Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
1986. JANUÁR 1. Téli sporteszközök kölcsönzése Szabadidő-rovatunkban már foglalkoztunk a külföldi síelési lehetőségekkel és ismertettük a hazai stterepeket is. Most arról szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni, hogy hol és milyen sporteszközöket lehet bérelni a sízéshez, a korcsolyázáshoz, a szánkózáshoz, egyszóval a téli sportoláshoz. A téli sporteszközök kölcsönzésével az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző leányvállalata foglalkozik. Országszerte többhelyütt vannak üzleteik, a téli sportoláshoz szükséges eszközöket a következő boltokban kínálják. Bp. VIII., József krt. 71— 73. (tel.: 141-651), Békéscsaba, Lenin út 16 (tel.: 66-26-709), Bükkszentkereszt, Bem u. 25. (tel.: 43-131), Győr, Kossuth L. u. 12. (tel.: 96-13-426), Kaposvár, Honvéd u. 19. (tel.: 82-12-950), Szolnok, Ságvári krt. 32/a (tel.: 56-17-548). A bánkúti kölcsönző nem üzemel. Az előzőekben felsorolt üzletek hétköznapokon 8-tól 17 óráig tartanak nyitva. Nyilván azt nem árt tudni, mit, mennyiért kínálnak a kölcsönzőboltok. Íme, a lista: fasíléc, kötéssel 1 napra 90, műanyag síléc, kötéssel 1 napra 120, sícipő 1 napra 100, hoki- és műkorcsolya 1 napra 50, szánkó 1 napra 50, síszánkó 1 napra 50 Ft. Kedvező hír: a Sporttour (szabadidő-programokat közvetítő gazdasági munkaközösség) külföldi sítúrákhoz a résztvevőknek sífelszerelést is tud kölcsönözni. Felvilágosítást munkanapokon 13 és 18 óra között, a 660-582-es telefonszámon adnak, vagy levélben lehet megkeresni őket. Addig is, míg az igazi tél beköszönt, s míg tartós, sportolásra alkalmas hó nem lesz, Budapesten a Normafánál tartja száraz síedzéseit és kondicionáló edzéseit a Natours, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Utazási Irodája, a terület gazdája. Az edzések minden szombaton és vasárnap reggel fél 9-kor kezdődnek, jelentkezni a helyszínen, a Normafa síháznál lehet. Ha a Balaton befagy, a tó mellett két helyen lehet fakutyát bérelni. Siófokon, az Aranyparton december 20-án nyitották meg a Siótour idegenforgalmi, kulturális és sportközpontját. Itt, az öbölben lehet fakutyákat bérelni, a kisebb fajta 15, a nagyobb pedig 30 Ft-ba kerül óránként. Balatonfüreden a mólónál lehet bérelni fakutyákat, amelyeknek a kölcsönzési díja az idén egységesen 15 Ft lesz. A Velencei-tó szintén igen kedvelt a téli sportok szerelmeseinek körében. Itt fakutyát az agárdi Napsugár strandon lehet bérelni, a kölcsönzési díj óránként 25 Ft. A téli sporteszközök kölcsönzésével kapcsolatos kérdéseikre készséggel adnak bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán. Ugyanitt lehet tájékozódni a hóviszonyokról is. Kutyaposta Hány évig ellhet egy kutya? — Melyik kutyafajta él legtovább? — A kutyám 11 éves, fájdalmat nem okozó daganata van: hány évig élhet még, ha megoperáltatom? — Három levélírónk ugyanazt kérdezi, de mind a három más nézőpontból és más indíttatásból. Akik az első kérdést föltették, székesfehérvári általános iskolai tanulók. Egyikük nagymamája állítja: az ő puli kutyájuk — amikor a nagymama még kislány volt —, húsz évig élt. Igaz, már vak volt és alig bírt vánszorogni, de azért, ha elment valaki az utcán és hirtelen megállt valamiért, a puli ugatni, olykor vinnyogni kezdett. Magyarán utolsó percéig gyakorolta házőrzési kötelességét... Igen, vannak egyedek, amelyek alaposan rácáfolnak az átlagos — 12 éves — kutya-életkorra. Magam is „találkoztam” húszéves pulival és 22 esztendős magyar vizslával. A nagymama tehát nagyon is igazat mondott, amikor ama bizonyos puli korát emlegette. Melyik kutyafajta él legtovább? — A hosszú életkor nem a fajtától függ, hanem az egészséges életmóditól, ezen belül a megfelelő táplálástól és végül a fogak állapotától.Tízéves korán túl a kutya fogazata erősen megkopott (lekopott) állapotban lehet. Az állat szeglátfogai általában megmaradnak, de metszőfogai sorra kihullanak. A csontot, a keményebb, rágni való ételt nem tudja fölaprítani, és ha a húst egészben nyeli le, annak emésztésével lesznek problémái. A kutya jó, megfelelő táplálkozása esetén ez a helyzet csak később következik be. Bizonyos, hogy a télen-nyáron udvarban tartott, optimálisan táplált és időnként alaposan és rendszeresen megmozgatott — futtatott — kutyák tovább élnek, mint a lakásban elkényeztetett társaik. Harmadik levélírónknak, akinek most 11 éves a kedvence és nem fájdalmas daganatot fedezett fel a kutyán, azt üzenjük: tekintsen el az operációtól. Amint írja, a kutyája egyébként fürge és vidám, az étvágya is jó, s amint észlelte, attól a bizonyos daganattól fájdalmai nincsenek az állatnak. Fölöslegesnek tartjuk tehát a műtéti beavatkozást. Ha mégis másként döntene, a kutya élete az operáció sikerétől függ. Ezt előre senki nem tudja megmondani. Mégis, meddig élhet egy kutya? A szakkönyvek — nyilván tapasztalatok alapján — ezt írják: „A kutya a 25 évet ritkán éri el.” Végezetül a lakásban tartott kutyák gazdáinak megnyugtatására: a kutya — mint a gazdájához ezernyi szállal ragaszkodó érzelmi lény — ott érzi jól magát és ott van „otthon”, ahol a gazdája. Kutyánk hosszú és egészséges élete érdekében azonban helyét ne jelöljük ki a fűtőtest vagy a kályha mellett, ne tömjük tele édességgel és ezt mástól se engedjük, ne tartsuk ,,szobafogságon” a kutyát, hanem naponta legalább ötször vigyük ki a szabad levegőre, s ebből két alkalomhosszabb ideig tartson és legalább hetenként futtassuk meg 1-2 órán át. Bíró András Fényszóró és követés A fényszóróval haladó jármű vezetőjének tompítania kell a reflektorát akkor is, ha más járművet úgy követ, hogy a fény annak vezetőjét a visszapillantó tükrön át zavarhatná. Létezik tehát ilyenfajta elvakítás is, ami legalább olyan veszélyes lehet a közlekedés biztonsága szempontjából, mint a szemből jövőké. A távolság méterekben természetesen nincs meghatározva, hiszen ez a követési helyzet számos más feltételétől is függ. Kanyargós úton például esetleg szükségtelen a tompítás, s akkor is, ha a párásság miatt a saját fényünk zónája nem ér el az előttünk haladóig. A szoros követés — mondjuk, ha felzárkózunk, mert később előzni kívánunk — azonban bizonyosan nem teszi lehetővé a fényszóró használatát. Ha tompított fénnyel követünk másokat, gondosan ügyeljünk a követési távolságra, s haladásunk során az előzetes tájékozódáshoz használjuk fel az előttünk közlekedő kocsi reflektorának fényét is. Ha előzünk, akkor az a helyes, ha tompított fénynyel felzárkózunk a másik mögé, majd amikor már kihúzódva az előzési sávba a másik mellé érünk, akkor kapcsoljuk be a fényszóróinkat, hogy az előzést biztonsággal befejezhessük. Ugyanebben a pillanatban kell a megelőzött járműnek is tompítania a fényszóróját, hiszen ezután már 5 elé kerül egy másik autós. A fényszóró tompítását hátrafelé is lehet „kérni”. A mai gyakorlat szerint, ha az elöl haladó jármű vezetője — többször egymásután felvillantja a féklámpáit, s ezt másodszor is megismétli — ez a jele annak, hogy a fényszóró tompítását kéri a követő járművezetőtől. A kétszeri fék-villogtatásra azért van szükség, mert az egyszeri esetleg valós fékezésnek, vagy más, veszélyre való figyelmeztetésnek is érthető. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A gépjárművezetők körében végzett hallásvizsgálatok nyomán kiderült, hogy sokkal több a rossz hallású vezető a forgalomban, mint ahogyan azt feltételeznénk. Kétségtelen, hogy a vezetésben elsősorban a látás dominál, ez a fő információs csatorna, ennek ellenére nem hanyagolható el a hallás közlekedésbiztonsági szerepe sem... A vezetők egy része — mint kiderült — nem hallja meg a hangjelzéseket, a menetzajokat sem. A menetzajokra érzékeny hallás pedig nemcsak azért lenne fontos, mert a saját gépkocsi esetleges műszaki hibáit fedezheti fel — időiben — a gépkocsivezető, hanem mert a közlekedési környezetben is sok olyan helyzet adódhat, amikor előbb a zajt kellene érzékelnünk, s csak aztán látjuk meg, hogy mi történik körülöttünk. Például egy bennünket előző gépkocsi motorzaja, gumiabroncs zaja igen lényeges első információ lehet ahhoz, hogy a hátunk mögül érkező és mellettünk elhaladó járműről értesülést szerezzünk. A hallásnak szerepe van abban, hogy az útfelület állapotát időben érzékeljük. A gumiabroncs profilzaja például megváltozik akkor, ha száraz útról nedves útra érünk, ha valahol jégfoltok fölé kerülünk (ilyenkor hirtelen elmarad a megszokott zaj), de olyankor is érzékelhető az útállapot változása, ha a kocsi rezgéseinek hangmagassága megváltozik. A vizsgálatok szerint sokszor nem is hiányozna ehhez a járművezető fizikai hallóképessége, csak éppen leszokott róla, hogy ezeket az információkat figyelje és tudatosítsa. TÉLI TANÁCS Télen, havas időben ne felejtsük el a motorháztetőn lévő légutakat megtisztítani a hótól, a jégtől. Ha ugyanis ezek eltömődnek, nem lesz jó a fűtésünk. A tisztítás után nyissuk meg a szellőző nyílásokat, hogy a meleg levegő a csatornában lévő havat is megolvassza. Petress István A tundra mindeneset Van a Sarkvidéken egy állatfaj, a lemming, amely nélkül minden élet megszűnne ezen a tájon, pedig piciny, jelentéktelen kis élőlény. A lemming az a tundrának, mint zsinór a gyöngyfüzérnek: ha elszakad, leperegnek a gyöngyszemek. Amikor sok lemming van, akkor sok sarki róka, hermelin járja a pusztát, s ilyenkor a farkasoknak és jegesmedvéknek is jó dolguk van. Ha kevés a lemming, nem játszhatnak a kölykök a rókaodú körül, mert az éhes rókaanya saját kölykeit is felfalja. A télen-nyáron fehér hóbagoly hangtalanul és biztosan szárnyal koromsötétben is a szél által összehordott hóbuckák között. Magasan lebegve tartja szemmel a terepet, és a legkisebb moccanásra lecsap. Hogy mire, természetesen lemmingre, hiszen ez a fő tápláléka. Amikor ezek eltűnnek, akkor a sarki ludaknak egy pillanatnyi nyugtuk sincs a baglyoktól. A lemming szerepe északon tehát nem kevesebb, mint az élet fenntartása. Ezek a piciny rágcsálók az északi sarkkörön túl, a szubarktikus övben s az amerikai kontinens északi részén egyaránt megtalálhatók. Testük, kurta farkacskájukkal együtt, nem nagyobb egy tenyérnél. Színük meglehetősen változatos, a sárgás árnyalattól a vöröses és fahéjszínű barnán keresztül a fehérig terjed. Van olyan alfajuk is, az örvös lemming, amely télen-nyáron fehér bundában jár. Ez fölöttébb előnyös számára, nagyon sokszor az élletét menti meg az álcázó szín. A tél közeledtére a lemmingek mellső lábukon éles és erős karmokat növesztenek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a fagyott, hófödte tundra talajába járatokat tudjanak vájni. Ezeket zuzmókkal, madarak tollpihéjével bélelik ki és a legzordabb időszakban itt húzódnak meg a hóviharok elől. A sarkkörön túl korán beköszönt az ősz, a még zöld ellő tájakra váratlanul csap le a tél első lehülete. Kavarogni kezd a hó és órákig, sőt néha napokig hullva, betakarja a tájat. Az állatok előre megérzik az időjárásváltozást és azok, melyeknek ösztöne azt diktálja, hogy délre húzódjanak a közelgő hideg elől, már néhány nappal a vihar kitörése előtt útra kelnek. Ha nyáron sok lemming születik, akkor ősszel az északi sarkvidék egyik legkülönösebb jelensége játszódik leg a lemmingek vándorlása. Először magányosan, majd kisebb csapatokban, végül beláthatatlan tömegben kezdenek áramlani egy titokzatos cél felé. Még közepes nagyságú vándorlásnál is szinte teljesen benépesítik a vidéket. De négyévenként előfordul olyan hatalmas vándorlás is, amikor sem település, sem folyó, sem tengeröböl nem tudja megállítani őket. Mindenen keresztültörnek, minden folyót átúsznak. Hogy mi hajtja a kis állatokat? És mi az úticéljuk? Erre mindmáig nem tudott határozott választ adni a tudomány. De nem minden lemming hagyja el a tundrát, pedig a tél nagyon kemény ezen a tájon. A hatalmas testű ragadozóktól az egészen apró termetű rágcsálókig minden állatot megvisel ilyenkor az éhség és a hideg. Ami ehető egyáltalán, az táplálékká válik. Jellemző, hogy még a hatalmas jegesmedve is ráfanyalodik a növényi táplálékra. A tundra kis mindeneset, a lemmingek a fagyott talajfelszín alatt járataikban húzódnak meg. Föld alatti labirintusukat állandóan bővítik, ami azért is hasznos, mert közben egyre-másra találják a táplálkozásukhoz szükséges sarkvidéki szeder termését, zuzmót, érdes tinóru gomba maradványait. SZABAD FÖLD 17 ! Közeledést jelző riasztó A betörők és az ellenük küzdő szakemberek évtizedek óta fej-fej mellett haladnak. Feltalálták a páncélszekrényt — a „mackósok” megfúrták. Vastagabb páncélt alkalmaztak — a betörők tökéletesített vágópisztolyokkal válaszoltak. De megfejtették a kombinációkat, sőt magát az elektromos jelzőberendezéseket is semlegesítették. A védekezőeszközök tárházát gazdagítja egy olyan új érzékelő, amely már a betörő közeledésekor riaszt, még mielőtt az hozzányúlt volna a páncélszekrényhez. A páncélszekrényt, trezort ugyanis egy rezgőkörrel kapcsolják össze. A páncél fémrészei és a talaj közötti kapacitás alkotja a rezgőkör kondenzátorát. Ha valaki közeledik a védett területhez, az ő teste is a kondenzátor egyik fegyverzeteként szerepel, ezáltal megváltozik a rezgéskeltőnek a frekvenciája, ez pedig üzembe helyezi a vészjelző berendezést. A vészjel tetszés szerint az üzemi őrökhöz vagy bárhová kapcsolható. A berendezés előnyei közé tartozik az, hogy rendkívül gyorsan deríti fel a veszélyt, azonnal jelez. Feltűnés nélkül, rejtett kábel segítségével elhelyezhető, és semlegesítésre nincs mód. Érzékenysége szabályozható. Védhet egyetlen tárgyat vagy objektumot, de egy egész körzetbe való belépést is megakadályozhat, s így nagyszámú helyiséget oltalmazhat. A rendszer gazdaságos: egyetlen érzékelőt több páncélnál lehet összekapcsolni, még ha azok több szobában állnak is. Felszerelése könnyű, mivel elegendő a páncélszekrényt néhány milliméternyire ékekkel megemelni, és így a földtől elszigetelni, majd az elektromos áramkörrel összekötni.