Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 4. szám

1986. JANUÁR 25. Különleges múzeumok Hazáin­a ismert és nagy múzeumai mellett sót, kevéssé ismert, ám annál érdekesebb kiállítási anyaggal rendelkező mú­zeum várja a látogatókat. Ezekből mutatunk be né­hányat. A kiállításiak — hétfő kivételével — álta­lában 10-től 18 óráig tartana­k nyitva; az ettől eltérő időpontokat jelöl­­jü­k. A Bélyegimúzeumi pain (Bp. VII., Hársfa u. 47.) a világ minden tájáról származó, igen gazdag gyűjtemény látható, és megismerhetők a bélyeg­­nyomó eszközök is. A Deák báni aluljáróban lé­vő Földalatti Vasúti Mú­zeumiban bemutatják a fö­ldalatti vasúti építkezés történetét, a millenniumi földalatti vasúttól a met­róig. A Vármegyé­ben, a Fortuna u. 4. szám alatt a magyar cukrászipar történetét ismerheti meg a látogató a Magyar Ke­reskedelmi és Vendéglátó­­ipari Múzeumban. A Malomipari Mú­zeumban (Soroksári út 24.) a­­ magyar maoriipar történetét demonstráló kiállítás látható. (Nyitva: kedden és csütörtökön 10-től 16 óráig.) A Ma­gyar Nemzeti Bank bank­­­jegy- és éremgyűjtemé­nye (Szabadság tár 8-10.) a magyarországi pénzve­rés történetét mutatja be. Magyarország pénzei — István királytól nap­jainkig — szintén­­megte­kinthetők itt. (Nyitva: csütörtökön 9-től 14 óráiig, de előzetes telefon­­bej­el­e­nt­kezés a­j­á­n­l­a­tos.) A Nagytétényi Kastély­múzeumban az európai és a hazai bútonművészet remekeiből rendezett ki­állítás látható, a pincé­ben lévő kőtár pedig a környék római kori lelet­­anyagát tárja a látogató elé. Kőbányán, a Marti­novics tér 12. szám alatt a Tűzoltó Múzeum meg­ismertet a tűzvédelem fejlődésével és emlékeze­tes tűzeseteket is felidéz. Látható itt gazdag tűzol­­tóüzelm- és -jelvény­­gyűjtemény is. (Nyitva: keddtől vasárnapig 9—16 óra között.) Verpelét jelentős ipari műemléke a régi, pen­­delykéményes kovácsmű­­hely, amely mai formáját a XVIII. században kap­ta. A monda szerint már Mátyás király korában is pas­kálták itt lovaikat. A kovácsm­űhely­ben az egy­kori kovácsok munkaesz­közei tekinthetők meg. (Nyitva: keddtől vasárna­pig, 9 és 13 óra között.) Zebegényb­en egy ma­gángyűjtemény a hajózás történetéből ad ízelítőt; bemutatja a vízi közleke­dés fejlődését a fatörzs­től a vitorlásig. Hazánk különleges mú­zeumairól, gyűj­teményei­ről a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágo­­sítást. Balatoni kérdőjelek Halászati, horgászati és környezetvédelmi szer­vezetek megbízásából — több millió forintért — hároméves vizsgálatot végzett a Balatonon a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet, a tihanyi Limnológiai Kutató In­tézet és a keszthelyi Ag­­rártudományii Egyetem. A vizsgálatok legfon­tosabb megállapítása, hogy a Balatonban igen sok hal van. Ez persze nem vigasztalja azokat, akik július—augusztus­ban horgásznak és szak­juk üres marad. A kuta­tók erre a kérdésre is válaszoltak. A mérések ugyanis azt mutatták, hogy a sekély parti víz­ben a fürdőzők lármája és közvetlen vízszennye­zése olyan viszonyokat teremt, amely elől a ha­lak a mélyebb részekre menekülnek. Az állítást bizonyítja, hogy akiknak van csónakjuk és a mé­lyebb részeken próbál­koznak, azok valóban fognak halat. Nem rit­kán igen tekintélyes pél­dányokat. A Balatonba busát te­lepítettek. Az egyik la­bor ettől azt várta, hogy a busák, mintegy szűrik, megtisztítják majd a vi­zet, a másik tábor pedig azt állította, hogy a bu­sák anyagcseréje inkább vízszennyező hatású. Igen sok tudományos mérés bebizonyította, hogy a busa valóban algákkal táplálkozik, tehát kelle­metlen élőlényeket távo­lít el a vízből és ezt szervezetébe beépíti. A vízszennyezésre vonatko­zó vád igazságtalan, mert például a Balaton­ban élő rengeteg dévér ürüléke sokkal nagyobb mennyiség, teh­át, ha ez szennyező hatású, akkor a dévér a bűnös. Egyébként pedig le­vonható az a következ­tetés, hogy a Balatonban élő busák ma még nem lehetnek mérhető hatás­sal a vízminőségre. Nincs belőlük olyan sok. Nem is szaporodnak — leg­alábbis ma még nem. Kár, hogy nem lehet rá­juk horgászni, mert nem veszik fel a csalit, a leg­régebben telepített példá­nyok ugyanis ma már 30 —40 kilósak is lehetnek. A halászok esetleg ki tudnák fogni, de nem na­gyon törik magukat, mert nehéz eladni. A horgászok nem sze­retik az angolnát, min­denfélével vádolják. Pél­dául azzal, hogy bűnös az úgynevezett t­akar­­mányhalak megritkulásá­­ban. A kutatók viszont védik. A megvizsgált — legkülönbözőbb életkorú, méretű és nemű — pél­dányok gyomrában ikrát nem találtak. Vélemé­nyük szerint igen sok apró vízi állatkát ro­­­gyászt, a halfélék­­ közül egyedül a küsz (sneci) volt az, amellyel az an­­goln­agy ormro­kiban j­e­lent­ős számban találkoztak. Annyit elismernek, hogy a „kígyóhal” a küsz meg­­ritkulásában bűnös lehet. Egyébként pedig javasol­ják, hogy az eddigi meny­­nyiségben továbbra is telepítsék. Ez a vizsgálati ered­mény az, amelyet a hor­gászok a legnehezebben fogadnak el. Legelőször is: az ikra a maga mód­ján tökéletes haltáplálék, ami a gyomorban a leg­gyorsabban megemésztő­dik, azaz eltűnik. Ráadá­­sul a befogott angolna igen gyakran kiöklendezi gyomortartalmát. Ha te­hát ikrát nem találtak, az nem bizonyítéka ár­tatlanságának. Tudomá­nyosan is alá­támasztott az­ a gyanú, hogy a duc­­kincs (pa­ptetű), a sügér és néhány egyéb faj visszaszorulásában igenis ludas az angolna. Érde­kes módon a küsz eseté­ben a vizsgálati eredmé­nyek kételkedéssel fogad­hatók. Ugyanis például a Ráckevei-Dunaágban nem él angolna, az utób­bi időben mégis alig lát­ni snecit. Szerencsére a problé­ma napjainkban nem­­égető. A Balatonban ugyanis megjelent né­hány szívós, szapora, ap­ró termetű halfaj. Ezek állománya már ma is je­lentős, tehát nem kel­l at­tól félni, hogy a süllőik éheznek. A további tele­pítésről szóló javaslat pedig inkább elmélet, mert az Atlanti-óceán európai partjai mentén, ahonnan a telepítő anya­got szerzik, nagyon meg­ritkult­ az üvegangolna, alig lehet belőle vásárol­ni, tehát nincs miből te­lepíteni a Balatonba. F. B. Az álló járművek kivilágítása Az álló járművek aka­dályt jelentenek, éjszaka pedig, vagy olyankor, amikor rosszak a látási viszonyok, esetleg bal­esetveszélyt is. Ezért ren­delkezik úgy a KRESZ, hogy ki kell világítani őket. Erre a célra első­sorban a helyzetjelző lámpák szolgálnak. Min­den gépjárművet, de a mezőgazdasági vontatót és a lassú járműveket is a helyzetjelző lámpáikkal kell kivilágítani. Ennek a biztonságot megalapo­zó kötelezettségnek egy engedménye van: ha a jármű két méternél nem szélesebb ás hat méternél nem hosszabb, ele­gendő csak az úttest közepe fe­lé eső oldalon egy első és egy hátsó helyzetjelző lámpával megvilágítani! Viszont minden olyan gépjárművet, amely pót­kocsival vagy más von­tatmánnyal van összekap­csolva, valamennyi hely­zetjelző bekapcsolásával szabad csak álló helyzet­ben hagyni. A vezető nem köteles kivilágítani a gépjármű­vét, ha azt egyébb külső fényforrás kellően meg­világítja, illetve, ha az út­szakaszon közvilágítás van. Az első esetben ar­ra kell ügyelni, hogy az álló járművet a külső fényforrás valóban hatá­sosan világítja meg. A lényeg az, hogy az arra közlekedők számára, akármelyik irányból is közelítenék a jármű felé, jól látható legyen, leg­alább a körvonalaival. A második esetben érte­lemszerű, hogy a jármű­vett a közvilágítás teszi láthatóvá. Tanácsos azon­ban, különös­en a téli éj­szakákon, inkább közvet­lenül a lámpák alá állni a kocsival, sem mint tá­volabb tőlük. Nagyon fontos szem­pont, hogy az álló jár­műveket akkor sem kell kivilágítani a közvilágí­­tásos helyeken, ha éppen a közvilágítás nem üze­mel! A többi arra hala­dónak erre számítani kell. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Ebben az időszakban sokan vezetnek úgy, hogy az utastérbe, a fülkébe egyáltalán nem engednek be friss levegőt. Ez lát­szólag kellemes, hiszen jól bemelegszik a kocsi, a kényelemnek azonban az az ára, hogy ezzel ki­zárjuk az oxigént, a friss levegőt is. A szellőztetés­re pedig feltétlenül szük­ség van télen is. Az oxi­génhiányos levegő miatt ugyanis hamarabb bekö­vetkezik az elfáradás, ar­ról nem is szólva, hogy az esetleges tömi­tétlensé­gek miatt még a kipufo­gógáz káros anyagai is behatolhatnak a zárt tér­be, s csak fokozzák az el­­bágyadást. Vezetés közben — mint ezt bizonyítják a közle­kedésbiztonsági vizsgá­latok is — az agysejtek elegendő mennyiségű oxi­gént igényelnek, ha azon­ban a tömi tétlenségek és a szellőzetlenség miatt szénmonoxid is behatol az utastérbe, ez rohamo­san csökkenti a vér oxi­géntartalmát. Lelassul­nak a vezetési reakciók, s ennek káros következ­ményei lehetnek. Még ál­ló kocsiban is szükséges a szellőztetés, ha járat­juk a motort! Erre kü­lönösen akkor kell ügyel­ni, ha a magas hó miatt esetleg a kipufogógázok nem tudnak eltávozni a csövön keresztül, s be­nyomulnak a kocsiba. A résnyi szellőzőnyílás­­ra a fűtés miatt is szük­ség van. A teljesen zárt ablakok mellett nem kel­lő hatású a fűtés. Kocsi­­típustól, egyéni érzékeny­ségtől függ, hogy ki mennyire és hol nyit rést menet kőben , de a szellőztetés télen is szük­séges. Petress István SZABAD FÖLD 17 TUDOMÁNY Kötszer: nem tapad a sebre Nyugatnémet kutatók olyan kötszert kísérleteztek ki, amely kedvező tulajdonságait és alkalmazási módját tekintve valamennyi hagyományos sebkötésnél jobb. A kötszer két összetevőből áll: egy gélesedő (kocsonyá­sodó) poliszacharidból (pl. agar-agarból, ami egyes vörösmoszatokból forrón kivont, szűrt, kifagyasztott, majd megszárított anyag, mely kocsonyává duzzad) és egy akrilszármazék térhálós, duzzadóképes poli­meréből. Minthogy ez az új kötözőanyag átlátszó, a gyógyulási folyamat rá­tekintéssel ellenőrizhető; az esetleges komplikációk azonnal felismerhetők. Agar-agart vagy más, ugyancsak gélesedő polisza­­charidokat a sejtbiológusok gyakran alkalmaznak szö­vettenyésztési és sejttenyésztési szilárd táptalajokat. Az a gondolat, hogy ezeket az anyagokat a sebkezelésben használják, szinte kínálkozott. Az a csodálatos, hogy miért nem merült fel már korábban, hiszen minden sejtbiológus tudja: a poliszacharidok nemcsak duzza­dásra és szívásra képesek, hanem előnyösek a szövetek számára is, ugyanis semmilyen formában sem befo­lyásolják a tenyésztett sejtek szaporodását és növeke­dését. A kötszer különféle méretű és vastagságú film alak­jában állítható elő, amelybe erősítőként tágan hur­kolt gyapjúfonal háló is­ beágyazható. A kötszert nedve­sen helyezhetik fel a sebre, előzetesen baktériumölő anyagokkal és egyéb gyógyszerekkel is átitatható. A klinikai kipróbálás során a betegek a nedves, gélé­ anyagot kellemesen­ hűtő és fájdalomcsillapító hatású­nak érezték. Mivel nem ragad be a sebbe, bármikor fájdalommentesen cserélhető, az átkötés a sebgyógyu­lást nem veti vissza. Nincs vérzés, a frissen képződött bőrszigeteket nem tépi le az eltávolított kötőanyag. Ez az új kötszer legnagyobb előnye. A gél felszívja a seb­váladékokat, tehát sebtisztító hatású, ellentétben a ha­gyományos zsírral impregnált textilkötésekkel, ame­lyek ugyan szintén nem ragadnak be a sebbe, de zsír­hártyával vonják be a sérülést, és ezzel késleltetik a seb tisztulását és gyógyulását. Az égési és a forrázási sebek kezelése különösen ked­vező alkalmazási területe a géles kötszernek, de mivel átlátszó, és a legkülönfélébb gyógyszerekkel is átitatha­tó, így a csontfertőzés gyógyítására, a bőr és a nyálka­hártya injekció nélkül érzéstelenítésére, valamint al­lergiatesztekhez is használható. Üvegszálas betonok Különböző szakemberek már évek óta kísérleteznek üvegszál-erősítésű betonszerkezetekkel. Ilyen jellegű próbálkozások már korábban is voltak, de a tudomá­nyos megalapozottság és ellenőrzés hiányában kevés eredményt, tapasztalatot hoztak. Most viszont nyugat­német kutatók nagy alapossággal, laboratóriumi körül­mények között végezték el az anyag fizikai és kémiai viselkedésének vizsgálatát. Ezek kiterjedtek a szilárd­ságértékek, az alakváltozások és a hőtechnikai jelensé­gek mérésére, valamint a savak és lúgok hatásának megfigyelésére. A kísérletek igazolták, hogy az üvegszál-erősítésű betonok sok előnyös épületszerkezeti tulajdonsággal rendelkeznek. Ilyen például a homogenitás (egynemű­ség) és az izotróp jelleg, azaz egyenletes szilárdságtani viselkedés bármely irányban és bármely igénybevé­telre. Az üvegszálak a betonnak nagy húzószilárdságot adnak, de nem olyan koncentráltan, mint az acélbeté­tek. Ebből előny is származik: az egyenletes anyagszer­kezet következtében repedésmentesség, egyszerűbb technológia (a munkaigényes vasszerelés elmaradása), kisebb szerkezeti vastagság lehetősége, minden irány­ban azonos viselkedés, valmint a méretezés egyszerű­södése.­­ Az üvegszálas betonszerkezetek időjárásállók, hőha­tásnak, savaknak és lúgoknak viszonylag jól ellenáll­nak, formaalakításuk és dekoratív hatásuk lehetőségei igen jók. Gyártásuknál, különösen a vékony falú ele­meknél, préselési és hengerlési eljárások is használha­tók (úgy, mint az eterr­it-előállításnál). További hasznos tulajdonság a normál betonhoz képest a vízzáróság nö­vekedése. Az új anyagnál nincs korrózióveszély, viszont erősítésére csak olyan üvegszálak használhatók fel, amelyek az alkáliáknak ellenállnak. Ez különleges anyagösszetételt és gyártástechnológiát igényel. Ugyan­csak alapvető követelmény az üvegszálak egyenletes bekeverése, amelyhez speciális berendezés szükséges. Technológiai és gazdasági szempontok alapján a 25 milliméter hosszú, vágott üvegszálakat találták leg­megfelelőbbnek. Ezeket keveréssel vagy terítéssel dol­gozhatják be. Kísérleteket folytatnak 50 mm hosszúsá­gú üvegszálakkal és üvegszövetekkel is. A betonba ke­verhető üvegszálak mennyisége 2-3, de legfeljebb 4 térfogatszázalék lehet. Az üvegszálas beton alkalmas 10-15 mm vastagságú, de ennél vékonyabb falú, nagy szilárdságú szerkezetek előállítására is, amelyek teherhordó- vagy burkoló­elemként egyaránt jól felhasználhatók. Gyors elterje­désüknek éppen ezért igen nagy a valószínűsége. TECHNIKA

Next