Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-21 / 25. szám

Műemlék temetők, űremlékek A temetkezési szokások szo­­rsan kötődnek egy-egy nép­örténelméhez, kultúrájához. A hazánk területén feltárt hon­­­glaláskori s az azt követő szá­­rdokból ismert temetkezési he­­tek sírleleteit — nagy értékű­yűjteményként — múzeuma­ik őrzik. Az országjáró turista­zonban nemcsak ezeket tekint­eti meg, hanem felkeresheti műemlék temetőinket is. A Himnusz költőjét, Kölcse F­erencet Szatmárcsekén temet­­i el; sírja fölé szépmívű sü­nneket emelt a kegyelet. De maga a temető is műemlék 1973 a, mert — az országban egyed­ülálló módon, mindmáig nem ijesen tisztázott okból — itt a­rok fölé csónak, illetve ember akú fejfákat állítottak. Az egy­­ástól szabályos távolságra lév­ő, szépen faragott gótikus ívbe rúcsosodó sírjelek különös ha­­st tesznek a szemlélőre, külö­­ssen alkonyattájt, szürkület­ír, mintha megannyi, fekete ípenyes apáca imádkozna rendbe burkolódzva. Egy másik vidéken ugyan­csak a népi kultúra hozott létre rendhagyó síremlékeket. Bala­­tonudvariban, közvetlenül a ba­latoni műút mellett fekszik az a temető, ahol a XVIII. század vé­géről, a XIX. század elejéről származó, szív alakúra faragott sírkövek láthatók. Hogy miért éppen csak itt az országban? Nos, ez még megfejtésre váró rejtély. A faragott kopjafákból több helyütt is találunk szép gyűjte­ményt, Budapest környékén például, Ócsán, a tájvédelmi körzet területén lévő temető­ben, s Szentendrén, a Szabadté­ri Néprajzi Múzeumban, ahol a nádudvari, a hajdúböszörményi és a szatmárcsekei református temetők legszebb síremlékeit állították fel újra. A kopjafás te­metkezés jelenik meg a mohácsi történelmi emlékparkban is; ké­szítői történelmünk egyik legna­gyobb tragédiájának állítottak szobrokkal, sírjelekkel emléket. Az 1526. augusztus 29-i véres ütközetnek több mint tízezer magyar áldozata volt. Az emlék­parkot — miután az egykori csatatéren több tömegsírt tártak fel — 1976-ban létesítették a pé­csi Janus Pannonius múzeum munkatársai. A díszes bronzka­pun belül térképkő, díszket, lé­lekharang, művészi faragású sírjelek, fejfák és kopjafák fo­gadják a látogatót — valameny­­nyit neves művész készítette. Történelmünk, irodalmunk, művészetünk nagyjai nyomá­ban járva, országszerte több he­lyütt találunk mauzóleumokat, díszsírhelyeket — Nagycenken Széchenyi Istvánét, Gannán az Eszterházy családét, Szatmár­csekén Kölcsey Ferencét. Kirá­lyaink ősi temetkezési helyén, Székesfehérvárott is remélhető­en mielőbb elkészül a nemzeti pantheon. A TIT szervezésében a buda­pesti Mező Imre úti temetőben gyakran tehetnek sétát azok, akik múltunk nagyjai előtt sze­retnék kegyeletüket leróni. Itt helyezték örök nyugalomra töb­bek közt Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Károlyi Mihályt, Bat­­thány Lajost, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Bajza Jó­zsef, Czuczor Gergely, Hunyadi Sándor, József Attila, Kisfaludy Károly, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Makkai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig­­mond, Reviczky Gyula, Sarkadi Imre, Szabó Lőrinc, Szerb An­tal, Táncsics Mihály, Vajda Já­nos, Vörösmarty Mihály sírját is itt kereshetjük fel. A Farkasréti temetőben iro­dalmunk nagyjai közül Berda József, Csathó Kálmán, Deve­­cseri Gábor, Fekete István, Hat­vany Lajos, Illyés Gyula, Kaff­ka Margit, Kassák Lajos, Nagy László, Németh László, Örkény István, Palotai Boris, Ráth- Végh István, Remenyik Zsig­­mond, Rideg Sándor, Ter­­sánszky Józsi Jenő, Váci Mi­hály, Zelk Zoltán végső nyug­helye előtt tiszteleghetünk. A felsorolás korántsem teljes, nem is lehet az. Hiánypótló ki­adványt azonban tudunk aján­lani az érdeklődőknek. A Buda­pesti Városszépítő Egyesület ugyanis nemrég jelentetett meg egy térképpel ellátott füzetecs­­két, s ennek segítségével bárki eligazodhat a Mező Imre úti, a Farkasréti, a Rákoskeresztúri, valamint az Óbudai temetőben, ha neves emberek sírját keresi. Bővebb felvilágosítást olvasó­ink a szokott módon, a Tourin­­form 179-800-as telefonszámán is kaphatnak. élyeggyűjtőknek Júniusban a posta nem bo­nt ki bélyeget, csak egy kétfo­­ltos benyomott bélyegű leve­­rőlapot a 200 éves Vecsés rubi­­uma alkalmából. A Magyar­élyeggyűjtők Országos Szö­­tsége Buda visszafoglalása­­ik 300. évfordulójára kisívez ott ki az 1936. évi Budavál­­tozat 40 filléres címletének re­produkciójával. A kisív postai bérmentesítésre nem alkalmas. A Szovjetunió a béke nemzetkö­zi évére bélyeget bocsátott ki. Svédország bélyegen is megem­lékezett a nemrég meggyilkolt Olof Palme volt miniszterelnök­ről. A görög sor a biztonságos köz­lekedésre figyelmeztet. A labda­rúgó-világbajnokság tiszteletére Kambodzsa izgalmas mérkőzés­jeleneteket ábrázoló sort bocsá­tott ki. A tengerek vizének ve­szélyeztetett állapotára hívják fel a figyelmet a Fárö-szigetek bélyegei. Kaszparov, az új sakk­világbajnok arcképét, mérkő­zésjeleneteket, művészi faragá­sú sakkbábukat ábrázol az afri­kai Guinea blokkja. Duke El­­lington, világhírű dzsesszjáté­kos emlékére az arcképét ábrá­zoló bélyeget adott ki az Egye­sült Államok. Fehér darvak vo­nulását láthatjuk kínai bélyege­ken. A Karlovy Vary-i filmfeszti­válról a csehszlovák posta bé­lyeggel emlékezett meg. Az ős­lakosság nőinek hajviseletét mutatja be az afrikai Mozambik sora. Művészi kézművesség al­kotásait láthatjuk hollandiai bé­lyegeken. Fajkutyák bemutatá­sát választotta témául a belga sor. Liechtenstein népviseleti sort jelentetett meg. Tájakat ábrá­zolnak Franciaország turisztikai bélyegei. Színpompás lepkéket láthatunk egy finn sorban. Az autó centenáriumának Portugá­lia bélyegsort és blokkot szen­telt. tengelykapcsoló isználata­ ­ kuplung jó működtetése­­k alapvető szabálya, hogy adig ütközésig kinyomjuk, amiféle recsegés a rossz láb­­unkára utal. A durva kup­­lrkezelés miatt az autó rán­­tva indul, vagy esetleg a me­­lefullad, ezért mindig szem­et kell tartani, hogy az autó­­­ súlya van, s az álló helyze­­tel való kimozdításhoz erő­s, amit csak rugalmasan le­­­ továbbadni a motortól a ke­rekig. A tengelykapcsoló pe­­ját ezért az ún. súrlódási útban — tehát amikor éppen bejön a motor és a kerekek közötti kapcsolat — mindig vissza kell kissé tartani, ugyan­akkor a gázpedál fokozatos be­nyomásával növelni kell a mo­tor teljesítményét. A tengely­­kapcsoló és a gázpedál össze­hangolt kezelése a vezetési ügyesség alapvető mércéje! A kuplung súrlódási pontjá­nak jó érzékelése azért is fontos, mert napjainkban igen gyakran kell ún. centiző, tehát igen lassú sebességgel haladnunk. Ez pe­dig másként nem lehetséges, mint a kuplung finom csúsztatá­sával Jó ellenőrző gyakorlat mindenki számára az, ha emel­kedőn úgy tud megmaradni álló helyzetben, hogy a féket nem használja, csak a gázpedált és a csúsztatott kuplungot. Persze ezt rendszeresen nem szabad csinálni, mert túl sokáig tartó csúsztatás miatt a kuplung beté­tei leéghetnek, s ha közben a kocsi elmozdul hátrafelé, még az erőátviteli szerkezetekben is bekövetkezhet valamilyen tö­rés! A tengelykapcsoló nem lábtá­masz! Feleslegesen nem szabad terhelni a betétjeit. Márpedig ha a lábunkat rajta tartjuk, ez lehet a következmény. A lábunknak keressünk kényelmes helyet, de az ne a kuplongon legyen, ha­nem mellette a padlón. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A gyalogosok biztonsága a hazai kutatások egyik legfonto­sabb területe, ezért a leggyako­ribb baleseti okok feltárásával több kutatócsoport is foglalko­zik. Nemrég vizsgálták a gyalo­gosbalesetek okait, s egyértel­műen kitűnt, hogy nem véletlen a statisztikai adat, miszerint a balesetek kétharmadát maguk a gyalogosok okozzák! Gyalogos közle­kedésünk ma még nem al­kalma­z­­kod­ott a növekvő motori­zációr­a, s körünkben különö­sen jért a vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre. Ez teszi ki különben a balesetek 50-70 szá­zalékát! Jogos a következtetés, hogy a járművezetőknek — füg­getlenül attól, hogy ki követi el a szabálysértést — a jelenlegi­nél sokkal jobban kellene ügyelniök erre a kifejezetten gyakori gyalogos-magatartásra. A gyalogos megjelenése az úton, az út szélén, szándékának felismerése a járművezető szá­mára azonnali készenlétet je­lent, felkészülési kötelezettséget a gyalogos biztonságának meg­óvására ... A baleseti veszélyt nemegyszer csak a járművezető tudja előrelátásával elhárítani. A másik gyakori baleseti ok az, hogy a gyalogos álló jármű, oszlop, vagy más egyéb létesít­mény takarásából lép le a jármű elé. Ezt már nehezebb a vezető­nek időben felfedeznie, ám az előrelátás itt is ad lehetőséget: nagy gyalogosforgalom köze­pette várható, hogy az efféle „takarásokból” gyalogos buk­kanhat elő. Az óvatosabb veze­tés tehát ekkor is segíthet! A harmadik leggyakoribb ok a tilos jelzésnél vagy a tiltott he­lyen történő gyalogosátkelés. Ilyen helyeken nyilvánvaló a gyalogos hibája. Mégis, éppen a viselkedésük ismeretében, a gondos vezető itt is sokat tehet a gyalogosok biztonságáért! Petress István Víz alatti tankhajók Az USA leggazdagabb ismert földgázlelőhelyei Alasz­­kában, a Sarkkörtől 800 kilométerre, északra helyezked-­­ nek el. Kezdettől fogva nagy gond, hogy miként szállít-­­­sák el leggazdaságosabban a nagy természeti kincset a­­ néhány ezer kilométernyire lévő „anyaországba”. Az­­ Alaszkától San Franciscóig és Chicagóig tervezett, közel 1­ó 8000 kilométer hosszú csőtávvezeték — hatalmas költsé­­ge miatt — egyelőre nem valósulhat meg, így más megol­­­­dást kellett keresniök a szakembereknek. A földgáz tengeri úton való továbbítására jól bevált módszer a cseppfolyósított gáz különleges tankhajókon való szállítása. Ez azonban itt nem jöhet szóba, mivel ilyen hajók folyamatos járatása a sarki vizeket az év nagy részében borító jégpáncél miatt nem képzelhető el.­­ Nos, ha nem lehet a víz színén, meg kell próbálni a víz alatt. A szakemberek kétfajta tengeralattjáró tankhajó építésére tettek javaslatot. Az egyik mintegy 380, a másik csaknem 450 méter hosszú lenne, ami megfelel a ma használatos legnagyobb szupertankerek méreteinek. A sarki vizek jege alatt majdan közlekedő tankhajókat el-­­ látnak egy sor akusztikus és elektronikus navigációs mű­szerrel, hogy biztonsággal elkerüljék az összeütközést és a zátonyra futást. Kártevőpusztítás koffeinnel A koffein, a teofillin és más úgynevezett metilxantinok megtalálhatók a kávé- és teacserje, a mate növény, to­vábbá a kakaó- és kólafa bogyóiban, magvaiban és leve­­­­leiben. Ezeket világszerte nagy mennyiségben fogyasztja az emberiség, mert rájöttek arra, hogy a központi ideg­­rendszert serkenti. Amerikai kutatók újabban rájöttek arra is, hogy a metilxantinok rovarirtó szerként is hat­­ad­nak. Ezenkívül bizonyos rovarirtó szerekkel együtt alkal­mazva növelik azok hatását, ennélfogva azok adagolása erősen csökkenthető. A vizsgálatokhoz mindenekelőtt egy dohánykárosító kártevő (manduca sexta) lárváit használták fel, mivel azok laboratóriumban könnyen tenyészthetők. Táplálé­­kukhoz 0,3-10 százalék porított kávét és 0,1-3 százalék porított teát adagolva, a táplálékfelvételnek — az adago­lástól függő — gátlását figyelték meg, amit remegés, túl­­fokozott aktivitás és lelassult növekedés kísért. Nagyobb koncentrációknál — 10 százalék fölötti kávé és 3 százalék feletti tea adagolásánál — a lárvák 24 órán belül elpusz­tultak. Ugyanezen hatást érték el tiszta koffeinnel, vala­mint szárítatlan tealevéllel, illetve kávébabbal (az utóbbi 0,8 százalék, a tealevél 0,7-2,1 százalék koffeint tartal­maz). A lárvák által egyébként szívesen fogyasztott para­dicsomlevelek megvédhetők, amennyiben az említett tö­ménységű koffeinoldatokkal permetezik őket. Ugyanez a hatása a teofillinnek és a szintetikus metilxantinnak a lisztférgekre és egy sor lepkelárvára. A kísérletek tanúsága szerint a formamidin típusú ro­varirtó szerek hatását a metilxantinok (azaz a koffein, te­­► ofillin stb.) növelik. Azokat a leveleket, amelyeket ezek­nek a rovarirtó szereknek a minimális adagjával perme­teztek be, a lárvák minden baj nélkül felfalják. Koffein hozzáadása esetén azonban a táplálékfelvételük jelenté­kenyen csökken, és hat nap múlva a kártevők elpusztul­nak. Ily módon a rovarölő szer hatásának 30—100-szoros növelése érhető el. Emberhajtású szárnyashajó Kaliforniában különleges, új járművet terveztek a szakemberek: emberhajtású szárnyashajót. A Repülő­hal névre keresztelt jármű óránként 24-25 kilométeres sebes­séget is képes elérni, ezzel túlszárnyalván az egyevezős csónak maximális 19,5 km/óra sebességét. A Repülő hat biciklire hasonlít; ugyanolyan ülése, váza, kormánya, pe­dáljai vannak, de ezzel vége is a hasonlóságnak. A szerkezet két, víz alatti, szénrostokból készített szárny segítségével emelkedik ki a vízből, ezáltal sokkal kisebb a közegellenállás, mint a közönséges evezős hajók esetében. A súly nagy része a kétméteres főszárnyra ne­hezedik, amely közvetlenül az ülés alatt van. A szerkezet tömege mindössze 17,7 kilogramm. Váza olyan, mint a repülőgépek acél csőváza. A vezető úgy egyensúlyozza az emberhajtású szárnyashajót, mint egy biciklista a jár­művét, és a kormánnyal irányítja a hajó elején levő má­sik szárnyat. Az izomerő a főszárnyon futó láncon át egy 40 centiméter átmérőjű propellert hajt, amely hatáso­sabb, mint az evező. A Repülő halat katapultrendszer segítségével bocsát­ják vízre, és ha sebessége nem éri el a 11,2 km/órát, a ha­jó leáll és elsüllyed. Édesvízben és tengervízben egya­ránt kipróbálták az újfajta járművet, amely eddig megfe­lelt a vele szemben támasztott követelményeknek. TECHNIKA

Next