Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

18 SZABAD FÖLD Megfázás vagy fertőzés? Az ésszerű életmóddal, a cél­tudatos védekezéssel kikerülhe­tő betegségek közül leggyako­ribbak a felső légutak hurutos betegségei: a nátha, a garat­­os légcsőhurut, no és az influ­enza különböző formái. Sokan ügyet sem vetnek rájuk, mert a legtöbbször csak néhány ti­­zedfokos hóemelkedést és kö­högést, kisebb kellemetlen ga­ratpanaszokat okoznak. Kivéve az influenza vírusait, amelyek pár napra leverik lábáról az embert. A hurut légszervi kórformák csak az érzékenyebb, gyengébb, esetleg vitaminhiányban szen­vedő egyéneknél járnak súlyo­sabb gyengeségérzettel, fáradé­konysággal, napokig tartó lap­pangó lázzal. Talán éppen ezek, a lábon hordott hurutos esetek az okai a betegség gyors terje­désének. Meg az a tévhiedelem, hogy a náthát, a garat- és lég­csőhurutot, sőt magát az ezek­kel soha össze nem keverhető típusos influenzát is meghűlés­nek, megfázásnak tartja a leg­több ember. Gyakran maga is bevallja: „Igazán nem tudom, hol fáztam meg, amikor min­dig jól felöltözöm, hiszen na­gyon vigyázok magamra.” Hát éppen itt van a baj. Ta­lán éppen a friss levegő, az edzés, a hideg-meleg váltako­zásához való­­ alkalmazkodás hiánya, az elpuhultság az oka a panaszok gyakori ismétlődé­sének. Az influenza, a garathurut, a légcsőhurut, a nátha fertőző betegség. Határozottan, vitáit felüli módon az, mert élő kór­okozó, valamilyen bacilus vagy vírus okozza, és az úgyneve­zett megfázás, a hideghatás csak elősegítője a betegség ki­alakulásának, csak előkészíti a talajt a kórokozók számára, de nem kórokozó, mint ahogyan még most is sokan hiszik. A hideg hatására az erek vi­selkedése megváltozik. A felü­leti nyálkahártyákban és a belső szervekben egyaránt. Az erek és a nyálkahártya ellen­álló képessége csökken. Az ilyen károsodott, rossz vérellá­tású nyálkahártyán át a külön­ben minden időben és mindig bőven lakott területen előfor­duló kórokozók könnyebben be­jutnak az emberi szervezetbe, és mivel éppen a megfázás kö­vetkeztében a belső szervek vérellátása is eltolódott, egyes helyek alkalmassá válnak a kórokozók megtelepedésére, sza­porodására és a kórkép kiala­kulására. Különösen hangsúlyo­zott ez a folyamat influenzajár­vány idején, amikor a minden­napinak nevezhető hurutos be­tegségek kórokozóin kívül kü­lönleges vírusokkal fertőzött emberekkel élünk együtt. Ismétlem: a megfázott szer­vezet alkalmassá válik a kór­okozók behatolására. A vita­minhiány, az ellenálló képesség csökkenése, a szervezet kifá­radása, elcsigázottsága még fo­kozza ezt a hajlamot. Ám, ha nem fázna meg valaki, akkor csökkenne a hajlamosság, és ha a fertőzés veszélye meg is van, a megbetegedés valószínűsége kisebb. Viszont, ha valaki meg­fázik, akkor sem influenzát, sem náthát, sem garathuru­tot nem kap, ha a környeze­tében nincs vírus, nincs baci­lus, nincs kórokozó. Lám, a sarkvidéki expedíció tagjai kö­rében szinte soha sincs nátha, sem influenza. Pedig meghűlé­sük mindennapos. Ellenben az afrikai nagyvárosok meleg ég­hajlatában — ahol erőteljesebb megfázásról legfeljebb a hűtő­házakban lehetne szó — éppen olyan gyakoriak az influenza­­járványok, a hurutos betegsé­gek, a tüdőgyulladás és egyéb légzőszervi bajok, mint a mér­sékelt égöv városaiban. Éppen ezért érdekes, hogy az emberek jó része még ma is — annyi ilyen tárgyú újságcikk és előadás elhangzása után is — meghűlésről, megfázásról és nem fertőzésről beszél, ha va­laki lázas, náthás, köhög, vagy tüdőgyulladása van. De ez még nem olyan nagy baj. A hiba az, hogy járványos időben­ még jobban felöltözik, valósággal bebugyolálja magát és még a szokásos napi sétát is elhagyva, alig meri az orrát kidugni friss levegőre, mert azt mondja: megfázik... Viszont elmegy meglátogatni az influ­enzában fekvő ismerőseit, beül a zsúfolt moziba, eltűri, hogy ráköhögjenek, a szájába beszél­jenek, sőt attól sem riad visz­­sza, hogy más után igyék. Kü­lönben ezt a rossz szokást a lel­ki­ismeretl­en, az ivópoharakat csak feléből, harmadából kimo­só vendéglátóipari dolgozók is elősegítik. Még egy gyakorlati megfi­gyelés tereli a figyelmet a megfázásra. A fertőzés és a be­tegség megjelenése közötti, úgy­nevezett lappangási idő alatt a szervezet hőszabályozó ké­pessége már károsodott és ki­sebb hideg hatásra is fázik, borzong az ember. Ilyenkor hi­szi azt, hogy akkor fázott meg, mert a hideget érzi, de a ví­rust nem látja. Holott éppen azért fázik, azért borzong, mert már fertőződött, de betegsége még nem tört ki, minden tüne­te még nem jelentkezett. Mi tehát a tennivaló? Tanuljuk meg, vegyük tudo­másul, hogy a nátha, az influ­enza, a légzőszervi hurut, a to­rokgyulladás, a tüdőgyulladás és igen sok egyéb betegség fertőzés következménye. Fertő­zőképes baktérium, illetve ví­rus okozhatja. Tehát ne öltö­zetünket nehezítsük, ne a friss levegőtől meneküljünk, hanem a náthás, hurutos betegségek­től, a hangos beszéd, a köhö­gés, a tüsszentés során kiröp­penő, kórokozóktól teli nyál­­kacseppektől, egyszóval a cseppfertőzés veszélyétől tartóz­kodjunk. Szokjuk meg a zsebkendő kulturált használatát, köhögés­kor, tüsszentéskor tartsuk orrunk, szánk elé, s ugyanígy védekezzünk a felénk szálló nyálkacseppek ellen is, mert a fertőzött cseppek szétszóródá­sát, illetve behatolását csak így sikerül megakadályozni. Ennek a megelőző magatartás­nak az első feladata az, hogy a lázas, náthás, köhögő beteg fe­küdjék ágyba, de ha nincs lá­za, akkor is tartózkodjék mun­ka végeztével otthonában, és a szórakozóhelyek, vendéglők, mozik, olvasótermek, színházak levegőjét ne szórja teli kiköhö­gött, széjjeltüsszentett nyálka­­cseppeken kapaszkodó kóroko­zókkal. Ezt nemcsak az egészség, hanem az együttélés, az egy­más iránti megbecsülés is meg­követeli. Buga doktor Kosárlabdaháló házilag Érdemes nekifogni és elkészíteni a labdajátékok kedvelőinek a kosárlabdahálót, hogy mire jön a tavaszias jó idő, kertben, víkendtelken megmozgathassák petyhüdt izmaikat. Az erős spárgát vagy zsinórt először darabokra vágjuk: mindegyik négyszer akkora legyen, mint a háló hossza. A dara­bok számát pedig így állapíthatjuk meg: megmérjük a hálóhoz szánt gyűrű kerületét centiméterben és elosztjuk néggyel. A zsinórdarabokat a gyűrűhöz erősítjük. A zsinór egyik végét bedugjuk a gyűrű belsejébe és addig húzzuk le, amíg a másik végével egy magasságba kerül (2. ábra). Ekkor a két végét cso­móra kötjük, közvetlenül a gyűrű alatt, így erősítjük valameny­­nyi fonaldarabkát a gyűrűre, egymástól egyenlő távolságra (5. ábra). Ezután a végeket kettesével összekötjük úgy, hogy az egyik végét az egyik csomótól vesszük, a másikat pedig a szomszéd csomótól (4. ábra), így hálószemek keletkeznek. Ezzel az eljárás­sal kötjük megfelelő nagyságúra a hálót. Majd a fonalvégeket az utolsó csomóktól 5-6 cm-nyire egyenlő hosszúra vágjuk le. Hálót vonalzó segítségével is köthetünk, de más sablon is jő hozzá. A sablont a két zsinórdarab közé dugjuk, ráfektetjük a zsinórt és csomót kötünk rá (5. ábra). Mikor lesz almaecet? Mióta egyre több szó esik az alma­ecet kedvező táplál­kozási, egészség­­ügyi hatásáról, ha­zánkban is ugrás­szerűen nőtt az ér­deklődés iránta. Olyannyira, hogy hosszabb időre el is tűnt az élelmiszer­­boltok polcairól. Előbb csak emiatt méltatlankodtak a vásárlók, de miután tudni vélték, hogy importból szárma­zik, még tovább hullámzott az elé­gedetlenség. Miért nem gyártják hazai alapanyagból, ami­kor azt sem tudjuk, mit kezdjünk itt­hon az almatermés­sel. Ám az utóbbi hetekben, hónapok­ban már csak azt kérdezték tőlünk a vásárlók: miért nincs?! Mi pedig felke­restük az Élelmi­szer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályát, ahol a kö­vetkező választ kaptuk: Sajnos el­fogyott az almaecet, de a közeljövőben mintegy hat-nyolc ezer palack érkezé­sét várják. Azt is megtudtuk, hogy pontosabb választ a Budapesti Szeszipa­ri Vállalattól kap­hatunk. A beszélge­tés során kiderült, hogy a Hosszúhe­gyi Állami Gazda­ság is foglalkozik az almaecet gyártá­sával, ahol valóban import alapanyag­gal dolgoznak, de remélhetőleg már nem sokáig. A Bu­dapesti Szeszipari Vállalat ugyanis már megállapodást kötött a mátészal­kai almatermelők­kel, s ezáltal bizto­sítottá vált, hogy az ecet alapanyagát a szabolcsi alma ad­ja majd. Az árufor­galmi osztálytól azt is megtudtuk, hogy februártól folyama­tosan szállítják a boltokba a közked­velt almaecetet (Sárdi) Több nyereség , több osztalék Ma már sokan nemcsak munkájukkal segítik eredmé­nyesebbé tenni szövetkezetük gazdálkodását, hanem hitelez­nek is részjegy, célrészjegy vagy más formában. Ezt az ér­dekeltséget most tovább növeli a pénzügyminiszter módosító rendelete, mely szabályozza a szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyekre, illetve célrészjegyekre fizethető osztalék mér­tékét. A rendelet értelmében az osztalék alapösszege a szövet­kezet nyereségétől függően növelhető. Röviden: több nyereség — több osztalék. A szövetkezet tagja ily módon érdekelve van abban, hogy beleszóljon a gazdálkodás ügyeibe és ötleteivel, javaslatai­val is hozzájárul a szövetkezeti gazdálkodás eredményesebbé válásához. T. S. 1986. FEBRUÁR 8. VEVŐSZOLGÁLATUNK JELENTI . A személygépkocsik árválto­­zásait kérő olvasóinkkal közöljük: az NDK gyártmányú Wartburg és Trabant gépko­csik ára változatlan. A Skoda 105 S típusú autó ára 120 ezer, a Skoda 120 L 128 ezer, a GLS típusú pedig 154 ezer forint. A Lada 1200-as 142 ezer, az 1300- as 157 ezer, az 1500-as pedig 180 ezer forint. A Moszkvics 112 ezer, a 126-os Polski Fiat 91 ezer, az 1500-as Polski Fiat 159­­ezer, a Zastava 170 ezer, a Dacia 139 ezer, a Dacia Combi pedig 153 ezer forint. tr­uflesz Ilona páli lakos kér­­désére egyértelmű választ adhatunk. Egyik termék sem szerepel a hiánycikklistán, leg­feljebb arról lehet szó, hogy ritkábban fordul elő és kizá­rólag a szaküzletekben kapha­tók. A szabókréta ugyan a Röl­­tex-boltok áruskálájához tarto­zik, de minden boltja ezt nem árusítja. Ám ha megkéri a boltvezetőt, azt olvasónk részé­re külön megrendelheti. A láb­melegítő termoform viszont csak az OMKER szaküzletei­ben vásárolható meg. Azt saj­nos nem tudhatjuk, hogy laká­sához legközelebb milyen címen talál ilyen üzletet, de egy fő­városi címet adhatunk: OMKER Budapest, VII., Rákóczi út 10. A kötőmintakönyvet viszont a könyvesboltokban keresse. Meg kell azonban említenünk, hogy ez a közkedvelt könyvecske a megjelenés után hamarosan el­fogyott. Legalább is a főváros­ban nem kapható. Ám szerkesz­tőségünket arról is tájékoztat­ták, hogy várható az újabb kiadás. Az időpontról azonban nem kaptunk megbízható tájé­koztatást. Zs­entai Gézáné, Csongrád,­­­ Felszabadulás u. 58. sz. 6640 és Horváth Lajosné, Alsó­­rajk, Kossuth u. 64. sz. 8768 cím alatti lakosok sorait azért tesszük közzé, mert kérésük tel­jesítésében csak az olvasótár­sak segíthetnek. Naumann-kötő­­gépet keresnek, de sehol sem tudják megvásárolni. Nem is kapható, mert csaknem öt éve érkezett ilyen gép a szaküzlet­be. A kereskedelem ugyan több alkalommal is rendelt ilyen kö­tőgépet, ám a gyártó, NDK-cég nem szállít. Ezért kérjük, akik­nek van és már nincs szüksé­gük a keresett kötőgépre, azt — ármegjelöléssel — felajánlhat­ják. U­­­gyancsak nehéznek bizonyul­t Krámli Lajos Mindszent­­kálla, Petőfi u. 7. szám alatti lakos kérésének teljesítése. Jól­lehet Dunántúl egy részét már bejárta, de Dácia személygép­kocsijához nem tudta beszerez­ni a lökhárítót. Sajnos szerkesz­tőségünk sem kapott kedvező választ a kereskedelmi vállala­toktól. Még­sem mondható re­ménytelen esetnek a lökhárító beszerzése. Ha ritkán is, de azért érkeznek ilyen alkatré­szek. Ezért érdemes látogatni a Mobil szaküzleteit, de még biz­tosabb, ha abban a szervizben kér előjegyzést, ahol az autó­ját javítják. N­­ehezebben teljesíthető Haj- J­á­dú Sándor törökszentmik­lósi olvasónk kérése. Elsősor­ban azért, mert rövidre szabott soraiból szinte lehetetlen meg­állapítani, hogy milyen kapcso­lófejet szeretne vásárolni. Még a kereskedelmi vállalat szakem­berei sem tudtak így­­ tanácsot vagy tájékoztatást adni. Ezért csak azt tanácsolhatjuk, ahhoz a vállalathoz forduljon segítsé­gért, ahol az utánfutót készítet­ték.

Next