Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
1986. MÁJUS 31. A tihanyi tájvédelmi körzet Az országban lévő számos tájvédelmi körzet közül talán a legismertebb a tihanyi. A Balatonba nyúló félsziget kicsiny, mindössze 1100 hektárnyi területén évente kirándulók, üdülők százezrei fordulnak meg. Az 5,5 kilométer hosszú és 2-3 kilométer széles térség látszólag egy kiadós sétával bebarangolható, ám azok, akik érdeklődnek e táj geológiai, botanikai, biológiai, népművészeti, kulturális és tájképi értékei iránt, hamarosan tapasztalhatják: még egy nap sem elegendő ahhoz, hogy megtekintsék az, itt található nevezetességeket. A „kecskeköröm” néphit teremtette meséjével minden bizonnyal megismerkedik a látogató. A legenda egy geológiai érdekesség, a Congeria kagyló héjához fűződik. A régi történet szerint, egy aranyhajú, néma királylány aranyszőrű kecskéket őrzött a víz partján, s egyszer a tó királya az aranyhajú lánytól tejet kért beteg fia számára. A lány teljesítette a kérést, s ezért a tó tündére megoldotta a nyelvét, a lány beszélni tudott. Ettől azonban olyan kevéllyé és dölyfössé változott, hogy senkivel, még a tó királyának fiával sem állt szóba, s az ifjú bánatába belehalt. A tókirály haragja nem ismert határokat, három napig tartó vihart zúdított Tihanyra, a nyár is a vízbe veszett, s a tó azóta is a partra veti az aranyszőrű kecskék körmét. .. Az egykori barátlakásokhoz már nem fűződik ilyen kedves monda. Az Óvár-hegy hajdani vulkanikus működésének emlékét őrző bazalttufa sziklákba vájt fülkékben a XI-XIV. században remeteszerzetesek éltek. Feltehetően I. András király telepítette ide őket, mégpedig valószínűleg Kijevből Jaroszlav nagyfejedelem udvarából. A görögkeleti szerzetesek egykori hajlékaitól továbbsétálva, csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a levegőt pedig különös illat tölti be; közeledünk a levendulamezőkhöz. A félsziget belsejében a Belső-tó nyújt megkapó látványt; e vidék a horgászok tanyája. A tihanyi félsziget kultúrtörténeti emlékei közül a legjelentősebb az apátság, amelyet 1055-ben I. Endre király alapított. Az ezt tanúsító okmány, a hártyára írt oklevél a magyar nyelv legrégebbi hiteles és egykorú, eredetiben fennmaradt szórvány nyelvemléke. A Benedek-rendi apátságot alapító levél latin szövegében ugyanis 58 magyar szó található, hol elszórtan, hol majdnem teljes mondatban. A szórványok között van a Balaton (balatin, balatin), Tihany (ticon), Somogy (sumig), Tolna (thelena) neve is. Az egykori régi, kisméretű, román stílusú altemplom fölé — amelynek kriptájában nyugszik az alapító, I Endre—,1730— 1792. között épült a ma is álló barokk templom. A templom fafaragványai világhírűek; többségüket Stulhof Sebestyén készítette a XVIII. század harmadik negyedében. Az apátság épületét esténként reflektorok világítják meg, nyáron pedig orgonahangversenyeket rendeznek a csodálatos akusztikájú templomban. Tihanyt vonattal és gépkocsival is könnyen elérhetjük, a Balaton déli partja és Tihanyrév között pedig menetrendszerű kompjárat szállítja a járműveket és az utasokat. A tihanyi hajóállomásról minden nagyobb fürdőhelyre indulnak hajók. A fürdés, a napozás mellett horgászásra, különböző vízisportokra is lehetőség van, a rendezvényekről, a kulturális eseményekről az idegenforgalmi hivatal helyi irodájában lehet tájékozódni. A tihanyi tájvédelmi körzettel kapcsolatos kérdésekre bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. változtatása A gépjármű-közlekedéshez, a mindenkori sebességhez szorosan hozzátartozik a gyorsítás, a lassítás is, azaz a sebesség alkalmazása a mindenkori körülményekhez. A sebesség megváltoztatása nem egyszerűen technikai művelet. A jármű ugyanis más közlekedők környezetében mozog, s a partnereik számára egy adott sebesség megváltoztatásakor mindenkor jelzés értékű. Aszerint, hogy közelít vagy távolodik a sebességét megváltoztató jármű, más és más következtetéseket vonnak le abból a partnerek, legyenek akár járművezetők, akár gyalogosok. A sebesség megváltoztatása egyik kifejezője a vezető szándékának, s ez nem elhanyagolható szempont. Éppen ezért minden gyorsítás, lassítás előtt a járművezetőnek mérlegelnie kell azt is, hogy mozgásváltozása a többiek számára mit jelent, hogyan fogják azt értékelni, hogyan fognak rá reagálni. Figyelembe kell venni, hogy a gyorsítás a bennünket követőknek szabad utat jelez, hiszen ha akadály lenne előttünk, akkor nyilván nem gyorsíthatnánk. Ugyanígy a lassítás viszont (főként, ha valaki helyesen a féklámpáját is felvillantja néhányszor!) a követőknek is jelzi, hogy fel kell készülniük a fékezésre. Amennyiben elsőbbségi helyzetben vagyunk, gyorsításunk a keresztezni kívánó kocsik vezetőinek jelezheti, hogy nem mondunk le az elsőbbségünkről, tehát visszatartja őket az elindulástól... A lassítás — mértéke szerint —, viszont kifejezheti azt, hogy elengedjük őket, vagy éppen lemondunk az elsőbbségünkről. Ezt persze intéssel is meg kell erősíteni. Nem szabad elfelejteni: az erőteljes lassítást a gyalogosok úgy tekintik, mint jelzést arra, hogy elengedjük őket! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK “A budai Várhegy keleti oldalánál, az alagút közelében újból jár a Budavári sikló, ez a különleges közlekedési eszköz, amelynek újjáépítése most befejeződött. A régi sikló felújítási munkáit figyelemmel kísérte az egész hazai közvélemény. Nemrég közzétettek néhány érdekes műszaki adatot is, amely azt mutatja, hogy a régi sikló mára igencsak korszerűsödött. A kocsikat elektromos motor vontatja. A hajtómotor a sokszoros biztonsággal méretezett vonókötelet mozgatja, ennek a két végén helyezkednek el a 24 férőhelyes, lépcsős kabinokból álló kocsik. A sikló indítása és megállítása teljesen automatikus. A motort kétféle fékberendezéssel is ellátták: az egyik elektromos fék, a másik mechanikus. De ezeken kívül a kabinokra is felszereltek ún. rugóerőtárolós fékeket, amelyek — egy csaknem lehetetlen kötélszakadás esetén —, maguk is rövid távon meg tudják állítani a kocsikat. A pálya hossza több mint 102 méter, a magasságkülönbség, amit a sikló áthidal, alig 50 méter. A pályán lévő két vágány nyomtávolsága 1435 mm. A kocsikat egyébként, amelyek kívülről barna színűek, úgy építették meg, hogy csaknem teljes egészében megegyeznek az eredeti járművekkel. A belső berendezés régi faborítású villamosokra emlékeztet. A korszerűség azonban itt is megmutatkozik: a kocsik felső szintjére lépcső használata nélkül, tehát tolókocsival, gyerekkocsival is be lehet jutni. Fent a Várban — a hegyállomáson — egyébként az utasok a járda szintjén léphetnek ki a siklóból. A Vár területére elrendelt forgalmi tilalom miatt a sikló igen fontos közlekedési eszközzé válik, s a fővárosi tömegközlekedés szerves része lesz. Petress István Vagy János László debreceni fémöntő kisiparos veterán autókat gyűjt. A27 kocsiból álló gyűjtemény egyik szép darabja a képen látható, 1936-ban gyártott Aero 1000, amellyel már több első helyezést ért el a veterán autók versenyén. Tűzálló mentőhajó Az elmúlt években történt tengeri olajkutak és tartályhajók katasztrófái kihangsúlyozták ezeknek a létesítményeknek az állandó veszélyességét és annak szükségességét, hogy tűz vagy robbanás esetén a személyzetet — akár rendkívül veszélyes körülmények között is — gyorsan és biztonságosan kimenekíthessék az égő vagy mérges gázokat tartalmazó környezetből. Ebből kiindulva egy angol vállalat ilyen célokra kialakított egy teljesen zárt mentőhajót, amely felhasználható 52 személynek az égő olajfelületű tengeren való szállítására még akkor is, ha a környezet atmoszférája mérges gázt tartalmaz. A tűzálló gyantát tartalmazó, üvegszálerősítéses műanyagból készült csőalakú hajó 8 méter hosszú, 3 méter széles, belső magassága 1,6— 2,1 m. A csőalakzaton kívül, ami igen kedvező feszültségeloszlási lehetőséget biztosít, további jellemzője az alacsony súlypont. A hajót a parancsnoki toronyból kormányozzák, amelynek teteje olyan kivitelű, hogy szükség esetén egy sérült személy hordággyal együtt azon keresztül helikopterrel a csónakba helyezhető. A hajó belső peremébe padka van beöntve az utasok részére, és szabadevező helyek is ki vannak képezve motor-meghibásodás esetére. A hajó külső felületére 60 legyező alakú fúvóka van felszerelve, amelyekkel a felsőrész és a héj percenként 550 liter vízzel árasztható el a felület hűtése céljából, amikor a hajó égő olajfelületű tengeren halad keresztül. A tengervizet nagyteljesítményű szivattyú áramoltatja át fúvókákon. Mind az utasok, mind a motor részére külön levegőellátást biztosítottak teljesen zárt utazási körülmények esetére: a levegő minimálisan 10 percre elegendő óránkénti 10 kilométeres haladási sebességnél. Ha a sűrített levegő kifogyott, egy automata külső levegőt áramoltat be a hajóba. Az üzemanyagtartály 24 órai hajózásra méretezett. A hajó főbb tartozékát képezik még a rádió adó-vevő, az élelmiszer-tároló és a belülről kezelhető csónakdaruk. A járművet vízzel töltött kőbányában próbálták ki, amelybe 3000 liter petróleumot öntöttek, majd meggyújtották. A 30 percnél hosszabb ideig égő petróleum lángjainak hőmérséklete 1150 Celsius-fok volt a hajó körzetében a hajóban a hőmérséklet azonban csak 26 fokra emelkedett. További vizsgálatok közé tartozott a 8 tonnát kitevő összsúlyú hajónak 2,5 méter magasságból a tengerbe való ejtése és nekiütköztetése egy hullámtörő gátnak. SZABAD FÖLD 17 * Fémgölyők a tenger mélyén Hatezer méterrel az óceánok felszíne alatt széles „út” húzódik majdnem az egész Föld körül; az út középvonala az Egyenlítő. Az út mentén milliónyi mangánrög hever, egyesek burgonya nagyságúak, mások gyermekfej méretűek. Kobalt, nikkel és rézércek is nagy menynyiségben találhatók a tenger mélyén. Egyedül a kobaltrögök mennyisége mintegy ötezerszerese annak, amennyit az érckutatók eddig a szárazföldön felderítettek. A mangán négyezerszer, a nikkel pedig ezerötszázszor annyi, mint az eddig ismert szárazföldi készletek. Réz a tenger mélyén százötvenszer több van, mint a jelenleg ismert összes lelőhelyen. A felszínre hozott mélytengeri fémrögökről mikroszkópias metszeteket készítenek, hogy megállapítsák korukat és növekedésük ütemét. Mint kiderült, egy-egy rög egymillió év alatt 5-20 milliméterrel növeli átmérőjét. Ám e fémkoncentrációk nemcsak rög formájában fordulnak elő; a tudósok tenger alatti hegyek lejtőin egyes helyeken több centiméter vastagságú kérget fedeztek fel, amely szintén mangán-vas koncentrátumból áll. A lejtőkön heverő, többnyire vulkanikus kőzettöredékeket a kéreg szintén bevonja. A fémgolyók legnagyobb példányait rögtön a tenger alatti érclelőhelyek felfedezésekor halászták ki. Két angol kutató merülései során egy 570 és egy 85 kilogramm súlyú golyót emelt ki, amelyek átmérői az egy métert is elérték. Felfedezésük értékével azonban nem voltak tisztában, csak később eszméltek fel, amikor az USA, Japán, Franciaország, Anglia, az NSZK és a Szovjetunió kutatóhajói a világ összes tengerén „hajszolni” kezdték a kis golyókat. A mangánrögök kitermelését az óriási mennyiség tenné kifizetődővé. Japán vállalatok már foglalkoznak olyan gigantikus ékek kidolgozásával, amelyekkel valósággal felszántanák a tengerfeneket, az amerikaiak pedig hatalmas „porszívókkal” kísérleteznek. Más országok tengeralattjárókat akarnak bevetni a rögök összegyűjtésére. v | TECHNIKA | L______ - . , , .