Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 2. szám
1986. JANUÁRS 11. Műemlékkönyvtárk, könyvritkaságok A kultúrtörténeti emlékek iránt érdeklődők minden bizonnyal szívesen keresnek fel régi műemlék-könyvtárakat s tekintenek meg bennük őrzött könyvremekeket, könyvritkaságokat. Ezúttal tehát az ország híres könyvtáraira hívjuk fel figyelmüket; meglátogatásuk kellemes színfoltja lehet egy-egy városnéző kirándulásnak, sétának. Kezdjük a sort Sárospatakkal. Az 1531-ben, a Perényi Péter által alapított híres református főiskola nemzedékekre fontos kulturális központtá avatta a várost. A kollégium könyvtártermében őrzik a régi könyvtár mintegy 30 ezer kötetét, jórészt díszes pergamen kötésű, iparművészeti gonddal kialakított könyvremekeket. Következő úticélunk Pannonhalma, ahol a könyvtár több mint 300 ezer kötetével az ország egyik leggazdagabb gyűjteményének ad otthont, látványosságnak számít itt a díszkönyvtár, ahol 150 faragott cseresznyefaszekrényben sorakoznak a kötetek. Az igazi értéket mégis inkább a rittka, gazdag könyvgyűjtemény adja. Itt tartják például az 1235-ből származó Lubert Rubert (a királyi és pápai okleveleket őrző kódexet, a XV. század végéről való Pannonhalmi Kódexet, az 1516-ból származó Forgács Kódexet, az 1530 körül készült Tihanyi Kódexet. Rajtuk kívül számos ősnyomtatvány és ritkaság található a könyvtárban. Külön említést érdemelnek az apátság levéltárában őrzött ritkaságok, a páratlan becsű értékek közt I. István király 1001-ből származó kiváltságlevele és az 1055-ből való Tihanyi Alapítólevél is megtalálható. A könyvtárhoz értékes kő- és régiségtár, 15 ezer darabból álló éremgyűjtemény és képtár is csatlakozik. Zirc műemlék-könyvtára az egyik legnevezetesebb, leggazdagabb anyagú vidéki műemlékkönyvtár. A 40 ezer kötet legértékesebb része a XVIII.—XIX. századi gyűjtemény. Főként a felvilágosodás kori irodalom alkotásaiban gazdag Keszthelyen a Helikon Könyvtár műemléki anyaga. Ritkaságai közül megemlítjük Sylvester János Újtestamentumát, a XV. századi latin nyelvű iniciális kódexet és egy, XVI. századból valóősnyomtatványt is. A könyvtár betölti a balatoni könyvtár szerepét is, mivel teljességre törekvő balatoni könyvgyűjteménnyel rendelkezik. Kalocsán az érseki palota keleti szárnyán található a 120 ezer kötetes érseki könyvtár; e gyűjteményben 57 kódex és 508 ősnyomtatvány is található. A legrégibb kódex 1040-ből származik. A könyvtár ritka kincsei közé tartozik Luther Márton aláírt bibliája is. A Debreceni Református Kollégium klasszicista épületében lévő könyvtár az ország egyik legnagyobb közgyűjteménye; a 600 ezer kötetnyi könyv között számos régi kódexet, könyvritkaságot és kéziratot őriznek. A kollégium folyosóin is érdemes körülnézni, hiszen itt valóságos pantheon látható az egykori híres diákok és tanárok emléktábláiból. Az Esztergomi Vízivárosban található a Főszékesegyházi Könyvtár, amely hazánk legrégebbi, 800 esztendős könyvtára. Kincsei közé tartozik az 1190-ben készült kódex, a Balassi Biblia és a több mint 700 ősnyomtatvány is. A műemlék-könyvtárak, könyvritkaságok iránt érdeklődők kérdéseire a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágosítást. Bélyeggyűjtőknek 1986-ban sok szép bélyeggel örvendezteti meg a posta a gyűjtőket. Bélyeget szentelnek a hazai munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek, a nemzetközi béke évének, a negyvenéves úttörőmozgalomnak, a DÍVSZ budapesti kongresszusának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi kongresszusának. Megemlékeznek Liszt Ferenc születésének 125., Fáy András születésének 200. évfordulójáról. Buda várának a török uralom alól történt felszabadulása 300. évfordulójára is bélyeg jelenik meg. Egy bélyeg Emberiség címen a vakokra hívja fel a figyelmet. öt bélyegből álló történelmi vonatkozású sor és új forgalmi sor is várható. Hírt adnak a budapesti sikló helyreállításáról is. A Nemzeti Színház felépítési költségeihez való hozzájárulást 20 + 10 forintos blokk szolgálja. Bélyegek számolnak be a földhöz közeledő Halley üstökös megfigyeléséről, a nemzetközi rákkutató kongresszusról és a nemzetközi keleti szőnyeg konferenciáról. A sportbarátok örömét szolgálják a mexikói labdarúgó-világbajnokságra megjelenő, valamint a százéves autó fejlődését bemutató sorozatok és blokkok. A mérgező gombákat és a hazai védett kisállatokat ábrázoló sorok a Szovjetunióban készülnek. Hazai nemesítésű gyümölcsöket láthatunk majd egy sorban. A hagyományos bélyegnapon bélyegpár és blokk jelenik meg. Két jelentős külföldi nemzetközi kiállításnak, a chicagói Amerimpex ’86-nak, valamint a svédországi Stockholmia ’86- nak is filatéliai emléket állítanak. Tokióban magyar napokat rendeznek, amelyről bélyegen is hírt adunk. Az év végén 1987-et újévi bélyeg köszönti.★ Megemlítjük, hogy decemberben a forgalom ■mfajsauiamiii ■■imim ban lévő portósor kiegészítéséül nyolc- és tízforintos portóbélyeg jelent meg. Az előbbi a motorkerékpáros kézbesítőt ábrázol. Ugyancsak megjelent az a bélyegsor, amely a motorkerékpár fejlődését illusztrálja 1910-től napjainkig. Ködfényszóró A ködfényszóró használata igen előnyös lehet bizonyos téli napokon, nemcsak azért, mert a vezető többet lát az útból és a környezetéből, hanem mert ő maga is jobban és hamarabb láthatóvá válik mások számára. Ugyanígy a hátsó helyzetjelző ködlámpa is a biztonságot szolgálja ilyenkor, mivel a követő járművek egymásba futását akadályozhatja meg, amely az egyik legnagyobb veszély a ködös időben. Ezeknek a lámpáknak a bekapcsolása azonban egyben azt is jelenti, hogy szokatlan fényerő keletkezik a kocsi körül, ami azonnal, amint a köd ritkul, mások számára vakítóvá, zavaróvá válik. Éppen ezért a KRESZ a ködfényszóró és a hátsó helyzetjelző ködlámpa használatát külön is szabályozza. E két fényt csak akkor szabad bekapcsolni, ha a látási viszonyok egyébként csak egészen lassú haladást tennének lehetővé. Az értelmezés szerint az egészen lassú haladás autópályán a 60 km/órás sebességet jelenti. A KRESZ tehát nem ezekhez a sebességekhez köti a ködlámpák használatát, hanem éppen azt akarja elősegíteni, hogy — az óvatosság hangoztatásával — a viszonylag jobb tempó a ködben is lehetővé váljék. Természetesen a ködlámpa nem változtatja meg a megfelelő sebesség megválasztásának kötelezettségét. Ha egy adott útszakaszon gépkocsisor halad, akkor tanácsos azt, aki ködfényszórót használ, magunk elé engedni. Egyrészt, mert így nem zavar a mögöttünk folyamatosan világító erősebb fény, másrészt pedig nekünk is előnyünk származik abból, ha olyan valakit követünk, aki a ködben is többet lát! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A különféle téli — legtöbbször lázzal járó — megbetegedések, a meghűlés és az influenza igen erősen befolyásolják az ember vezetési képességeit. Elsősorban a figyelmi képességeink romlanak ilyenkor, ez összefüggésben van a rossz közérzettel, amely nem engedi meg a szükséges, teljes koncentrációt. Hangsúlyozzák az erre vonatkozó orvosi pszichológiai vizsgálatok azt is, hogy beteg állapotban kedvezőtlenül megváltozik a járművezető ítélőképessége is: manőverei elbizonytalanodnak, késve hoz döntéseket, nehezebben választ a lehetséges alternatívák között. A testi betegség növeli a reakcióidőt is. Az emberi szervezet sajátos működési egysége megbomlik, s az elemi, gyors reagálás helyett — bizonyos közlekedési helyzetekben — előtérbe kerül a habozás, a tétovázás. Mindezt egy esetleges lázas állapot csak tovább rontja. Veszélyesnek ítélik a szakemberek a „félig beteg, félig nem” állapotot, tehát amikor a betegség még csak első jeleit mutatja. Ilyenkor az okozza a legnagyobb problémát, hogy a vezető még nem tud képességei csökkenéséről, csak kelletlen közérzetét veszi tudomásul, s azon nemegyszer éppen a vezetés stílusának megváltoztatásával próbál erőt venni. Így a beteg, illetve a megbetegedő ember agresszívvá válik a közúti közlekedésben, s türelmetlenségében olyant is csinál, ami máskor nem is jutna az eszébe. A vezetési tévedések egész sora következhet ebből. Az orvosok azt tanácsolják, hogy ha valaki betegnek érzi magát , ne üljön volánhoz. TÉLI TANÁCS Az ajtózárakat érdemes óvni a befagyástól. Ezt könnyen megtehetjük, ha még az első befagyás előtt fagyálló spray-t füvünk be a zárba. Egy-egy másodperc elegendő. Megelőzzük vele a befagyást. Petress István Miért kel aludnunk ? A zavartalan alvás egészségünk, életben maradásunk szempontjából nélkülözhetetlen. De azt ma még csak részben tudjuk, hogy melyik szervünk, szervrendszerünk, életműködésünk igényli leginkább az alvással járó pihenést. Korábbi elképzelések szerint az alvás oka a kifáradás, és egyetlen célja az, hogy szervezetünk, elsősorban izomzatúnk pótolni tudja az ébrenlétkor elhasználódott energiáit. A biokémiai vizsgálatok azonban kiderítették: az izmok energiakészlete alvás nélküli pihenés alatt is teljes mértékben feltöltődik. Más szerveink — szívünk, tüdőnk, veséink stb. — viszont egész életünkön át pihenés nélkül működnek. Ma az a föltevés uralkodik, hogy az alvásra legfőképp az agynak van szüksége. Kérdés azonban, hogy az agynak melyik része, melyik működése igényli az alvással járó pihenést. Bonyolítja a kérdést, hogy az agy vérkeringését és oxigénfogyasztását elemző kísérletekben ezt találták: energiaigény tekintetében nincs különbség az éber és az alvó agy között. Az pedig nyilvánvaló, hogy a szív, a tüdő és a többi életfontosságú szervünk működését szabályozó agyi központoknak az alvás alatt is működniük kell. Tapasztalatok és kísérletek azt valószínűsítik, hogy az alvás az úgynevezett magasabb idegi működés állandóságát biztosítja. Mindenki önmagán tapasztalhatta már, ha éjszaka nem alszik, másnap ingerlékenyebb, kedvetlen, érzelmileg kiegyensúlyozatlanabb, figyelme, tanulási és emlékezési készsége, sőt fizikai teljesítőképessége is csökken, vagyis a magasabb idegi működéssel kapcsolatos funkciói akadoznak. Azok az emberek és kísérleti állatok, akiket vagy amelyeket nem engedtek aludni, lassan és pontatlanul tanultak, ellenben akik zavartalanul alhattak, jól és gyorsan sajátították el a feladatokat. E kísérlet alapján a kutatók úgy gondolják: az alvás során az egyed számára fontos információk megszilárdulnak, a feleslegesek pedig kitörlődnek, vagyis az alvás mintegy „memóriatisztítást” végez. _ _ Az álmatlanság esetén csökkenő fizikai teljesítőképesség is feltehetően a magasabb idegi funkció állandóságának a megbomlása miatt következik be. Kimutatták, hogy a figyelem és az emlékezet romlása, gyengülése az akaratlagos mozgások kivitelezését rontja. De hogy ez milyen idegi és biokémiai folyamatok útján valósul meg, és alvás esetén miért nem következik be, azt — az alvással kapcsolatos sok egyéb problémával együtt — az elkövetkező kutatásoknak kell felderíteniük. . Szélterelő kúp a gyárkéményen Az iparvidékek levegőszennyezettségének csökkentésére hatásos módszer, ha magas gyárkéményeken vezetik a füstöt nagy magasságba, mert így nagy területen szóródhatnak szét és nem koncentrálódhatnak az ipartelep környékén a füstgázok. Ám hiába a nagy költséggel épített óriás gyárkémény, ha túlságosan erős a szél, alighogy előbukkannak a kémény csúcsánál a füsttömegek, máris lefelé igyekeznek, ahelyett, hogy nagy magasságban, nagy területen szétszóródnának. Angol mérnökök modellkísérletekkel, szélcsatornában tanulmányozták a jelenséget, és kimutatták, hogy a füsttömegek azonnal lefelé húzódnak a kémény szélárnyékos oldalának alacsony nyomású terében, amint a szélsebesség eléri a füstgázok kiáramlási sebességét. A kutatók egyszerű megoldást találtak az ártalmas szélhatás semlegesítésére. Bebizonyosodott, hogy ha üreges kúpot — egyfajta sapkát — húznak a kéményre, a kiáramlási sebesség kétszeresét is elérheti a szélsebesség a füsttömeg lefelé húzódása nélkül. Ez annak tulajdonítható, hogy az üreges kúp két komponensre bontja a szelet a sapka alsó szélénél. A felső komponens a kémény felett halad el és vízszintes irányban áramlik a kúppalást körül, a másik pedig csapdába esik az üreg alapjában és lefelé halad a kémény szélárnyékos oldalán, megelőzve ezzel a füst leereszkedését. Szélterelő kúp bármely gyárkéményre felszerelhető, akár utólag is. Üvegszálas műanyagból vagy acéllemezből alakítható ki, elkészítésének költsége csak kis töredéke lehet a gyárkémény beruházási költségének. Olcsóbb, ha már a kémény építésekor felszerelik. Segítségével jelentős energiát is megtakaríthatnak az üzemek. Normális szélviszonyok esetében másodpercenként mintegy 15 méteres sebességgel kell kiáramoltatni a kéményből a füstgázokat, hogy elejét vegyék gyors aláereszkedésüknek. A szélterelő kúp felszerelése után a szükséges kiáramlási sebesség csak 7,5 méter másodpercenként. A kisebb huzatkeltés természetesen kevesebb energiával valósítható meg. SZABAD FÖLD 17