Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

1986. JANUÁR 1. Téli sporteszközök kölcsönzése Szabadidő-rovatunkban már foglalkoztunk a kül­földi síelési lehetőségek­kel és ismertettük a hazai stterepeket is. Most arról szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni, hogy hol és milyen sporteszközöket lehet bérelni a sízéshez, a korcsolyázáshoz, a szán­kózáshoz, egyszóval a téli sportoláshoz. A téli sporteszközök kölcsönzésével az Ezer­mester Ifjúsági Kölcsönző leányvállalata foglalko­zik. Országszerte többhe­­lyütt vannak üzleteik, a téli sportoláshoz szüksé­ges eszközöket a követke­ző boltokban kínálják. Bp. VIII., József krt. 71— 73. (tel.: 141-651), Békés­csaba, Lenin út 16 (tel.: 66-26-709), Bükkszentke­­reszt, Bem u. 25. (tel.: 43-131), Győr, Kossuth L. u. 12. (tel.: 96-13-426), Kaposvár, Honvéd u. 19. (tel.: 82-12-950), Szolnok, Ságvári krt. 32/a (tel.: 56-17-548). A bánkúti köl­­­csönző nem üzemel. Az előzőekben felsorolt üzle­tek hétköznapokon 8-tól 17 óráig tartanak nyitva. Nyilván azt nem árt tudni, mit, mennyiért kí­nálnak a kölcsönzőboltok. Íme, a lista: fasíléc, kö­téssel 1 napra 90, mű­anyag síléc, kötéssel 1 napra 120, sícipő 1 nap­ra 100, hoki- és műkor­csolya 1 napra 50, szánkó 1 napra 50, síszánkó 1 napra 50 Ft. Kedvező hír: a Sport­­tour (szabadidő-progra­mokat közvetítő gazdasá­gi munkaközösség) kül­földi sítúrákhoz a részt­vevőknek sífelszerelést is tud kölcsönözni. Felvilá­gosítást munkanapokon 13 és 18 óra között, a 660-582-es telefonszámon adnak, vagy levélben le­het megkeresni őket. Addig is, míg az igazi tél beköszönt, s míg tar­tós, sportolásra alkalmas hó nem lesz, Budapesten a Normafánál tartja szá­raz síedzéseit és kondi­cionáló edzéseit a Na­­tours, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Utazási Irodája, a terület gazdá­ja. Az edzések minden szombaton és vasárnap reggel fél 9-kor kezdőd­nek, jelentkezni a hely­színen, a Normafa síház­nál lehet. Ha a Balaton befagy, a tó mellett két helyen le­het fakutyát bérelni. Sió­fokon, az Aranyparton december 20-án nyitották meg a Siótour idegenfor­galmi, kulturális és sport­­központját. Itt, az öbölben lehet fakutyákat bérelni, a kisebb fajta 15, a na­gyobb pedig 30 Ft-ba ke­rül óránként. Balatonfü­­reden a mólónál lehet bé­relni fakutyákat, ame­lyeknek a kölcsönzési díja az idén egységesen 15 Ft lesz. A Velencei-tó szin­tén igen kedvelt a téli sportok szerelmeseinek körében. Itt fakutyát az agárdi Napsugár strandon lehet bérelni, a kölcsön­zési díj óránként 25 Ft. A téli sporteszközök kölcsönzésével kapcsola­tos kérdéseikre készséggel adnak bővebb felvilágosí­tást a Tourinform 179-800-as telefonszámán. Ugyanitt lehet tájékozód­ni a hóviszonyokról is. Kutyaposta Hány évig ellhet egy kutya? — Melyik kutya­fajta él legtovább? — A kutyám 11 éves, fájdal­mat nem okozó daganata van: hány évig élhet még, ha megoperáltatom? — Három levélírónk ugyanazt kérdezi, de mind a három más nézőpontból és más indíttatásból. Akik az első kérdést föltették, székesfehérvári általános iskolai tanulók. Egyikük nagymamája állítja: az ő puli kutyájuk — amikor a nagymama még kislány volt —, húsz évig élt. Igaz, már vak volt és alig bírt vánszorogni, de azért, ha elment valaki az utcán és hirtelen meg­állt valamiért, a puli ugatni, olykor vinnyogni kezdett. Magyarán utolsó percéig gyakorolta házőr­zési kötelességét... Igen, vannak egyedek, amelyek alaposan rácá­folnak az átlagos — 12 éves — kutya-életkorra. Magam is „találkoztam” húszéves pulival és 22 esztendős magyar vizslá­val. A nagymama tehát nagyon is igazat mon­dott, amikor ama bizo­nyos puli korát emle­gette. Melyik kutyafajta él legtovább? — A hosszú életkor nem a fajtától függ, hanem az egészsé­ges életmóditól, ezen be­lül a megfelelő táplálás­tól és végül a fogak ál­lapotától.­­Tízéves korán túl a kutya fogazata erő­sen megkopott (lekopott) állapotban lehet. Az ál­lat szeglátfogai általában megmaradnak, de met­szőfogai sorra kihulla­nak. A csontot, a kemé­nyebb, rágni való ételt nem tudja fölaprítani, és ha a húst egészben nye­li le, annak emésztésével lesznek problémái. A ku­tya jó, megfelelő táplál­kozása esetén ez a hely­zet csak később követke­zik be. Bizonyos, h­ogy a télen-nyáron udvarban tartott, optimálisan táp­lált és időnként alaposan és rendszeresen megmoz­gatott — futtatott — ku­tyák tovább élnek, mint a lakásban elkényeztetett társaik. Harmadik levélírónk­nak, akinek most 11 éves a kedvence és nem fáj­dalmas daganatot fede­zett fel a kutyán, azt üzenjük: tekintsen el az operációtól. Amint írja, a kutyája egyébként fürge és vidám, az étvágya is jó, s amint észlelte, attól a bizonyos daganattól fájdalmai nincsenek az állatnak. Fölöslegesnek tartjuk tehát a műtéti beavatkozást. Ha mégis másként döntene, a ku­tya élete az operáció si­kerétől függ. Ezt előre senki nem tudja meg­mondani. Mégis, meddig élhet egy kutya? A szak­könyvek — nyilván ta­pasztalatok alapján — ezt írják: „A kutya a 25 évet ritkán éri el.” Végezetül a lakásban tartott kutyák gazdáinak megnyugtatására: a ku­tya — mint a gazdájához ezernyi szállal ragaszko­dó érzelmi lény — ott ér­zi jól magát és ott van „otthon”, ahol a gazdá­ja. Kutyánk hosszú és egészséges élete érdeké­ben azonban helyét ne jelöljük ki a fűtőtest vagy a kályha mellett, ne töm­jük tele édességgel és ezt mástól se engedjük, ne tartsuk ,,szobafogságon” a kutyát, hanem naponta legalább ötször vigyük ki a szabad levegőre, s eb­ből két alkalom­­hosszabb ideig tartson és legalább hetenként futtassuk meg 1-2 órán át. Bíró András Fényszóró és követés A fényszóróval haladó jármű vezetőjének tom­pítania kell a reflektorát akkor is, ha más jármű­vet úgy követ, hogy a fény annak vezetőjét a visszapillantó tükrön át zavarhatná. Létezik tehát ilyenfajta elvakítás is, ami legalább olyan veszé­lyes lehet a közlekedés biztonsága szempontjá­ból, min­t a szemből jö­­vőké. A távolság méte­rekben természetesen nincs meghatározva, hi­szen ez a követési hely­zet számos más feltételé­től is függ. Kanyargós úton például­­ esetleg szükségtelen a tompítás, s akkor is, ha a párásság miatt a saját fényünk zó­nája nem ér el az előt­tünk haladóig. A szoros követés — mondjuk, ha felzárkózunk, mert ké­sőbb előzni kívánunk — azonban bizonyosan nem teszi lehetővé a fényszó­ró használatát. Ha tom­pított fénnyel követünk másokat, gondosan ügyel­jünk a követési távolság­ra, s haladásunk során az előzetes tájékozódás­hoz használjuk fel az előttünk közlekedő kocsi reflektorának fényét is. Ha előzünk, akkor az a helyes, ha tompított fény­nyel felzárkózunk a má­sik mögé, majd amikor már kihúzódva az előzési sávba a másik mellé érünk, akkor kapcsoljuk be a fényszóróinkat, hogy az előzést biztonsággal befejezhessük. Ugyaneb­ben a pillanatban kell a megelőzött járműnek is tompítania a fényszóró­ját, hiszen ezután már 5 elé kerül egy másik autós. A fényszóró tompítását hátrafelé is lehet „kér­ni”. A mai gyakorlat sze­rint, ha az elöl haladó jármű vezetője — több­ször egymásután felvil­lantja a féklámpáit, s ezt másodszor is megismétli — ez a jele annak, hogy a fényszóró tompítását kéri a követő járműveze­tőtől. A kétszeri fék-vil­­logtatásra azért van szük­ség, mert az egyszeri esetleg valós fékezésnek, vagy más, veszélyre való figyelmeztetésnek is ért­hető. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A gépjárművezetők kö­rében végzett hallásvizs­gálatok nyomán kiderült, hogy sokkal több a rossz hallású vezető a forga­lomban, mint ahogyan azt feltételeznénk. Két­ségtelen, hogy a vezetés­ben elsősorban a látás dominál, ez a fő informá­ciós csatorna, ennek el­lenére nem hanyagolható el a hallás közlekedésbiz­tonsági szerepe sem... A vezetők egy része — mint kiderült — nem hallja meg a hangjelzéseket, a menetzajokat sem. A me­netzajokra érzékeny hal­lás pedig nemcsak azért lenne fontos, mert a sa­ját gépkocsi esetleges műszaki hibáit fedezhe­ti fel — időiben — a gép­kocsivezető, hanem mert a közlekedési környezet­ben is sok olyan helyzet adódhat, amikor előbb a zajt kellene érzékelnünk, s csak aztán látjuk meg, hogy mi történik körü­löttünk. Például egy ben­nünket előző gépkocsi motorzaja, gumiabroncs zaja igen lényeges első információ lehet ahhoz, hogy a hátunk mögül ér­kező és mellettünk elha­ladó járműről értesülést szerezzünk. A hallásnak szerepe van abban, hogy az út­felület állapotát időben érzékeljük. A gumiab­roncs profilzaja például megváltozik akkor, ha száraz útról nedves útra érünk, ha valahol jégfol­tok fölé kerülünk (ilyen­kor hirtelen elmarad a megszokott zaj), de olyankor is érzékelhető az útállapot változása, ha a kocsi rezgéseinek hang­­magassága megváltozik. A vizsgálatok szerint sokszor nem is hiányozna ehhez a járművezető fi­zikai hal­lóképessége, csak éppen leszokott ró­la, hogy ezeket az infor­mációkat figyelje és tu­datosítsa. TÉLI TANÁCS Télen, havas időben ne felejtsük el a motorház­tetőn lévő légutakat meg­tisztítani a hótól, a jég­től. Ha ugyanis ezek el­­tömődnek, nem lesz jó a fűtésünk. A tisztítás után nyissuk meg a szel­lőző nyílásokat, hogy a meleg levegő a csatorná­ban lévő havat is meg­olvassza. Petress István A tundra mindeneset Van a Sarkvidéken egy állatfaj, a lemmin­g, amely nélkül minden élet megszűnne ezen a tájon, pedig pi­ciny, jelentéktelen kis élőlény. A lemming az a tund­rának, mint zsinór a gyöngy­füzérnek: ha elszakad, le­peregnek a gyöngyszemek. Amikor sok lemming van, akkor sok sarki róka, hermelin járja a pusztát, s ilyen­kor a farkasoknak és jegesmedvéknek is jó dolguk van. Ha kevés a lemming, nem játszhatnak a kölykök a rókaodú körül, mert az éhes rókaanya saját kölykeit is felfalja. A télen-nyáron fehér hóbagoly hangtalanul és biz­tosan szárnyal koromsötétben is a szél által össze­hordott hóbuckák között. Magasan lebegve tartja szem­mel a terepet, és a legkisebb moccanásra lecsap. Hogy mire, természetesen lemmingre, hiszen ez a fő táplá­léka. Amikor ezek eltűnnek, akkor a sarki ludaknak egy pillanatnyi nyugtuk sincs a baglyoktól. A lemming szerepe északon tehát nem kevesebb, mint az élet fenntartása. Ezek a piciny rágcsálók az északi sarkkörön túl, a szubarktikus övben s az ame­rikai kontinens északi részén egyaránt megtalálha­tók. Testük, kurta farkacskájukkal együtt, nem na­gyobb egy tenyérnél. Színük meglehetősen változatos, a sárgás árnyalattól a vöröses és fahéjszínű barnán ke­resztül a fehérig terjed. Van olyan alfajuk is, az ör­vös lemming, amely télen-nyáron fehér bundában jár. Ez fölöttébb előnyös számára, nagyon sokszor az élle­tét menti meg az álcázó szín. A tél közeledtére a lemmingek mellső lábukon éles és erős karmokat növesztenek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a fagyott, hófödte tundra talajába járatokat tudjanak vájni. Ezeket zuzmókkal, madarak tollpihéjével bélelik ki és a legzordabb időszakban itt húzódnak meg a hóviharok elől. A sarkkörön túl korán beköszönt az ősz, a még zöld el­lő tájakra váratlanul csap le a tél első lehülete. Kavarogni kezd a hó és órákig, sőt néha napokig hullva, betakarja a tájat. Az állatok előre megérzik az időjárásváltozást és azok, melyeknek ösztöne azt dik­tálja, hogy délre húzódjanak a közelgő hideg elől, már néhány nappal a vihar kitörése előtt útra kelnek. Ha nyáron sok lemming születik, akkor ősszel az északi sarkvidék egyik legkülönösebb jelensége játszó­dik le­g a lemmingek vándorlása. Először magányo­san, majd kisebb csapatokban, végül beláthatatlan tö­megben kezdenek áramlani egy titokzatos cél felé. Még közepes nagyságú vándorlásnál is szinte teljesen be­népesítik a vidéket. De négyévenként előfordul olyan hatalmas vándorlás is, amikor sem település, sem fo­lyó, sem tengeröböl nem tudja megállítani őket. Min­denen keresztültörnek, minden folyót átúsznak. Hogy mi hajtja a kis állatokat? És mi az úticéljuk? Erre mindmáig nem tudott határozott választ adni a tudo­mány. De nem minden lemming hagyja el a tundrát, pedig a tél nagyon kemény ezen a tájon. A hatalmas testű ragadozóktól az egészen apró termetű rágcsáló­kig minden állatot megvisel ilyenkor az éhség és a hideg. Ami ehető egyáltalán, az táplálékká válik. Jel­lemző, hogy még a hatalmas jegesmedve is ráfanya­lodik a növényi táplálékra. A tundra kis mindeneset, a lemmingek a fagyott ta­lajfelszín alatt járataikban húzódnak meg. Föld alatti labirintusukat állandóan bővítik, ami azért is hasznos, mert közben egyre-másra találják a táplálkozásukhoz szükséges sarkvidéki szeder termését, zuzmót, érdes tinóru gomba maradványait. SZABAD FÖLD 17 ! Közeledést jelző riasztó A betörők és az ellenük küzdő szakemberek év­tizedek óta fej-fej mellett haladnak. Feltalálták a pán­­célszekrényt — a „mackósok” megfúrták. Vastagabb páncélt alkalmaztak­ — a betörők tökéletesített vágó­­pisztolyokkal válaszoltak. De megfejtették a kombiná­ciókat, sőt magát az elektromos jelzőberendezéseket is semlegesítették. A védekezőeszközök tárházát gazdagítja egy olyan új érzékelő, amely már a betörő közeledésekor riaszt, még­­ mielőtt az hozzányúlt volna a páncélszekrény­hez. A páncélszekrényt, trezort ugyanis egy rezgőkör­rel kapcsolják össze. A páncél fémrészei és a talaj kö­zötti kapacitás alkotja a rezgőkör kondenzátorát. Ha valaki közeledik a védett területhez, az ő teste is a kondenzátor egyik fegyverzeteként szerepel, ezáltal megváltozik a rezgéskeltőnek a frekvenciája, ez pedig üzembe helyezi a vészjelző berendezést. A vészjel tetszés szerint az üzemi őrökhöz vagy bárhová kapcsolható. A berendezés előnyei közé tar­tozik az, hogy rendkívül gyorsan deríti fel a veszélyt, azonnal jelez. Feltűnés nélkül, rejtett kábel segítségé­vel elhelyezhető, és semlegesítésre nincs mód. Érzé­kenysége szabályozható. Védhet egyetlen tárgyat vagy objektumot, de egy egész körzetbe való belépést is megakadályozhat, s így nagyszámú helyiséget oltal­mazhat. A rendszer gazdaságos: egyetlen érzékelőt több pán­célnál lehet összekapcsolni, még ha azok több szobában állnak is. Felszerelése könnyű, mivel elegendő a pán­célszekrényt néhány milliméternyire ékekkel megemel­ni, és így a földtől elszigetelni, majd az elektromos áramkörrel összekötni.

Next