Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-22 / 8. szám

1986. FEBRUÁR 22. Föld alatti mesevilág Magyarországon ezer­nél több barlangot tar­tanak számon. Van, ame­lyikben csak kúszva, vagy kötélen ereszkedve, esetleg vízben gázolva, vagy éppen könnyűbú­vár-készülékkel felszerel­ve tud előrehaladni a kutató. De akad jóné­­hány olyan is, amely­ben kiépített utakon sé­tálhat, villanyvilágítás mellett gyönyörködhet a föld alatti világ szépsé­geiben a látogató. A legismertebb — és méltán világhírű — az Aggtelek és Jósvafő te­rülete alatt végighúzódó cseppkőbarlang, a Barad- 3a. Megtalálni itt a bronzkor végi, vaskor eleji, úgynevezett kiétei kultúrájú ember cserép­edény-töredékeit és a tör­ténelmi korok emberé­nek nyomait is. A bar­lang aggteleki bejáratá­tól elindulva jut el a lá­togató az Oszlopok csar­nokába, a Hangverseny­­terembe, a föld alatti pa­tak, a Styx partjára, va­lamint a mozdulatlan tükrű Csónakázó-tóhoz.­­Megtekinthető: naponta 8-tól 16 óráig, április 1- től október 31-ig, 8-tól 18 óráig. Májustól szep­temberig a barlang ma­gyar látogatói, zárt cso­portokban, útlevél nélkül átléphetik a csehszlovák határt, és­ megtekinthetik a barlangrendszer ide­genforgalmi célra kiépí­tett, határon túli szaka­szát, a Domicát is.) A lillafüredi Anna-bar­­lang — más néven Pe­tőfi- vagy Forrás-barlang — mésztufába zárt üreg­­sorát bővizű karsztforrá­­sok alakították ki a Pa­lota Szálló függőkertjei alatt. Az Anna-barlang­ban csipkefinomságú mésztufa képződmények­ben gyönyörködhetünk, sok helyen pedig kristá­lyokkal bevont fűszálak, valaha­ volt vízi növé­nyek, mohafürtök eleve­nítik meg régmúlt évez­redek növényvilágát. Az erdei kisvasút lillafüredi állomásától néhány száz lépésnyire, a műút mel­lett található az István­­barlang mesterséges be­járata. A 340 méter hosz­­szú, dúsan cseppköves barlang folyosóin át a Meseországba, majd a hatalmas Kupola-csar­nokba jutunk, és megcso­dálhatjuk az Óriás-víz­­esés csillogó cseppkőzu­­hatagát, a Kínai pagodát, és a Havas fenyőt is. (A lillafüredi barlangok hét­fő kivételével naponta 9- től 17 óráig vannak nyit­va.) A Mecsek gyöngysze­mét, az Abaligeti-barlan­got valaha egy vízi mol­nár fedezte fel. A vízi­malom haszna régen az egyházat illette, ezért a forrás üregét Paplikának nevezte a nép. A barlang levegője értékes kincs, magas páratartalmának, tökéletes tisztaságának és más gyógy tényezőinek tu­lajdonítható, hogy az itt folytatott gyógykúrák nyomán, számos légző­szervi betegnél figye­lemre méltó javulást ész­leltek. A cseppkőképződ­mények és a föld alatti patak csobogása különös mesevilág hangulatát va­rázsolja a látogatók kö­ré. (Nyitva: naponta jó­tól 16.30-ig, április 15-től október 15-ig, 10-tól 18 óráig.) Az itt említett és a többi látogatható hazai barlangról bővebb felvi­lágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Mindig több e korlátozás ' * A horgászat költségei —­­nyíltan és rejtetten — egyre emelkednek. Ez per­sze nem általános, de már eskad olyan, jó vizet ke­zelő horgászegyesület, ahol a jegykiváltáskor összesen 3000 Ft-ot kel­lett befizetni. Azonban az átlag sincs messze az 1000 Ft-tól. Egyre több az olyan egyesület, ahol a tagok társadalmi mun­kát ajánlanak fel, több napot is, rendszerint sza­badságuk terhére. Ha ar­ra gondolunk, hogy alkal­mi munkával egy nap alatt ezer forintot is meg lehet keresni, ez koránt­sem jelképes áldozat. Vé­gül megemlítem, hogy t nemcsak a horgászok, ha­nem az egyesületek és ha­tóságok igényei is növe­kednek. Hajdanán kedves vizünkön összetákoltunk egy stéget, talán építet­tünk valami bódét is. Napjainkban mindez en­gedélyhez és minőséghez kötött. Környezetvédelem, esztétikai szempontok, esetleg kötelező típusterv, a végén már százezer fo­rintnál tartunk.­­ Nem panaszkodni aka­rok, hiszen a társadalmi munkát én is önként ajánlom fel, a mutatós tanya nekem is tetszik, a környezetért én is aggó­dom. Az én bajom az, hogy egyre növekvő anya­gi áldozat ellenében egy­re kevesebb lehetőséghez jutunk. Mert persze, a borsos tagdíjból sok halat telepítünk, de ezzel pár­huzamosa­n vagy ezt megelőzve növekszik a horgászok száma, romlik a víz minősége is. Tehát egy főre sokfelé jó, ha ugyanannyi hal jut. Azután jönnek a korlá­tozások, amelyek egyre szaporodnak, egyre bosz­­szantóbbak, magyarázatuk gyakran alig érthető. Hal­lottam például olyan egyesületről, ahol az idei horgászjegyet csak a köz­gyűlés után, tehát már­ciusban adják ki. Ezzel önhatalmúan lehetetlenné teszik, hog tagjuk féken horgásszon vagy üldözze azokat a kedves, apró, ko­ra tavaszi keszegeket. A döntés magyarázata nem lehet más, mint a kénye­lem. Bilincset rak készsé­geinkre az ún. telepítési tilalom, ami egyre na­gyobb divat. Hoznak egy teherautónyi pontyot, no­sza tiltsuk meg három hétre a horgászatot, mert azok a halak még buták, könnyen meg lehet fogni őket. Azután, ha megint hoznak, megint tilalom van. Ugyancsak nem ál­talános, de létezik már olyan víz, ha az összes ti­lalmakat összeadjuk hat hónap jön ki. Pedig a te­rületi engedélyt tizenkét hónapra fizetjük! A fris­sen telepített halakat ál­talában valóban könnyen ki lehet fogni, de ha a tisztességes horgászokat kitiltják a vízről, ak­kor csak az orvhalászok dol­gát könnyítik meg, mert üres lesz az egész terület. Sajnos általánosítható, hogy a saját vizet kezelő egyesületek vezetői, ha valami gondjuk van, ak­kor csak egy apai­b tila­lom jut eszükbe. Például, ha egyszer rajtafogtak va­lakit, hogy gereblyézett, akkor egyszerűen megtilt­ják a blinkerezést is. Ha úgy érzik, sokat fognak a tagok, akkor ott leszállít­ják a kifogható mennyisé­get. Ha valahol bandáz­­nak a halatt, akkor ott megtiltják a fenekezést. Így nemcsak a kol­­­­ok szaporodnak, de az elő­írások is dzsungelként burjánzanak, ember le­gyen, aki eligazodik. Jó az óvatosság, kell a fegyelem, de azt azért a vezetők se felejtsék el, hogy azért horgászunk, mert halat akarunk fogni, és azért telepítjük a halat, hogy azt kifogj­ák­. A hor­gászat nem valamiféle jo­gi procedúra, hanem ki­­kapcsolódás. Öröm, szóra­­kozás. Amit feleslegesnek tűnő, vagy valóban fe­lesleges előírásokkal csak rontani lehet. Nem ártana, ha most, a tisztújítások idején, a tagok olyan vezetőket igyekeznének választani, akik ezeket a látszólag egymással szembeszegülő szempontokat bölcsen, a tagok érdekeit szem előtt tartva képesek mérlegel­ni. F. B. Műszaki hiba és továbbhaladás Menet közben igen sok­szor előfordul, hogy a gépkocsi vagy a motor­­kerékpár műszakilag meghibásodik, de a hiba nem olyan mértékű, hogy a továbbmozgás veszé­lyeztetné­­ a közlekedés biztonságát. Ilyenkor az előírások nem tiltják meg a továbbhaladást. A köz­lekedés megengedett azzal a megszorítással, hogy csak a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható ... Ez az engedmény azt szol­gálja, hogy az autós, mo­toros eljuthasson a köze­li javítóműhelyig, vagy olyan lakott helyre, ahol várhatóan segítséget kap­hat a műszaki hiba elhá­rításához. A járművezető­nek azonban ebben az esetben is felelősséggel kell döntenie arról, hogy milyen irányba, milyen sebességgel indul el. Már a legkisebb műsza­ki hiba esetén is kötelezik őt a szabályok arra, hogy fokozott óvatossággal köz­lekedjék, sőt érthető kí­vánalom, hogy lehetőleg kis forgalmú úton és gyér forgalmú időszakban mo­zogjon tovább. Minél sű­rűbb ugyanis egy adott útvonalon a járművek mozgása, annál több gon­dot okozhatnak a kisebb hibák is. Gondoljuk meg: ha a kocsi csak a rugal­mas gyorsulását veszti el, már az is mennyit számít­hat az elsőbbségadásnál, akár járműoszlopban va­ló haladáskor. Gondolni kell arra is, hogy a vezető, aki alatt nem tökéletes az autó, figyelmének egy töredékét mindig magára a hibára fordítja, ideges, hogy eljut-e a javítóig, zavarja, hogy az autó nem a megszokott módon en­gedelmeskedik neki stb. Erre is vonatkozik tehát a fokozott óvatosság igényei Ha az ilyen műszaki hi­ba autópályán vagy autó­úton történik, akkor a legközelebbi ponton le kell róla térni. TÉLI VEZETÉSTECHNIKA A téli autózás egyik legnehezebb vezetési mű­velete a fékezés. A síkos, jeges utakon elég, ha csak egyetlen egységnyivel na­gyobb fékerőt alkalma­zunk, mint amennyit az útfelület és a gumiab­roncs tapadása megenged é­s máris megcsúszik, irányíthatatlanná válik az autónk. Éppen ezért a gondos vezető, aki mindig, folyamatosan figyeli az út állapotát, és megfelelő módon, csökkentett se­bességgel halad. A las­súbb sebességgel meg le­het előzni a fékezési kényszereket, emiatt már eleve kevesebb a kocká­zat, a kisebb sebességek mellett egyébként a kor­mánymanőverek is hatá­sosabbak lesznek, tehát még egy lehetőséget kap kezébe a vezető a ve­szélyhelyzetek elkerülésé­hez. A jeges útszakaszon a lehetőség szerint el kell kerülni a fékezést. Ha azonban mégis fékeznünk kell, akkor vannak olyan alapszabályok, amelyek­hez feltétlenül érdemes ragaszkodni. Ha jeges úton fékezünk és a kocsi irányíthatatlanná válik, akkor azonnal fel kell en­gedni a fékpedált, s hagy­­ni kell ismét gurulni a kocsit. Közben meg lehet próbálkozni az óvatos kormánymozdulatokkal is. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a beféke­zett kerekekkel a kor­mányt bármerre forgat­hatjuk, az autó tovább csúszik, még szerencse, ha egyenes irányba. A fék felengedésével tudjuk csak elérni, hogy ismét irányíthassuk az autót. Az újbóli, apró ráfékezések­­kel aztán már meg tudunk állni. Hangsúlyozni kell azon­ban azt, hogy mindennek előfeltétele a kis sebes­ség. Ezért, ha jeges útsza­kaszhoz érünk, előzőleg akár lépés-sebességre is lassítsunk le. Petross István a­f­i »T»7 . Biztonsági pénzkazetta A bankok alkalmazottainak gyakran kell különböző helyekre nagy pénzösszeget eljuttatniuk. Ilyenkor fennáll az a veszély, hogy a küldeményt elrabolják tőlük. Egy ausztráliai cég érdekes ötlettel nehezíti meg az útonál­lók dolgát: olyan pénzszállító biztonsági kézi szekrényt gyárt, amelynek számítógéppel be­programozott zárja van, és ha avatatlan személy próbálja felnyitni, a szekrényben lévő bankjegyek fel­tűnő színű, eltávolíthatatlan kék festékkel italod­nak át. Bár a kazetta műanyaggal bevont, kemény köny­­nyűfémlemez, a rabló rosszul jár, ha azt erőszakkal felnyitja, keze és ruhája is festékes lesz, s elárulja önmagát. A festékmintát ismerik a bankok, a nagy­­vállalatok, így a befestett pénzt illetéktelen személy sehol sem tudja beváltani. A kazettán kettős zár van, az egyiket olyan kulcs nyitja, amelyet számítógéppel elektronikusan ellen­őriznek, hogy a nyitást végző kombináció nem for­dult-e még elő. A másik zár három tárcsa, ezek mu­tatóit nyitáskor a programozott számjegyekre kell ál­lítani. A tárcsák csak akkor nyitnak, ha a kazettá­ban levő telepből táplált elektronikus rész be van kapcsolva, amit a kapcsoló tárcsa alatti lámpa ki­gyulladása jellez. A helyes kombináció beállítására az elektronikus rész kikapcsolódik, amit a másik lámpa kigyulladása, illetve a kapcsoló alatti lámpa kialvá­sa jelez. Helytelen kombináció beállítása (próbálga­tás) esetén az elektronikus rész működésbe hozza a kék festéket porlasztó szerkezetet. A kazetták súlya üresen 7 kilogramm. A következő szöveg olvasható rajta: „Figyelmeztetés. Ezzel a biz­tonsági szekrénnyel minden illetéktelen próbálkozás a szekrény tartalmát teljesen használhatatlaná teszi. A szekrény megtalálója azonnal értesítse a rendőrséget”. Betontisztítás A helyszínen öntött vagy üzemben előre gyártott beton- és vasbeton szerkezetek az idők folyamán óha­tatlanul bepiszkolódnak, a levegőben levő anyagoktól elszíneződnek. Tisztításukat megszokott módon ho­mokfúvással végzik, de legtöbbször egyszerű megol­dásként az elszennyeződött betonfelületeket lefestik. A homokfúvás igen költséges, sőt a környezetet is szennyezi, a mázolás pedig eltünteti a nyers beton­felületet, és rövid időn belül felújítást igényel. Egy nyugatnémet kőtisztító szakember a betonfelü­let szennyeződéseinek eltávolítására új eljárást szaba­dalmaztatott, amelynél két speciális vegyi anyagot használnak fel. Az egyik a tapadópaszta, amit a fe­lületre kennek. Néhány óra elteltével ez a paszta ösz­­szeolvad a szennyeződéssel és a másik vegyi anyag­gal (a semlegesítő oldattal), s ekkor bő vízzel lemos­ható. Semleges kémhatása következtében a tisztító­­anyag, illetve maga az eljárás a környezet szennyezé­se szempontjából ártalmatlan. Költségei azonosak a homokfúváséval, de ahhoz képest lényeges előnyei vannak. A paszta felhordásához célgépet használnak, a semlegesítő oldat E pedig bármilyen olyan berendezés­sel fecskendezhető, amely percenként 10 liter víz to­vábbítására képes. A fém- és fafelületeket az eljá­rás során meg kell védeni. Ez letakarással vagy a gyártó cég által forgalmazott védőpasztával történhet. Tisztítás után a betonfelületet célszerű légáteresztő impregnálószerrel bevonni. A kényes delfin A tengerek és óceánok legértelmesebb állatát, a del­fint természetes ellenségén, a cápán kívül az ember is veszélyezteti. Számuk erős megritkulása a tonhalá­szok bűne. A halakkal együtt hálóikba kerülő kis delfinek ugyanis megfulladnak, ha bizonyos időn be­lül nem sikerül felszínre jutniuk, hogy levegőt ve­gyenek (a delfin ugyanis tüdővel lélegzik és öt-hat percnél tovább nem képes a víz alatt maradni). Állatkertekben hiába keressük a delfineket, ott nincs számukra megfelelő élettér. A nagyközönség számára úgynevezett delfináriumokban mutatják be a többnyire már idomított állatokat. A delfineket rend­kívül óvatosan kell kifogni. E célra altató lövedéket tartalmazó szigonyt vagy igen puha, de erős halász­hálót használnak. A vízből kifogott állatot nyomban gyapjútakaróba burkolják, s gyengéd szavaikkal szin­te „vigasztalják”, nehogy elpusztuljon a rémülettől. Légi szállításhoz függőágyba helyezik a kényes del­fint, amelyen az uszonyoknak speciális nyílásokat vágnak. A tengerek e kényes állata később meghálálja a vele való törődést. Képes annak kimutatására, hogy kivel szemben érez rokonszenvet és hálát, illetve el­lenszenvet. A tudósok úgy vélik, hogy minden állat közül csupán a delfint ajándékozta meg a természet az önzetlen barátság tulajdonságával (a háziállatok barátsága ugyanis sohasem önzetlen, csak azért élnek az ember közelében, mert az eteti őket). SZABAD FÖLD 17

Next