Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-08 / 10. szám

1986. MÁRCIUS 8. Irodalmi múzeumok . Bár n­agy íróink, köl­tőink munkásságával el­­­­­sősorban a könyvek ré­vén ismerkedhetünk meg, kétségkívül teljesebb ké­pet alkothatunk róluk egy­­egy kiállítás segítségével. Alábbi összeállításunk­kal persze nemcsak az iroda­lomba­rá­tok tájéko­­z­­ódását szeretnénk segí­teni, hanem bízunk ben­ne, hogy mások érdeklő­dését is sikerül felkelte­ni az irodalmi múzeumok iránt A XX. század magyar­­Irodalmát reprezentálja a Petőfi Irodalmi Mú­zeum (V., Károlyi Mihály u. 16.) anyaga. A József Attila-, Móricz Zsig­­m­ond-, Radnóti Miklós- és Gábor A­ndor-em­lék­­kiállítások állandó bemu­tatóként várják az ér­deklődőket. A Déry Ti­bornak és Móricz Zsig­mondinak emléket állító dolgozószobákban az írók személyes használati tár­­gyai is megtekinthetők. Az épületben az iroda­lommal kapcsolatos kép­zőművészeti kiállításokat is rendeznek. Óbudán, a Kassák Emlékmúzeum­ban a magyar avantgarde egyik legnagyobb egyéni­ségének életútját mutat­ják be. Az író Kassák mellett megismerhetjük a festő Kassákot is, és át­fogó képet nyerhetünk a hazai avantgarde képző­­művészetről és irodalom­ról. A balatonfüredi hajda­ni Jókai-villá­ban, a Hon­véd utca 1. szám alatt rendezték be a Jókai Em­lékmúzeumot. Itt egybe­gyűjtve látható az író számos személyes emlék­tárgya, bútorai és köny­vei. Felesége, az egykori híres színésznő — Labor,­falvy Róza — képei, em­léktárgyai szintén helyet kaptak itt. Széphalmon, a magyar nyelvújítás apostolának, Kazinczy Ferencnek volt lakóháza helyén épült a klasszicis­ta stílusú emlékmúzeum, mely a reformkor egyik nagy alakjának életútját mutatja be. Közelében található az író sírja, valamint egy öreg akác­fa, amelyet még Kazin­czy ültetett. A Fonyód közelében lévő Nikla nevezetessége: itt élt és alkotott majd’ három évtizeden át Ber­zsenyi Dániel, a múlt század első felének ki­emelkedő költője. Egyko­ri lakóházában emlékmú­zeumot rendeztek be, ahol a költő használati tárgyai, munkásságának gazdag dokumentum­­anyagai tekinthetők meg. A Nógrád megyei Cseszt­­vén a hajdani Madách­­kúriát rendezték be em­lékmúzeumnak. A kiállí­tás anyagát a költő hasz­nálati tárgyaiból, kézira­taiból és egyéb doku­mentumokból állították össze. A ma Velencéhez tartozó, akkor­iban vi­szont önálló községben­ Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mihály, a magyar romantika és re­formkor egyik nagy alakja. A hajdani ispán­­lakból átalakított mú­zeumban gazdag gyűjte­mény mutatja be a költő életét, munkásságát. Kölcsey Ferenc, a Him­nusz költője Debrecen közelében, Álmosdon töl­tötte gyermekkorát. A házban, amelyben élt, emlékének adózva em­lékmúzeumot rendeztek be. Kiskőrösön, a Petőfi tér 1. sz. alatt áll az a ház, ahol Petőfi Sándor született. A földszintes, nádfedeles parasztház két szobájában ma szintén emlékmúzeum várja a lá­togatókat. Az irodalmi múzeu­mok nyitvatartásáról és más kérdésekről a Tour­­inform 179-800-as tele­­fonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Fokozott vadvédelem A vad sikeres áttelel­é­­sét k­ét dolog biztosíthat­ja : a hasznos vadállo­mány vámszedőinek mi­nél eredményesebb szám­­apasztása és a vad szük­ség szerint élelempótlása. Mindkettő jelentős mér­tékben kihat a vad átté­telesének mikéntjére. És a télnek még nincs vége! Ne tévesszenek meg az esetleges „tavaszias” órák, napok, mert lehet még cudar idő is, a vad pedig február végére, március elejére már töb­­bé-kevésbé veszített erőnlétéből és vele több­nyire ösztönös óvatossá­gaiból is. Ezért kell tehát ilyenkor fokozott mér­tékben védeni ellenségei­ről és gondoskodni meg­felelő mennyiségű és mi­nőségű — de erdőn, me­zőn már eléggé megfo­gyatkozott — élelméről is. Hogy mennyiről? Ez mindig attól függ, meny­nyi a vadunk és melyik­nek mennyi a szükség­lete. Igen fontos tudnunk azt is, hogy egy-egy ete­tőnkre milyen vádiból mennyi jár és egy-egy „porciót” hány nap, vagy hét alatt fogyasztottak el. Erre vonatkozó megfi­gyelésieink legyenek mi­nél pontosabbak, mert csak így tudunk — po­­csékolás nélkül — eleget tenni a vad igényeinek. Ki-ki tudja, hogy meny­nyi a tárolt takarmánya, és ha netán ez nem lát­szana elegendőnek a tél végéig, úgy még idejében gondoskodjunk pótlásá­ról, nehogy idő előtt el­fogyjon a készlet. Arra is figyeljünk, hogy me­lyik etetőn mennyi ideig marad romlatlanul az eleség, és ahol úgy lát­juk jónak, ott inkább többször vigyünk ki az etetőre kevesebbet, ne­hogy a vad egészségét veszélyeztető, romlott ta­karmányt fogyasszon. Számoljunk azzal is, hogy ahol naponta gyak­ran több vad is megfor­dul, ott a rá leselkedő veszély is növekszik, akár ember, akár állat a veszélyeztető. Ezeken a helyeken fokozzuk a rendszeres ellenőrzést, nehogy vadunk a kárte­vők prédája legyen. Az ellenőrzést azonban ne hagyjuk csak a hivatásos vadászokra, vegyenek benne részt a vadásztár­­­sasági tagok is. Ami pe­dig az állati kártevéseket illeti, vegyük sorba, hogy melyek is azok a kárte­vők, melyek leginkább veszélyeztetik vadunkat, mit tettünk és mit kell tennünk ellenük. A szőrmés kártevők közül a róka, a kóbor kutyák , macskák, a szárnyasak közül a szür­ke varjú, szarka, vetési varjú és a szajkó a leg­gyakoribbak. 1984-­ben 425 346 kártevőt ejtettek el hivatásos és sportva­dászaink. Előző évben 456 197-et, tehát 30851- gyel többet, mint 1984- ben. Az 1985. évi adatok még nincsenek összesítve, de az eddigi számok sze­rint ez sem haladja meg a tavalyit. Erre vonatko­zóan annyit, hogy kívá­natos volna, ha ebben az évben legalább a félmil­liót meghaladná az elej­tett dúvadok száma. Ez mindenesetre elősegítené vadgazdaságunk hozamá­nak növelését és egyúttal a vadásztársaságok költ­ségvetés­ének a kedvező kialakulását is. Dr. Bertóti István Az ekkvéssishő háromszög Lakott területen kívül az úttesten vagy a leál­lósávon lévő elromlott gépjárművet, valamint a mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és a fel nem kapcsolt , pótkocsit elakadást jelző három­szöggel meg kell jelölni. Ezt írja elő a Kresz. A kétkerekű motorkerékpár kivétel. Mivel a széles­sége elhanyagolható, s nem foglal el nagyobb területet, ezért a motor­kerékpárost nem terheli ilyen kötelezettség. Az elakadásjelző há­romszöget azonban meg­felelő módon kell elhe­lyezni, hogy a célt szol­gálja, másoknak figyel­meztetés legyen. A gya­korlatban sajnos erre nem ügyel az elakadt jármű vezetője. Úgy vé­li, hogy ha egyszer ki­rakja, akkor az elég is! Ennek azonban súlyos veszélyei lehetnek ... Alapvető feltétel, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelt­hesse. Hogyan kell ezt értelmezni? Nyilvánvalóan az a cél, hogy bármilyen más jár­mű, ha közeledik, még kellő távolságból lefé­kezhető legyen. Vagyis a kihelyezés, távolságá­nak meghatározásánál mindenképpen figyelem­be kell venni azoknak a féktávolságát, akik fe­lénk közelíthetnek. A féktávolság függ a sebes­ségtől, ezért mindig meg kell gondolni, hogy azon az úton, ahol elakad­tunk, mekkora sebesség­gel közlekednek a jár­művek?! Van észnek légy törvényes határa: az a legmagasabb sebesség, amely azon az úton meg­engedett. Nyilvánvalóan autópályán, ahol 100 km,óra a megengedett legnagyobb sebesség, messzebbre kell tenni a háromszöget, országúton viszont a 80-as tampó­hoz kell ezt a távolságot igazítani. TÉLI VEZETÉSTECHNIKA Az elindulás síkos vagy havas úton koránt­sem mindig egyszerű művelet. A kerekek ugyanis hamar kipörög­­nek, s ha csak egy ke­véssel is több gázt adtunk, az autó ahelyett, hogy elindulna, megpör­­gő kerekekkel egyhely­ben marad, aminek még az is a következménye, hogy a jeget még csúsz­ó­­sabbá, a havat még je­gesebbé teszik a dör­­zsölődő gumiabroncsok. Az elindulás azon mú­lik, hogy mennyire tud­juk összehangolni a gáz­pedál és a csúsztatott kuplung együttes műkö­dését. Ha e kettővel jó ütemben és igen érzéke­nyen „dolgozunk”, ak­kor az elindulás sike­rülni fog. A lényeg az, úgy kell megmozdítani a kocsit, hogy közben a kerekek ne pörögjenek meg. A durva gázadás, a hirtelen kuplung-felen­gedés erre alkalmatlan. Mivel a kerekek kipör­gésének lehetősége min­dig fennáll, az elindulás pillanatát igyekezzünk úgy időzíteni, hogy körü­löttünk a folyamatos forgalomban legyen egy­­egy rés, egy-egy hézag, ahová biztonsággal beil­leszkedhetünk. Ennek a kivárására azért van szükség, mert előfordul­hat ugyan, hogy a kocsi kikapaszkodi­k az úttest forgalmi sávjába, de a megcsúszás veszélye miatt ott nem tudunk intenzíven gyorsítani, s emiatt a közelünkben lé­vőiket veszélyes fékezésre kényszerítené isik. Nagy hóban először meg kell hintáztatnunk a kocsit, előre-hátra kis helyet csinálva a kere­keknek. Az előre-hátra mozgatást egyetlen — megszakítás nélküli — ütemben érdemes csak végrehajtani, mivel, ha közben­ leállunk, újból kell kezdeni az egész műveletet. Igen fontos, hogy a himbálás alatt az első kerekek egyenesen álljanak, az elfordított kerekek ún. ekehatása csak fölösleges ellenál­lást okoz. Petress István Szagelnyelő szövet Egy angol gyár ún. aktív szénből álló szagelnyelő szövet gyártására rendezkedett be, amely sokféle al­kalmazásra számíthat. Az ötlet abból a régebbi fel­ismerésből fakadt, hogy a szagokat legjobban az ak­tív szén nyeli el: milliónyi pórusában az „illatmo­­lekulák” megkötődnek (abszorbeálódnak). Sokszor azonban a szemcsés aktív szén épp ott nem helyez­hető el megfelelő módon, ahol szükség volna rá. Ezen segít most az új ipari termék. A szagelnyelő kelme hajlékony és rugalmas. Nyers­anyaga faszén, illetőleg közönséges cellulózszál. Ezt először különféle vegyszerekkel — főként fémek klo­­ridjaival — itatják át, majd hengerekre feszítve át­vezetik egy szén-dioxid gázzal „elárasztott” kemen­cén. A 600-800 Celsius-fok hőmérsékletű térben a cellulóz elszenesedik, majd „aktiválódik”, vagyis any­­nyira kinyílnak az anyagban levő pórusok, hogy be tudják fogadni —, s így „felszívni” — az 1-3 nano­méter átmérőjű molekulákat. Az így készült szövet ötször-hússzorta gyorsabban nyeli el a szagérzetet ki­váltó molekulákat, mint a szokásos szemcsés aktív szén (persze, amannál sokkal drágább is). Az új terméknek a gyógyászat az egyik fő felhasz­nálója. A szövetet ugyanis — például — bűzös, üsz­­kösödő sebek fölé lehet kötni, bűzös hulladékokat tároló zsákok, a kórházi személyzet számára szag­elnyelő ruházat és védőálarcok készíthetők belőle. A hadiipar vegyi fegyverek, gázok elleni védőmaszkok készítésére szándékozik felhasználni. Az ipar számára rugalmas szűröket készítenek a szagelnyelő szövetből. Az olajmezőkön a veszélyes gázokat „felderítő” készülékekben nyer alkalmazást. Vannak olyan elképzelések is, hogy függönyöket ké­szítenek belőle, amely felszívja a dohányfüstöt vagy az erős konyhaszagot. SZABAD FÖLD 17 irt A Hold kialakulásának története A Hold-kőzetek vizsgálata alapján a geológusok megpróbálták fölvázolni a Hold fejlődésének folya­matát. A kőzetmintáknak a kőzetek korára, kémiai összetételére, mágneses tulajdonságaira stb. kiterjedő elemzése alapján a Hold 4,6 milliárd éves történetét hét geológiai korszakra osztották. 1. Az égitest kialakulása 4,6 milliárd évvel ezelőtt. 2. A külső, folyékony kéreg kialakulása (4,6-4,4 milliárd éve). A gravitációs folyamatok és a meteo­ri­tbecsapódások során keletkezett hőenergia hatására a Hold külső rétege megolvadt, és a csekély gravi­tációs erő miatt elsősorban a nátriumnál nehezebb atomsúlyú elemek kiváltak és lerakódtak. A mélyebb völgyek hőmérséklete valószínűleg jóval alacsonyabb volt. A Hold külső felszínén felhalmozódtak az alu­mínium- és a kalcium-, majd az erre rakódó réteg­ben főleg a vas- és a magnéziumásványok. 3. A Holdat borító kráterek kialakulása (4,4-4,1 milliárd éve). A meteorok sorozatos becsapódásai miatt lassanként a Hold egész felszínét beborították a kráterek. A meteorok széttöredezett, porladó tör­melékei pedig több száz méter vastag, laza takaró­val vonták be az égitestet. A meteorokkal való ütkö­zések során repedések is keletkeztek, amelyeknek a hossza a 25 kilométert is elérheti. 4. A Hold-tengerek kialakulása (4,1-3,9 milliárd év). A meteoroknál jóval nagyobb égitesttöredékek becsa­pódásai nyomán jöttek létre a több száz vagy több ezer kilométer kiterjedésű medencék, több ezer méter magas hegyekkel körülvéve. Vannak közöttük ősieb­­bek, ezek sekélyebbek, mint a Világosság-tengere, és vannak később kialakult mély medencék, mint a Nyugalom-tengeré. Mintegy négymilliárd évvel ezelőtt fejeződött be a kőzetrétegek kialakulása, és megje­lentek az alkáli fémek, a foszfor, a radioaktív ele­mek és a ritka földfémek ásványai is a lerakódott rétegekben. Valószínűleg ebben az időszakban jött létre a Hold főleg vas-szulfidból álló magja is, amelynek hőmér­séklete magasabb volt, mint a kéregé, és energiája elég volt ahhoz, hogy nagy energiájú mágneses teret alakítson ki. 5. A Hold világos kőalapzatú síkságainak kialaku­lása (3,8-3,8 milliárd éve). E síkságok a Hold nem látható felén helyezkednek el. A Hold képlékeny burkának átrendeződése folyamán keletkeztek abban az időszakban, amikor nagy mennyiségben szabadul­tak fel gázok is. 6. A bazalttengerek kialakulása (3,8-3,7 milliárd éve). Ezek a Hold látható oldalán helyezkednek el, alapjuk sötét színű bazalt. A bazalt vulkáni tevé­kenység során került a Hold felszínére. 7. A nyugvó kéreg kialakulása, egészen napjainkig, megszűnt a bazaltkőzetek mozgása, a vulkáni tevé­kenység és a holdrengések. A Hold felszínén lénye­ges változások nem történnek.

Next