Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-29 / 13. szám

mi. MÁRCIUS 29. Művészek nyomában Az országot járva sok­helyütt találunk olyan múzeumokat, gyűjtemé­nyeket, amelyek egy-egy nagy művész, az adott vidékhez kötődő alkotó egyéniség életútjába, mű­vészetébe segítenek be­pillantani. Az ország egyik leg­népszerűbb múzeuma Kovács Margit kerami­kus gyűjteménye; az egykori „sóházban” — Szentendre egyik leg­szebb barokk házában — leltek otthonra a mű­vésznő bűbájos figurái, domborművei, faliképei. (Szülővárosa, Győr a Kreszta-házban adott te­reit Kovács Margit gyűj­teményes kiállításának.) Czóbel Béla, Barcsay Je­nő, Kmetty János és An­na Margit művészetének szintén adózik Szentend­re városa egy-egy önál­ló múzeummal. A Balaton szerelmese, Egry József Badacsony­ban, a róla elnevezett sétány 52. sz. házában kapott múzeumot. A mű­vész egykori műtermé­ben berendezett kiállítás májustól októberig ke­reshető fel. A Fejér me­gyei Cecén töltötte gyer­mekkorát, s ide tért vissza idős szüleihez Csók István, aki oly sa­játos színekkel festette meg a dunántúli mező­ket, a Sárrét tájait vagy a Balaton hullámait. Az Arany J. u. 9. sz. alatt levő emlékmúzeumban képei mellett személyes használati tárgyait, búto­rait is megtekinthetjük Zebegényben, az egyko­ri Szőnyi-házban is sze­mélyes emlékekkel talál­kozunk. A hegyre felkú­­szó, gyönyörű dunaka­nyari körpanorámát kí­náló kertben még ma is áll a kerti pad, amelyet a festő híres képén meg­örökített. Lakószobáiban, műtermében bútorait, festőeszközeit mutatják be a művész emlékét szeretettel őrző Szőrnyi István Baráti Kör veze­tői. Verőcemaroson, a Sza­mos u. 22. sz. házban élt és dolgozott világhírű ke­ramikusunk, Gorka Gé­za. A ház hat helyiségé­ben láthatjuk a művész munkáit, s a kertben megnézhetjük az égető­kemencéket és a mű­helyt is. Kevesebben is­merik — pedig mara­dandó élményt ígér — a túrkevei Finta-múzeu­­mot (Attila u. 1.). Alapi­tól, a Finta-testvérek — Sándor és Gergely — szobrait láthatjuk a szé­pen elrendezett gyűjte­ményben. Az Alföld nagy festőjéről, Koszta József­ről nevezték el a szen­tesi Széchenyi-ligetben levő múzeumot, ahol a művész hagyatékából rendeztek kiállítást. Az egyik legnagyobb magyar festőként szá­mon tartott Munkácsy Mihály emlékszobája Bé­késcsabán, a Széchenyi t­. 9. sz. alatt, a mű­vészről elnevezett mú­zeumban tekinthető meg. Kaposvárott, a Római­hegy dűlőn Rippl-Rónai József emlékmúzeumát találjuk. Itt halt meg a Somogyban született vi­lághírű festőművész, aki­re személyes tárgyai, műterme, bútorai emlé­keztetik a látogatót. Tor­nyai János műveit a hódmezővásárhelyi mú­zeum (Szántó Kovács Já­nos u. 16—18.) őrzi. Szü­lővárosában, Kapuvárott, a városi parkban áll Pátzay Pál „Kenyérszegő nő” című szobra, de ön­álló gyűjteményének is helyet adott a város: itt láthatók a művész érmei és köztéri szobrainak másolatai. A kiállítás Pátzay Pál életútját is nyomon követi. Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása Győrött, a Martinovics tér 1. sz. házban­ várja a látogatókat. A kiállítások nyitva­tartási idejéről a Tourin­­form 179-800-as telefon­­számán kaphatnak tájé­koztatást az érdeklődők. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta már­cius 20-án, a vakok irán­ti figyelem felkeltése ér­dekében — Humanitás elnevezéssel — négyfo­­rintos bélyeget bocsátott ki. A képen vakvezető kutya látható, nyakörvén V­öröskereszt-embléma. Fölötte két kéz: az egyik a nyakörvet fogja, a má­sik segítségre vár. A mexikói labdarúgó-világ­bajnokság előhírnökéül április 2-án postánk hat­címletű, összesen huszon­két forint névértékű sort és egy húszforintos blok­kot bocsát ki. Nyugat- Berlin sporttémájú bé­lyegekkel jelentkezett. Sámán­tha Sírni,t­. ame­rikai kislány három év­vel ezelőtt levélben for­dult Jurij Andropovhoz, az SZKP KB akkori fő­titkárához. Társadalmi szervek meghívására a diáklány szüleivel a Szovjetunióiba utazott, ahol Andropov is fogad­ta. A kislány a múlt év augusztusában édesapjá­val együtt repülőgép­­szerencsétlenség áldoza­ta lett. Emlékére szovjet bélyeg jelent meg. Az ENSZ fejlesztési munká­ját népszerűsíti a világ­szervezet postája által kibocsátott háromcímletű négyesblokk. Mezőgazda­ság témájú bélyeget adott ki a japán posta Tengeri madarak látha­tók a Fidzsi-szigetek bé­lyegein. Nyugat-Berlin a sport támogatására fél­áras bélyeg párt adott ki A nyugat-indiai sziget­világiban fekvő Gaipos­­szigetek bélyegeken em­lékezett meg a neves meseírókról, a Grimm fi­vérekről. A bélyegkép Walt Disney halhatatlan figuráival jelenít meg meséket. Néphadserege 30 éves fennállását a Né­met Demokratikus Köz­társaság bélyegen is kö­szöntötte. A 40 éves UNICEF tiszteletére Belgium bé­lyeget adott ki. A Halley­­üstökös a témája az an­gol sornak. Vörösbegyet és füsti fecskéket látha­tunk Lichtenstein termé­szetvédelmi bélyegein. A hazai méhészegyesület centenáriumáról Luxem­burg bélyegen is megem­lékezett. Georg Alb­­rechtsberger neves zene­szerző és orgonista em­lékének, aki néhány évig Magyarországon is mű­ködött, az osztrák posta bélyeget szentelt. Az elsőbbség megadása Az elsőbbség, mint a továbbhaladás joga ért­hetően biztonságérzetet ad a kereszteződésekben közlekedő járművezetők­nek. Tudatában vannak annak, hogy mások — az alárendelt irányból ér­kezők — nem kénysze­ríthetik az elsőbbséggel rendelkezőket hirtelen sebesség-, vagy irány­­változtatásra. Ennek megfelelően a föléren­delt útvonalon haladók viszonylag nagyobb se­bességigel közlekednek. Ezt a gyakorlatot figye­lembe kell venni min­denkinek, aki kötelezett az elsőbbség megadásá­ra. Különös tekintettel kell lenni az elsőbbség megadásánál az adott út­viszonyokra; jeges, ha­vas úton pl. veszélyessé válhat, h­a valakinek miattunk hirtelen fékez­nie kell, és az elkormány­­zás is sokkal kockázato­sabb ilyenkor. A látási kö­rülmények is erőteljesen közrejátszhatnak az el­sőbbség megadásának módjában: ott, ahol csak az utolsó pillanatban ve­hetnek észre bennünket, másként kell eljárni — jóval óvatosabban, mint egy jól átlátható útke­reszteződésben. Tekintet­tel kell lenni az elsőbbség megadásánál a forgalmi viszonyokra is: a kis for­galomban a főútvonalon közlekedők bizonyosan nagyobb sebességgel ha­ladnak, a zsúfoltságban viszont lassabban ... Más módon adjuk meg az el­sőbbséget a két esetben Arra kell nagyon ügyelni, hogy semmi­­esetre se hozzuk olyan helyzetbe az elsőbbség­gel közlekedőket, ami körültekintés nélküli manőverezésre kénysze­rítené őket. Tehát pl. hogy ha el akarják ke­rülni a balesetet, akkor gondolkodás nélkül fé­kezniük kell, vagy más sávba átsorolniuk. A me­netirány szerinti bal ol­dalra pedig semmikép­pen sem szabad átkerül­niük. KÖZLEKEDÉSI Érdekességek A gépkocsik műszaki állapota alapvetően be­folyásolja az üzemanyag­fogyasztást. Rossz, elha­nyagolt járművekkel nem lehet takarékosan autóz­ni. A műszaki gondosság mindenkinek egyéni ér­deke, s bizony sokszor csak a hanyagságon, lus­taságon múlik, hogy az autós többet fizet ki a zsebéből, mint amennyit kellene. Egyik közlekedési szak­lapunkban legutóbb ér­dekes táblázatot közöl­tek arról, hogy a látszó­lag kicsiny hibák, elál­­lítódások mekkora üzem­­anyag-fogyasz­tás növeke­déssel járnak. Érdemes az adatokat átgondolni, jól bizonyítják a rend­szeres karbantartás fon­tosságát. Ha rosszul van beállít­va a motor előgyújtása, az kint az országúton 3—4, a városban pedig 8—10 százalékos fogyasz­tásnövekedéssel jár! Ha valamelyik gyújtógyertya nem működik jól, az 15 —20 százalékos túlfo­gyasztást jelent. A rossz megszakítóhézag 10 szá­zalékkal növeli a fo­gyasztásunkat, a szívó­rendszer elszennyeződése, az égéstér szennyeződése 7—8, illetve 8—10 száza­lékkal. Ha elállítódik az üzemanyagellátó-rend­szer, a veszteség 15—20 százalékos lehet. A kar­burátor elemeinek kopá­sa 8—12 százalékot visz el — értelmetlenül. A szelephibákkal járó túl­fogyasztás 15 százalé­kos ... Két dologra külön­öa fel kell figyelni! Az egyik az, hogy ha túl magas az olajszint a mo­torban, a sebességváltó­ban és a differenciármű­­ben — 5 százalékot vesz­tünk. A másik: ha nincs meg a gumiabroncsok­ban a megfelelő légnyo­más — 10—15 százalékos a fölösleges túlfogyasz­tásunk. JÓ TANÁCS Tavaszi feladat: az ak­kumulátor kivezető pólu­sait, saruit csiszolóvá­szonnal, reszelővel tisz­títsuk meg és a fémré­szeket vékonyan zsíroz­zuk be. Petress István Földünk aranykészlete A ma ismert szárazföldi aranylelőhelyek összkész­­letét mintegy 20 ezer tonnára becsülik. Csakhogy az iparnak és a tudománynak egyre nagyobb mennyiség­re van szüksége ebből a nagyon jól alakítható, kiváló hő- és áramvezető, nem rozsdásodó fémből. Azonkívül, hogy a szárazföldeken is kutatnak új aranylelőhelyek után, a szakemberek remélik: egyszer majd az óceá­nok és a tengerek vizéből, illetőleg aljzatának a kő­zeteiből is vonhatnak ki aranyat. Szovjet kutatók megállapították, hogy a part menti vizekben tömé­nyebben található arany, mint a parttól távolabb, s ezt azzal magyarázzák, hogy elsősorban oda jut el a tengerekbe beáramló folyók és patakok vizének ara­nya. Változik a tengervízben oldott arany mennyisége a mélységtől függően is. A felszínhez közelebb több van belőle, mint mélyebben. Talán azért, mert az aranyszemcsék hozzátapadnak a planktonokhoz és a vízben lebegő ásványos elegyrészekhez. Az óceánfenéket laza üledékek borítják, alattuk ke­ményebb, sokszor sziklakeménységű kőzetek települ­nek. Ezek a képződmények mind-mind lehetnek aranyforrások is. Az oceanológusok és a geológusok megállapították, hogy a Balti- és a Földközi-tenger homokos és agyagos iszapjában az arany mennyisége tonnánként 0,1-0,9 milligramm, míg a Földközi-tenger biológiai eredetű meszes üledékeiben tonnánként 3,1 milligramm. A legtöbb aranyat — tonnánként 4,6-150,0 milligrammot — az elpusztult kagylók héjából képző­dő fekete-tengeri üledékekben találták. Ez a viszony­lagos aranygazdagság csak a Fekete-tengernek effajta üledékére jellemző, de hogy miért, arra eddig még nem találtak magyarázatot. Arany az óceánok bazalt­kőzeteiben is van. A Közép-atlanti-hátság vidékéről származó mélyfúrásokból vett, a mállasztó hatásoktól mentes bazaltminták aranytartalma 2,9 milligramm tonnánként, tehát viszonylag nagy. Erre sincsen még magyarázat. Termésaranyat a kutatók a Csendes­óceán fenekéről származó fémtartalmú üledékekben mutattak ki. Ultramikroszkópikus méretű termésara­nyat pedig vas­ mangán és foszforit társaságában ta­láltak. A kutatók szerint ez utóbbi a folyókból ered, vagyis szárazföldi eredetű. Az elmondottak szerint tehát a tengerben és az óceánokban valóban sok az arany, de annak roppant kicsi a töménysége. Ahhoz, hogy a víznek és az üledé­keknek az aranytartalmát gazdaságosan kiaknázhas­­sák, nagyon fejlett, kevéssé energiaigényes kitermelési és feldolgozási eljárásokat kellene kifejleszteni. Tűzálló biztonsági üveg Az üvegipar eddig is különböző hőálló üvegeket gyártott (pl. ponthegesztett huzalhálóbetétes, bórszi­­likát, kerámia, keretekben előfeszített üvegek stb.). Ezek 60-180 percig nem mennek tönkre a magas hő­­mérsékleti igénybevétel hatására, de nem tudják meg­akadályozni a hő hatását, ezért tűzvédelmi gátként nem alkalmazhatók. Erre a célra csak egy új nyugat­német termék, a Pyrostop-üveg felel meg. A Pyrostop tűzálló biztonsági üveget több típusban gyártják, de alapelvük azonos: az üvegrétegek tűz­­gátló ragasztással kapcsolódnak egymáshoz és tűz ese­tén a hó felőli oldalon az üveg megolvad, majd a ra­gasztóréteggel együtt habbá alakul. Így egy vastag tűzálló üveghabpanel képződik, amely a tűz terjedését meggátolja. A tűzben megrepedezett üveg szilánkjai megtapadnak a ragasztórétegben, amíg a teljes olva­dás és a habszerkezet kialakulása meg nem történik. A tűzhatással ellentétes oldalon az üvegréteg sértet­len marad és nem melegszik 140 C-foknál magasabb hőmérsékletre (a típustól függően 30, 60 vagy 90 perc alatt). A szimpla Pyrostop-üveg 30 perces tűzállóságú, 15 mm vastag, tömege 36 kg/m 2 és 110x140 cm maxi­mális méretű. A hármas felépítésű Pyrostop 2 db 17 mm vastag laminált üvegtáblából és a közöttük le­vő 15 mm-es légrétegből áll. Tűzállósági határértéke 90 perc, ami a legnagyobb igényeknek is megfelel. Maximális mérete azonos a normál típuséval. A Py­rostop olyan belső üvegezésekhez használható fel, ahol a tér hőmérséklete nem haladja meg a 40 C-fokot. Igen alkalmas tűzgátló falakba épített nyílások üve­gezésére, de lehet önálló tűzszakaszajtó vagy tűzsza­kaszt határoló üvegfal is. Helyes felhasználás esetén tökéletes védelmet nyújt tűz, hő és füst ellen. Fény­­éteresztő-képessége azonos a vele egyenlő vastagságú normál üvegével, teljesen átlátszó. A ragasztásnál képződő buborékok csak egészen közelről láthatók. A Pyrostop-üvegek jó hangszigetelők is és a lami­nált biztonsági üvegekkel azonos mechanikai tulaj­donságokkal rendelkeznek (golyóállók). A gyakorlat­ban jól beváltak, amire példa, hogy egy kísérleti mé­résnél a Pyrostop-üveg tűz felőli oldalán 800 C-fokot mértek, míg az ellentétes oldalon a teljesen ép üveg­tábla hőmérséklete 25 perc elteltével is csak 100 C- fokra emelkedett. SZABAD FÖLD 17

Next