Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
1986. ÁPRILIS 5. Kempingnyitás Tavaszodig, s ilyenkor már javában útra készülődnek azok, akik az országot sátorral, esetleg lakókocsival járják. A táborokban — összesen több mint száz helyen — ebben az évben is sok helyütt új szolgáltatások, komfortosabb, rendezettebb környezet várja a kempingezőket. S hogy mikortól ? A következőkben erről adunk tájékoztatást. A legfrissebbek, úgy látszik, az idén megnyíló, új kempingek. Első ízben fogad ugyanis vendégeket Pásztón, a Mucsina-tetőn a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat kétcsillagos, egy időben 250 személy elhelyezésére alkalmas táborhelye, amely április 10-én nyitja meg kapuit. Zalalövő falukempingje, amely magánvállalkozásként működik, szintén kétcsillagos besorolású, és április 15-től fogadja a turistákat. A naturisták április 15-től Délegyházán és Mohácson, a Cserepes-szigeti kempingben verhetnek tanyát. A Dunakanyarban több helyen lehet felütni a sátrat, leállítani a lakókocsit. Abaligeten április 15-től, Esztergomban, Szigetmonostoron, Leányfalun, Nagymaroson, Tahitótfalun, valamint Visegrádon május 1-jétől, Szentendrén, a papszigeti kempingben május 10-től, a visegrádi Mogyoróhegyen lévő Jurta kempingben pedig május 15-től fogadják a vendégeket. Az Alföldön barangolók évről évre több kemping közül választhatnak, így bizonyára sokak számára akad egy-egy, még felfedezésre váró hely a következők között is. Abádszalókon május 15- én nyit a tábor, Baján, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn, Csongrádon, Debrecenben (a Nagyerdőben és a Vekeri-tónál is), Dunapatajon, Gyulán, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Hegykőn, Jászszentandráson, Kisújszálláson, Lakitelek-Tőserdőn, Makón (a Wekerle utcában és a Maros-parton is), Mártélyon, Püspökladányban, Soltvadkerten, Szarvason és Tarnamérán május 1-jétől fogadják a turistákat. A többi alföldi helységben található kemping általában két héttel később nyitja meg kapuit. A hegyvidéket kedvelők közül a sátorozók is szívesen keresik fel az észak-magyarországi tájakat. Ezen a vidéken Aggteleken és Egerben április 15-től, Balassagyarmaton június 1-jétől, Diósjenőn, Bükkszentkereszten, Mátrafüreden, Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen és Szilvásváradon pedig május 1-jétől lehet táborozni. A Dunántúlon szintén sok közismert, kedvelt vidéken várják a kempingek a turistákat. Agárdon a Nemeskócsag kemping április 15-től, a Strand kemping május 15-től ad alkalmat a táborozásra. Május 1-je a nyitás napja Barcson, Bükfürdőn, Dunaújvárosban, Érdligeten, Farkasgyepűn, Kamondon, Nagykanizsán, Tatán (a Fényesfürdő és az öregtó kempingben egyaránt), valamint Zalakaroson. Csokonyavisontán május 4-től, Dombóváron és Dunaföldváron április 15-től, Győrött április 1-jétől, Hosszúperesztegen pedig június 1-jétől várják a turistákat. Mintegy negyven kempingben lehet táborozni nyáron a Balatonnál, ám a balatonfüredi és a gyenesdiási kemping április 1-jétől, a balatonedericsi tábor és a keszthelyi Castrum április 15-től, a fonyód-toélatelepi pedig április 18-tól már fogadja a vendégeket. A kempingek nyitva tartásáról, szolgáltatásairól és egyéb kérdésekről a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Vonzó zsákmány a busa. Ismerünk már belőle 40 kiló feletti példányokat is, ami már önmagában azt jelenti, hogy élvezet vele megküzdeni. A horgon keményen harcol. Húsminősége a ponty alatt marad ugyan, de a horgászok és háziasszonyok már kikísérletezték, hogy ha a szokásosnál erősebben, változatosabban fűszerezik, akkor kitűnő étel. Van azonban egy nagy baja: nem kap a horogra. Természetes tápláléka ugyanis annyira aprószemű, hogy ezt csaliként nem tudjuk neki felkínálni. Marad tehát a külső alkadás. Meglehetősen gyakori, hogy villantózás közben busát akaszt az ember, de véletlenül, kívülről. Ez persze nem szabálytalan, az így fogott hal megtartható. Sajnos, azonban a húshorgászok „továbbfejlesztették” a módszert. Ha busacsapatot látnak, ólomba öntött, hatalmas hármashorgokat kötnek fel és már eleve azzal a céllal — és azzal a módszerrel — dobálnak, hogy a legnagyobb példányokat kívülről megakasszák. Ezt hívják gereblyézésnek, ami szigorúan tilos. A megakasztott példányok túlnyomó része ugyanis lemarad, de olyan súlyos sérülésekkel, hogy később elpusztul. Ez az oka, hogy egyes helyeken a gereblyézés megakadályozása érdekében a blinkerezést is üldözik, másutt viszont egyszerűen be szeretnék tiltani a busa horgászatát. Vagyis, aki megfogta, köteles legyen visszadobni. Ezt a törekvést az is indokolja, hogy a halászok az ún. „közös” vizeken szívesen telepítenek busát a ponty rovására, tehát a horgász rosszul jár. Ilyen viharok közepette különös figyelmet érdemel az a módszer, amelynek hírét a mezőtúri, ún. Dögtisza tájáról hallottam. A vízben sok a busa, amelyek meleg időben jól észlelhetően bandáznak a felszín közelében. A módszer abból indul ki, hogy a szintén hatalmas termetű, és a csalik iránt érzéketlen vizát élesre fent, üres horgokkal fogják. Állítólag a farkával csapkodja, és így akad rá. A busahorgász ennél finomabb módszert használ. Úszós szereléket állít össze. Egy élőkét az ólom alá, egyet föléje köt. Csali nincs, ellenben az élesre fent süllőző horgokat ezüstszínű sztaniolpapírral vonja be, amelyet még az élőké damiljára is felcsavar. Az ereszték mindössze 50-60 cm. Ha látja a bandázó busákat, ezt a készséget dobja közéjük. Állítólag előbb szétrebbennek, majd visszajönnek és az úszó rövidesen táncolni kezd. Kivár egy olyan pillanatot, amikor az úszó merül, és akkor bevág. A hírek szerint a busák rákapnak az üras horogra, tehát szabályosan, a szájuknál fogva akasztják meg őket. Ha ez a módszer valóban beválik, akkor egyszeriben megoldhatja az egész busaproblémát. Mert ha szabályosan is meg lehet fogni őket, akkor talán abbamarad a túlságosan elteret gereblyézés. F. B. Elsőbbség és útkereszteződés Az elsőbbség megadásának mindig van egy sajátos térbeli zónája. A szabály ezen az egész területen érvényesül, vagyis az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettség az útkereszteződés teljes területére kiterjed. Van elég pl. csak az egyik irányból érkezőknek megadni az elsőbbséget, ugyanez az elsőbbség jár a másik irányból közlekedőknek is. A kereszteződésen való átjutás alapvető feltétele tehát, hogy az egész elsőbbséggel bíró útvonalat elhagyjuk, s kikerüljünk az elsőbbségi zónából. Ez igen pontos előzetes felmérést és helyzetértékelést kíván meg, hiszen a keresztezésre többnyire csak másodpercek állnak a rendelkezésünkre. Jegyezzük meg: minden esetben az út egyik szélétől a másik széléig alárendelt helyzetben vagyunk a főirányban közlekedőkkel szemben. Néha természetesen csak szakaszosan tudjuk megadni egy széles útvonalon az elsőbbséget. Ha így adódik, akkor sem tehetünk mást, mint hogy óvatosan gurulva, vagy megállva várjuk az elsőbbséggel bírók segítségét, azt, hogy tovább engednek bennünket. A saját előzetes döntésünket azonban már eleve úgy kell meghoznunk, hogy számíthassunk erre, vagyis : látnak-e, megfelelő távolságban vannak-e tőlünk, képesek-e időben lelassulni, megállni stb. Különleges eset, ha osztottpályás úttestet keresztezünk. Itt ii. sokszor van mód arra, hogy a két úttestet elválasztó átjáróban a forgalom akadályozása nélkül elférjünk. Ilyenkor az elsőödségadási kötelezettségek úttestenként különkülön érvényesülnek. KÖZLEKEDÉSI Érdekességek A takarékos autózás egyik lehetősége az, hogy különféle szerkezetek beépítésével igyekeznek a szakemberek a felesleges üzemanyag-fogyasztást kiküszöbölni. Van olyan szerkezet, amely — ha a motor ún. kényszer üresjáratban jár — kikapcsolja az üzemanyag-ellátást. Más szerkezet a kereszteződésekben, a zöld jelzésre várakozó kocsi motorját egészen kikapcsolja, a kocsi azonban a gázpedál lenyomásával újraindítható marad. A fölösleges üresjárat kiiktatása, főként városi körülmények között hoz megtakarítást, 3-5 százalékosat. Vannak olyan elektromos, illetve elektronikus berendezések, amelyek a benzin-levegő keverék arányát automatikusan vezérlik, összehangolják ezzel a mindenkori gyújtást, s ezzel elérik, hogy a motor mindig a terhelésnek megfelelő menynyiségű üzemanyagot használ fel. Az ún. mechanikus benzintakarékos berendezésekkel szemben, amelyek csak a porlasztó torkát szűkítik le, hogy kevesebb benzin jusson a hengerekbe, ezek az újabb szerkezetek többet tudnak, miivel a gyújtás, üzemanyag-ellátás összehangolt egységét teremtik meg. Legújabban azzal is kísérleteznek, hogy miként lehetne egy motorban kikapcsolni a fölösleges hengereket akkor, ha a terhelés kicsinysége miatt a kevesebb henger munkája is elegendő... Mivel ezzel a megoldással a motor mechanikus veszteségei is csökkennek, az üzemanyagmegtakarítás elérheti a 15-20 százalékot is. JÓ TANÁCS A nedves időszakban időről időre szárazra kell törölni a gyertyakábeleket, a zavarszűrőket, kívül-belül az elosztófedelet. Nem árt a transzformátort is szárazra törölni. Hasznos, ha kontaktjavító spray-vel is befújjuk ilyenkor a kábeleket. Petress István Radar a kirakatban Sok kirakat folytonos esti kivilágítással igyekszik magára vonni a járókelők figyelmét. Energiatakarékos korunkban azonban ez nem túl célszerű, az állandó fény az idő egy részében csak az üres járdát világítja meg. Ebből kiindulva francia szakemberek olyan készüléket szerkesztettek, amely csak akkor kapcsolja be a fényforrást, amikor járókelő halad el a kirakat előtt. Amíg az illető az üzlet előtt mozog, a fény világít, amint elmegy, kialszik. A Radar G nevű készülék a fizikából ismert Doppler-elv alapján működik, érzékeli és elemzi a mozgást, 2450 megahertzes hullámai áthaladnak válaszfalon, tükrön, üvegen, műanyagon. Igen szelektív a készülék, nem téveszt öszsze például egy elhaladó személyt az ugyanabban a mezőben parkoló autóval. Egyszerű kapcsolóval közvetlenül — egyéb berendezés felszerelése nélkül — összeköthető bármely elektromos készülékkel (lámpa, motor stb.) úgy, hogy azonnal bekapcsolja azt a mozgás észlelésekor. A szakaszos világítás nagymértékű energiamegtakarítást eredményez, emellett a világítótestek élettartama is megnő. A Radar G egyúttal biztonsági berendezésként is működik, bizonyos mértékig elriasztja a tolvajokat: támadás, retikülrablás ritkán történik teljes kivilágításban, ugyanígy nem töik ki egy fényárban úszó üzlet ajtaját vagy kirakatát. Bár főként üzleteknek tervezték, a berendezés felhasználható irodákban, lakóházakban, parkolóban, alagsorban stb. Világítás bekapcsolása mellett egyéb célokra is alkalmas (pl. reklámot adó diavetítő vagy magnetofon beindítására a járókelők elhaladásakor). A készülék 220 V-os feszültségről működik, bármely meglévő hálózathoz csatlakoztatható. Áramfelvétele nem éri el a 7 mA-t. Egyszerű gombbal beállítható hatósugt ára egyenes irányban 9 méter, oldalirányban 12 méter lehet, egy másik gomb segítségével pedig a megvilágítás időtartama (a bekapcsolástól számított néhány másodperctől több percig) állítható be. Az edzett atléta szíve Az embernek mintegy öt liter vére van és ennek a legnagyobb erőkifejtés esetén percenként 5-7-szer kell teljes körforgást megtennie. A vér áramlási sebessége a főverőérben ilyenkor ugyanakkora lehet, mint a 100 méteres gyorsúszó testének sebessége a végküzdelemben! Mindezt a rugalmas erek segítségével az a normálisan mindössze 300 gramm súlyú üreges izom biztosítja, amelyet szívnek nevezünk. Erre a sportoló szíve azért képes, mert az éveken át tartó erős edzés következtében nemcsak a közvetlenül igénybe vett izomzata gyarapszik, hanem a szíve is megnő, és ennek súlya az 500 grammot is meghaladhatja. Megnő a szív úgynevezett pulzustérfogata is, tehát egy-egy összehúzódással több vért tud továbbhajtani és így gazdaságosabbá válik a munkája. A kellő gyakorlat nélküli szív erős igénybevételkor a normális, percenkénti 70 helyett esetleg 150-190-szer dobban, és úgy biztosítja a szükséges nagyobb vérmennyiséget. A jól edzett atléta szíve ezt sokkal gyérebb pulzussal, pusztán a pulzustérfogat emelésével éri el. Ezzel jár, hogy szív simainak saját oxigénfelhasználása viszonylag csak kismértékben nő, tehát azonos teljesítményt kevesebb energiaráfordítással, gazdaságosabban ér el. Ez a magyarázata annak, hogy a jól képzett atléta szíve sokkal huzamosabb ideig képes a legnagyobb munka végzésére, kifáradás nélkül. Építkezés fabetonnal A hulladék faanyagból gyártható fabeton (Durisol) olyan építőanyag, amely a fa- és cementkötésű beton előnyeit egyesíti, jó hő- és hangszigetelő, „lélegző” szerkezetű, rugalmas és szilárd. Tűzállóságát, gombamentességét, nedvességtűrését a faforgács többszörös vegyszeres kezelésének köszönheti. Fabetonból ma már a világ számos országában készítenek falazóblokkokat, tető- és födémelemeket, hő- és hangszigetelő lemezeket, külső falpaneleket. Korszerű építési rendszerét is kifejlesztették. Ez a rendszer 25 cm-es alapmodulra épül. Az üreges kézi falazóblokkokat 15, 20, 22, 25 és 30 cm vastagsággal és 50 cm hosszúsággal gyártják, stabil présgéppel vagy mobil berendezéssel. Falazáskor a fabetonblokkokat szárazon, kötésben rakják egymásra, majd 2-3 soronként plasztikus betonnal kiöntik. Vasalást négyszintes épületmagasságig csak a szintenkénti koszorúba tesznek. A bennmaradó, zsaluzatnak tekinthető blokkokban betonrács keletkezik, amely a falazat jó teherbírását adja. A blokkok fűrésszel méretre és alakra vághatók. Sarok-, káva-, nyíláskeret- és áthidalóelemeket is gyártanak. Az építési rendszerhez tető- és födémelemek is tartoznak, legnagyobb méretű 600x220x24 cm, teherbírásuk négyzetméterenként 150-250 kilogramm. Az önhordó homlokzati fabeton falpanelek legnagyobb mérete 9x2,3x0,26 méter, mosott vagy sima betonfelületnek, 5-7 cm vastag betonköpenyűek. A belső oldalon 2-3 cm-es betonhabarcskéreg készül. Közöttük helyezkedik el a hőszigetelő Durisol. SZABAD FÖLD 17