Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-02 / 18. szám
1989. MÁJUS 2. 1 Április 21-27.__________| HÉT NAP KRÓNIKÁJÁBÓL Belpolitika A KISZ-ből Demisz lett. Amint lapunk 3. oldalán egy képaláírásban már utalunk rá, megszűnt, illetve átalakult az 1957-ben életre hívott Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ XII. kongresszusa, mint a Magyarországi Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) első országos gyűlése fejezte be munkáját. A csaknem ötven tagszervezetté szétvált új ifjúsági szervezet önmagát a KISZ jogutódjának tekinti, bár politikai állásfoglalása gyökeresen eltér az elődjétől. A szervezet elnöke a volt KISZ-titkár, Nagy Imre lett. Figyelemre méltó az új szövetség nevében szereplő — reformista szemléletet tükröző — „demokratikus” jelző, illetve a hiányzó „kommunista” szó. Néhány tagszervezet csak utóbb fogja eldönteni, hogy valóban a Demiszhez akar tartozni. Komoly belpolitikai bonyodalom származott abból, hogy a Magyar Rádió tévesen értelmezte Grósz Károlynak a KISZ-kongresszuson elhangzott nyilatkozatát, amely szerint az MSZMP főtitkára Németh Miklóssal együtt válságkormány életre hívását szorgalmazta volna. A kormány elnöke határozottan elhatárolta magát ezen elképzeléstől — hangoztatta, hogy ezt az ötletet vele együtt szavazta le a Politikai Bizottság. A rádió magára vállalta az ügy felelősségét. Egyébiránt a főtitkár által javasolt válságkormány súlyos szigorításokat jelentene, akár a világútlevél visszavonását, vagy éppen az import szigorítását. Szakértők szerint e kényszerintézkedésre csak végszükség esetén kerülhetne sor. Politikai emigráció. Pozsgay Imre államminiszter a Magyarok Világszövetsége ülésén kijelentette: a mai Magyarországról már soha senki nem kényszerülhet politikai emigrációba. Emellett az óhaza nemzeti megbékélést hirdet meg azoknak, akik — eredetüket tekintve — emigrációként voltak számon tartva. Pozsgay arról is szólt, hogy hosszú, jóvátehetetlen késlekedés után méltó figyelmet kell szentelni a határainkon kívül élő, de nem emigráns magyarokra, akik a határok módosítása révén rekedtek kívül e hazán, s emiatt élnek ma kisebbségi sorban. Állam elleni bűncselekmények. A Független Jogász Fórum szakmai vitát rendezett a Büntető Törvénykönyv egyik leginkább vitatott fejezetéről, az állam elleni bűncselekményekről. A vitán olyan anomáliák kerültek szóba, mint például az, hogy a törvény szelleme valójában a napi politika belátására bízza: mikor, kire, milyen politikai magatartásáért lehet a büntetőjog lehetőségeivel lesújtani. Nemcsak az FJF, de más politikai fórumokon szóba került, hogy a halálbüntetést sürgősen el kellene törölni. Több független szervezettől az Elnöki Tanácshoz javaslat érkezett: a Btk. ügyének végleges rendezéséig ne adjon lehetőséget semmiféle halálbüntetés végrehajtására. Nagy Imre-per. A Mai Nap interjút készített Szíjártó Károly legfőbb ügyésszel, aki a Nagy Imre-per ítéletének törvényességét (törvénytelenségét ...) vizsgálja. Jóllehet Nagy Imre politikai rehabilitációja már több mint valószínű, Szíjártó szinte egyetlen kérdésre sem adott konkrét választ, merthogy „még nem kapta meg a per iratait”. Annyit mindenesetre kijelentett a legfőbb ügyész, hogy ennyi idő — három évtized — eltelte után az esetleges rehabilitálás következményeként büntetőjogi értelemben semmiféle felelősségre vonás nem lesz, mert elévülés miatt már nem is lehet. Új kabinet Várhatóan komoly tiltakozási hullámot fog kiváltani a tervezett kormányátalakítás. Egyrészt azért, mert a sokat „vitatott” miniszterek közül többen posztjukon maradnak (Csehák, Derzsi, Maróthy), másrészt azért, mert például Villányi pénzügyminiszter utódjául az adóprést kidolgozó eddigi helyettest, Békesi Lászlót javasolják. További változtatás: Várkonyi Péter külügyminiszter utódja Horn Gyula, Váncsa Jenő mezőgazdasági miniszter, Hütter Csaba téeszelnök, Czibere Tibor művelődési miniszteré Glatz Ferenc történész, Berecz Frigyes ipari miniszteré Horváth Ferenc személyében várható. Az Országos Tervhivatal leköszönő elnöke helyére Kemenes Ernőt tervezik. Fehér Lajos-emlékbizottság. Szülőhelyén, Szeghalmon emlékbizottság alakult lapunk egykori főszerkesztője, későbbi miniszterelnök-helyettes, Fehér Lajos szellemi hagyatékának ápolására. Az emlékbizottság a közeljövőben alapítványt létesít kiemelkedő mezőgazdasági szakemberek, politikusok, újságírók jutalmazására. Az emlékbizottság az agrárgazdaság szellemi műhelyévé kíván válni. Egymondatos hírek. Májusi ülésén várhatóan törli az Országgyűlés a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvényt. Csehák Judit egészségügyi miniszter a világbanki hitelfelvételre hárította az idei nagyarányú gyógyszeráremelést. • Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető elnöke az MSZMP bp.-s bizottsága ülésén reformpártinak nevezte az MFT-t, s üdvözölte a platformszabadságot. • Pozsgay Imre államminiszter szerint az MSZMP-nek jó esélye van a soros választások megnyerésére. • Magyarországon tartotta kongresszusát az Olaszországban nemzetközi jelleggel működő Radikális Párt, Gazdaság Minisztertanácsi döntések. A kormány elhatározta a nyirádi bauxitbányászat leállítását; a bányát legkésőbb egy éven belül be kell zárni. Elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és módosította a lakáscélú támogatásokat. Határozatot hozott a tervezés megújításáról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. Megvitatta a költségvetési reform koncepcióját és csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. Visszavonta az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott határozatát azzal, hogy az autópálya-építéshez és az útalap létesítéséhez szükséges forrásokat más módon kell előteremteni. A SZOT képviselőivel a kormány május 12-én folytat egyeztető tárgyalásokat; ez utánra halasztja a tervezett áremeléseket. Bérkiáramlás. Az év első három hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — a bérek 12-15 százalékkal nőttek, lényegesen meghaladva az egész évre számítottat. A munkaügyi kormányzatot az ilyen mértékű béremelkedés nem érte váratlanul, ám a szakembereknek az a tapasztalata, hogy az eddigi béremelések sok helyütt nem jártak együtt a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével, a helyi béralkuhoz nem kapcsolódott teljesítményalku. Sorban állás gépkocsikért. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerint tavaly év végén csaknem 360 ezren vártak autóra, míg tavaly összesen mintegy 124 ezer személygépkocsit importáltunk. Miközben évről évre növekszik a kielégítetlen igénylők tábora, egyre több újonnan beérkező kocsi talál gazdára a különféle jogcímeken igényelhető különkeretből. Havonta csökken a kiskereskedelmi forgalom. A Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az első negyedévben is változatlan a tendencia: az élelmiszerek és az iparcikkek forgalma valamelyest növekszik, a ruházati cikkeké viszont mennyiségében csökken. Az egy munkanapra jutó kiskereskedelmi értékesítés az első negyedévben hónapról hónapra csökkent, s ez kisebb mértékben már az élelmiszer-forgalomra is jellemző. Nem oszlik fel a soproni Különleges Gazdasági Övezet Rt. illetékes kormányszervektől ugyanis ígéretet kaptak a vállalkozás támogatására. Szakértőkből álló bizottság rövidesen parlamenti előterjesztést készít, s ha az Országgyűlés ezt elfogadja, akkor zöld utat kap a vállalkozás. Hét végi műszakok a Rábatextnél. A győri vállalat szövödéjében a hét végi pihenőnapokon kétszer tizenkét órás műszakot szerveznek az erre jelentkezőknek. Főleg azokra számítanak, akik hét közben gyermekeiket nem tudják hol elhelyezni, idős, beteg családtagjaikat ápolják vagy más okokból nem tudnak máskor munkát vállalni. Eddig 350-en jelentkeztek a hét végi szövődéi munkára, köztük pedagógusok és más értelmiségi területen dolgozók, mert így szeretnének kiegészítő jövedelemhez jutni. A gazdaságkép és gazdasági stratégia. E címmel elkészült az MSZMP gazdaságpolitikai albizottságának tanulmánya. Ebből kitűnik: a sztálini modell nem javítható; célunk a szocialista jóléti állam elérése, piacgazdasági háttérrel, a vegyes gazdaság bázisán. (A tanulmány május első felében, a Társadalmi Szemle különszámaként napvilágot lát.) Hároméves terv a kiút. A magyar—szovjet közgazdasági bizottság ülésén tartott előadásában Nyers Rezső államminiszter kijelentette: a hazai gazdasági és politikai reformban három fő kérdésre kell összpontosítani. Ezek: a politikai stabilizáció, s ezzel összefüggésben az intézményrendszer átalakítása; a pénzügyi stabilizáció megteremtése; az új szocialista gazdasági rendszer kialakítása. A kiút szerinte egy hároméves tervben körvonalazódhat. Szociálpolitika Nyugdíj-kiegészítés Baranyában. Az említett megyében a termelőszövetkezetek 32 ezer tagja közül csaknem minden második nyugdíjas vagy járadékos, többségük nehéz anyagi körülmények között él a falujában. A téeszek továbbra is gondoskodnak róluk, kiegészítették például az alacsony összegű nyugdíjakat, felemelték a földjáradék értékét és a tagsági pótlék hányadát. A támogatásra fordított öszszeg meghaladja az évi 10 millió forintot. Alapvető változások szükségesek. A szociálpolitika és az egészségügy megújítását vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöksége rendkívüli ülésén. Megállapították, hogy az egész, társadalom számára elfogadható társadalompolitikai koncepció kidolgozása szükséges. Szorgalmazták a társadalmi igazságosságot elősegítő intézkedéseket, és kifogásolták, hogy egyes menedzserek milliós jövedelemhez jutnak, ám tevékenységük eredményét nem látni. forintos pénzbírsággal sújtott, mert pornó-, horror-, katasztrófa-, gengszter- stb. történeteket tartalmazó, külföldi videokazettákat másoltak át és forgalmazták ezeket busás haszonnal. A lefoglalt 162 kazettából, 142 kazettán találtak engedély nélkül átmásolt filmeket. Egyebek Bővül az igényjogosultak köre. A budapesti Kútvölgyi úti kórházat, amelyet sokan csak pártkórházként emlegetnek, hamarosan mások is igénybe vehetik, nem csak a kedvezményezettek eddigi, viszonylag szűk rétege. Már készül az új jogszabály, aminek révén a jövőben a Központi Állami Kórház szélesebbre nyitja kapuit a rászorultak előtt, így többek között az alakuló legális pártok különböző vezetői is igényjogosultak lesznek. Ketrecbe vonul. A televízió Telefere műsorából már ismert Sebeők János író, aki hangoztatta: az ember egy a fajok közül , és közölte: e gondolatot konkrét formában is ki akarja fejezni, ezért május tizenharmadikán a Budapesti Állatkert egyik ketrecébe vonul, ahol egy új mozgalmat kíván megalapítani. — Sajnos, nem tudjuk hány napra. Gyűlölet nélkül. Negyven pécsi értelmiségi, aki megalapította a Magyar—Román Baráti Kört, nyilatkozatot adott ki. Ebben kifejtik: különbséget kell tennünk a román nép és a román vezetők között. Nem a román emberekkel állunk szemben, hanem az elfogadhatatlan politikai gyakorlattal. Katonapolitika A Szovjetunió kormányának döntése értelmében és a Varsói Szerződés tagállamaival történt egyeztetés alapján a Magyar Népköztársaságból 22 katonai alakulatot vonnak ki. Ezen egységek kivonásával a hadseregcsoport létszáma mintegy 10 ezer fővel csökken. A harci technikából és fegyverzetből több mint 450 harckocsit, több mint 200 löveget és aknavetőt, 3000-nél több gépjárművet és más haditechnikát vonnak ki. A tervek szerint a csapatkivonás két lépcsőben valósul meg. Ebben az évben, április 25-től (ez már megkezdődött), kivonják a 13. harckocsi-gárdahadosztály páncélos és rakétatüzérségi technikáját; május 15-től kezdik meg a 13. harckocsi-gárdahadosztály és az önálló vegyivédelmi zászlóalj személyi állományának és különleges technikájának; június 5-től a harckocsikiképző ezred személyi állományának és technikájának, június 20-tól a légvédelmi rakétaezred személyi állományának és technikájának a kivonását. *December 1-jéig leszerelik a tököli vadászrepülőezredet. A második lépcsőben (1990-ben) kivonják a deszant-roham egységet és a tisztesképző iskolát. A nehéztechnika, a személyi állomány és a családok elszállítása vasúton történik, a kerekes járművek pedig önálló menetben, éjszaka fogják elhagyni a helyőrségeiket (52 vasúti szerelvény és 15 katonai oszlop). A csapatkivonások által 10 laktanya (nyolc teljes egészében és kettő részlegesen) szabadul fel. Teljes egészében átadják a Magyar Néphadseregnek a következő laktanyákat: Mosonmagyaróvár, Szombathely, Győr (a város központjában lévő laktanya), Esztergom (Bazilika), Baja, Kecskemét (a kettes számú laktanya), Gödöllő, Nyíregyháza. Részlegesen adják át a fertődi és a tolnai laktanyákat. Az átadandó lakásállomány mintegy 900 lakást, illetve lakássá átalakított épületet foglal magában. Jelentősen csökken a szovjet csapatok száma az Ausztriával határos határőrzónában. Itt csak a VSZ egyesített légvédelmi rendszerébe tartozó légvédelmi alegységek maradnak. Rendőrség Öngyilkos gyilkos. A rendőrség megtalálta Józsa András 35 éves tápiószőlősi lakost, aki pisztolyt szegezve Bük Róbert határőrre, elvette a katona géppisztolyát, majd Kösd községben lelőtte volt feleségét és annak férjét. A gyilkos öngyikos lett, mellbe lőtte magát. Tetemére Kösd külterületén talált rá a rendőrség. Könyörületesek az ítéletek? A Fidesz-tanács elnöksége felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a hatalmukkal visszaélő rendőrökre kíméletes ítéleteket szabnak. A Fiatal Demokraták Szövetségének elnöksége úgy véli, büntetésük letöltése után helyesebb lenne eltávolítani a rendőrség állományából azokat, akiket a katonai bíróságok leültettek. Videokalózok. Nyíregyházán, a Városi Bíróság három helybeli kiskereskedőt, több tízezer Idézetek ► „A munkásoknak már nem szívügyük a vetélkedés. A miértre egyszerű a magyarázat: régóta irreális a versenykiírás, ráadásul a melós így is annyi pluszmunkát vállal, hogy versenyzésre már nem futja az erejéből. A díjazás pedig jóindulattal sem nevezhető ösztönzőnek. A gyárak egyikében már arra sem emlékeznek, hogy mikor hirdettek utoljára munkaversenyt. A dolgozókat nem versenyeztetni kell, hanem dolgoztatni és a jó munkáért megfizetni! — fakadt ki az egyik szb-titkár.” (Jeney Attila, Magyar Hírlap) ► „Mindenképpen parlamentáris demokráciát akarunk és szabadpiaci rendszert, olyat, amelyben a piac a gazdaság legfőbb integráló tényezője, de amelynek uralmát szakszervezeti szabadság és az elmaradókat segítő szociálpolitika ellensúlyozza. Nem képzelünk el semmiféle harmadik utat, nem gondoljuk, hogy a szovjet típusú szocializmus is rossz és a nyugati típusú kapitalizmus is rossz, de mi majd megtaláljuk a célba vezető harmadikat. Azt gondoljuk, hogy a szovjet típusú szocializmus nem második út, hanem a zsákutca.” (Kőszeg Ferenc, Szabad Demokraták Szövetsége) ► „Számos feszültség forrása, hogy a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok tényleges piaca még mindig nem alakult ki. A kínálat, a verseny korlátozott, a minőség gyenge, az ellátás monopolhelyzete változatlanul uralkodó. Lehetővé kell tenni, hogy a hazai ipar gyártmányainak fejlesztésével és nemzetközi kooperációs együttműködés útján jobban elégítse ki a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelőszövetkezetek differenciált igényeit. Ez az iparnak is elemi érdeke.” (Dr. Farkasdi Gyula, TÓT) ► „Én tudom, hogy az emberek azt mondják: a program arra való, hogy abban hazudjon a hatalom. A jövőnk azon áll, vagy bukik, hogy személyükben kik fogják képviselni a mi programunkat. Nekünk azokat kell megkeresnünk, akik emberi becsületükkel szereztek maguknak nevet. Akiknak hitelük van azért is, mert szépek a kocák, vagy mert gondos kertészek, vagy jó orvosok. Azt hiszem, hogy a Néppárt a közeli hónapokban tömegpárttá szerveződhetne.” (Dr. Márton János, Magyar Néppárt) ► A Mezőgazdasági Kamara megalakulásával kapcsolatban Lovas Zoltán interjút készített Váncsa Jenő lemondott miniszterrel. Részlet: „Mi lesz a TOT-tal, az eddigi szövetkezeti érdekvédelmi mozgalommal? — Azt látni kell, hogy a termelői érdekvédelmet már nem lehet szektorok szerint megoldani. A jövőben — az átalakulási törvény hatására — nem az lesz az érdekes, hogy ki milyen szervezeti formában dolgozik, hanem az, hogy mit csinál.” (Magyar Hírlap) SZABAD FÖLD 9