Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

1986. JANUÁRS 11. Műemlékkönyvtárk, könyvritkaságok A kultúrtörténeti em­lékek iránt érdeklődők­ min­den bizonnyal szíve­sen keresnek fel régi­ műemlék-könyvtárakat s tekintenek meg bennük őrzött könyvremekeket, könyvritkaságokat. Ezút­tal tehát az ország híres könyvtáraira hívj­uk fel figyelmüket; meglátoga­tásuk kellemes színfoltja lehet egy-egy városnéző kirándulásnak, sétának. Kezdjük a sort Sáros­patakkal. Az 1531-ben, a Perényi Péter által ala­pított híres református főiskola nemzedékekre fontos kulturális köz­ponttá avatta a várost. A kollégium könyvtárter­mében őrzik a régi könyvtár mintegy 30 ezer kötetét, jórészt díszes pergamen kötésű, ipar­művészeti gonddal kiala­kított könyvremekeket. Következő úticélunk Pannonhalma, ahol a könyvtár több mint 300 ezer kötetével az ország egyik leggazdagabb gyűj­teményének ad otthont, látványosságnak számít itt a díszk­önyvtár, ahol 150 faragott cseresznyefa­szekrényben sorakoznak a kötetek. Az igazi érté­ket mégis inkább a rit­­tka, gazdag könyvgyűjte­mény adja. Itt tartják például az 1235-ből­ szár­mazó Lu­bert Ruber­t (a királyi és pápai oklevele­ket őrző kódexet­, a XV. század végéről való Pan­nonhalmi Kódexet, az 1516-ból származó For­gács Kódexet, az 1530 körül készült Tihanyi Kódexet. Rajtuk kívül számos ősnyomtatvány és ritkaság található a könyvtárban. Külön em­lítést érdemelnek az apátság levéltárában őr­zött ritkaságok, a párat­lan becsű értékek közt I. István király 1001-ből származó kiváltság­levele és az 1055-ből való Ti­hanyi Alapítólevél is megtalálható. A könyv­tárhoz értékes kő- és ré­giségtár, 15 ezer darab­ból álló éremgyűjtemény és képtár is csatlakozik. Zirc műemlék-könyvtá­ra az egyik legnevezete­sebb, leggazdagabb anya­gú vidéki műemlék­könyvtár. A 40 ezer kö­tet legértékesebb része a XVIII.—XIX. századi gyűjtemény. Főként a felvilágosodás kori iroda­lom alkotásaiban gazdag Keszthelyen a Helikon Könyvtár műemléki anyaga. Ritkaságai közül megemlítjük Sylvester János Újtestamentumát, a XV. századi latin nyel­vű iniciális kódexet és egy, XVI. századból való­­ősnyomtatványt is. A könyvtár betölti a bala­toni könyvtár szerepét is, mivel teljességre tö­rekvő balatoni könyv­gyűjteménnyel rendelke­zik. Kalocsán az érseki pa­lota keleti szárnyán ta­lálható a 120 ezer köte­tes érseki könyvtár; e gyűjteményben 57 kódex és 508 ősnyomtatvány is található. A legrégibb kódex 1040-ből szárma­zik. A könyvtár ritka kincsei közé tartozik Lu­ther Márton aláírt bib­liája is. A Debreceni Református Kollégium klasszicista épületében lévő könyvtár az ország egyik legnagyobb köz­­gyűjteménye; a 600 ezer kötetnyi könyv között számos régi kódexet, könyvritkaságot és kéz­iratot őriznek. A kollé­gium folyosóin is érde­mes körülnézni, hiszen itt valóságos pantheon látható az egykori híres diákok és tanárok emlék­tábláiból. Az Esztergomi Vízivá­rosban található a Fő­székesegyházi Könyvtár, amely hazánk legrégebbi, 800 esztendős könyvtára. Kincsei közé tartozik az 1190-ben készült kódex, a Balassi Biblia és a több mint 700 ősnyomtatvány is. A műemlék-könyvtá­rak, könyvritkaságok iránt érdeklődők kérdé­seire a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágo­sítást.­ ­ Bélyeggyűjtőknek 1986-ban sok szép bé­lyeggel örvendezteti meg a posta a gyűjtőket. Bé­lyeget szentelnek a hazai munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségeinek, a nemzetközi béke évének, a negyvenéves úttörő­­mozgalomnak, a DÍVSZ budapesti kongresszusá­nak, az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet bécsi kong­resszusának. Megemlékez­nek Liszt Ferenc szüle­tésének 125., Fáy And­rás születésének 200. év­fordulójáról. Buda várá­nak a török uralom alól történt felszabadulása 300. évfordulójára is bé­lyeg jelenik meg. Egy bélyeg Emberiség cí­men a vakokra hívja fel a figyelmet. öt bélyegből álló tör­ténelmi vonatkozású sor és új forgalmi sor is várható. Hírt adnak a budapesti sikló helyre­­állításáról is. A Nemzeti Színház felépítési költ­ségeihez való hozzájáru­lást 20 + 10 forintos blokk szolgálja. Bélyegek számolnak be a földhöz közeledő Halley üstökös megfigyeléséről, a nem­zetközi rákkutató kong­resszusról és a nemzet­közi keleti szőnyeg kon­ferenciáról. A sportbará­tok örömét szolgálják a mexikói labdarúgó-világ­bajnokságra megjelenő, valamint a százéves autó fejlődését bemutató soro­zatok és blokkok. A mér­gező gombákat és a ha­zai védett kisállatokat ábrázoló sorok a Szovjet­unióban készülnek. Hazai nemesítésű gyü­mölcsöket láthatunk majd egy sorban. A hagyomá­nyos bélyegnapon bélyeg­pár és blokk jelenik meg. Két jelentős külföldi nemzetközi kiállításnak, a chicagói Amerimpex ’86-nak, valamint a svéd­országi Stockholmia ’86- nak is filatéliai emléket állítanak. Tokióban ma­gyar napokat rendeznek, amelyről bélyegen is hírt adunk. Az év végén 1987-et újévi bélyeg kö­szönti.★ Megemlítjük, hogy de­cemberben a forgalom­ ■mfajsauiamiii ■■imim ban lévő portósor kiegé­szítéséül nyolc- és tíz­forintos portóbélyeg je­lent meg. Az előbbi a motorkerékpáros kézbe­sítőt ábrázol. Ugyancsak megjelent az a b­élyeg­­sor, amely a motorkerék­pár fejlődését illusztrál­ja 1910-től napjainkig. Köd­fényszóró A ködfényszóró hasz­nálata igen előnyös lehet bizonyos téli napokon, nemcsak azért, mert a vezető többet lát az út­ból és a környezetéből, hanem mert ő maga is jobban és hamarabb lát­hatóvá válik mások szá­mára. Ugyanígy a hátsó helyzetjelző ködlámpa is a biztonságot szolgálja ilyenkor, mivel a követő járművek egymásba fu­tását akadályozhatja meg, amely az egyik leg­nagyobb veszély a ködös időben. Ezeknek a lám­páknak a bekapcsolása azonban egyben azt is jelenti, hogy szokatlan fényerő keletkezik a ko­csi körül, ami azonnal, amint a köd ritkul, má­sok számára vakítóvá, zavaróvá válik. Éppen ezért a KRESZ a ködfény­szóró és a hátsó helyzet­jelző ködlámpa haszná­latát külön is szabá­lyozza. E két fényt csak akkor szabad bekapcsolni, ha a látási viszonyok egyéb­ként csak egészen lassú haladást tennének lehe­tővé. Az értelmezés sze­rint az egészen lassú ha­ladás autópályán a 60 km/órás sebességet je­lenti. A KRESZ tehát nem ezekhez a sebességekhez köti a ködlámpák hasz­nálatát, hanem éppen azt akarja elősegíteni, hogy — az óvatosság hangoz­tatásával — a viszonylag jobb tempó a ködben is lehetővé váljék. Termé­szetesen a ködlámpa nem változtatja meg a meg­felelő sebesség meg­választásának kötelezett­ségét. Ha egy adott útszaka­szon gépkocsisor halad, akkor tanácsos azt, aki ködfényszórót használ, magunk elé engedni. Egy­részt, mert így nem za­var a mögöttünk folya­matosan világító erősebb fény, másrészt pedig ne­künk is előnyünk szár­mazik abból, ha olyan valakit követünk, aki a ködben is többet lát! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A különféle téli — legtöbbször lázzal járó — megbetegedések, a meg­hűlés és az influenza igen erősen befolyásolják az ember vezetési ké­pességeit. Elsősorban a fi­­gyelmi képességeink rom­lanak ilyenkor, ez össze­függésben van a rossz közérzettel, amely nem engedi meg a szüksé­ges, teljes koncentrációt. Hangsúlyozzák az erre vonatkozó orvosi pszicho­lógiai vizsgálatok azt is, hogy beteg állapotban kedvezőtlenül megváltozik a járművezető ítélőképes­sége is: manőverei el­bizonytalanodnak, késve hoz döntéseket, nehezeb­ben választ a lehetséges alternatívák között. A testi betegség növeli a reakcióidőt is. Az em­beri szervezet sajátos működési egysége meg­bomlik, s az elemi, gyors reagálás helyett — bi­zonyos közlekedési hely­zetekben — előtérbe ke­rül a habozás, a tétová­zás. Mindezt egy esetle­ges lázas állapot csak to­vább rontja. Veszélyes­nek ítélik a szakemberek a „félig beteg, félig nem” állapotot, tehát amikor a betegség még csak első jeleit mutatja. Ilyenkor az o­kozza a legnagyobb problémát, hogy a vezető még nem tud képességei csökkenéséről, csak kel­letlen közérzetét veszi tudomásul, s azon nem­egyszer éppen a vezetés stílusának megváltoztatá­sával próbál erőt venni. Így a beteg, illetve a megbetegedő ember ag­resszívvá válik a közúti közlekedésben, s türel­metlenségében olyant is csinál, ami máskor nem is jutna az eszébe. A ve­zetési tévedések egész sora következhet ebből. Az orvosok azt taná­csolják, hogy ha valaki betegnek érzi magát , ne üljön volánhoz. TÉLI TANÁCS Az ajtózárakat érde­mes óvni a befagyástól. Ezt könnyen megtehet­jük, ha még az első be­fagyás előtt fagyálló spray-t füvünk be a zár­ba. Egy-egy másodperc elegendő. Megelőzzük ve­le a befagyást. Petress István Miért ke­l aludnunk ? A zavartalan alvás egészségünk, életben maradásunk szempontjából nélkülözhetetlen. De azt ma még csak részben tudjuk, hogy melyik szervünk, szervrendsze­rünk, életműködésünk igényli leginkább az alvással járó pihenést. Korábbi elképzelések szerint az alvás oka a kifáradás, és egyetlen célja az, hogy szerveze­tünk, elsősorban izomzatúnk pótolni tudja az ébren­létkor elhasználódott energiáit. A biokémiai vizsgá­latok azonban kiderítették: az izmok energiakészlete alvás nélküli pihenés alatt is teljes mértékben fel­töltődik. Más szerveink — szívünk, tüdőnk, veséink stb. — viszont egész életünkön át pihenés nélkül működnek. Ma az a föltevés uralkodik, hogy az alvásra leg­főképp az agynak van szüksége. Kérdés azonban, hogy az agynak melyik része, melyik működése igényli az alvással járó pihenést. Bonyolítja a kér­dést, hogy az agy vérkeringését és oxigénfogyasztá­sát elemző kísérletekben ezt találták: energiaigény tekintetében nincs különbség az éber és az alvó agy között. Az pedig nyilvánvaló, hogy a szív, a tüdő és a többi életfontosságú szervünk működését szabá­lyozó agyi központoknak az alvás alatt is működ­niük kell. Tapasztalatok és kísérletek azt valószínű­sítik, hogy az alvás az úgynevezett magasabb idegi működés állandóságát biztosítja. Mindenki önmagán tapasztalhatta már, ha éjszaka nem alszik, másnap ingerlékenyebb, kedvetlen, ér­zelmileg kiegyensúlyozatlanabb, figyelme, tanulási és emlékezési készsége, sőt fizikai teljesítőképessége is csökken, vagyis a magasabb idegi működéssel kap­csolatos funkciói akadoznak. Azok az emberek és kísérleti állatok, akiket vagy amelyeket nem enged­tek aludni, lassan és pontatlanul tanultak, ellenben akik zavartalanul alhattak, jól és gyorsan sajátítot­ták el a feladatokat. E kísérlet alapján a kutatók úgy gondolják: az alvás során az egyed számára fontos információk megszilárdulnak, a feleslegesek pedig kitörlődnek, vagyis az alvás mintegy „memória­tisztítást” végez. _ _ Az álmatlanság esetén csökkenő fizikai teljesítő­­képesség is feltehetően a magasabb idegi funkció ál­landóságának a megbomlása miatt következik be. Kimutatták, hogy a figyelem és az emlékezet rom­lása, gyengülése az akaratlagos mozgások kivitelezé­sét rontja. De hogy ez milyen idegi és biokémiai folyamatok útján valósul meg, és alvás esetén miért nem következik be, azt — az alvással kapcsolatos sok egyéb problémával­ együtt — az elkövetkező ku­tatásoknak kell felderíteniük. .­­ Szélterelő kúp a gyárkém­ényen Az iparvidékek levegőszennyezettségének csökkenté­sére hatásos módszer, ha magas gyárkéményeken ve­zetik a füstöt nagy magasságba, mert így nagy terü­leten szóródhatnak szét és nem koncentrálódhatnak az ipartelep környékén a füstgázok. Ám hiába a nagy költséggel épített óriás gyárkémény, ha túlsá­gosan erős a szél, alighogy előbukkannak a kémény csúcsánál a füsttömegek, máris lefelé igyekeznek­­, ahelyett, hogy nagy magasságban, nagy területen szétszóródnának. Angol mérnökök modellkísérletek­kel, szélcsatornában tanulmányozták a jelenséget, és kimutatták, hogy a füsttömegek azonnal lefelé hú­zódnak a kémény szélárnyékos oldalának alacsony nyomású terében, amint a szélsebesség eléri a füst­gázok kiáramlási sebességét. A kutatók egyszerű megoldást találtak az ártal­mas szélhatás semlegesítésére. Bebizonyosodott, hogy ha üreges kúpot — egyfajta sapkát — húznak a ké­ményre, a kiáramlási sebesség kétszeresét is elér­heti a szélsebesség a füsttömeg lefelé húzódása nél­kül. Ez annak tulajdonítható, hogy az üreges kúp két komponensre bontja a szelet a sapka alsó szé­lénél. A felső komponens a kémény felett halad el és vízszintes irányban áramlik a kúppalást körül, a másik pedig csapdába esik az üreg alapjában és le­felé halad a kémény szélárnyékos oldalán, megelőzve ezzel a füst leereszkedését. Szélterelő kúp bármely gyárkéményre felszerelhető, akár utólag is. Üvegszálas műanyagból vagy acélle­mezből alakítható ki, elkészítésének költsége csak kis töredéke lehet a gyárkémény beruházási költségének. Olcsóbb, ha már a kémény építésekor felszerelik. Segítségével jelentős energiát is megtakaríthatnak az üzemek. Normális szélviszonyok esetében másodper­cenként mintegy 15 méteres sebességgel kell kiára­moltatni a kéményből a füstgázokat, hogy elejét ve­gyék gyors aláereszkedésüknek. A szélterelő kúp fel­szerelése után a szükséges kiáramlási sebesség csak 7,5 méter másodpercenként. A kisebb huzatkeltés természetesen kevesebb energiával valósítható meg. SZABAD FÖLD 17

Next