Szabad Föld, 1987. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-03 / 27. szám
1987. JÚLIUS 3. Kalandos fuvar... Kellemes tavaszi este volt. Kovács Zoltán — a 30 év körüli mérnök — elegánsan öltözve lépett ki lakásából. — Hova-hova mérnök úr? — kérdezte a szomszéd kissé ékelődve. — A munkatársam kislánya ma ünnepli 20. születésnapját. Olyan házibuli féle lesz. — Aztán a virágot el ne felejtse! — Az ám! Az ünnepeknek illik virágot vinni. Köszönöm a figyelmeztetést. Zoltánnak nagyon szimpatikus volt munkatársa leánya, Tünde. Többször kért tőle találkát, de a leány kedvesen, udvariasan visszautasította. Most! Ma végre bevallhatja érzelmeit, így töprengett. Az ünnepi vacsorára hivatalos volt — többek között — a jó megjelenésű dr. Leányfalvy József orvos is. A vacsorát vidám szórakozás, zene, tánc követte. Zoltán álmai azonban lassanlassan megfogyatkoztak, mint a csonkig égett gyertyák. Tünde tekintete, önfeledt, boldog mosolya elárulta, hogy őszintén szereti a doktort. Éjfélre járt, hazaindult. Taxit kellene hívni, az autóbusz már nem közlekedik. Kissé spicces volt, de csakhamar eszébe jutott, hogy az ünnepeknek vásárolt orchideák felemésztették pénzét. Itt áll a tavaszi éjszakában egy fillér nélkül. Büszkesége sem engedte volna meg, hogy pénzt kérjen taxira. Autóstopra számított. ,A vendéglátók rózsadombi lakása távol van bizony a Hajós utcától. Elindult gyalog. Fütyörészve lépkedett a sötét utcán, amikor egy taxi megállt mellette. — Jó estét uram! Száljon be! — mondta a sofőr. — Nem, nem, köszönöm! Nincs nálam elég pénz — válaszolt Zoltán. — Nem tesz semmit! Szálljon be nyugodtan, odahaza majd kifizeti a fuvart. Milyen igaza van! — gondolta Zoltán, és beszállt a taxiba. — Hova vihetem? — A Hajós utcába. — Az meg hol van? Hogyan jutunk oda a legegyszerűbben? — kérdezte a gépkocsi vezetője és forgatta kezében Budapest térképét. Zoltán elmagyarázta a legrövidebb útvonalat. Közben észrevette, hogy a sofőr tetőtől talpig végigmérte. Tekintete megakadt Zoltán arany karóráján, pecsétgyűrűjén és karkötőjén. Zoltán hirtelen gyanakodni, sőt félni kezdett. Eszébe jutottak azok a rémtörténetek, amelyekről az utóbbi időben hallott. Menekülni kellene, de hogyan? Egy személygépkocsi elhaladt mellettük. Csak történne valami! Egy koccanásos baleset is jól jönne — gondolta. Homlokán gyöngyözött a verejték. Már Pesten jártak. Bekanyarodtak egy sötét mellékutcába. Hirtelen felbukkant egy rendőrautó, jött velük szembe. Most kellene cselekedni! Ez az utolsó lehetőség — cikázott át a gondolat Zoltán agyán. Hirtelen belekapott a kormányba. Balra rántotta. A sofőr vissza. A kocsi megdobódott. — Maga egy részeg őrült! Mit csinál? — üvöltötte a sofőr. A rendőrautó megállt a taxi mellett. Zoltán kiszállt a kocsiból, s szinte könyörögve kérte a rendőröket, hogy igazoltassák a sofőrt. Autótolvaj — hajtogatta. — Köszönjük a segítségét. Órák óta keressük a lopott taxit — mondta a rendőrtiszt. Az áltaxis kezén már ott csillogott a megérdemelt bilincs. Kinyitották a rendőrautó ajtaját. Szálljon be! — mondták a tolvajnak. — Kérem, nagyon kérem. Engedjenek meg egy kérdést az utasomhoz, utána indulhatunk — mondta a sofőr. — Tessék! Kérdezzen! — Hol hibáztam el, uram? Miből jött rá, hogy lopott taxiban utazik? A még mindig verejtékező Kovács kihúzta magát, letörölte homlokát és válaszolt: — Ön nem ismerte a Belváros utcáit. Ennyire még egy mazsola sem tájékozatlan. Jegyezze meg! Nincs olyan dörzsölt fickó, akinél dörzsöltebb ne lenne. A gépkocsitolvaj beült a rendőrautóba, s becsapódott mögötte az ajtó. Kovács mérnök hullafáradtan esett ágyba. Nem vitás. Színes, kalandos estéje volt. Boda Margit Leveleznének Baranya megyéből: Schmidt Ibolya, 6. oszt. Bogád, Bem utca 10. 7741, Roller Anett, 6. oszt. Komló, Dózsa Gy. út 7. 7300. Bács- Kiskun megyéből: Kocsis Rózsa, 7. oszt. Apostag, Toldi M. út 4. 6088, Ribár Andrea, 6. oszt. Madaras, Zrínyi utca 44. 6456. Békés megyéből: Ambrózay Beáta, 6. oszt. Nagybánhegyes, Rózsa F. u. 47/a. 5668. Kovács Krisztina, 2. oszt. Kétsoprony, Kert utca 4. 5674. Héjja Julianna, 6. oszt. Orosháza, Iskola u. 70. 5903. Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből: Tóth Bernadett, 6. oszt. Mád, Hunyadi u. 3. 3909. Kovács Magdolna, 7. oszt. Fancsal, Fő u. 16. 3855, Érsek Katalin, 2. oszt. és Érsek Edina, 1. oszt. Harsány, Arany J. út 1. 3555, Molnár Ildikó, 6. oszt. Kenézlő, Nagyváradi út 37. 3955. COOPTOURIST —-----------------------5 Szövetkezeti Utazási iroda( tourist ) Egyénileg utazóknak ajánljuk: utószezoni üdülések a bolgár tengerparton, 8 napos (7 éjszakás) turnusokban. Napospart, Szlancsev Brjag kemping, augusztus 30-ától, szeptember 6-ától, 13-ától és 20-ától. Elhelyezés kétágyas, nem pótágyazható, egyszerű kivitelű faházakban. Teljes ellátás. Részvételi díj: 1550—2580 Ft. Neszebar, szeptember 4-étől, 11 -étől és 18-ától. Elhelyezés magánszálláson, két- és háromágyas szobákban (közös fürdőszoba). Félpenziós, talonrendszerű ellátás. Részvételi díj: 1150—1760 Ft. Szozopol, Szmokini kemping, augusztus 31 -étől, szeptember 7-étől, 14-étől és 21-étől. Elhelyezés kétágyas faházakban. Teljes ellátás. Részvételi díj: 1550—2580 Ft. Várna, szeptember 3-ától, 10 étől és 17-étől. Elhelyezés magánszálláson, kétágyas, kempingággyal pótágyazható szobákban (közös fürdőszoba) Félpenziós, talonrendszerű ellátás. Részvételi díj: 1150—1760 Ft. Keresse fel irodánkat, vegye igénybe szolgáltatásainkat! CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ KUTYAPOSTA Régi olvasónk, Z. István (Nagykapos) kuvasz szukája vemhes lett, s mint írja:„...a dolgot nem bíztuk a véletlenre. Egy kaposvári régi ismerősöm kuvasz kanjához vittük a minap a kutyát s a jelek szerint: megfogta." Olvasónknak most az a kérdése: sürgősen közöljük, hogyan, mivel etesse vemhes kutyáját? — A vemhes anyaállat szervezetét igencsak megterheli és igénybe veszi a kölykök testépítése. A vemhességi idő alatt — amely átlagosan 63 nap — az anyakutyát másfél-kétszeresen jobban kell táplálni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt tápanyagokban gazdagabb, tartalmasabb ételekhez kell juttatnunk, másrészt megszokott mennyiségű táplálékának másfél-kétszeresét adjuk neki. Ha nem kapja meg mindezt, akkor a saját szervezetének rovására elégíti ki a vemhek szükségleteit. Következmény: erős szervezeti leromlás, kutyánk élete megrövidül. A vemhes kutyának fehérjére, továbbá ásványi anyagokra van elsősorban szüksége. Fehérjeszükségletét a hús, a tej, a túró bőséges adagolásával elégíthetjük ki, az ásványi anyagokat a tejben, a túróban és a sárgaborsóban kapja meg a kutya. A vemhek csontképződését, továbbá az „A" és a „D" vitaminszükségletét az anyakutya ételébe elkevert napi egy tojás (fehérje + sárgája, együtt) segíti elő. A vemhesség második felében a méhben fejlődő magzatok felnyomják a gyomrot. Ezt a furcsa ellentmondást — ti., hogy több étel, szőkébb gyomor — a napi etetések számának gyarapításával oldjuk föl. Ne tévessze meg olvasónkat, ha vemhes kutyája olykor elfordul az ételtől. Kínálják meg többször, egy idő után majd elfogadja az ételt. Egyik esztergomi drótszőrű foxterriert tartó olvasónk, W. Magdolna kutyája vakaródzáséra panaszkodott. „Már szinte kisebesíti a bőrét, annyira vakaródzik..." — írta a többi között. Mi nem gyógyszert és az azt felíró állatorvost javasoltunk, hanem egy trimmete szakembert, aki rendbehozza a kiskutya szőrzetét. A hosszúra nőtt, egy bizonyos idő után elhaló felszőrőket művi úton kell eltávolítani a kutyáról, különben viszket neki s ezért vakaródzik. Megérkezett a válasz is: „...a kutyám azóta jól érzi magát, vidám és haszontalan, én pedig gondtalan vagyok. Hálásan gondolok önökre a jó tanácsért ..." Mi is örülünk és köszönjük, hogy értesített bennünket. A trimmelést egyébként 3-4 hónaponként meg kell ismételni! E. János (Makó) régi olvasónk komondorkölyköt vásárolt egy szegedi tenyésztőtől. A kiskutyát kifizetve, megkapta a tenyésztőtől az állat alombejelentő lapját. Érdeklődik, hogyan juthatna hozzá a kutya törzskönyvéhez. — Részletesen eligazítja önt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Makói Szervezete. Forduljon hozzájuk bizalommal. Címük: 6900 Makó, Csokonai u. 19. sz. A kutya és a macska egészségvédelme címmel az állatorvosok részére igen hasznos és nagy hiányt pótló munka jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Noha a könyv az állatorvosoknak szól, de a kutya- és macskatartók is haszonnal forgathatják ezt a gyakorlati és tudományos tapasztalatokon alapuló könyvet, amely leírja a különféle betegségeket és útmutatást ad egész sereg egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésben. Bíró András Összekötő Kössétek össze az ábra betűit a bal felső sarok V betűjéből kiindulva a vastagított Ó betűig úgy, hogy minden kockát egyszer érintve a VAKÁCIÓ szó hétszer váljék olvashatóvá. A meghúzott vonalak nem keresztezhetik egymást! A megfejtés rajzát küldjétek be. Beküldési határidő: július 10. Címünk: Szabad Föld szerkesztősége, Gyermekvilág, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1978. A június 19-i megfejtés: Vak tyúk is talál szemet. A sorsoláson negyvenforintos könyvvásárlási utalványt nyertek: Müller Anita, Harta. Bokor Tamás, Székesfehérvár. Petrovics Margit, Balmazújváros. Varga Zoltán, Nagymágocs. Török Mónika, Budapest. Gordos Nándor, Karancskeszi. Majoros Katalin, Sirok. Tarnóci László és Tamás, Tiszakécske. Balogh Mária, Budapest. Bulejka Adorján, Rétság. Burai Erzsébet, Debrecen. Csordás Roland, Sormás. Kovács Anikó, Magyardombegyház. Ifj. Fejes Ferenc, Makó. Jordán Szilvia, Pálháza. Jeripusz Balambér azokban az időkben élt, amikor még napirenden voltak a csodák, és az emberek el sem tudták képzelni, hogyan lehet a világon létezni csodák nélkül. Kosán, ahol Balambér született, az égig érő hegy lábánál feküdt, s mindössze egyetlen hosszú utcából állt. Az égig érő hegyet beláthatatlan idők óta Jeripusznak nevezték az emberek. A falusi hagyomány szerint százévenként egyszer fölébred álmából a hegy ura Jeripusz, a gonosz, s magával ragadja a környék legszebb lányát. És egynapon nyomtalanul eltűnik a szépséges szép, ám kőszívű Virág Eszter . . . Magyar Katalin Jeripusz című meseregénye a Móra Kiadó Pöttyös Könyvek sorozatában jelent meg. (fekete) SZABAD FÖLD 19 Az aranyalma királysága Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép aranylevelű almafa. Ennek a gyönyörű almafának nem csak a levelei, hanem a termése is csupa aranyból volt. Tetején a többinél jóval nagyobb alma díszelgett, királyi koronával a fején. Ő volt az almakirály. A kis almák szebbnél szebb dalocskákat csilingeltek, amitől ő sokszor mély álomba merült. Egyik nap egy tarka tollas madárka repült az aranyalmafára. A fa nyomban megrázta az ágát, hogy elriassza a tolakodót. Ettől azonban az aranyalmák a földre pottyantak. A földön meg már közönséges almává változtak. A madárnak igen tetszett a dolog, átbillent hát a másik ágra. A fa most már mérgesen rázta ágait, erre még a levelei is lehullottak. Csupasszá vált fán trónolt az almakirály. A madárka nem sokáig nézte a tündöklő szépséget, odaröppent, cserébe kapta az arany koronát, majd sietve tovarepült. Oda lett az aranyalma királysága. Repült a madár a koronával, meg sem állt a sűrű erdőig. Ott a koronát jól elrejtette, majd megpihent egy fa ágán. Egyszer csak mit lát? Egy mókus ugrándozik előtte az ő koronájával. Kiáltani akart a mókusra, de akkor egy koppanást hallott és a korona eltűnt a fűben. A mókus letelepedett a madárka mellé és siránkozni kezdett: — Nincs koronám! — Nekem sincs! — csipogott a madárka —, az almakirálynak sincs. Nagy kár, hogy elvettem tőle. A mókus még keresgélte egy darabig a fűben a koronát, amely sem az övé nem volt, sem a madárkáé. Kereste egy darabig, aztán megunta. Felszaladt a fára és eltűnt a lombok között. Mivel esteledett, a madárka is hazarepült. A puha fészekben igen jól érezte magát. Behunyta kicsi szemeit és biztosan az almakirály koronájáról álmodott. Sz-né Bodnár Mária