Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

1986. MÁJUS 31. A tihanyi tájvédelmi körzet Az országban lévő szá­mos tájvédelmi körzet közül talán a legismer­tebb a tihanyi. A Balaton­ba nyúló félsziget kicsiny, mindössze 1100 hektárnyi területén évente kirán­dulók, üdülők százezrei fordulnak meg. Az 5,5 ki­lométer hosszú és 2-3 ki­lométer széles térség lát­szólag egy kiadós sétával bebarangolható, ám azok, akik érdeklődnek e táj geológiai, botanikai, bio­lógiai, népművészeti, kul­turális és tájképi értékei iránt, hamarosan tapasz­talhatják: még egy nap sem elegendő ahhoz, hogy megtekintsék az, itt talál­ható nevezetességeket. A „kecskeköröm” nép­hit teremtette meséjével minden bizonnyal megis­merkedik a látogató. A le­genda egy geológiai érde­kesség, a Congeria kagyló héjához fűződik. A régi történet szerint, egy aranyhajú, néma király­lány aranyszőrű kecskéket őrzött a víz partján, s egyszer a tó királya az aranyhajú lánytól tejet kért beteg fia számára. A lány teljesítette a kérést, s ezért a tó tündére meg­oldotta a nyelvét, a lány beszélni tudott. Ettől azonban olyan kevéllyé és dölyfössé változott, hogy senkivel, még a tó kirá­lyának fiával sem állt szóba­, s az ifjú bánatába belehalt. A tókirály ha­ragja nem ismert határo­kat, három napig tartó vihart zúdított Tihanyra, a nyár is a vízbe veszett, s a tó azóta is a partra veti az aranyszőrű kecs­kék körmét. .. Az egykori barátlaká­sokhoz már nem fűződik ilyen kedves monda. Az Óvár-hegy hajdani vul­kanikus működésének emlékét őrző bazalttufa sziklákba vájt fülkékben a XI-XIV. században re­meteszerzetesek éltek. Feltehetően I. András ki­rály telepítette ide őket, mégpedig valószínűleg Kijevből Jaroszlav nagy­­fejedelem udvarából. A görögkeleti szerzetesek egykori hajlékaitól to­vábbsétálva, csodálatos kilátás nyílik a Balaton­ra, a levegőt pedig külö­nös illat tölti be; közele­dünk a levendulamezők­höz. A félsziget belsejé­ben a Belső-tó nyújt meg­kapó látványt; e vidék a horgászok tanyája. A tihanyi félsziget kul­túrtörténeti emlékei közül a legjelentősebb az apát­ság, amelyet 1055-ben I. Endre király alapított. Az ezt tanúsító okmány, a hártyára írt oklevél a magyar nyelv legrégebbi hiteles és egykorú, erede­tiben fenn­­maradt szór­vány nyelvemléke. A Benedek-rendi apátságot alapító levél latin szöve­gében ugyanis 58 magyar szó található, hol elszór­tan, hol majdnem teljes mondatban. A szórványok között van a Balaton (ba­­latin, balatin), Tihany (tic­on), Somogy (sumig), Tolna (thelena) neve is. Az egykori régi, kismére­tű, román stílusú altemp­lom fölé — amelynek kriptájában nyugszik az alapító, I Endre—,1730— 1792. között épült a ma is álló barokk templom. A templom fafaragványai világhírűek; többségüket Stulhof Sebestyén készí­tette a XVIII. század har­madik negyedében. Az apátság épületét esténként reflektorok világítják meg, nyáron pedig orgo­nahang­verseny­eket ren­deznek a csodálatos akusztikájú templomban. Tihanyt vonattal és gépkocsival is könnyen elérhetjük, a Balaton dé­li partja és Tihanyrév kö­zött pedig menetrendszerű kompjárat szállítja a jár­műveket és az utasokat. A tihanyi hajóállomásról minden nagyobb fürdő­helyre indulnak hajók. A fürdés, a napozás mellett horgászásra, különböző vízisportokra is lehetőség van, a rendezvényekről, a kulturális események­ről az idegenforgalmi hi­vatal helyi irodájában le­het tájékozódni. A tihanyi tájvédelmi körzettel kapcsolatos kér­désekre bővebb felvilágo­sítást a Tourinform 179-800-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. változtatása A gépjármű-közleke­déshez, a mindenkori se­bességhez szorosan hozzá­tartozik a gyorsítás, a lassítás is, azaz a sebes­ség alkalmazása a min­denkori körülményekhez. A sebesség megváltozta­tása nem egyszerűen tech­nikai művelet. A jármű ugyanis más közlekedők környezetében mozog, s a partnereik számára egy adott sebesség megváltoz­tatásakor mindenkor jel­zés értékű. Aszerint, hogy közelít vagy távolo­dik a sebességét megvál­toztató jármű, más és más következtetéseket vonnak le abból a partne­rek, legyenek akár jár­művezetők, akár gyalogo­sok. A sebesség megvál­toztatása egyik kifejező­je a vezető szándékának, s ez nem elhanyagolható szempont. Éppen ezért minden gyorsítás, lassítás előtt a járművezetőnek mérlegelnie kell azt is, hogy mozgásváltozása a többiek számára mit je­lent, hogyan fogják azt értékelni, hogyan fognak rá reagálni. Figyelembe kell venni, hogy a gyorsítás a ben­nünket követőknek szabad utat jelez, hiszen ha aka­dály lenne előttünk, ak­kor nyilván nem gyorsít­hatnánk. Ugyanígy a las­sítás viszont (főként, ha valaki helyesen a féklám­páját is felvillantja né­hányszor!) a követőknek is jelzi, hogy fel kell ké­szülniük a fékezésre. Amennyiben elsőbbségi helyzetben vagyunk, gyor­sításunk a keresztezni kí­vánó kocsik vezetőinek jelezheti, hogy nem mon­dunk le az elsőbbségünk­ről, tehát visszatartja őket az elindulástól... A lassítás — mértéke sze­rint —, viszont kifejezhe­ti azt, hogy elengedjük őket, vagy éppen lemon­dunk az elsőbbségünkről. Ezt persze intéssel is meg kell erősíteni. Nem szabad elfelejteni: az erőteljes lassítást a gyalogosok úgy tekintik, mint jelzést arra, hogy el­engedjük őket! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK “A budai Várhegy keleti oldalánál, az alagút köze­lében újból jár a Buda­vári sikló, ez a különleges közlekedési eszköz, amelynek újjáépítése most befejeződött. A régi sikló felújítási munkáit figyelemmel kísérte az egész hazai közvélemény. Nemrég közzétettek né­hány érdekes műszaki adatot is, amely azt mu­tatja, hogy a régi sikló mára igencsak korszerű­södött. A kocsikat elektromos motor vontatja. A hajtó­motor a sokszoros biz­tonsággal méretezett vo­nókötelet mozgatja, ennek a két végén helyezkednek el a 24 férőhelyes, lépcsős kabinokból álló kocsik. A sikló indítása és megállí­tása teljesen automatikus. A motort kétféle fékbe­rendezéssel is ellátták: az egyik elektromos fék, a másik mechanikus. De ezeken kívül a kabinokra is felszereltek ún. rugó­erőtárolós fékeket, ame­lyek — egy csaknem le­hetetlen kötélszakadás esetén —, maguk is rö­vid távon meg tudják ál­lítani a kocsikat. A pálya hossza több mint 102 méter, a magas­ságkülönbség, amit a sikló áthidal, alig 50 méter. A pályán lévő két vágány nyomtávolsága 1435 mm. A kocsikat egyébként, amelyek kívülről barna színűek, úgy építették meg, hogy csaknem teljes egészében megegyeznek az eredeti járművekkel. A belső bere­ndezés régi faborítású villamosokra emlékeztet. A korszerűség azonban itt is megmutat­kozik: a kocsik felső szintjére lépcső használa­ta nélkül, tehát tolóko­csival, gyerekkocsival is be lehet jutni. Fent a Várban — a hegyállomá­­son — egyébként az uta­sok a járda szintjén lép­hetnek ki a siklóból. A Vár területére elren­delt forgalmi tilalom mi­att a sikló igen fontos közlekedési eszközzé vá­lik, s a fővárosi tömeg­­közlekedés szerves része lesz. Petress István Vagy János László debreceni fémöntő kisiparos veterán autókat gyűjt. A­27 kocsiból álló gyűjtemény egyik szép darabja a képen látható, 1936-ban gyártott Aero 1000, amellyel már több első helyezést ért el a veterán autók versenyén. Tűzálló mentőhajó Az elmúlt években történt tengeri olajkutak és tar­­tályhajók katasztrófái kihangsúlyozták ezeknek a lé­tesítményeknek az állandó veszélyességét és annak szükségességét, hogy tűz vagy robbanás esetén a sze­mélyzetet — akár rendkívül veszélyes körülmények között is — gyorsan és biztonságosan kimenekíthessék az égő vagy mérges gázokat tartalmazó környezetből. Ebből kiindulva egy angol vállalat ilyen célokra kiala­kított egy teljesen zárt mentőhajót, amely felhasznál­ható 52 személynek az égő olajfelületű tengeren való szállítására még akkor is, ha a környezet atmoszférája mérges gázt tartalmaz. A tűzálló gyantát tartalmazó, üvegszálerősítéses műanyagból készült csőalakú hajó 8 méter hosszú, 3 méter széles, belső magassága 1,6— 2,1 m. A csőalakzaton kívül, ami igen kedvező feszült­ségeloszlási lehetőséget biztosít, további jellemzője az alacsony súlypont. A hajót a parancsnoki toronyból kormányozzák, amelynek teteje olyan kivitelű, hogy szükség esetén egy sérült személy hordággyal együtt azon keresztül helikopterrel a csónakba helyezhető. A hajó belső peremébe padka van beöntve az utasok ré­szére, és szabadevező helyek is ki vannak képezve motor-meghibásodás esetére. A hajó külső felületére 60 legyező alakú fúvóka van felszerelve, amelyekkel a felsőrész és a héj percenként 550 liter vízzel árasztható el a felület hűtése céljából, amikor a hajó égő olajfelületű tengeren halad keresz­tül. A tengervizet nagyteljesítményű szivattyú áramol­tatja át fúvókákon. Mind az utasok, mind a motor részére külön levegő­­ellátást biztosítottak teljesen zárt utazási körülmények esetére: a levegő minimálisan 10 percre elegendő órán­kénti 10 kilométeres haladási sebességnél. Ha a sűrített levegő kifogyott, egy automata külső levegőt áramoltat be a hajóba. Az üzemanyagtartály 24 órai hajózásra méretezett. A hajó főbb tartozékát képezik még a rádió adó-vevő, az élelmiszer-tároló és a belülről kezelhető csónakdaruk. A járművet vízzel töltött kőbányában próbálták ki, amelybe 3000 liter petróleumot öntöttek, majd meggyúj­tották. A 30 percnél hosszabb ideig égő petróleum lángjainak hőmérséklete 1150 Celsius-fok volt a hajó körzetében a hajóban a hőmérséklet azonban csak 26 fokra emelkedett. További vizsgálatok közé tartozott a 8 tonnát kitevő összsúlyú hajónak 2,5 méter magasság­ból a tengerbe való ejtése és nekiütköztetése egy hul­lám­törő gátnak. SZABAD FÖLD 17 * Fémgölyők a tenger mélyén Hatezer méterrel az óceánok felszíne alatt széles „út” húzódik majdnem az egész Föld körül; az út középvo­nala az Egyenlítő. Az út mentén milliónyi mangánrög hever, egyesek burgonya nagyságúak, mások gyermek­fej méretűek. Kobalt, nikkel és rézércek is nagy meny­­nyiségben találhatók a tenger mélyén. Egyedül a ko­baltrögök mennyisége mintegy ötezerszerese annak, amennyit az érckutatók eddig a szárazföldön felderí­tettek. A mangán négyezerszer, a nikkel pedig ezeröt­­százszor annyi, mint az eddig ismert szárazföldi kész­letek. Réz a tenger mélyén százötvenszer több van, mint a jelenleg ismert összes lelőhelyen. A felszínre hozott mélytengeri fémrögökről mikrosz­kópias metszeteket készítenek, hogy megállapítsák ko­rukat és növekedésük ütemét. Mint kiderült, egy-egy rög egymillió év alatt 5-20 milliméterrel növeli átmé­rőjét. Ám e fémkoncentrációk nemcsak rög formájában fordulnak elő; a tudósok tenger alatti hegyek lejtőin egyes helyeken több centiméter vastagságú kérget fe­deztek fel, amely szintén mangán-vas koncentrátumból áll. A­ lejtőkön heverő, többnyire vulkanikus kőzettöre­dékeket a kéreg szintén bevonja. A fémgolyók legnagyobb példányait rögtön a tenger alatti érclelőhelyek felfedezésekor halászták ki. Két angol kutató merülései során egy 570 és egy 85 kilo­gramm súlyú golyót emelt ki, amelyek átmérői az egy métert is elérték. Felfedezésük értékével azonban nem voltak tisztában, csak később eszméltek fel, amikor az USA, Japán, Franciaország, Anglia, az NSZK és a Szovjetunió kutatóhajói a világ összes tengerén „haj­szolni” kezdték a kis golyókat. A mangánrögök kitermelését az óriási mennyiség tenné kifizetődővé. Japán vállalatok már foglalkoznak olyan gigantikus ékek kidolgozásával, amelyekkel való­sággal felszántanák a tengerfeneket, az amerikaiak pe­dig hatalmas „porszívókkal” kísérleteznek. Más orszá­gok tengeralattjárókat akarnak bevetni a rögök össze­gyűjtésére. v | TECHNIKA | L______ - . , , .

Next