a 35. vasutasnapra postai levelezőlap jelent meg. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Budapesten augusztus 12—20. között a Nemzet­közi Vásár K pavilonjá­ban AGROPHILA ’85 el­nevezéssel mezőgazdasági témájú bélyegekből nem­zetközi kiállítás lesz. A szovjet posta Cseh­szlovákia felszabadulása 40. és az ENSZ megala­kulása 40. évfordulójának bélyeget szentelt. Solo­­hov, Nobel-díjas szovjet író emlékére sort bocsá­tottak ki. A Német De­mokratikus Köztársaság a VIT tiszteletére három­címletű sort, Szolidaritás a békeharcban címmel pedig bélyeget adott ki. Kertészeti szövetsége centenáriumáról Izland bélyegen is hírt ad. Két nemzeti hős arcképe sze­repel jugoszláv bélyegen. Afganisztánban megren­dezték a mezőgazdasági munka napját, amelyre bélyegsor jelent meg. A Német Szövetségi Köz­társaság „Mentsd az er­dőt” felirattal hatásos rajzú bélyeget adott ki a FAO, az ENSZ Mezőgaz­dasági és Élelmezési Szer­vezete által meghirdetett erdők évére. Az indiai őslakosság művészetét mutatja be a Karib-ten­­gerben fekvő Atigua és Barbuda bélyegsora. A gyermekbénulás elleni küzdelmet népszerűsítik bolíviai bélyegek. A zene éve alkalmából megjelent finn bélyegpáron furu­lyázó gyermekek és egy dal kottarészlete az ábra. A lengyel természetvé­delmi sor a farkasok éle­tét jeleníti meg. Üzemzavar a vasúti átjáróban A vasúti átjárót bizto­sító jelzőberendezések üzemzavara különleges helyzetet teremt az út és vasút kereszteződésében. Az átjáró biztonsága ilyenkor lényeges mér­tékben romlik, ezért ért­hetően különös szabályok lépnek érvénybe, s a gépjárművezetőknek is sajátos kötelezettségek szerint kell eljárniuk a továbbiakban. Bármilyen jelzőberendezés üzemza­vara azt jelenti: a veze­tőnek még a vasúti átjá­ró előtt meg kell állíta­nia járművét, és az át­járón áthaladnia csak ab­ban az esetben szabad, ha meggyőződött arról, hogy azon vasúti jármű nem közlekedik... Sok­szor óvatosságra kötelez ez az előírás, ésszerűsé­gét nem lehet vitatni. A vasúti átjáró bizto­sítására szolgáló jelzőbe­rendezések: a fénysorom­pó, a félsorompó és a tel­jes sorompó. E berende­zések üzemzavará­nak pontosan meghatáro­zott jelei vannak. Így te­hát: ha a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; ha a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott álla­potban van, és a fényso­rompón sem a piros, sem a fehér fény nem vilá­gít; ha a sorompórudak eltérő állásban, vagy fé­lig nyitott helyzetben vannak... Ezek azok a KRESZ- ben is megjelölt üzemza­vari állapotok, amikor automatikusan életbe lép a gépjárművezető számá­ra a megállási és meg­­győződési kötelezettség. Erre azért van szükség, mert különben nem le­het szavatolni az áthala­dásának a biztonságát. Üzemzavar persze a jár­művel is előfordulhat, például, ha a jármű a vasúti átjáróban romlik el. Ilyen esetben azt on­nan haladéktalanul el kell távolítani. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A forgalom biztonsá­gának egyik leggyakrab­ban emlegetett tényezője a biztonságos előzés. Is­meretes, hogy az előzés­nek jó néhány feltétele van, s nem mindegy az sem, hogy milyen ügyes­séggel történik a végre­hajtás. Érdekes jelenség­ként legutóbb azt vizs­gálták a kutatók, hogy miért fordul elő igen gyakran az országutakon a felesleges előzés. Feles­leges , mivel az előzést végrehajtó nem is akart előzni, s mégis rálépett a gázpedálra! A közlekedéslélektan szakemberei kimutatták, hogy két oka is lehet en­nek. Egyik az, amikor a járművezető hosszabb haladás során túl kevés információt kap. Ilyen monoton jellegűvé válhat a vezetés pl. autópályá­kon vagy országutakon, amikor huzamosabb ideig halad valaki egy másik jármű mögött. Ilyenkor a saját mozgásváltozásait csak a másik, az előtte haladó autó vezetőjének szándékai szerint hatá­rozhatja meg maga is. Az ilyen sajátos „kiszol­gáltatottság” az egyénben sokszor kellemetlen, fe­szült állapotot hoz létre, s cselekvései arra kezde­nek irányulni, hogy ez az állapota megszűnjön — vagyis előzni kezd. Ugyanilyen monoton ve­zetési helyzet adódik éj­szaka is... Eléggé nagy számban következnek be felesleges előzések akkor is, ha en­nek a helyzetnek éppen az ellenkezője alakul ki egy-egy úton: amikor túlzottan sokfelé kell fi­gyelni, túl sok a jármű a vezető környezetében, s ez megterheli a figyel­­mi képességét. Ilyenkor — félve a hibás döntés­től — ugyancsak előzés­be kezdenek igen sokan. Érdemes tudni, hogy az ilyen járműkövetési hely­zetekben valóban kiala­kul egy bizonyos feszült­ség a követő jármű veze­tőjében, s akiben kisebb az alkalmazkodóképesség, abban fokozatosan nő a feszültség. Ez készteti az­tán a vezetőt az előzés­re. Petress István SZABAD FÖLD­­! Látás vízben és levegőn Kutatók megállapították, hogy a tengeri állatok, va­lamint azok, amelyek életük nagy részét a víz alatt töltik, sokkal jobban látnak a vízben, mint a levegőn. Ez érthető is: a levegőnek és a víznek különböző a fénytörési képessége, és az állat látása csak az egyik közeghez alkalmazkodik. A kétéltű állatok különféle „alkalmatosságokkal” rendelkeznek, melyek minden feltétel mellett biztosítják a jó látást. Itt van például az anableps nevű dél-amerikai halfajta. Olyan rova­rokkal táplálkozik, melyek mind a vízben, mind a víz felett élnek, s ezért az a szokása, hogy tekintete „vé­­gigsiklik” a víz felszínén, megfigyelve azt, ami a víz alatt és a víz felett történik. Szemének körte formá­ja van, amelynek kis és nagy domborulatai lehetővé teszik a különböző fénytörésszögek korrigálását a víz­ben és a levegőben. A delfinek és a fókák változtatják szemük alakját az egyik közegből a másikba való át­menetnél. Még egzotikusabb alkalmatosságuk van a víz alá bukó kacsák egyes fajtáinak. Ez egy harmadik szem­héj, sajátságos kontaktlencse, amely a szemükre ereszkedik, amikor alábuknak. A pingvinek nagyszerű víz alatti halászok. Kezdetben úgy gondolták, hogy a pingvin szeme jobban alkalmazkodik a vízhez mint a levegőhöz. Észrevették azonban, hogy hosszú vándor­lásaik alatt a pingvinek nagyszerűen tájékozódnak a csillagok állása után, másrészt elég nagy távolságról pontosan meg tudják különböztetni fajtájuk egyedeit. Mi ennek az oka? Alaposabb vizsgálatok után ki­tűnt, hogy a pingvin szeme csak a levegő közegéhez alkalmazkodik, nem alkalmas a víz alatti tájékozódás­ra. Szovjet zoológusok nemrég fölfedezték, hogy ezek a madarak a víz alatt 80 kilohertz frekvenciájú ultra­hangot bocsátanak ki. Talán ezzel ellensúlyozzák hiá­nyos víz alatti látásukat. Hiszen sok más állat is si­kerrel használja a visszhanglokációt. Miért ne tar­tozhatnának közéjük a pingvinek is? Úton a zsebszámítógépek felé Manapság gyakran halljuk, hogy a komputerek, a számítógépek korát éljük. És kétségtelen, hogy az elektronikus gép egyre nagyobb teret hódít nemcsak a tudományos kutatásokban, amelyekhez eredetileg ter­vezték, hanem a mindennapi életben is. Komputerek segítségével már egy-két évtizeddel ezelőtt megoldot­tak sok megoldhatatlannak tartott matematikai, fizikai vagy biológiai problémát. Ma egy valamirevaló intéz­mény már el sem képzelhető számítógép nélkül De a „civilek” közül is sokan azzal büszkélkednek, hogy zsebkomputerük van. Ezek a kis, tényleg zsebben hordható, a tenyéren elférő készülékek persze nagyon sokban különböznek a tudományos intézetekben, ban­kokban vagy a rendőrségen felállított gépektől. Az úgynevezett zsebkomputerek ma még nem érdemlik meg a komputer nevet. A valóságban zsebszámoló­gépek. A komputer ugyanis programozható számológép, amelyet be lehet állítani arra, hogy a számtani műve­letek hosszú sorát végezze el, előre megadott, tetszés szerint változtatható sorrendben, és a számításokhoz szükséges adatokat is ki tudja keresni. Tehát az igazi komputernek nagy befogadóképességű emlékezete (szakszerűbben: adattárolója) van. És ilyennel eddig csak legfeljebb az asztali készülékeket tudták ellátni. A Philips cég kutatói azonban most olyan nagy telje­sítményű adattárolót készítettek, amely zsebben hor­dozható készülékekben is elfér. Az új tárolót optikai emlékezetnek nevezik. De tu­lajdonképpen mágneses úton jegyzi fel az adatokat. Átlátszó műanyagból készült, gyorsan forgó korongja van, amelynek a felületére vékony fémréteget csapat­tak le. A fémréteg gadolinium, terbium és vas ötvöze­téből áll, amely mágnesezhető. Az adatokat úgy tárol­ják benne, hogy mikroszkopikus kis részein északi vagy déli pólusokat, mágneses foltokat képeznek ki. Ezeket lézersugárral tapogatják le. A sugár polarizált, tehát hullámai mind egy síkban rezegnek Ha a pola­rizált fény mágneses térbe kerül, akkor elfordul a rezgés síkja jobbra vagy balra, a mágnesség irányától függően. Az új adattárolóban egy kis fotocella jelzi az elfordulást s ennek megfelelő elektronikus jeleket kelt. Az adattároló korongjának az átmérője mindössze 5 centiméter, tehát egy cigarettás dobozban is elfér. Még lényegesen kisebb a hozzá tartozó lézer, a foto­cella és az elektronikus kapcsolás. A korongon levő fémréteg mágneses foltjainak az átmérője 2-3 ezred­­milliméter, ennek megfelelően nagy az adattároló be­fogadóképessége. Mágneses foltok formájában 10 mil­lió jelet tartalmazhat, ami öt és fél ezer géppel írt ol­dalnak felel meg. Tehát a tároló egy tekintélyes nagy­ságú lexikon minden adatát képes befogadni

Next