Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 11. szám
1986. MÁRCIUS 15. Tavaszi kirándulások, üdülések Mindannyian reméljük, nemsokára beköszönt a tavaszi jó idő, és ezzel elérkezik a kirándulások szezonja is. Azok számára, akik már nagyon vágyakoznak a szabadba, elsőként néhány húsvéti kirándulást ajánlunk.. Locsolódás Debrecenben a címe annak a háromnapos programnak, amely március 29-től 31-ig tart. A kirándulók az első napon megismerkedhetnek a hortobágyi pásztorélet emlékeivel, és Debrecenben városnéző sétát tehetnek. A második napon délelőtt kocsikázás lesz Pallagon, a debreceni Állami Gazdaság fogataival, a délután pedig szabad, hogy este, a díszvacsorával kezdődő locsolódásra mindenki pihenten érkezzen. A harmadik napon ismét városnézés, majd Hajdúszoboszlón fürdés szerepel a programban. A vendégeket az Aranybika Szállóban helyezik el. Három nap Sopronban a másik, szintén március 29-től 31-ig tartó kirándulás elnevezése; a résztvevőket a Sopron Szállóban helyezik el, és teljes ellátást adnak számukra. A program az első napon győri sétával kezdődik, majd a fertődi kastélyt keresik fel a kirándulók. A második napon Sopron nevezetességeivel ismerkednek: a Széchenyi teret, az Előkaput, a Kecske-templomot, a Káptalan teret és a középkori zsinagógát láthatják, természetesen idegenvezető kalauzolásával. A harmadik napon a fertőrákosi kőfejtőt, a nagycenki Széchenyi emlékmúzeumot és a malommúzeumot tekintik meg a résztvevők. Húsvét Egerben, ugyancsak március 29-től 31-ig. Az érkezés napján a város nevezetességeivel ismerkednek meg a turisták, a második napon pedig Szilvásváradra utaznak. Innen kisvasúttal a Szalajka völgybe kirándulnak, majd megnézik a szilvásváradi lovasmúzeumot, ahol a lipicai ménes történetével ismerkedhetnek meg. Utána a Hild József tervezte köralakú templom, majd Bélapátfalván a XVIII. századi cisztercita apátsági templom megtekintése szerepel a programban. A kirándulás harmadik napján Párádon a kocsimúzeumot és Asztalos Johák fafaragó népművész kiállítását láthatják, vagy — ha inkább ezt választják — Galyatetőn és Kékestetőn tölthetik el idejüket. A vendégek szállása az Eger Szállóban lesz. Azok számára, akik tavasszal üdülni készülnek, szintén néhány ajánlat. Hollóstetőn, a Bükkben április 13-tól egyhetes turnusokban pihenhetnek a hegyi kemping 2—4 ágyas, komfort nélküli faházaiban, illetve kétágyas motelszobákban — kívánság szerint teljesvagy félpanziós ellátással ■— kínálnak nyolcnapos üdülést május 4-től. A kemping közelében található a Pepi-kert, azaz az országos hírű arborétum, a körösi holtágban pedig horgászni lehet. És mód nyílik teniszezésre, különböző vízisportokra — a hozzá szükséges kellékek helyben kölcsönözhetők. Fadd-Domboriban nyolcnapos turnusokban lehet üdülni május 13-tól a Hullám Szálló kétágyas, zuhanyozós szobáiban, és a közeli Duna étteremben félpanziós ellátást is kapnak a vendégek. A tiszta sportokra, horgászásra egyaránt alkalmas, és a közelben lovagolni is lehet. A húsvéti kirándulásokról, a tavaszi üdülésekről bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Sokszínű választék A horgászmozgalom viszonylag kedvező helyzetben van, mert a szükséges kellékeket saját vállalata készíti, sőt részben importálja is. Ennek eredményeként az idén is tűrhető ellátásra lehet számítani, figyelembe véve az egymástól erősen eltérő igényeket. Lehet kapni finomabb és erősebb, olcsóbb és drágább cikkeket egyaránt. A minőségi választékkal egyébként a Horgászcikk Készítő és Ellátó Vállalat (HOKÉV) érdekes tapasztalatokat szerzett. A nyugdíjasok például követelik, hogy lehessen kapni hagyományos, olcsó bambuszbotokat. Nosza, néhány évvel ezelőtt gyártottak 4000 darab pontyozó botot bambuszból. És alig tudták eladni. Ezért ma már ilyen nem készül, ellenben nyers bambusznádszálakat árusítanak 108 Ft-ért, és aki ragaszkodik ehhez a minőséghez, saját maga felszerelheti. Ugyanakkor viszont forgalmaznak 10-12 m hoszszú, gyűrűzellen teleszkóp botokat is, az egyszerű ember számára elképesztő, 10-12 ezer forintos áron. És el tudják adni. Ez persze már a divat kóros jellegét mutatja, mert ezek a botok hétköznapi horgászatra tulajdonképpen nem is alkalmasak, kezelésükhöz inkább csak a versenyzők értenek. Kapni tehát botot olcsót és drágát is egyaránt, a szenvedélyes horgászok napjainkban leginkább az ún. Kevlarbotokat keresik, amelyek 2000 forint körüli áron mindent tudnak, ami egy bottól elvárható. Aki olcsón akar horgászni, vásárolhat 35— 100 forint közötti áron kicsi vagy nagy, ún. tároló orsókat, horgászni ezzel is lehet. A másik végletben pedig a Daiwa legújabb, három golyóscsapágyas, kettős fékrendszerű típusát 2200— 4000 Ft-ért. Kitűnő műszer ez, a fékerő például fárasztás közben, egy ujjal állítható, de úgy, hogy a szabályozás a szakítószilárdságon mindig belül marad. Ez az orsó gyakran hiánycikk. Felhívnám a figyelmet a Silstar EX 2225-ös orsóra, amelynek alkatrészeit Koreában gyártják, a HOKÉV szereli össze. Hátsófékes, lesz hozzá tartalékdob, ára 1000-1600 Ft. Kitűnően alkalmas ara, hogy pótolja a nagyon ritkán kapható Forellét. Várhatóan áprilisban jelenik meg a piacon. A zsinórválaszték kimondottan jó. Vann olcsó, de megbízható NDK és csehszlovák gyártmány, valamint a legjobb márkák a világpiacról. Érdemes nézni a szakítószilárdságot, mert egyikmásik drágább minőség lényegesen vékonyabb kivitelben bírja ugyanazt, mint az általunk megszokott vastagabb. Most már folyamatosan kapható az elemi szálakból font Dacron zsinór, amelynek szakítószilárdsága akár a 60 kg-ot is elérheti. A harcsázók, nádi pontyozók nagyon kedvelik, persze az ára sem szelíd : méterenként 4-8 forint. Kapható magyar horog is, de ezt meg nem venném. Óvatos vagyok a cseh kristályhorgokkal is. Kicsit drágábbak ugyan a Mustad és a WMC márkák, ám ezek megbízhatóbbak, választékuk kielégítő. Az apraját 3, a legnagyobb „kampókat” 9 Ft-ért adják darabonként. Az úszók választéka csak az üzlet lehetőségeitől függ, a HOKÉV ugyanis éppen ezzel a cikkel tört be a világpiacra, háromezer variációban készíti. Nem rossz persze a házilag barkácsolt úszó sem, csak nagyon nehéz nyers balsafához jutni. Akad néhány hiánycikk is. Nagyon gondban van például, aki maga akarja felszerelni botját, mert csak hosszas keresgélés után jut megfelelő gyűrűsorhoz. Nem kapni igazán alkalmas horgászlámpát sem Vigasz, hogy végre sikerült megoldani az ún. kiegészítő aprócikkek gyártását vagy importját. F. B. Az elsőbbség határai Az elsőbbség a közúti forgalomban a továbbhaladási jogot jelenti. A közlekedés szabályozásának egyik leglényegesebb előírása ez, hiszen másként nem lehetne rendet teremteni a járművek forgatagában, a gyalogosok között, s általában az utakon. A sokféle mozgás, sokféle irány óhatatlanul találkozik, érinti, metszi egymást, s ezeknek a helyzeteknek a megoldását természetesen nem lehetne az egyes közlekedők megítélésére bízni. A lámpák, a táblák és az útburkolati jelek, az elsőbbség megadására vonatkozó szabályok együtt szolgálják a forgalmi irányok alá- és fölérendelését, s szabályozzák ennek megfelelően a közlekedők magatartását. Az elsőbbség azonban nem abszolút jog. Korlátai vannak, méghozzá olyanok, amelyek a forgalom folyamatosságát biztosítják. Az elsőbbséggel rendelkezőnek is elő kell segíteni mások haladását, rugalmasan alkalmazkodva a közlekedési folyamat egészéhez. A KRESZ értelmezése szerint: „A közúti forgalom nagysága, folyamatosságának biztosítása szükségessé teszi, hogy az elsőbbséggel rendelkező járművezető segítse elő a célszerűség és az ésszerűség keretei között azok továbbhaladását, akik enélkül méltánytalanul hosszú ideig veszteglésre kényszerülnének ...”! Mi tehát az elvárás? A nem hirtelen sebességcsökkentés — így pl. a gázelvétel, a motorfék, az enyhe fékezés, stb. —, és a nem hirtelen irányváltozitatás — így pl. önkéntes sávváltás, enyhe ívű elmozdulás — elvárható az elsőbbséggel bíró vezetőktől is. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Nagyon fontos gazdaságossági kérdés, hogy a gépjárművek, szerkezetük, felépítésük, jellemzőik szerint, milyen mértékben hasznosítják az üzemanyagot. A takarékos közlekedés egyaránt célja az egyénnek és a népgazdaságnak is. Érdekes vizsgálat készült ezzel kapcsolatosan az egyik szovjet kutatóintézetben, melynek éppen az volt a feladata, hogy feltárja az üzemanyaggal való takarékoskodás további lehetőségeit. Ebben a vizsgálatban kimutatták azt is, hogy mibe megy el voltaképpen az üzemanyag. Egy dízelüzemű gépjárműszerelvényt vizsgáltak meg igen alaposan. Kiderült, hogy az energia 68 százaléka a motorban fellépő veszteségekre fordítódik; ezek elsősorban hő- és mechanikus veszteségek. A gördülési ellenállás leküzdésére 18 százalék megy el, a légellenállás 6 százalékot „fogyaszt”, de a tehetetlenségi erő legyőzésére, az erőátviteli egységek veszteségeire is 3-5 százaléknyi üzemanyag szükséges . Ezek az értékek azért mondanak sokat a konstruktőröknek, mert az egyes részterületekre külön-külön tudnak koncentrálni ; a jobb gumiabroncsok pl. csökkenthetik a gördülési ellenállásra fordított üzemanyag mennyiségét, az erőátvitel átalakításával ismét csak takarékosabban lehetne üzemeltetni a járművet, de ugyanígy a kedvezőbbségelőtenállási értékek megteremtésével is nyerhetnek az üzemeltetők. Értelemszerűen a kevésbé súrlódó motor megtervezése is csökkenti az összfogyasztást.. Petress István Búcsú a négyszögöltől Szerte a világon általános törekvés, hogy a szabványokat, mértékegységeket egységesítsék, illetve a tízes számrendszer alapjára helyezzék. Egymás után szűnnek meg a régi mértékegységek, pénznemek stb. Noha mi minden területen hamar magunkévá tettük a nemzetközileg egységesnek elfogadott mértékeket, szabványokat, a mezőgazdaságban a föld mérésére használt, a múlt század közepén meghonosított és általánosan kötelezővé tett mértékegységek, a négyszögöl és az 1600 négyszögölet kitevő kataszteri hold mégis egészen a közelmúltig fennmaradt. Annak idején persze szükséges volt a bevezetésük, mert mármár tűrhetetlen zűrzavart kellett megszüntetni. Előzőleg ugyanis a magyar hold, a lánc, a fertály, a kvadrát meg még számos mértékegység szolgált a föld nagyságának meghatározására. A tízes számrendszer alapú mértékrendszer előnyeit hazánkban már régtől fogva szerették volna gyümölcsöztetni a föld mérésében és nyilvántartásában is. A méter bevezetésének évétől, 1874-től kezdve többször is jogszabállyal rendelték el a földterületeknek négyzetméterrel, illetve a 10 000 négyzetméter nagyságú hektárral való mérését. A körülmények azonban csak mintegy másfél évtizeddel ezelőtt értek meg arra, hogy az elhatározás valóra is váljék. Az áttérés a földnyilvántartás korszerűsítésével és az elektronikus számítógépek elterjedésével esett egybe. A régi mértékegység elvetése mellett több minden szólt. Már önmagában az is elegendő lett volna, hogy hazánkon kívül a fejlett országokban a legtöbb helyen a négyzetméter meg a hektár (rövidítve ha) szerepel. Mezőgazdaságunk eredményeinek területegységre vonatkozó adatainak a külföldiekkel való öszszehasonlítása csak állandó, bonyolult átszámolgatással volt lehetséges. De zavart okozott e mértékegységrendszer számtalan más esetben is, valahányszor kapcsolatba került más mértékeinkkel, és, ez gyakran előfordult, főleg azért, mert a mezőgazdaságon kívül mindenütt a méterrendszert használják a terület mérésére. A változást az is indokolta, hogy maga a földmérés lebonyolítása már hosszú ideje nem öllel, hanem méterrel történt, és az adatokat utána számolták át négyszögölre, illetve kataszteri holdra. Végül hadd álljon itt a két terület-mértékrendszer néhány összehasonlító száma: 1 négyszögöl= 5,596 négyzetméterrel; 1 négyzetméter = 0,278 négyszögöllel; 1 katasztrális hold (40X40 öl= 1600 négyszögöl) —■ 5754,641 négyzetméter; 1 hektár (100X100 m = 10 000 négyzetméter) = 1 katasztrális hold és 1180,364 négyszögöl. SZABAD FÖLD 17 Mikor következett be a halál? A baleseteknél, bűncselekményeknél nem mindegy a halál időpontjának megállapítása, pontos meghatározása. Erre eddig több módszert alkalmaztak. Ha a halál óta még csak rövid idő — egy-két nap — telt el, akkor a test hőmérsékletét és merevségét vették figyelembe (ismeretes: a holttest huszonnégy órán át merevedik, azon túl lazul.) Az emberi test hőmérséklete a halál után a környezetétől függően változó. A halott átveszi a környező tárgyak hőmérsékletét. Amennyiben a halál beállta óta hosszabb idő telt el, akkor elsősorban a szerves anyagok felbomlásának mértéke jelzi a halál óráját. De bizonyos izomreakciókból is következtethetnek a szakemberek a halál beálltának időpontjára, ugyanis a halott izmai az elektromos áram hatására másként reagálnak, mint az élőké. Az újszülöttek szemlencséje a halált követő héten „beivódik” sárgás színt kap. Ez is következtetésre alkalmas „haláljel”, akár csak a testen félóra múltán megjelenő hullafoltok. Az elmondottakon kívül ma már egy új módszer is rendelkezésére áll a szakértőnek a halál időpontjának megállapítására. Az orvosok lézerfényképezéssel is nagy pontossággal — két óra eltéréssel — megállapíthatják a halált, a szem szaruhártyájának elhomályosodását figyelembe véve. A szaruhártya kristálytiszta, átlátszó, domború hártya, a szem ablaka. Elszürkülése a látást zavarja. Minél finomabb a homály, annál gyengébb a látás. A szaruhártyában nincsenek erek, azok ugyanis zavarnák a tiszta látást. A szaruhártya a szükséges oxigént az ínhártya ereiből kapja. A halál beálltával a vérkeringés megszűnik, a szaruhártya sem jut többé oxigénhez, tehát elszürkül, elhomályosodik. Az elhomályosodást hasonlítják az orvosok a lézersugár fényéhez. A lézerforrás nagy energiájú, egyszínű fényt bocsát ki. A természet színei azonban sokféle színből alakulnak. A szaruhártya színváltozása ezért is jól viszonyítható a lézersugár egyszínű fényeihez.