Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 3. szám

18 SZABAD FÖLD Vízpárologtatók a lakásban Lakószobáink jó mikroklímáját a 20-22 °C, a fürdőszobáét pedig 22—23 Celsius-fok biztosítja. A téli hónapokban azonban gyakran előfordul, hogy noha a lakótér hőmérséklete elérte a kedvező értéket, közérzetünk mégsem jó. A kellemes közérzethez ugyanis a megfelelő hőmérséklet mellett megfelelő páratartalom is szükséges. Az orvosi vizsgálatok szerint a belélegzett levegő páratartalma akkor tekinthető optimálisnak, ha relatív nedvességtartalma 40-60 százalék között mozog (ma már kapható is az üzletekben olyan műszer, amivel ezt mérni lehet). Az alacsonyabb páratartalom miatti kellemetlen közérzet különösen a korszerű fűtésű — gázkonvektoros vagy központi fűtéses — lakásokban érezhető. Ám a levegő nedvességtartalmának csökkenése nem csupán az emberre kedvezőtlen, hanem a szobanövényekre, a fából készült lakberendezési tárgyakra is. Ilyen esetekben csak egyféleképpen segíthetünk a levegő szárazságán: szobai párásítókat kell használnunk. A fűtőtestre szerelhető cserépből, műanyagból vagy fémből készült hagyományos párásítók legnagyobb hátránya a kis teljesítmény, vagyis az, hogy csak olyan kevés vízgőzt juttatnak a levegőbe, ami a nedvességtartalmat csupán 2-3 százalékkal emeli. Sokkal korszerűbbek és lényegesen jobb hatásfokúak a nálunk is kapható elektromos párásítók. Előnyük az is, hogy az elektromotorjaik hangtalanul működnek és karbantartás nélkül is hosszú élettartamúak. Működési elvük egyébként egyszerű. A motor tengelyére közvetlenül kapcsolódó szívó- és egyben szórótárcsa a felszívott vizet a centrifugális erő és a kemény felületen való ütköztetés segítségével finom folyadékköd formájában juttatja ki a készülékből és permetezi szét a lakásban. A vízhez — egyéni ízlés szerint — akár illatosítóanyag is keverhető. Az elektromos légnedvesítőket vízszintes felületre kell helyezni napsugaraktól, hőforrástól távol eső helyen. Mivel a készülék működése során finom folyadékpermet keletkezik, ezért a vízre érzékeny felületekről, a kényesebb elektromos készülékektől (televízió, lemezjátszó, rádió stb.) legalább 1,5-2,0 méter távolságra legyenek. Ügyelni kell arra is, hogy a készülék tartályát milyen vízzel töltjük föl. Legmegfelelőbb a felforralt ivóvíz, az esővíz vagy az olvasztott hólé. Ha a sok kalcium- és magnéziumsót tartalmazó kemény vizet használjuk, úgy időnként vízkőoldóval — ennek híján ecetes vízzel — kell a tartályt átöblíteni. Magát a légnedvesítőt vízbe meríteni, vagy oldószerrel (benzin, alkohol stb.) átöblíteni nem szabad. A készülékek folyamatos üzemideje általában 4-5 óra, és óránként 0,25 liter vizet porlasztanak szét. A levegőpárásító készülékkel a „száraz” helyiségek levegőjének relatív páratartalmát a kedvező szinten tarthatjuk. Az 50 köbméternél nem nagyobb térfogatú szobák levegőjének viszonylagos páratartalmát 20 százalékról — körülbelül 40-60 perc alatt — 40 százalékra növelhetjük. Nem árt néhány szót arról is ejteni, hogy mennyit szellőztessünk. Két-három óránként bizony télen is szükséges alaposan kiszellőztetni a lakást, esetleg rövid időre kereszthuzatot csinálni. Így egy-két perc alatt kicserélődik a szobák állott levegője. Helyes szellőztetésnél ennyi elég is, hiszen, ha tovább tartjuk nyitva az ablakot, attól sem lesz több oxigén, csak a falak hűlnek le. A nagyvárosokban persze odakint sem valami ózondús a lég, de még a szennyezett városi levegő is mindig tisztább a szobainál, ahol lélegzőnk, fűtünk, dohányzunk. Ehhez bizonyítékul annyit, hogy egy átlagos méretű szobában, ha teljesen légmentesen volna lezárva, három ember kilencven perc alatt elhasználná az egész oxigénkészletet. Az oxigénhiány pedig álmosságot, fáradtságot okoz. A dohányfüst, az ételszag, a sok fűtési melléktermék sem befolyásolja kellemesen a közérzetünket. Mindezek ellen az egyetlen orvosság a rendszeres szellőztetés, tehát hidegben se legyünk restek beengedni szobánkba a tiszta levegőt. B. I. • Így könnyebb mosogatni... Nem tudom, van-e olyan háziasszony, aki szívesen mosogat? De hát, ezt a munkát is el kell végezni, hiszen a mosogatás a háztartás elengedhetetlen mindennapi teendői közé tartozik. Érdemes róla szót ejteni, mert a legtöbb viszolygás oka a rossz hagyományok éltetése. A helytelenül végzett mosogatás valóban gusztustalan művelet. De nem kell ilyennek lennie. Lehet gyorsan, higiénikusan, sőt takarékosan is mosogatni, csak ismerni kell a fortélyait. A „modernebb” mosogatás — és a konyha folyamatos tisztán tartása érdekében először is bölcs dolog egy kéztörlőpapír-hengertartót a falra szerelni, méghozzá közel a mosogatóhelyhez. A nagyobb méretű puha papír jó szolgálatot tesz a konyhában: gyorsan felitathatunk vele főzés, mosogatás közben támadt tócsákat, kezet törölhetünk, zsírt, ételmaradékot távolíthatunk e. Ezzel máris elejét vehetjük az undorító zsíros pancsolásnak, és a mosogató időnkénti eldugulásának. A mosogatóvíz erősen kézmelegségű, de az öblítővíz forró legyen, hogy teljesen eltávolítsa még a mosogatószermaradványokat is. Ha nincs időnk azonnal mosogatni, a fentiek szerint megtisztított edényeket tegyük hideg vízbe a mosogatásig, mert ha rászárad az ételmaradék, sokkal nehezebb eltávolítani, dupla munkát kell végeznünk. Sokféle mosogatószer van forgalomban, de lehetőleg olyat válasszunk, aminek a hatásfoka is jó, de ugyanakkor a kezet is kíméli. A mosogatószert ne a rongyra, szivacsra szórjuk, hanem a vízbe, mert így takarékosabb. Egyébként rongyot ne is használjunk mosogatáshoz! Bármennyire tisztán akarjuk tartani, baktériumszennyezett, fertőzés okozója lehet, azonkívül szaga is van, gusztustalan. Sokkal higiénikusabbak a különféle dörzs-, kefe-, szivacsos végű mosogatóeszközök, kendők, amelyek nagy választékban kaphatók. A drót eszközökkel vigyázzunk, mert ha kopni kezd, csúnyán felsértheti a kezünket. Tartsuk be a mosogatnivalók helyes sorrendjét: először a vékonyfalú üvegpoharakat, üvegedényeket, a zsírtalan porcelánt, bögréket, tejesedényt, majd az étkező tányérokat, evőeszközöket, a főzőszerszámokat, végül a főzőedényeket mosogassuk el, legutoljára pedig a súrolásra váró edényeket. késeket, éles, szúrós munkaeszközöket soha ne tegyünk a vízbe, hanem egyenként vegyük kézbe és mossuk le. Ha valaki nem tudná, a teflonbevonatú edényeket sem kívül, sem belül nem szabad súrolni, fémtárggyal hozzányúlni, mert tönkremegy a bevonatuk. Inkább áztassuk jól be, akkor szivaccsal könnyen tisztíthatok. Ha a lábasfülek, fedőfülek zugában szenny rakódna le, leoldja a sütő tisztántartására használt spray. Nem higiénikus a hagyományos törölgetés sem. Hiába cserélgetjük gyakran a konyharuhákat, a felszívott nedv miatt ugyancsak baktériumtelepekké válhat. Használjunk tálcaalátétes edényszárítót, ha forró vízzel öblítettünk, gyorsan megszárad az edény, és foltos sem marad. Perforált lemezen Lyukasztott farostlemezt barkácsboltban vásárolhatunk. A szép fehér, mutatós, perforált lapra nemcsak apró, praktikus, mindig kéznél levő eszközöket, tárgyakat akaszthatunk fel különböző formájú horgok segítségével, hanem nehezebbeket is. Mint például a háznál szükséges, nélkülözhetetlen szerszámokat, amelyek mindegyikéhez — alakzatuknak, vagy nyelüknek megfelelően — más-más formájú horgot helyezünk a lyukak közé. (A ábra). A szerszámok azonban nehezebbek, éppen ezért a lemezt erősen a falhoz kell erősíteni, s hogy a horgokat nehézség nélkül a lemezlap nyílásaiba helyezhessük, a lemez és a fal között kb. 1 cm távolságnak kell maradnia. Legcélszerűbb tehát a lemezt lécekből összeállított keretre szögelni, a keret felső részéhez pedig stabilan felcsavarozni az akasztókat. A már így elkészített tablót erősen rögzített kampókra függesztjük a falra, ez különösen akkor fontos szempont, ha nehezebb eszközöket kívánunk rajta tárolni. Fürdőszobába is tehetünk — a B ábra szerint — horgokon (1) fekvő, polcos (2) táblát, amelyen ugyancsak horgokon (3) helyezhetők el a fogmosó poharak (4) és más szükséges kellékek. Ez kerülhet a mosdó fölé, mellé, esetleg kisebb tükröt is ráakaszthatunk hasonló megoldással. Mint ábránk illusztrálja előszobába, konyhába is elhelyezhető ilyen kisebb tabló, ezekre igen sok apró holmit akaszthatunk (kulcsok, ruhakefék, sörnyitó, gázgyújtó stb.). Az ábra azt mutatja be, hogyan szereljük a falécre (5) tartószög (6) segítségével a perforált lemezt (7). 1986. JANUÁR 18. VEVŐSZOLGÁLATUNK JELENTI Az importból érkező műszak trx ki cikkek alkatrészellátása, sőt néha a garanciális javítása is akadozik. Tovább növeli a gondot, hogy a vásárlók nem nézik át a garancialevelet, következésképpen nem tudják, hová kell fordulniuk, ha javítási vagy csereigényük van. Ezt tetézi még egy újabb mulasztás: a kereskedelem megfeledkezik arról, hogy a garancialevelet a készülékkel együtt kell átadni. A gyakorlatlan vásárló pedig nem gondol arra, hogy garancialevelet kellene kapnia. A karácsonyi ajándékozás már egész sor ilyen gondot zúdított az emberek nyakába. Kérdéseik: mit tegyenek, akik nem kapnak garancialevelet, hová fordulhatnak az importból származó gépek, láncfűrészek javítása ügyében? Elöljáróban azt kell hangsúlyoznunk, hogy vásárláskor ne feledkezzenek meg garancialevelet kérni, s ha azt véletlenül nem mellékelnék a boltban, akkor ott, a helyszínen tekintsék át a garancialevelet, amelyen megtalálhatók a javítási munkák elvégzésére kijelölt szervizek pontos nevei és címei. Tájékoztatásul még annyit: végső soron — bármilyen gond mutatkozna — ahhoz a kereskedelmi vállalathoz kell fordulniok, amelyik forgalomba hozta az árut. A vállalat nevét és címét abban a boltban is megtudhatják, ahol a készülékeket vásárolták. Jó hírt közölhetünk az infravörös hősugárzó (ami a baromfiórak, fóliasátrak és üvegházak fűtésére alkalmas) és a baromfiberendezések iránt érdeklődő olvasóinkkal. Kérdésünkre a Delta Ipari Szövetkezet Kereskedelmi Irodája (Tatabánya, II., Fürdő u. 55. sz. irányítószám: 2801) tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy csak átmeneti hiányról volt szó, a szövetkezet és a kooperációs partnerek leltározásai miatt. A sorok megjelenésekor már minden megrendelő igényét ki tudják elégíteni. A baromfitenyésztéshez szükséges etetők, itallók és szellőzőventillátorok is megvásárolhatók. A Robi 52-es rotációs kapu alkatrészeit a Baranya megyei Agroker hozza forgalomba, címe: Pécs, Megyeri u. 90. Feltehető, hogy a kiskereskedelem ellátása is az Agroker feladata. Ezt a címet ajánlhatjuk Schmidt Ferenc, paksi olvasónknak is. Ugyancsak több olvasónk kérdésére közöljük, hogy az elektromos háztartási és híradástechnikai cikkek tartozékait, alkatrészeit az Elektron Áruházban, Budapest, VI., Bajcsy-Zs. út 45. szám alatt lehet beszerezni. Előfordulhat, hogy a keresett cikkeket látogatásunk alkalmával nem találjuk. Ezért azt tanácsoljuk a távoli településeken lakóknak, hogy fővárosi rokonaik, ismerőseik segítségét kérjék. Megeshet ugyanis, hogy két-három alkalommal is érdeklődni kell az áruházban, sőt a vásárlást sem lehet — legalábbis nem tanácsos — elnapolni. Ezt javasolhatjuk Németh Zoltán kisbéri és Németh József marcali lakosoknak is, akik RB 3200-as rádiómagnóhoz, és a Tátrámat villanybojlerhez keresnek alkatrészeket.