Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-22 / 8. szám
1986. FEBRUÁR 22. Föld alatti mesevilág Magyarországon ezernél több barlangot tartanak számon. Van, amelyikben csak kúszva, vagy kötélen ereszkedve, esetleg vízben gázolva, vagy éppen könnyűbúvár-készülékkel felszerelve tud előrehaladni a kutató. De akad jónéhány olyan is, amelyben kiépített utakon sétálhat, villanyvilágítás mellett gyönyörködhet a föld alatti világ szépségeiben a látogató. A legismertebb — és méltán világhírű — az Aggtelek és Jósvafő területe alatt végighúzódó cseppkőbarlang, a Barad- 3a. Megtalálni itt a bronzkor végi, vaskor eleji, úgynevezett kiétei kultúrájú ember cserépedény-töredékeit és a történelmi korok emberének nyomait is. A barlang aggteleki bejáratától elindulva jut el a látogató az Oszlopok csarnokába, a Hangversenyterembe, a föld alatti patak, a Styx partjára, valamint a mozdulatlan tükrű Csónakázó-tóhoz.Megtekinthető: naponta 8-tól 16 óráig, április 1- től október 31-ig, 8-tól 18 óráig. Májustól szeptemberig a barlang magyar látogatói, zárt csoportokban, útlevél nélkül átléphetik a csehszlovák határt, és megtekinthetik a barlangrendszer idegenforgalmi célra kiépített, határon túli szakaszát, a Domicát is.) A lillafüredi Anna-barlang — más néven Petőfi- vagy Forrás-barlang — mésztufába zárt üregsorát bővizű karsztforrások alakították ki a Palota Szálló függőkertjei alatt. Az Anna-barlangban csipkefinomságú mésztufa képződményekben gyönyörködhetünk, sok helyen pedig kristályokkal bevont fűszálak, valaha volt vízi növények, mohafürtök elevenítik meg régmúlt évezredek növényvilágát. Az erdei kisvasút lillafüredi állomásától néhány száz lépésnyire, a műút mellett található az Istvánbarlang mesterséges bejárata. A 340 méter hoszszú, dúsan cseppköves barlang folyosóin át a Meseországba, majd a hatalmas Kupola-csarnokba jutunk, és megcsodálhatjuk az Óriás-vízesés csillogó cseppkőzuhatagát, a Kínai pagodát, és a Havas fenyőt is. (A lillafüredi barlangok hétfő kivételével naponta 9- től 17 óráig vannak nyitva.) A Mecsek gyöngyszemét, az Abaligeti-barlangot valaha egy vízi molnár fedezte fel. A vízimalom haszna régen az egyházat illette, ezért a forrás üregét Paplikának nevezte a nép. A barlang levegője értékes kincs, magas páratartalmának, tökéletes tisztaságának és más gyógy tényezőinek tulajdonítható, hogy az itt folytatott gyógykúrák nyomán, számos légzőszervi betegnél figyelemre méltó javulást észleltek. A cseppkőképződmények és a föld alatti patak csobogása különös mesevilág hangulatát varázsolja a látogatók köré. (Nyitva: naponta jótól 16.30-ig, április 15-től október 15-ig, 10-tól 18 óráig.) Az itt említett és a többi látogatható hazai barlangról bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Mindig több e korlátozás ' * A horgászat költségei —nyíltan és rejtetten — egyre emelkednek. Ez persze nem általános, de már eskad olyan, jó vizet kezelő horgászegyesület, ahol a jegykiváltáskor összesen 3000 Ft-ot kellett befizetni. Azonban az átlag sincs messze az 1000 Ft-tól. Egyre több az olyan egyesület, ahol a tagok társadalmi munkát ajánlanak fel, több napot is, rendszerint szabadságuk terhére. Ha arra gondolunk, hogy alkalmi munkával egy nap alatt ezer forintot is meg lehet keresni, ez korántsem jelképes áldozat. Végül megemlítem, hogy t nemcsak a horgászok, hanem az egyesületek és hatóságok igényei is növekednek. Hajdanán kedves vizünkön összetákoltunk egy stéget, talán építettünk valami bódét is. Napjainkban mindez engedélyhez és minőséghez kötött. Környezetvédelem, esztétikai szempontok, esetleg kötelező típusterv, a végén már százezer forintnál tartunk. Nem panaszkodni akarok, hiszen a társadalmi munkát én is önként ajánlom fel, a mutatós tanya nekem is tetszik, a környezetért én is aggódom. Az én bajom az, hogy egyre növekvő anyagi áldozat ellenében egyre kevesebb lehetőséghez jutunk. Mert persze, a borsos tagdíjból sok halat telepítünk, de ezzel párhuzamosan vagy ezt megelőzve növekszik a horgászok száma, romlik a víz minősége is. Tehát egy főre sokfelé jó, ha ugyanannyi hal jut. Azután jönnek a korlátozások, amelyek egyre szaporodnak, egyre boszszantóbbak, magyarázatuk gyakran alig érthető. Hallottam például olyan egyesületről, ahol az idei horgászjegyet csak a közgyűlés után, tehát márciusban adják ki. Ezzel önhatalmúan lehetetlenné teszik, hog tagjuk féken horgásszon vagy üldözze azokat a kedves, apró, kora tavaszi keszegeket. A döntés magyarázata nem lehet más, mint a kényelem. Bilincset rak készségeinkre az ún. telepítési tilalom, ami egyre nagyobb divat. Hoznak egy teherautónyi pontyot, nosza tiltsuk meg három hétre a horgászatot, mert azok a halak még buták, könnyen meg lehet fogni őket. Azután, ha megint hoznak, megint tilalom van. Ugyancsak nem általános, de létezik már olyan víz, ha az összes tilalmakat összeadjuk hat hónap jön ki. Pedig a területi engedélyt tizenkét hónapra fizetjük! A frissen telepített halakat általában valóban könnyen ki lehet fogni, de ha a tisztességes horgászokat kitiltják a vízről, akkor csak az orvhalászok dolgát könnyítik meg, mert üres lesz az egész terület. Sajnos általánosítható, hogy a saját vizet kezelő egyesületek vezetői, ha valami gondjuk van, akkor csak egy apaib tilalom jut eszükbe. Például, ha egyszer rajtafogtak valakit, hogy gereblyézett, akkor egyszerűen megtiltják a blinkerezést is. Ha úgy érzik, sokat fognak a tagok, akkor ott leszállítják a kifogható mennyiséget. Ha valahol bandáznak a halatt, akkor ott megtiltják a fenekezést. Így nemcsak a kolok szaporodnak, de az előírások is dzsungelként burjánzanak, ember legyen, aki eligazodik. Jó az óvatosság, kell a fegyelem, de azt azért a vezetők se felejtsék el, hogy azért horgászunk, mert halat akarunk fogni, és azért telepítjük a halat, hogy azt kifogják. A horgászat nem valamiféle jogi procedúra, hanem kikapcsolódás. Öröm, szórakozás. Amit feleslegesnek tűnő, vagy valóban felesleges előírásokkal csak rontani lehet. Nem ártana, ha most, a tisztújítások idején, a tagok olyan vezetőket igyekeznének választani, akik ezeket a látszólag egymással szembeszegülő szempontokat bölcsen, a tagok érdekeit szem előtt tartva képesek mérlegelni. F. B. Műszaki hiba és továbbhaladás Menet közben igen sokszor előfordul, hogy a gépkocsi vagy a motorkerékpár műszakilag meghibásodik, de a hiba nem olyan mértékű, hogy a továbbmozgás veszélyeztetné a közlekedés biztonságát. Ilyenkor az előírások nem tiltják meg a továbbhaladást. A közlekedés megengedett azzal a megszorítással, hogy csak a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható ... Ez az engedmény azt szolgálja, hogy az autós, motoros eljuthasson a közeli javítóműhelyig, vagy olyan lakott helyre, ahol várhatóan segítséget kaphat a műszaki hiba elhárításához. A járművezetőnek azonban ebben az esetben is felelősséggel kell döntenie arról, hogy milyen irányba, milyen sebességgel indul el. Már a legkisebb műszaki hiba esetén is kötelezik őt a szabályok arra, hogy fokozott óvatossággal közlekedjék, sőt érthető kívánalom, hogy lehetőleg kis forgalmú úton és gyér forgalmú időszakban mozogjon tovább. Minél sűrűbb ugyanis egy adott útvonalon a járművek mozgása, annál több gondot okozhatnak a kisebb hibák is. Gondoljuk meg: ha a kocsi csak a rugalmas gyorsulását veszti el, már az is mennyit számíthat az elsőbbségadásnál, akár járműoszlopban való haladáskor. Gondolni kell arra is, hogy a vezető, aki alatt nem tökéletes az autó, figyelmének egy töredékét mindig magára a hibára fordítja, ideges, hogy eljut-e a javítóig, zavarja, hogy az autó nem a megszokott módon engedelmeskedik neki stb. Erre is vonatkozik tehát a fokozott óvatosság igényei Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton történik, akkor a legközelebbi ponton le kell róla térni. TÉLI VEZETÉSTECHNIKA A téli autózás egyik legnehezebb vezetési művelete a fékezés. A síkos, jeges utakon elég, ha csak egyetlen egységnyivel nagyobb fékerőt alkalmazunk, mint amennyit az útfelület és a gumiabroncs tapadása megenged és máris megcsúszik, irányíthatatlanná válik az autónk. Éppen ezért a gondos vezető, aki mindig, folyamatosan figyeli az út állapotát, és megfelelő módon, csökkentett sebességgel halad. A lassúbb sebességgel meg lehet előzni a fékezési kényszereket, emiatt már eleve kevesebb a kockázat, a kisebb sebességek mellett egyébként a kormánymanőverek is hatásosabbak lesznek, tehát még egy lehetőséget kap kezébe a vezető a veszélyhelyzetek elkerüléséhez. A jeges útszakaszon a lehetőség szerint el kell kerülni a fékezést. Ha azonban mégis fékeznünk kell, akkor vannak olyan alapszabályok, amelyekhez feltétlenül érdemes ragaszkodni. Ha jeges úton fékezünk és a kocsi irányíthatatlanná válik, akkor azonnal fel kell engedni a fékpedált, s hagyni kell ismét gurulni a kocsit. Közben meg lehet próbálkozni az óvatos kormánymozdulatokkal is. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a befékezett kerekekkel a kormányt bármerre forgathatjuk, az autó tovább csúszik, még szerencse, ha egyenes irányba. A fék felengedésével tudjuk csak elérni, hogy ismét irányíthassuk az autót. Az újbóli, apró ráfékezésekkel aztán már meg tudunk állni. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy mindennek előfeltétele a kis sebesség. Ezért, ha jeges útszakaszhoz érünk, előzőleg akár lépés-sebességre is lassítsunk le. Petross István afi »T»7 . Biztonsági pénzkazetta A bankok alkalmazottainak gyakran kell különböző helyekre nagy pénzösszeget eljuttatniuk. Ilyenkor fennáll az a veszély, hogy a küldeményt elrabolják tőlük. Egy ausztráliai cég érdekes ötlettel nehezíti meg az útonállók dolgát: olyan pénzszállító biztonsági kézi szekrényt gyárt, amelynek számítógéppel beprogramozott zárja van, és ha avatatlan személy próbálja felnyitni, a szekrényben lévő bankjegyek feltűnő színű, eltávolíthatatlan kék festékkel italodnak át. Bár a kazetta műanyaggal bevont, kemény könynyűfémlemez, a rabló rosszul jár, ha azt erőszakkal felnyitja, keze és ruhája is festékes lesz, s elárulja önmagát. A festékmintát ismerik a bankok, a nagyvállalatok, így a befestett pénzt illetéktelen személy sehol sem tudja beváltani. A kazettán kettős zár van, az egyiket olyan kulcs nyitja, amelyet számítógéppel elektronikusan ellenőriznek, hogy a nyitást végző kombináció nem fordult-e még elő. A másik zár három tárcsa, ezek mutatóit nyitáskor a programozott számjegyekre kell állítani. A tárcsák csak akkor nyitnak, ha a kazettában levő telepből táplált elektronikus rész be van kapcsolva, amit a kapcsoló tárcsa alatti lámpa kigyulladása jellez. A helyes kombináció beállítására az elektronikus rész kikapcsolódik, amit a másik lámpa kigyulladása, illetve a kapcsoló alatti lámpa kialvása jelez. Helytelen kombináció beállítása (próbálgatás) esetén az elektronikus rész működésbe hozza a kék festéket porlasztó szerkezetet. A kazetták súlya üresen 7 kilogramm. A következő szöveg olvasható rajta: „Figyelmeztetés. Ezzel a biztonsági szekrénnyel minden illetéktelen próbálkozás a szekrény tartalmát teljesen használhatatlaná teszi. A szekrény megtalálója azonnal értesítse a rendőrséget”. Betontisztítás A helyszínen öntött vagy üzemben előre gyártott beton- és vasbeton szerkezetek az idők folyamán óhatatlanul bepiszkolódnak, a levegőben levő anyagoktól elszíneződnek. Tisztításukat megszokott módon homokfúvással végzik, de legtöbbször egyszerű megoldásként az elszennyeződött betonfelületeket lefestik. A homokfúvás igen költséges, sőt a környezetet is szennyezi, a mázolás pedig eltünteti a nyers betonfelületet, és rövid időn belül felújítást igényel. Egy nyugatnémet kőtisztító szakember a betonfelület szennyeződéseinek eltávolítására új eljárást szabadalmaztatott, amelynél két speciális vegyi anyagot használnak fel. Az egyik a tapadópaszta, amit a felületre kennek. Néhány óra elteltével ez a paszta öszszeolvad a szennyeződéssel és a másik vegyi anyaggal (a semlegesítő oldattal), s ekkor bő vízzel lemosható. Semleges kémhatása következtében a tisztítóanyag, illetve maga az eljárás a környezet szennyezése szempontjából ártalmatlan. Költségei azonosak a homokfúváséval, de ahhoz képest lényeges előnyei vannak. A paszta felhordásához célgépet használnak, a semlegesítő oldat E pedig bármilyen olyan berendezéssel fecskendezhető, amely percenként 10 liter víz továbbítására képes. A fém- és fafelületeket az eljárás során meg kell védeni. Ez letakarással vagy a gyártó cég által forgalmazott védőpasztával történhet. Tisztítás után a betonfelületet célszerű légáteresztő impregnálószerrel bevonni. A kényes delfin A tengerek és óceánok legértelmesebb állatát, a delfint természetes ellenségén, a cápán kívül az ember is veszélyezteti. Számuk erős megritkulása a tonhalászok bűne. A halakkal együtt hálóikba kerülő kis delfinek ugyanis megfulladnak, ha bizonyos időn belül nem sikerül felszínre jutniuk, hogy levegőt vegyenek (a delfin ugyanis tüdővel lélegzik és öt-hat percnél tovább nem képes a víz alatt maradni). Állatkertekben hiába keressük a delfineket, ott nincs számukra megfelelő élettér. A nagyközönség számára úgynevezett delfináriumokban mutatják be a többnyire már idomított állatokat. A delfineket rendkívül óvatosan kell kifogni. E célra altató lövedéket tartalmazó szigonyt vagy igen puha, de erős halászhálót használnak. A vízből kifogott állatot nyomban gyapjútakaróba burkolják, s gyengéd szavaikkal szinte „vigasztalják”, nehogy elpusztuljon a rémülettől. Légi szállításhoz függőágyba helyezik a kényes delfint, amelyen az uszonyoknak speciális nyílásokat vágnak. A tengerek e kényes állata később meghálálja a vele való törődést. Képes annak kimutatására, hogy kivel szemben érez rokonszenvet és hálát, illetve ellenszenvet. A tudósok úgy vélik, hogy minden állat közül csupán a delfint ajándékozta meg a természet az önzetlen barátság tulajdonságával (a háziállatok barátsága ugyanis sohasem önzetlen, csak azért élnek az ember közelében, mert az eteti őket). SZABAD FÖLD 17