Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-22 / 12. szám
1986. MÁRCIUS 22. Ipari múzeumok Budán, a Bem u. 20. alatt található az öntödei Múzeum, ahol a Kárpátmedence 4000 éves bronzöntészetével, az öntvények formázásával, a magyarországi vasöntészet 400 éves és a hazai acélöntészet százesztendős történetével ismerkedhet meg a látogató. Itt működött 1845-től 1964-ig Ganz Ábrahám kéregöntödéje, és megtekinthetők a XIX. és XX. századból való öntöttvas kályhák, valamint a magyarországi vastáblaöntészet emlékei is. Képet ad a kiállítás 12 féle öntési és formázási eljárásról, a szabadtéri bemutatón pedig két kupola adagolótere — természetesen eredeti berendezéssel — látható, és megrendezték a Lenin Kohászati Művek jelenlegi termékeinek bemutatóját is. (Nyitva: hétfőn 10- től 16 óráig, kedden és vasárnap 10-től 17 óráig.) Az Országos Alumíniumipari Múzeumot Székesfehérvárott, a Zombori u. 12-ben találják meg az érdeklődők, és megtekinthető az alumíniumipar történetének bemutatóján kívül az alumínium- és kábelipar együttműködését, valamint a KGST-együttműködést reprezentáló kiállítás is. (Nyitva: május 1-től október 3-ig kedden, csütörtökön és szombaton 14-től 18 óráig, szerdán, pénteken és vasárnap pedig 10-től 12 óráig.) Sopronban, a Bécsi út 5. szám alatti épület ad otthont a Pékmúzeumnak. A látogató megismerkedhet az egykori iparos lakásával, a pék- és a cukrászműhellyel, s áttekintést nyerhet a sütőipar történetéről is. (Nyitva: kedden, csütörtökön és szombaton 13-tól 17 óráig, szerdán, pénteken és vasárnap 9-től 13 óráig.) A porcelánok iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Herenden (Kossuth u. 140.) lévő Porcelánmúzeumot, ahol a világhírű gyárban készített termékeket láthatják. A múzeum mellett technológiai bemutatót is megtekinthetnek az előre bejelentett csoportok, így megismerkedhetnek a gyártás legfontosabb részeivel. (Nyitva: március 1-jétől október 31-ig hétfő kivételével 9-től 16.30-ig, november 1-jétől február 29-ig vasár- és ünnepnap 8-tól 15.30-ig.) Várpalotán a Thury-vár (Hősök tere 1.) ad otthont a Magyar Vegyészeti Múzeumnak, ahol bemutatják a magyar vegyipar kialakulását a XIX. századig, a reformkor vegyészetét, a hazai vegyipar és a korrózióvédelmi eljárások fejlődését, valamint Thán Károly munkásságát és a 100 éves várpalotai szénbányászatot is. (Nyitva: hétfő kivételével — áprilistól októberig — 11 és 17 óra között.) A Magyar Olajipari Múzeum Zalaegerszegen (Batthyány u. 2) várja az érdeklődőket. Itt megtekinthetők a hazai olajipar gyűjteményeiből való válogatások, megismertetnek a hazai olajkutatás történetével, van ipari , bemutató és szabadtéri műszaki emlékkiállítás is (Nyitva: — hétfő kivételével — májustól októberig 10-től 18 óráig, szeptembertől áprilisig pedig 9-től 17 óráig.) Pakson a Vasúti Múzeum anyaga bemutatja a hazai és az európai vasutak fejlődését, kialakulását, és látható itt pályafenntartási gépek, szerszámok, vontatási berendezések bemutatója is. (Nyitva: hétfő kivételével 10-től 18 óráig.) Verpeléten (Kossuth u. 52.) kovácsműhely fogadja a látogatót; anyaga egy XVIII. századi kovácsműhelyt — eredeti berendezésekkel, szerszámokkal — mutat be. (Nyitva: 9- től 13 óráig.) Az ipari múzeumokkal kapcsolatos kérdésekre bővebb információt a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. A március eleji hasvas napok ugyan még helyenként a télre emlékeztettek, a derült órák melengető napsugara azonban már a tavasz érkezését jelzi. A vadásztársaságok ekkorra már mindenütt elvégezték a kötelező tél végi vadbecslést, melynek során a vadállomány mennyiségi helyzete mellett, annak erőnlétéről is meggyőződhettek. Utóbbinak megállapítása számos helyen még a vad további élelempótlására késztette a vadászokat mindeddig, amíg annak szükségletét látják. Ilyen esetekben az apró- és nagyvadnak egyaránt igen célszerű a szemes takarmányt adni, ami az esetleges hasmenés, illetve annak megelőzése végett igen jó hatással van rájuk. A nagyvad részére hozzuk rendbe és töltsük fel a sózókat, ami szervezete részére igen hasznos. Ugyancsak időszerű teendő a téli viszontagságok során eltömődött források kitisztítása, rendbehozatala, hogy a nagyvad vízigényét akadálytalanul kielégíthesse. A nagyvadas területeken ugyancsak igen fontos a cserkészutak és magaslesek kijavítása, valamint felrontott utak járhatóvá tétele. Folytassuk a nem védett szőrmés és szárnyas kártevők további rendszeres apasztását fegyverrel és a különböző csapdákkal egyaránt A veszettségmentes helyeken a rókák eredményes kotorékvadászatával ugyancsak elősegíthetjük apróvadunknak és tavaszi szaporulatának védelmét. A télre meghagyott vadföldekről takarítsuk le a még lábon álló növényzetet, hogy a márciusiban esedékes talajmunkákat elvégezhessük. Az újabb védősűrűk létesítése — telepítésük, ültetésük — ügyében idejében járjunk el az illetékes mező- vagy erdőgazdasági szerveknél. Vadföldjeinkre rendeljük meg időben a szükséges vetőmagot, hogy a vetés idejére a felhasználás helyére kerülhessenek. A helyi mezőgazdasági üzemeknél pedig járjunk el, hogy az erő- és munkagépek az elvégzendő munkákhoz készen álljanak, illetve — ha úgy állapodunk meg — a mezőgazdasági üzem időben elvégezze a munkákat. Ne feledjük, hogy amint a föld felengedett és elég száraz, el kell kezdeni a vadföldek talajmunkáit. Ahol elmulasztották az őszi szántást, ott — gondos trágyázás után — sürgősen végezzük, vagy végeztessük el a tavaszi szántást, mert egyes korán vethető takarmánynövényeknek minél hamarabb földben kell lenniük. A vaddisznók vadászatára továbbra is kerítsünk sort — hiszen, amint a napilapokból olvashattuk — már a lakott helyeket is csoportosan látogatják és ott érzékeny károkat okoznak. Ha a föld kellősképp felengedett és a felmelegedés is állandósult, akkor hamarosan, a költőhelyeinére igyekvő erdei szalonkák is elérhetnek erdőinkbe és ismét részünk lehet az esti és hajnali húzások évente oly nagyon várt, de soha meg nem unt vadászörvenetben. Ne felejtsük el azonban, hogy a vadász a fennálló rendelkezések szerint egy húzáson legfeljebb csak két szalonkát lőhet. Tavaly a szalonkákból mintegy 1600 került puskavégre. Dr. Bertóti István Lemondás az elsőbbségről A közúti forgalomban — éppen mert a közlekedőiknek egymás szándékait, lehetőségeit és nehézségeit is figyelembe kell venni — időszakonként adódhatnak olyan, helyzetek, amikor az elsőbbséggel rendelkező lemond továbbhaladási jogáról, lemond elsőbbségéről... Igen ■* sokszor akkor következik ez be, amikor mások nyilvánvalóan kényszerhelyzetben vannak, illetve, amikor az ő továbbhaladásuk — pl. egy forgalmas főútvonalra való becsatlakozásnál — csak akkor képzelhető el, ha a kedvezményezett irányból érkezők közül valaki beengedi őket. Részben, a megértés, részben az udvariasság indít valakit az elsőbbségről való lemondásra, nemegyszer azonban az objektív közlekedési szituáció kívánja meg ezt a gesztust, vagyis éppen az elsőbbségről lemondás gyorsítja meg mindenki számára a haladást, oldja meg a különben torlódássá alakuló helyzetet. Az elsőbbségről lemondás azonban nagy körültekintést kíván, s csak akkor célszerű, ha ezzel másoknak — pl. a bennünket követőiknek — nem okozunk se meglepetést, se bosszúságot... A jó közlekedési érzék szükséges tehát ilyenkor is. Lényeges szempont, hogy az elsőbbségről való lemondás — önkéntes cselekedet, csak az elsőbbséggel rendelkező saját szándékából következhet, kikényszeríteni szigorúan tilos. Súlyosan hibázik tehát az, aki begurul a kiemelt útvonalra és pl. keresztben megáll mások előtt, ily módon elakasztva őket kikényszeríti a maga számára a továbbhaladást. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A személyautókat gyártó nagy cégek szinte naponta kirukkolnak újabb és újabb takarékossági ötletekkel. Ezek a részújítások igen lényegesek, hiszen minden liter üzemanyag, amit az autós megtakaríthat — nyereség, s nem mellékesen a legjobb hírverés egy-egy autótípusnak, motornak ... Egy érdekes összegezés szerint az autógyárak tervezői — még ebben az évtizedben — sokféle, takarékos változtatásra törekszenek. A legtöbbet a karburátoros motorok szerkezetének javításával lehet elérni. A keverékképzés és az optimális gyújtás, a jobb motorolajok használata akár egy negyedével is takarékosabbá teheti az autót. A fokozat nélküli váltók alkalmazása, a különféle mikroprocesszorok beszerelése, a gumiabroncsok korszerűsítése ugyancsak sok üzemanyagot takaríthat meg. Általános törekvés van arra is, hogy a gépkocsi menetkész tömegének a súlyát csökkentsék — kisebb tömeget nyilván kevesebb benzinnel lehet megmozgatni. A karoszszériatzervezők pedig a légellenállási mutatók csökkentésével teszik kedvezőbbé a járművek teljesítményének a kihasználását. Szükség is van az ötletekre, mert — kevesen tudják —: a benzinmotor hasznos üzemanyagfelhasználása alig éri el a teljes üzemanyag-fogyasztás 20 százalékát. Kétségtelen tény azonban az is, hogy a jó vezetéstechnikával az üzemanyag 12—15 százalékát lehet, vagy lehetne már most is megspórolni! Fetress István Kettős csilag-e a Nap? A kettős csillagok régóta ismertek: egységes rendszert alkotnak, melyben két égitest közös középpont körül forog. Kezdetben a tudósok több olyan kettős csillagot fedeztek fel, amelyeknél az egyik csillag — természetesen kozmikus méretekben — viszonylag közel áll a másikhoz. Később észrevették, hogy számos kettős csillag igen távolra van egymástól, sőt, olyan „párokat” is felfedeztek, melyek „táncot” járnak több ezer csillagászati egységnyi távolságra egymástól (a csillagászati egység a Föld és a Nap átlagos távolsága). Egyes tudósok úgy vélik, hogy Napunknak is lehet ilyen partnere. Spekulatív jellegű, de teljesen valószínű alapra építik feltevéseiket. Elgondolásuk körülbelül a következő. Annak az elsődleges gáz- és porfelhőnek a tömege, melyből Naprendszerünk évmilliárdokkal ezelőtt lecsapódott, többé-kevésbé ismert. A felhő sugara 10 ezer csillagászati egység volt. Ezt egyébként az a tény is igazolja, hogy ekkora a leghosszabb keringési idejű üstökösök pályahossza is (a feltevések szerint az üstökösök ugyanazon gőz- és porfelhő szülöttei.) A felhő elsődleges tömege nyilván teljesen elegendő volt még egy Nap kialakítására, de a másik Nap tömegének körülbelül százszorta kisebbnek kellett lennie a mi Napunkénál. A csillagászok ismernek e szempontból számításba vehető égitesteket, úgynevezett vörös törpecsillagokat. Igaz, eddig valamennyi megfigyelt törpecsillagot a világegyetem távoli térségeiben fedezték fel. De miért ne lehetnének ilyenek közelebb is hozzánk? Távolságuknak természetesen eléggé nagynak kell lennie, fényerejüknek pedig kicsinynek, különben már rég felfedeztük volna őket. A csillagászok mindig is rejtélyesnek találták, hogy az ismert üstökösöket mintha „csoportosította” volna valaki: egyeseknek a Naptól legtávolabb eső pályapontja körülbelül egy csillagászati egység, másoké pedig több mint öt. Közbenső üstökösök alig vannak. Vajon miért? Feltételezik, hogy egy számunkra — egyelőre — nem látható infravörös törpecsillag vonzása ,kisöpörte” mindezeket az üstökösöket Naprendszerünkből. Ehhez pedig tömegének legalább a naptömeg századrészének kell lennie. Az elmélet azonban csak elmélet, amelyet megfigyeléssel kell igazolni. Hol lehet a Naptestvér, ha valóban létezik? A számítások szerint legalább 3 ezer csillagászati egységnyi távolságban, vagyis több mint 500 milliárd kilométerre tőlünk. Ha messzebb lenne, nem képződhetett volna ugyanabból a gáz- és porfelhőből, melyből a Naprendszer, ha pedig közelebb, már felfedeztük volna. A keresett törpecsillag csak kevés sugárzást bocsáthat ki a spektrum látható részében. Ugyancsak nem észlelhető az általa visszavert napsugárzás sem. Ezért a törpecsillag infravörös kisugárzását kell keresni. Már vannak műszereink, amelyek ilyen távolságból fel tudnának fedezni minden olyan infravörös testet, amely valamennyivel meghaladja a Jupiter tömegét és hőmérsékletét. Méretei sem lehetnek túl nagyok: elegendő, ha az egyenlítői sugara eléri a 100 ezer kilométert (a Jupiter sugara 72 ezer kilométer). A nehézség azonban másban rejlik: a csillagászok nem tudják, hogy milyen irányban keressék, hiszen bármely irányban rejtőzhet. Nem kell feltétlenül abban a síkban lennie, melyben a Nap útja vezet a csillagok között. De van remény: a törpecsillagot elárulhatja a parallaxisa (a tárgy látható helyzetének nézőpont szerinti változása). Nos, a földi megfigyelő számára, aki bolygójával együtt kering a Nap körül, a keresett csillag parallaxisa egy év alatt körülbelül két fokot tesz ki, s ez nem is kevés. Már el is döntötték: ha megtalálnák a Nap „ikertestvérét”, a Lucifer nevet kapná. Víz alatti dízelmotor A víz alatti munkáknál használatos motorok működtetése mindeddig csupán akkumulátorok energiájával volt elképzelhető. Úgy tűnik, hogy angol kutatóknak sikerült ennél jobb megoldást találniuk: kifejlesztették a nitrodízelnek nevezett dízelmotort. Ennek hajtóanyagát úgy egészítik ki, hogy a kipufogó gázt lehűtik, egy kálium-hidroxid szivacson préselik át — ez eltávolítja belőle a szén-dioxidot s az így megtisztított gázt oxigénnel dúsítva viszszajuttatják a motorba. A legnehezebb feladat annak megoldása volt, hogy a kipufogó gáz mindig éppen annyi oxigénnel dúsuljon, hogy a motor teljesítménye terheletlen járatból egy-két másodperc alatt a teljes terhelésig növekedjen. Ha ugyanis kevés az oxigén, a motor leáll, ha meg sok, a szelepek kiégnek. Végül egy olyan mikroprocesszoros egységet szerkesztettek, amely pontosan vezérli az oxigénnek a kipufogó gázba való adagolását. A nitrodízelmotor súlya és helyszükséglete sokkal kisebb, mint az áramellátásra használt akkumulátoroké. Ráadásul a megtisztított kipufogó gáz a motorházban külön berendezés nélkül létrehozza azt a túlnyomást, amelyre az éppen reá nehezedő víznyomás ellensúlyozása végett szükség van. SZABAD FÖLD 17