Szabad Föld, 1988. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-08 / 15. szám
24 SZABAD FÖLD VIJJOGOTT, DE MINEK? A mechanikus vagyonőr-berendezésekről vastag könyvet írtak jó egy éve, „Bevezetés a vagyonvédelembe” címmel. Lassanként annak is felmutatható mennyiségű irodalma lesz, hogy a tapasztalat által „belénk szerelt” riasztó — a gyanú — miként kezdi vészjeleit sugározni, ha vevőkörzetébe kerül a tolvaj. Nézzük hát, mi történt, amikor megszólalt a riasztó? Azt mondták a bírósági tárgyaláson a székesfehérvári „Alkalmi Áruk Boltja” eladói, hogy „Buncika” tétova magatartása, látható ittassága kezdte működtetni bennük a gyanakvást. Kezdték leadni egymásnak a vészjeleket, hogy a Buncikának becézett — igazi nevén Lakatos Józsefné — ötvennégy éves özvegyasszony biztos fizetés nélkül akar majd kisétálni valamilyen áruval. A pénztárgépnél váratlan dolog történt. Buncika óriási patáliát csapott: — Tolvaj! — kapott gyenge szívéhez. — Ellopták a pénztárcámat! Jaj nekem! Odalett a pénzem! S már rohant volna ki az üzletből — tolvajt üldözni! Az időközben (a boltiak által) odahívott rendőrök útját állták. Mi van a kosárban Buncika? Egy ki nem fizetett tolltartó és egy pár zokni. Hát a szatyrában? Ott egy pár ócska cipő. Hát a lábán? A lábán ott ragyogott egy pompás, új cipő . . . Erre Buncika fejéhez kapott: „Jaj, ezt meg a lábamon felejtettem!” De ezt a sok „véletlent” már nem hitték el! Ha a boltban lopták el a pénztárcáját — vonták keresztkérdésre Buncika becsületét —, miért utcán akarta üldözni, ki nem fizetett cipőben a „tolvajt”? Lopási kísérlet miatt Lakatos Józsefnét előbb hathavi börtönre ítélték — a megyei bíróságon ezt négy hónapra mérsékelték. * * Igazi és vijjogó risztóberendezés fogadta — egy tehetős székesfehérvári órásmester házában — a tatabányai — egyébként marcali születésű — betörőt, a 33 éves Pálfi Józsefet. Az egykori autólakatos, utóbb kazánfűtő — így meséli — fűteni indult reggel a tatabányai munkahelyére. Útközben megszólalt benne — fűzi a romantikusan csillogó lelki szálakat a mese szövetébe — a régi „betörő énje”. S mit mondott a rossz „énje”? Valami olyasmit, hogy Jóska, fordulj vissza, ne menj be fűteni ma, hanem vedd elő a pájszeredet és törjél be valahová! Mint egy képzett és előrelátó betörő, felvette a fekete bőrkesztyűt is, mert az ujjlenyomatait már régóta őrzi a rendőrség. Szóval felszállt egy autóbuszra és Tatabányáról átutazott Székesfehérvárra. A gyönyörűre megépített , fehér falú, barna ajtós-ablakos házban Pálfi nagy zsákmányra számított. Megfigyelte, amint egy idős úr a ház elé autózott, majd hoszszan csengetett. Türelmes várakozása hiábavalónak bizonyult, mert nem nyert a házba bebocsájtást. Hát eltávozott. Erre Pálfi is becsengetett. Sőt! Az óvatos betörő még kopogtatott is, hátha valaki édesdeden alszik odabenn, a lakószobák egyikében. Ezután előkapta a pájszert és könnyebben kinyitotta az ajtót, mint mi egynémely konzervdobozt, ipari produktumaink közül. — A riasztónak rögtön meg kellett szólalni — szögezték le a nyomozók, még első kihallgatáskor. — Ott volt az ajtó fölött. Igaz? — Úgy van! — helyeselt Pálfi. — Valami tényleg elkezdett sípolni fölöttem. — Erre maga megijedt. — Azt azért nem mondanám. Fölnéztem, hogy mi az isten az? Lefelé nézett rám, fogtam a pajszert és felfelé fordítottam, a plafon irányába. Az anyádnak azt a . .. Káromkodtam és erre abbahagyta a sípolást. — Talán a vijjogást! — Lehet, hogy vijjogott — egyezett bele a betörő, mert ilyen csekélységen nem akart vitatkozni. — Én mindenesetre úgy hallottam, hogy csipogott. Ne foglalkozzunk a hangokkal, feltételezzük, hogy akárhogyan szólalt meg a riasztó — a betörő hanyatt-homlok menekülni kezdett. Ez bizony tévedés — Pálfi végigkutatta a lakást és komótosan kezdte bőröndbe rakni a százezreket érő videomagnót, videokamerát, fényképezőgépet és még más értékeket. Erre legnagyobb bosszúságára — mint egy lelkiismeretes és megbízható vagyonőr —, újra megszólalt a riasztókészülék. A betörő már éppen „kezelésbe” akarta venni a pajszerral, mire — állítása szerint — ismét elnémult. A nyomozók megállapították, hogy az utca csendes — a riasztó pedig meglehetősen zajos. Mit hallottak a szomszédok? Kezdjük a szomszédasszonnyal. — Kérem, őszintén megmondom maguknak — közölte —, hogy az a riasztókészülék nekem már nem mond sokat. Persze, hogy hallottam, amikor megszólalt. De máskor is működött, amikor nem járt itt betörő. — Mikor hallotta más esetben? — Arra így már nem emlékszem kérem. De hogy nem először lehetett hallani a hangját, az biztos. Ha tudom, hogy azért szólal meg, mert betörő van odabenn . . . az egészen más. A mechanikus vagyonőr m ilyen felemás módon tett érettségi vizsgát a szomszédasszonynál. Valószínűleg erős, riasztó hangja lehetett, mert egy kissé távolabb lakó férfiszomszéd fülét is megütötte a zaj. — Hallotam valamit — mondta a nyomozóknak. — Mintha egy riasztó készülék szólalt volna meg, olyan volt a hang. Néztem mindenhová, hogy merről is érkezik a zaj, de a pontos helyét nem tudtam rögtön meghatározni. — Nem tudta, hogy a szomszédban riasztó van? — A betörés után hallottam róla először. A hang után figyeltem fel arra, hogy a ház előtt egy autó állt. A motortető fel volt nyitva és a kocsi mellett egy kövér, csapzott hajú, szakállas férfi állt... A titokzatos autó fel-felbukkant a vallomásokban — nem lehetett tehát káprázat szüleménye! Visszatérve még egy mondattal a riasztóra — kérdés, hogy kit figyelmeztet, ha éppen távol vagyunk a háztól? A nem tájékoztatott szomszédokat? Őket ugyanúgy nem riasztotta, mint a betörő Pálfit, aki azért mégiscsak megrémült, midőn látta — autó állt meg a ház előtt. „Kiszállt belőle egy úr — idézem szavait —, és gyanakodva nézett a ház felé ... Tudtam, hogy ez csak a tulajdonos lehet és mentem a konyhába. Kiugrottam a konyhaablakon.” Óriási előnye volt a meneküléshez, mivel hamarosan az üldöző is nyomába eredt. A véletlen úgy hozta, hogy az órásmester társaságában baráti ismerőse, egykori labdarúgó kiválóságunk is a ház elé érkezett az autóban. Az idősebb korosztály még emlékszik a negyvenedik életévéhez közeledő székesfehérvári labdarúgó hátvéd őrjítő cseleire, kapusbánatot idéző góljaira és a szélsebes elfutásaira .. . Az utóbbira a betörő is sokáig fog emlékezni. — Olyan hat, vagy nyolcszáz méter előnye lehetett — mondta a labdarúgó később jegyzőkönyvben, amikor a ház tulajdonosától megtudtam a betörést. Futni kezdtem. A szembe jövőktől mindig kaptam információt, hogy merre láttak egy rohanó embert. Végül egy építkezésnél utolértem, ott már ketten segítettek elfogni. De újra szaladni kezdett. Húsz méter után megint elkaptam. Pálfi azzal tudott csupán védekezni, hogy rosszabbik énje késztette őt életének sokadik betörésére, amely végeredményben — szerencsés véletlennek köszönhetően — meghiúsult a kísérleti szakaszban. A rovott múltú Pálfi Józsefet négyévi fegyházzal sújtották, s az ítélet ez időben már jogerőssé vált. (g) — Most igyunk arra, hogy mindenáron antialkoholistához megyünk férjhez! FIGYELMEZTETŐ TÁBLA 1988. ÁPRILIS 8. Mike Tyson. Az amerikai bokszoló (21), aki március 21-én elnyerte a hivatásosok nehézsúlyú világbajnoki címét, és akit még soha senki nem győzött le, elszenvedte első vereségét. Nem mástól, mint feleségétől, Robin asszonytól (21). Los Angeles-i otthonukban, parázs vita után, a bajnok dühösen beugrott 140 ezer dolláros Rolls Royce autójába és elhajtott. Felesége azonban utánaeredt új Mercedesével (férjétől kapta ajándékba), s nekiütközött. A bajnok kocsija alaposan összetört. A férfi úgy döntött, hogy legközelebb csak akkor veszekszik feleségével, ha előtte elvette tőle az autókulcsot. Moana Pozzi. Az olasz vetkőző színésznő (27) kénytelen volt tudomásul venni, hogy hazájában a tévénézők nem kedvelik a meztelenséget. Az állami televízióban (RAI) szemléltető módon szextanácsokat osztogatott, de a műsor olyan felháborodást váltott ki, hogy az igazgatóság elállt a további adásoktól. Ekkor a „művésznő” a magántévé-hálózat nagy hatalmú császáránál, Silvio Berlusconinál próbált szerencsét. Anyaszült meztelenül ugrabugrált a kamera előtt, de ezúttal is csak dühödt telefonálásokat váltott ki a nézőkből, így itt is levették a műsorról. Falco: Az osztrák popcsillag (30) menedzseréhez ismeretlen tettesek betörtek. Különösebb értékeket nem vittek el, viszont magukhoz vették az énekes szovjetunióbeli turnéjának egyelőre titkos tervét, továbbá egy magnószalagot, amely legújabb, még kiadatlan dalait rögzítette. Bo Derek: Az egykori amerikai „álmok asszonya” (31), aki több filmet forgatott, de csillaga az utóbbi időben letűnt, ismét fotómodellként igyekszik megkeresni kenyerét. Ajánlatot küldött az ügynökségeknek a következő tarifával: plakátfotó — 15 ezer dollár, tv-reklám — 25 ezer, exkluzív totálkép (vagyis ruha nélkül) — 100 ezer. A kereslet egyelőre nagyon gyér. Mireille Mathieu. A francia énekesnő (40) apró balesetet szenvedett. Charles Pasqua belügyminiszter, miközben kitüntette, az érdemrend tűjét bal mellébe szúrta. Másodszorra már nem kísérletezhetett, mert az ünnepelt kivette a kezéből az érmet. Charles. Az angol trónörökös (39) szigorúan megtiltotta, hogy házában bárki is sprayt használjon. Diana hercegnő sem fújhatja többé frizurájára kedvelt hajlakkját, Isabelle Adjani. A francia filmcsillag (32) erőteljes tiltakozással kivonta magát a köztársasági elnöki posztért vetélkedő politikusok küzdelméből. Miután Jacques Chirac miniszterelnök a művésznő két évvel ezelőtti, neki szóló bókját („Ő a politikusok közül az, aki a legkevésbé komédiás”) engedély nélkül felhasználta saját propagandájában, megtiltotta nemcsak Chiracnak, hanem valamennyi jelöltnek, hogy nevével visszaéljenek. * f* *