Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 4. szám
1986. JANUÁR 25. Különleges múzeumok Hazáina ismert és nagy múzeumai mellett sót, kevéssé ismert, ám annál érdekesebb kiállítási anyaggal rendelkező múzeum várja a látogatókat. Ezekből mutatunk be néhányat. A kiállításiak — hétfő kivételével — általában 10-től 18 óráig tartanak nyitva; az ettől eltérő időpontokat jelöljük. A Bélyegimúzeumi pain (Bp. VII., Hársfa u. 47.) a világ minden tájáról származó, igen gazdag gyűjtemény látható, és megismerhetők a bélyegnyomó eszközök is. A Deák báni aluljáróban lévő Földalatti Vasúti Múzeumiban bemutatják a földalatti vasúti építkezés történetét, a millenniumi földalatti vasúttól a metróig. A Vármegyében, a Fortuna u. 4. szám alatt a magyar cukrászipar történetét ismerheti meg a látogató a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A Malomipari Múzeumban (Soroksári út 24.) a magyar maoriipar történetét demonstráló kiállítás látható. (Nyitva: kedden és csütörtökön 10-től 16 óráig.) A Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremgyűjteménye (Szabadság tár 8-10.) a magyarországi pénzverés történetét mutatja be. Magyarország pénzei — István királytól napjainkig — szinténmegtekinthetők itt. (Nyitva: csütörtökön 9-től 14 óráiig, de előzetes telefonbejelentkezés ajánlatos.) A Nagytétényi Kastélymúzeumban az európai és a hazai bútonművészet remekeiből rendezett kiállítás látható, a pincében lévő kőtár pedig a környék római kori leletanyagát tárja a látogató elé. Kőbányán, a Martinovics tér 12. szám alatt a Tűzoltó Múzeum megismertet a tűzvédelem fejlődésével és emlékezetes tűzeseteket is felidéz. Látható itt gazdag tűzoltóüzelm- és -jelvénygyűjtemény is. (Nyitva: keddtől vasárnapig 9—16 óra között.) Verpelét jelentős ipari műemléke a régi, pendelykéményes kovácsműhely, amely mai formáját a XVIII. században kapta. A monda szerint már Mátyás király korában is paskálták itt lovaikat. A kovácsműhelyben az egykori kovácsok munkaeszközei tekinthetők meg. (Nyitva: keddtől vasárnapig, 9 és 13 óra között.) Zebegényben egy magángyűjtemény a hajózás történetéből ad ízelítőt; bemutatja a vízi közlekedés fejlődését a fatörzstől a vitorlásig. Hazánk különleges múzeumairól, gyűjteményeiről a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágosítást. Balatoni kérdőjelek Halászati, horgászati és környezetvédelmi szervezetek megbízásából — több millió forintért — hároméves vizsgálatot végzett a Balatonon a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet, a tihanyi Limnológiai Kutató Intézet és a keszthelyi Agrártudományii Egyetem. A vizsgálatok legfontosabb megállapítása, hogy a Balatonban igen sok hal van. Ez persze nem vigasztalja azokat, akik július—augusztusban horgásznak és szakjuk üres marad. A kutatók erre a kérdésre is válaszoltak. A mérések ugyanis azt mutatták, hogy a sekély parti vízben a fürdőzők lármája és közvetlen vízszennyezése olyan viszonyokat teremt, amely elől a halak a mélyebb részekre menekülnek. Az állítást bizonyítja, hogy akiknak van csónakjuk és a mélyebb részeken próbálkoznak, azok valóban fognak halat. Nem ritkán igen tekintélyes példányokat. A Balatonba busát telepítettek. Az egyik labor ettől azt várta, hogy a busák, mintegy szűrik, megtisztítják majd a vizet, a másik tábor pedig azt állította, hogy a busák anyagcseréje inkább vízszennyező hatású. Igen sok tudományos mérés bebizonyította, hogy a busa valóban algákkal táplálkozik, tehát kellemetlen élőlényeket távolít el a vízből és ezt szervezetébe beépíti. A vízszennyezésre vonatkozó vád igazságtalan, mert például a Balatonban élő rengeteg dévér ürüléke sokkal nagyobb mennyiség, tehát, ha ez szennyező hatású, akkor a dévér a bűnös. Egyébként pedig levonható az a következtetés, hogy a Balatonban élő busák ma még nem lehetnek mérhető hatással a vízminőségre. Nincs belőlük olyan sok. Nem is szaporodnak — legalábbis ma még nem. Kár, hogy nem lehet rájuk horgászni, mert nem veszik fel a csalit, a legrégebben telepített példányok ugyanis ma már 30 —40 kilósak is lehetnek. A halászok esetleg ki tudnák fogni, de nem nagyon törik magukat, mert nehéz eladni. A horgászok nem szeretik az angolnát, mindenfélével vádolják. Például azzal, hogy bűnös az úgynevezett takarmányhalak megritkulásában. A kutatók viszont védik. A megvizsgált — legkülönbözőbb életkorú, méretű és nemű — példányok gyomrában ikrát nem találtak. Véleményük szerint igen sok apró vízi állatkát rogyászt, a halfélék közül egyedül a küsz (sneci) volt az, amellyel az angolnagy ormrokiban jelentős számban találkoztak. Annyit elismernek, hogy a „kígyóhal” a küsz megritkulásában bűnös lehet. Egyébként pedig javasolják, hogy az eddigi menynyiségben továbbra is telepítsék. Ez a vizsgálati eredmény az, amelyet a horgászok a legnehezebben fogadnak el. Legelőször is: az ikra a maga módján tökéletes haltáplálék, ami a gyomorban a leggyorsabban megemésztődik, azaz eltűnik. Ráadásul a befogott angolna igen gyakran kiöklendezi gyomortartalmát. Ha tehát ikrát nem találtak, az nem bizonyítéka ártatlanságának. Tudományosan is alátámasztott az a gyanú, hogy a duckincs (paptetű), a sügér és néhány egyéb faj visszaszorulásában igenis ludas az angolna. Érdekes módon a küsz esetében a vizsgálati eredmények kételkedéssel fogadhatók. Ugyanis például a Ráckevei-Dunaágban nem él angolna, az utóbbi időben mégis alig látni snecit. Szerencsére a probléma napjainkban nemégető. A Balatonban ugyanis megjelent néhány szívós, szapora, apró termetű halfaj. Ezek állománya már ma is jelentős, tehát nem kell attól félni, hogy a süllőik éheznek. A további telepítésről szóló javaslat pedig inkább elmélet, mert az Atlanti-óceán európai partjai mentén, ahonnan a telepítő anyagot szerzik, nagyon megritkult az üvegangolna, alig lehet belőle vásárolni, tehát nincs miből telepíteni a Balatonba. F. B. Az álló járművek kivilágítása Az álló járművek akadályt jelentenek, éjszaka pedig, vagy olyankor, amikor rosszak a látási viszonyok, esetleg balesetveszélyt is. Ezért rendelkezik úgy a KRESZ, hogy ki kell világítani őket. Erre a célra elsősorban a helyzetjelző lámpák szolgálnak. Minden gépjárművet, de a mezőgazdasági vontatót és a lassú járműveket is a helyzetjelző lámpáikkal kell kivilágítani. Ennek a biztonságot megalapozó kötelezettségnek egy engedménye van: ha a jármű két méternél nem szélesebb ás hat méternél nem hosszabb, elegendő csak az úttest közepe felé eső oldalon egy első és egy hátsó helyzetjelző lámpával megvilágítani! Viszont minden olyan gépjárművet, amely pótkocsival vagy más vontatmánnyal van összekapcsolva, valamennyi helyzetjelző bekapcsolásával szabad csak álló helyzetben hagyni. A vezető nem köteles kivilágítani a gépjárművét, ha azt egyébb külső fényforrás kellően megvilágítja, illetve, ha az útszakaszon közvilágítás van. Az első esetben arra kell ügyelni, hogy az álló járművet a külső fényforrás valóban hatásosan világítja meg. A lényeg az, hogy az arra közlekedők számára, akármelyik irányból is közelítenék a jármű felé, jól látható legyen, legalább a körvonalaival. A második esetben értelemszerű, hogy a járművett a közvilágítás teszi láthatóvá. Tanácsos azonban, különösen a téli éjszakákon, inkább közvetlenül a lámpák alá állni a kocsival, sem mint távolabb tőlük. Nagyon fontos szempont, hogy az álló járműveket akkor sem kell kivilágítani a közvilágításos helyeken, ha éppen a közvilágítás nem üzemel! A többi arra haladónak erre számítani kell. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Ebben az időszakban sokan vezetnek úgy, hogy az utastérbe, a fülkébe egyáltalán nem engednek be friss levegőt. Ez látszólag kellemes, hiszen jól bemelegszik a kocsi, a kényelemnek azonban az az ára, hogy ezzel kizárjuk az oxigént, a friss levegőt is. A szellőztetésre pedig feltétlenül szükség van télen is. Az oxigénhiányos levegő miatt ugyanis hamarabb bekövetkezik az elfáradás, arról nem is szólva, hogy az esetleges tömitétlenségek miatt még a kipufogógáz káros anyagai is behatolhatnak a zárt térbe, s csak fokozzák az elbágyadást. Vezetés közben — mint ezt bizonyítják a közlekedésbiztonsági vizsgálatok is — az agysejtek elegendő mennyiségű oxigént igényelnek, ha azonban a tömi tétlenségek és a szellőzetlenség miatt szénmonoxid is behatol az utastérbe, ez rohamosan csökkenti a vér oxigéntartalmát. Lelassulnak a vezetési reakciók, s ennek káros következményei lehetnek. Még álló kocsiban is szükséges a szellőztetés, ha járatjuk a motort! Erre különösen akkor kell ügyelni, ha a magas hó miatt esetleg a kipufogógázok nem tudnak eltávozni a csövön keresztül, s benyomulnak a kocsiba. A résnyi szellőzőnyílásra a fűtés miatt is szükség van. A teljesen zárt ablakok mellett nem kellő hatású a fűtés. Kocsitípustól, egyéni érzékenységtől függ, hogy ki mennyire és hol nyit rést menet kőben , de a szellőztetés télen is szükséges. Petress István SZABAD FÖLD 17 TUDOMÁNY Kötszer: nem tapad a sebre Nyugatnémet kutatók olyan kötszert kísérleteztek ki, amely kedvező tulajdonságait és alkalmazási módját tekintve valamennyi hagyományos sebkötésnél jobb. A kötszer két összetevőből áll: egy gélesedő (kocsonyásodó) poliszacharidból (pl. agar-agarból, ami egyes vörösmoszatokból forrón kivont, szűrt, kifagyasztott, majd megszárított anyag, mely kocsonyává duzzad) és egy akrilszármazék térhálós, duzzadóképes polimeréből. Minthogy ez az új kötözőanyag átlátszó, a gyógyulási folyamat rátekintéssel ellenőrizhető; az esetleges komplikációk azonnal felismerhetők. Agar-agart vagy más, ugyancsak gélesedő poliszacharidokat a sejtbiológusok gyakran alkalmaznak szövettenyésztési és sejttenyésztési szilárd táptalajokat. Az a gondolat, hogy ezeket az anyagokat a sebkezelésben használják, szinte kínálkozott. Az a csodálatos, hogy miért nem merült fel már korábban, hiszen minden sejtbiológus tudja: a poliszacharidok nemcsak duzzadásra és szívásra képesek, hanem előnyösek a szövetek számára is, ugyanis semmilyen formában sem befolyásolják a tenyésztett sejtek szaporodását és növekedését. A kötszer különféle méretű és vastagságú film alakjában állítható elő, amelybe erősítőként tágan hurkolt gyapjúfonal háló is beágyazható. A kötszert nedvesen helyezhetik fel a sebre, előzetesen baktériumölő anyagokkal és egyéb gyógyszerekkel is átitatható. A klinikai kipróbálás során a betegek a nedves, gélé anyagot kellemesen hűtő és fájdalomcsillapító hatásúnak érezték. Mivel nem ragad be a sebbe, bármikor fájdalommentesen cserélhető, az átkötés a sebgyógyulást nem veti vissza. Nincs vérzés, a frissen képződött bőrszigeteket nem tépi le az eltávolított kötőanyag. Ez az új kötszer legnagyobb előnye. A gél felszívja a sebváladékokat, tehát sebtisztító hatású, ellentétben a hagyományos zsírral impregnált textilkötésekkel, amelyek ugyan szintén nem ragadnak be a sebbe, de zsírhártyával vonják be a sérülést, és ezzel késleltetik a seb tisztulását és gyógyulását. Az égési és a forrázási sebek kezelése különösen kedvező alkalmazási területe a géles kötszernek, de mivel átlátszó, és a legkülönfélébb gyógyszerekkel is átitatható, így a csontfertőzés gyógyítására, a bőr és a nyálkahártya injekció nélkül érzéstelenítésére, valamint allergiatesztekhez is használható. Üvegszálas betonok Különböző szakemberek már évek óta kísérleteznek üvegszál-erősítésű betonszerkezetekkel. Ilyen jellegű próbálkozások már korábban is voltak, de a tudományos megalapozottság és ellenőrzés hiányában kevés eredményt, tapasztalatot hoztak. Most viszont nyugatnémet kutatók nagy alapossággal, laboratóriumi körülmények között végezték el az anyag fizikai és kémiai viselkedésének vizsgálatát. Ezek kiterjedtek a szilárdságértékek, az alakváltozások és a hőtechnikai jelenségek mérésére, valamint a savak és lúgok hatásának megfigyelésére. A kísérletek igazolták, hogy az üvegszál-erősítésű betonok sok előnyös épületszerkezeti tulajdonsággal rendelkeznek. Ilyen például a homogenitás (egyneműség) és az izotróp jelleg, azaz egyenletes szilárdságtani viselkedés bármely irányban és bármely igénybevételre. Az üvegszálak a betonnak nagy húzószilárdságot adnak, de nem olyan koncentráltan, mint az acélbetétek. Ebből előny is származik: az egyenletes anyagszerkezet következtében repedésmentesség, egyszerűbb technológia (a munkaigényes vasszerelés elmaradása), kisebb szerkezeti vastagság lehetősége, minden irányban azonos viselkedés, valmint a méretezés egyszerűsödése. Az üvegszálas betonszerkezetek időjárásállók, hőhatásnak, savaknak és lúgoknak viszonylag jól ellenállnak, formaalakításuk és dekoratív hatásuk lehetőségei igen jók. Gyártásuknál, különösen a vékony falú elemeknél, préselési és hengerlési eljárások is használhatók (úgy, mint az eterrit-előállításnál). További hasznos tulajdonság a normál betonhoz képest a vízzáróság növekedése. Az új anyagnál nincs korrózióveszély, viszont erősítésére csak olyan üvegszálak használhatók fel, amelyek az alkáliáknak ellenállnak. Ez különleges anyagösszetételt és gyártástechnológiát igényel. Ugyancsak alapvető követelmény az üvegszálak egyenletes bekeverése, amelyhez speciális berendezés szükséges. Technológiai és gazdasági szempontok alapján a 25 milliméter hosszú, vágott üvegszálakat találták legmegfelelőbbnek. Ezeket keveréssel vagy terítéssel dolgozhatják be. Kísérleteket folytatnak 50 mm hosszúságú üvegszálakkal és üvegszövetekkel is. A betonba keverhető üvegszálak mennyisége 2-3, de legfeljebb 4 térfogatszázalék lehet. Az üvegszálas beton alkalmas 10-15 mm vastagságú, de ennél vékonyabb falú, nagy szilárdságú szerkezetek előállítására is, amelyek teherhordó- vagy burkolóelemként egyaránt jól felhasználhatók. Gyors elterjedésüknek éppen ezért igen nagy a valószínűsége. TECHNIKA