Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-08 / 10. szám
1986. MÁRCIUS 8. Irodalmi múzeumok . Bár nagy íróink, költőink munkásságával elsősorban a könyvek révén ismerkedhetünk meg, kétségkívül teljesebb képet alkothatunk róluk egyegy kiállítás segítségével. Alábbi összeállításunkkal persze nemcsak az irodalombarátok tájékozódását szeretnénk segíteni, hanem bízunk benne, hogy mások érdeklődését is sikerül felkelteni az irodalmi múzeumok iránt A XX. század magyarIrodalmát reprezentálja a Petőfi Irodalmi Múzeum (V., Károlyi Mihály u. 16.) anyaga. A József Attila-, Móricz Zsigmond-, Radnóti Miklós- és Gábor Andor-emlékkiállítások állandó bemutatóként várják az érdeklődőket. A Déry Tibornak és Móricz Zsigmondinak emléket állító dolgozószobákban az írók személyes használati tárgyai is megtekinthetők. Az épületben az irodalommal kapcsolatos képzőművészeti kiállításokat is rendeznek. Óbudán, a Kassák Emlékmúzeumban a magyar avantgarde egyik legnagyobb egyéniségének életútját mutatják be. Az író Kassák mellett megismerhetjük a festő Kassákot is, és átfogó képet nyerhetünk a hazai avantgarde képzőművészetről és irodalomról. A balatonfüredi hajdani Jókai-villában, a Honvéd utca 1. szám alatt rendezték be a Jókai Emlékmúzeumot. Itt egybegyűjtve látható az író számos személyes emléktárgya, bútorai és könyvei. Felesége, az egykori híres színésznő — Labor,falvy Róza — képei, emléktárgyai szintén helyet kaptak itt. Széphalmon, a magyar nyelvújítás apostolának, Kazinczy Ferencnek volt lakóháza helyén épült a klasszicista stílusú emlékmúzeum, mely a reformkor egyik nagy alakjának életútját mutatja be. Közelében található az író sírja, valamint egy öreg akácfa, amelyet még Kazinczy ültetett. A Fonyód közelében lévő Nikla nevezetessége: itt élt és alkotott majd’ három évtizeden át Berzsenyi Dániel, a múlt század első felének kiemelkedő költője. Egykori lakóházában emlékmúzeumot rendeztek be, ahol a költő használati tárgyai, munkásságának gazdag dokumentumanyagai tekinthetők meg. A Nógrád megyei Csesztvén a hajdani Madáchkúriát rendezték be emlékmúzeumnak. A kiállítás anyagát a költő használati tárgyaiból, kézirataiból és egyéb dokumentumokból állították össze. A ma Velencéhez tartozó, akkoriban viszont önálló községben Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mihály, a magyar romantika és reformkor egyik nagy alakja. A hajdani ispánlakból átalakított múzeumban gazdag gyűjtemény mutatja be a költő életét, munkásságát. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője Debrecen közelében, Álmosdon töltötte gyermekkorát. A házban, amelyben élt, emlékének adózva emlékmúzeumot rendeztek be. Kiskőrösön, a Petőfi tér 1. sz. alatt áll az a ház, ahol Petőfi Sándor született. A földszintes, nádfedeles parasztház két szobájában ma szintén emlékmúzeum várja a látogatókat. Az irodalmi múzeumok nyitvatartásáról és más kérdésekről a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Fokozott vadvédelem A vad sikeres áttelelését két dolog biztosíthatja : a hasznos vadállomány vámszedőinek minél eredményesebb számapasztása és a vad szükség szerint élelempótlása. Mindkettő jelentős mértékben kihat a vad áttételesének mikéntjére. És a télnek még nincs vége! Ne tévesszenek meg az esetleges „tavaszias” órák, napok, mert lehet még cudar idő is, a vad pedig február végére, március elejére már többé-kevésbé veszített erőnlétéből és vele többnyire ösztönös óvatosságaiból is. Ezért kell tehát ilyenkor fokozott mértékben védeni ellenségeiről és gondoskodni megfelelő mennyiségű és minőségű — de erdőn, mezőn már eléggé megfogyatkozott — élelméről is. Hogy mennyiről? Ez mindig attól függ, menynyi a vadunk és melyiknek mennyi a szükséglete. Igen fontos tudnunk azt is, hogy egy-egy etetőnkre milyen vádiból mennyi jár és egy-egy „porciót” hány nap, vagy hét alatt fogyasztottak el. Erre vonatkozó megfigyelésieink legyenek minél pontosabbak, mert csak így tudunk — pocsékolás nélkül — eleget tenni a vad igényeinek. Ki-ki tudja, hogy menynyi a tárolt takarmánya, és ha netán ez nem látszana elegendőnek a tél végéig, úgy még idejében gondoskodjunk pótlásáról, nehogy idő előtt elfogyjon a készlet. Arra is figyeljünk, hogy melyik etetőn mennyi ideig marad romlatlanul az eleség, és ahol úgy látjuk jónak, ott inkább többször vigyünk ki az etetőre kevesebbet, nehogy a vad egészségét veszélyeztető, romlott takarmányt fogyasszon. Számoljunk azzal is, hogy ahol naponta gyakran több vad is megfordul, ott a rá leselkedő veszély is növekszik, akár ember, akár állat a veszélyeztető. Ezeken a helyeken fokozzuk a rendszeres ellenőrzést, nehogy vadunk a kártevők prédája legyen. Az ellenőrzést azonban ne hagyjuk csak a hivatásos vadászokra, vegyenek benne részt a vadásztársasági tagok is. Ami pedig az állati kártevéseket illeti, vegyük sorba, hogy melyek is azok a kártevők, melyek leginkább veszélyeztetik vadunkat, mit tettünk és mit kell tennünk ellenük. A szőrmés kártevők közül a róka, a kóbor kutyák , macskák, a szárnyasak közül a szürke varjú, szarka, vetési varjú és a szajkó a leggyakoribbak. 1984-ben 425 346 kártevőt ejtettek el hivatásos és sportvadászaink. Előző évben 456 197-et, tehát 30851- gyel többet, mint 1984- ben. Az 1985. évi adatok még nincsenek összesítve, de az eddigi számok szerint ez sem haladja meg a tavalyit. Erre vonatkozóan annyit, hogy kívánatos volna, ha ebben az évben legalább a félmilliót meghaladná az elejtett dúvadok száma. Ez mindenesetre elősegítené vadgazdaságunk hozamának növelését és egyúttal a vadásztársaságok költségvetésének a kedvező kialakulását is. Dr. Bertóti István Az ekkvéssishő háromszög Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon lévő elromlott gépjárművet, valamint a mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és a fel nem kapcsolt , pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Ezt írja elő a Kresz. A kétkerekű motorkerékpár kivétel. Mivel a szélessége elhanyagolható, s nem foglal el nagyobb területet, ezért a motorkerékpárost nem terheli ilyen kötelezettség. Az elakadásjelző háromszöget azonban megfelelő módon kell elhelyezni, hogy a célt szolgálja, másoknak figyelmeztetés legyen. A gyakorlatban sajnos erre nem ügyel az elakadt jármű vezetője. Úgy véli, hogy ha egyszer kirakja, akkor az elég is! Ennek azonban súlyos veszélyei lehetnek ... Alapvető feltétel, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelthesse. Hogyan kell ezt értelmezni? Nyilvánvalóan az a cél, hogy bármilyen más jármű, ha közeledik, még kellő távolságból lefékezhető legyen. Vagyis a kihelyezés, távolságának meghatározásánál mindenképpen figyelembe kell venni azoknak a féktávolságát, akik felénk közelíthetnek. A féktávolság függ a sebességtől, ezért mindig meg kell gondolni, hogy azon az úton, ahol elakadtunk, mekkora sebességgel közlekednek a járművek?! Van észnek légy törvényes határa: az a legmagasabb sebesség, amely azon az úton megengedett. Nyilvánvalóan autópályán, ahol 100 km,óra a megengedett legnagyobb sebesség, messzebbre kell tenni a háromszöget, országúton viszont a 80-as tampóhoz kell ezt a távolságot igazítani. TÉLI VEZETÉSTECHNIKA Az elindulás síkos vagy havas úton korántsem mindig egyszerű művelet. A kerekek ugyanis hamar kipörögnek, s ha csak egy kevéssel is több gázt adtunk, az autó ahelyett, hogy elindulna, megpörgő kerekekkel egyhelyben marad, aminek még az is a következménye, hogy a jeget még csúszósabbá, a havat még jegesebbé teszik a dörzsölődő gumiabroncsok. Az elindulás azon múlik, hogy mennyire tudjuk összehangolni a gázpedál és a csúsztatott kuplung együttes működését. Ha e kettővel jó ütemben és igen érzékenyen „dolgozunk”, akkor az elindulás sikerülni fog. A lényeg az, úgy kell megmozdítani a kocsit, hogy közben a kerekek ne pörögjenek meg. A durva gázadás, a hirtelen kuplung-felengedés erre alkalmatlan. Mivel a kerekek kipörgésének lehetősége mindig fennáll, az elindulás pillanatát igyekezzünk úgy időzíteni, hogy körülöttünk a folyamatos forgalomban legyen egyegy rés, egy-egy hézag, ahová biztonsággal beilleszkedhetünk. Ennek a kivárására azért van szükség, mert előfordulhat ugyan, hogy a kocsi kikapaszkodik az úttest forgalmi sávjába, de a megcsúszás veszélye miatt ott nem tudunk intenzíven gyorsítani, s emiatt a közelünkben lévőiket veszélyes fékezésre kényszerítené isik. Nagy hóban először meg kell hintáztatnunk a kocsit, előre-hátra kis helyet csinálva a kerekeknek. Az előre-hátra mozgatást egyetlen — megszakítás nélküli — ütemben érdemes csak végrehajtani, mivel, ha közben leállunk, újból kell kezdeni az egész műveletet. Igen fontos, hogy a himbálás alatt az első kerekek egyenesen álljanak, az elfordított kerekek ún. ekehatása csak fölösleges ellenállást okoz. Petress István Szagelnyelő szövet Egy angol gyár ún. aktív szénből álló szagelnyelő szövet gyártására rendezkedett be, amely sokféle alkalmazásra számíthat. Az ötlet abból a régebbi felismerésből fakadt, hogy a szagokat legjobban az aktív szén nyeli el: milliónyi pórusában az „illatmolekulák” megkötődnek (abszorbeálódnak). Sokszor azonban a szemcsés aktív szén épp ott nem helyezhető el megfelelő módon, ahol szükség volna rá. Ezen segít most az új ipari termék. A szagelnyelő kelme hajlékony és rugalmas. Nyersanyaga faszén, illetőleg közönséges cellulózszál. Ezt először különféle vegyszerekkel — főként fémek kloridjaival — itatják át, majd hengerekre feszítve átvezetik egy szén-dioxid gázzal „elárasztott” kemencén. A 600-800 Celsius-fok hőmérsékletű térben a cellulóz elszenesedik, majd „aktiválódik”, vagyis anynyira kinyílnak az anyagban levő pórusok, hogy be tudják fogadni —, s így „felszívni” — az 1-3 nanométer átmérőjű molekulákat. Az így készült szövet ötször-hússzorta gyorsabban nyeli el a szagérzetet kiváltó molekulákat, mint a szokásos szemcsés aktív szén (persze, amannál sokkal drágább is). Az új terméknek a gyógyászat az egyik fő felhasználója. A szövetet ugyanis — például — bűzös, üszkösödő sebek fölé lehet kötni, bűzös hulladékokat tároló zsákok, a kórházi személyzet számára szagelnyelő ruházat és védőálarcok készíthetők belőle. A hadiipar vegyi fegyverek, gázok elleni védőmaszkok készítésére szándékozik felhasználni. Az ipar számára rugalmas szűröket készítenek a szagelnyelő szövetből. Az olajmezőkön a veszélyes gázokat „felderítő” készülékekben nyer alkalmazást. Vannak olyan elképzelések is, hogy függönyöket készítenek belőle, amely felszívja a dohányfüstöt vagy az erős konyhaszagot. SZABAD FÖLD 17 irt A Hold kialakulásának története A Hold-kőzetek vizsgálata alapján a geológusok megpróbálták fölvázolni a Hold fejlődésének folyamatát. A kőzetmintáknak a kőzetek korára, kémiai összetételére, mágneses tulajdonságaira stb. kiterjedő elemzése alapján a Hold 4,6 milliárd éves történetét hét geológiai korszakra osztották. 1. Az égitest kialakulása 4,6 milliárd évvel ezelőtt. 2. A külső, folyékony kéreg kialakulása (4,6-4,4 milliárd éve). A gravitációs folyamatok és a meteoritbecsapódások során keletkezett hőenergia hatására a Hold külső rétege megolvadt, és a csekély gravitációs erő miatt elsősorban a nátriumnál nehezebb atomsúlyú elemek kiváltak és lerakódtak. A mélyebb völgyek hőmérséklete valószínűleg jóval alacsonyabb volt. A Hold külső felszínén felhalmozódtak az alumínium- és a kalcium-, majd az erre rakódó rétegben főleg a vas- és a magnéziumásványok. 3. A Holdat borító kráterek kialakulása (4,4-4,1 milliárd éve). A meteorok sorozatos becsapódásai miatt lassanként a Hold egész felszínét beborították a kráterek. A meteorok széttöredezett, porladó törmelékei pedig több száz méter vastag, laza takaróval vonták be az égitestet. A meteorokkal való ütközések során repedések is keletkeztek, amelyeknek a hossza a 25 kilométert is elérheti. 4. A Hold-tengerek kialakulása (4,1-3,9 milliárd év). A meteoroknál jóval nagyobb égitesttöredékek becsapódásai nyomán jöttek létre a több száz vagy több ezer kilométer kiterjedésű medencék, több ezer méter magas hegyekkel körülvéve. Vannak közöttük ősiebbek, ezek sekélyebbek, mint a Világosság-tengere, és vannak később kialakult mély medencék, mint a Nyugalom-tengeré. Mintegy négymilliárd évvel ezelőtt fejeződött be a kőzetrétegek kialakulása, és megjelentek az alkáli fémek, a foszfor, a radioaktív elemek és a ritka földfémek ásványai is a lerakódott rétegekben. Valószínűleg ebben az időszakban jött létre a Hold főleg vas-szulfidból álló magja is, amelynek hőmérséklete magasabb volt, mint a kéregé, és energiája elég volt ahhoz, hogy nagy energiájú mágneses teret alakítson ki. 5. A Hold világos kőalapzatú síkságainak kialakulása (3,8-3,8 milliárd éve). E síkságok a Hold nem látható felén helyezkednek el. A Hold képlékeny burkának átrendeződése folyamán keletkeztek abban az időszakban, amikor nagy mennyiségben szabadultak fel gázok is. 6. A bazalttengerek kialakulása (3,8-3,7 milliárd éve). Ezek a Hold látható oldalán helyezkednek el, alapjuk sötét színű bazalt. A bazalt vulkáni tevékenység során került a Hold felszínére. 7. A nyugvó kéreg kialakulása, egészen napjainkig, megszűnt a bazaltkőzetek mozgása, a vulkáni tevékenység és a holdrengések. A Hold felszínén lényeges változások nem történnek.