Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-02 / 18. szám

1989. MÁJUS 2. 1 Április 21-27.__________| H­ÉT NAP KRÓNIKÁJÁBÓL Belpolitika A KISZ-ből Demisz lett. Amint lapunk 3. olda­lán egy képaláírásban már utalunk rá, megszűnt, illetve átalakult az 1957-ben életre hívott Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ XII. kongresszusa, mint a Magyarországi Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) első országos gyűlése fejezte be munkáját. A csaknem ötven tagszervezetté szétvált új ifjúsági szervezet önma­gát a KISZ jogutódjának tekinti, bár politikai ál­lásfoglalása gyökeresen eltér az elődjétől. A szer­vezet elnöke a volt KISZ-titkár, Nagy Imre lett. Figyelemre méltó az új szövetség nevében szerep­lő — reformista szemléletet tükröző — „demokra­tikus” jelző, illetve a hiányzó „kommunista” szó. Néhány tagszervezet csak utóbb fogja eldönteni, hogy valóban a Demiszhez akar tartozni. Komoly belpolitikai bonyodalom származott abból, hogy a Magyar Rádió tévesen értelmezte Grósz Károlynak a KISZ-kongresszuson elhang­zott nyilatkozatát, amely szerint az MSZMP főtit­kára Németh Miklóssal együtt válságkormány életre hívását szorgalmazta volna. A kormány el­nöke határozottan elhatárolta magát ezen elkép­zeléstől — hangoztatta, hogy ezt az ötletet vele együtt szavazta le a Politikai Bizottság. A rádió magára vállalta az ügy felelősségét. Egyébiránt a főtitkár által javasolt válságkor­mány súlyos szigorításokat jelentene, akár a vilá­gútlevél visszavonását, vagy éppen az import szi­gorítását. Szakértők szerint e kényszerintézkedés­re csak végszükség esetén kerülhetne sor. Politikai emigráció. Pozsgay Imre államminisz­ter a Magyarok Világszövetsége ülésén kijelentet­te: a mai Magyarországról már soha senki nem kényszerülhet politikai emigrációba. Emellett­ az óhaza nemzeti megbékélést hirdet meg azoknak, akik — eredetüket tekintve — emigrációként vol­tak számon tartva. Pozsgay arról is szólt, hogy hosszú, jóvátehetetlen késlekedés után méltó fi­gyelmet kell szentelni a határainkon kívül élő, de nem emigráns magyarokra, akik a határok módo­sítása révén rekedtek kívül e hazán, s emiatt él­nek ma kisebbségi sorban. Állam elleni bűncselekmények. A Független Jogász Fórum szakmai vitát rendezett a Büntető Törvénykönyv egyik leginkább vitatott fejezeté­ről, az állam elleni bűncselekményekről. A vitán olyan anomáliák kerültek szóba, mint például az, hogy a törvény szelleme valójában a napi politika belátására bízza: mikor, kire, milyen politikai ma­gatartásáért lehet a büntetőjog lehetőségeivel le­sújtani. Nemcsak az FJF, de más politikai fórumokon szóba került, hogy a halálbüntetést sürgősen el kellene törölni. Több független szervezettől az El­nöki Tanácshoz javaslat érkezett: a Btk. ügyének végleges rendezéséig ne adjon lehetőséget sem­miféle halálbüntetés végrehajtására. Nagy Imre-per. A Mai Nap interjút készített Szíjártó Károly legfőbb ügyésszel, aki a Nagy Im­­re-per ítéletének törvényességét (törvénytelensé­gét ...) vizsgálja. Jóllehet Nagy Imre politikai re­habilitációja már több mint valószínű, Szíjártó szinte egyetlen kérdésre sem adott konkrét vá­laszt, merthogy „még nem kapta meg a per irata­it”. Annyit mindenesetre kijelentett a legfőbb ügyész, hogy ennyi idő — három évtized — eltel­te után az esetleges rehabilitálás következménye­ként büntetőjogi értelemben semmiféle felelős­ségre vonás nem lesz, mert elévülés miatt már nem is lehet. Új kabinet Várhatóan komoly tiltakozási hullá­mot fog kiváltani a tervezett kormányátalakítás. Egyrészt azért, mert a sokat „vitatott” miniszte­rek közül többen posztjukon maradnak (Csehák, Derzsi, Maróthy), másrészt azért, mert például Villányi pénzügyminiszter utódjául az adóprést kidolgozó eddigi helyettest, Békesi Lászlót java­solják. További változtatás: Várkonyi Péter kül­ügyminiszter utódja Horn Gyula, Váncsa Jenő mezőgazdasági miniszter, Hütter Csaba téeszel­­nök, Czibere Tibor művelődési miniszteré Glatz Ferenc történész, Berecz Frigyes ipari miniszteré Horváth Ferenc személyében várható. Az Orszá­gos Tervhivatal leköszönő elnöke helyére Keme­­nes Ernőt tervezik. Fehér Lajos-emlékbizottság. Szülőhelyén, Szeghalmon emlékbizottság alakult lapunk egy­kori főszerkesztője, későbbi miniszterelnök-he­lyettes, Fehér Lajos szellemi hagyatékának ápolá­sára. Az emlékbizottság a közeljövőben­ alapít­ványt létesít kiemelkedő mezőgazdasági szakem­berek, politikusok, újságírók jutalmazására. Az emlékbizottság az agrárgazdaság szellemi műhe­lyévé kíván válni. Egymondatos hírek. Májusi ülésén várhatóan törli az Országgyűlés a Sztálin emlékét megörökí­tő 1953. évi I. törvényt.­­ Csehák Judit egészség­­ügyi miniszter a világbanki hitelfelvételre hárítot­ta az idei nagyarányú gyógyszeráremelést. • Be­­rényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyve­zető elnöke az MSZMP bp.-s bizottsága ülésén re­formpártinak nevezte az MFT-t, s üdvözölte a platformszabadságot. • Pozsgay Imre állammi­niszter szerint az MSZMP-nek jó esélye van a so­ros választások megnyerésére. • Magyarorszá­gon tartotta kongresszusát az Olaszországban nemzetközi jelleggel működő Radikális Párt, Gazdaság Minisztertanácsi döntések. A kormány elha­tározta a nyirádi bauxitbányászat leállítását; a bányát legkésőbb egy éven belül be kell zárni. Elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú kon­cepcióját és módosította a lakáscélú támogatá­sokat. Határozatot hozott a tervezés megújítá­sáról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. Megvitatta a költségvetési re­form koncepcióját és csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. Visszavonta az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott határozatát azzal, hogy az autópálya-építéshez és az útalap létesítéséhez szükséges forrásokat más módon kell előteremteni. A SZOT képvi­selőivel a kormány május 12-én folytat egyez­tető tárgyalásokat; ez utánra halasztja a terve­zett áremeléseket. Bérkiáramlás. Az év első három hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — a bérek 12-15 százalékkal nőttek, lényegesen meghaladva az egész évre számítottat. A mun­kaügyi kormányzatot az ilyen mértékű bér­­emelkedés nem érte váratlanul, ám a szakem­bereknek az a tapasztalata, hogy az eddigi bér­emelések sok helyütt nem jártak együtt a bel­ső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével, a helyi béralkuhoz nem kapcsolódott teljesít­ményalku. Sorban állás gépkocsikért. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerint tavaly év végén csaknem 360 ezren vártak autóra, míg tavaly összesen mintegy 124 ezer személygépkocsit importáltunk. Miközben évről évre növekszik a kielégítetlen igénylők tábora, egyre több újon­nan beérkező kocsi talál gazdára a különféle jogcímeken igényelhető különkeretből. Havonta csökken a kiskereskedelmi forga­lom. A Kereskedelmi Minisztérium áruforgal­mi jelentése szerint az első negyedévben is vál­tozatlan a tendencia: az élelmiszerek és az ipar­cikkek forgalma valamelyest növekszik, a ru­házati cikkeké viszont mennyiségében csök­ken. Az egy munkanapra jutó kiskereskedelmi értékesítés az első negyedévben hónapról hó­napra csökkent, s ez kisebb mértékben már az élelmiszer-forgalomra is jellemző. Nem oszlik fel a soproni Különleges Gazda­sági Övezet Rt. illetékes kormányszervektől ugyanis ígéretet kaptak a vállalkozás támoga­tására. Szakértőkből álló bizottság rövidesen parlamenti előterjesztést készít, s ha az Or­szággyűlés ezt elfogadja, akkor zöld utat kap a vállalkozás. Hét végi műszakok a Rábatextnél. A győri vállalat szövödéjében a hét végi pihenőnapo­kon kétszer tizenkét órás műszakot szerveznek az erre jelentkezőknek. Főleg azokra számíta­nak, akik hét közben gyermekeiket nem tud­ják hol elhelyezni, idős, beteg családtagjaikat ápolják vagy más okokból nem tudnak máskor munkát vállalni. Eddig 350-en jelentkeztek a hét végi szövődéi munkára, köztük pedagógu­sok és más értelmiségi területen dolgozók, mert így szeretnének kiegészítő jövedelemhez jutni. A gazdaságkép és gazdasági stratégia. E címmel elkészült az MSZMP gazdaságpolitikai albizottságának tanulmánya. Ebből kitűnik: a sztálini modell nem javítható; célunk a szocia­lista jóléti állam elérése, piacgazdasági háttér­rel, a vegyes gazdaság bázisán. (A tanulmány május első felében, a Társadalmi Szemle kü­­lönszámaként napvilágot lát.) Hároméves terv a kiút. A magyar—szovjet közgazdasági bizottság ülésén tartott előadásá­ban Nyers Rezső államminiszter kijelentette: a hazai gazdasági és politikai reformban három fő kérdésre kell összpontosítani. Ezek: a politi­kai stabilizáció, s ezzel összefüggésben az in­tézményrendszer átalakítása; a pénzügyi stabi­lizáció megteremtése; az új szocialista gazdasá­gi rendszer kialakítása. A kiút szerinte egy há­roméves tervben körvonalazódhat. Szociálpolitika Nyugdíj-kiegészítés Baranyában. Az emlí­tett megyében a termelőszövetkezetek 32 ezer tagja közül csaknem minden második nyugdí­jas vagy járadékos, többségük nehéz anyagi körülmények között él a falujában. A téeszek továbbra is gondoskodnak róluk, kiegészítet­ték például az alacsony összegű nyugdíjakat, felemelték a földjáradék értékét és a tagsági pótlék hányadát. A támogatásra fordított ösz­­szeg meghaladja az évi 10 millió forintot. Alapvető változások szükségesek. A szociál­­politika és az egészségügy megújítását vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöksé­ge rendkívüli ülésén. Megállapították, hogy az egész, társadalom számára elfogadható társa­dalompolitikai koncepció kidolgozása szüksé­ges. Szorgalmazták a társadalmi igazságossá­got elősegítő intézkedéseket, és kifogásolták, hogy egyes menedzserek milliós jövedelemhez jutnak, ám tevékenységük eredményét nem látni. forintos pénzbírsággal sújtott, mert pornó-, horror-, katasztrófa-, gengszter- stb. története­ket tartalmazó, külföldi videokazettákat másol­tak át és forgalmazták ezeket busás haszonnal. A lefoglalt 162 kazettából, 142 kazettán találtak engedély nélkül átmásolt filmeket. Egyebek Bővül az igényjogosultak köre. A budapesti Kútvölgyi úti kórházat, amelyet sokan csak pártkórházként emlegetnek, hamarosan má­sok is igénybe vehetik, nem csak a kedvezmé­nyezettek eddigi, viszonylag szűk rétege. Már készül az új jogszabály, aminek révén a jövő­ben a Központi Állami Kórház szélesebbre nyitja kapuit a rászorultak előtt, így többek kö­zött az alakuló legális pártok különböző vezetői is igényjogosultak lesznek. Ketrecbe vonul. A televízió Telefere műsorá­ból már ismert Sebeők János író, aki hangoz­tatta: az ember egy a fajok közül , és közölte: e gondolatot konkrét formában is ki akarja fe­jezni, ezért május tizenharmadikán a Budapes­ti Állatkert egyik ketrecébe vonul, ahol egy új mozgalmat kíván megalapítani. — Sajnos, nem tudjuk hány napra. Gyűlölet nélkül. Negyven pécsi értelmiségi, aki megalapította a Magyar—Román Baráti Kört, nyilatkozatot adott ki. Ebben kifejtik: kü­lönbséget kell tennünk a román nép és a ro­mán vezetők között. Nem a román emberekkel állunk szemben, hanem az elfogadhatatlan po­litikai gyakorlattal. Katonapolitika A Szovjetunió kormányának döntése értel­mében és a Varsói Szerződés tagállamaival tör­tént egyeztetés alapján a Magyar Népköztársa­ságból 22 katonai alakulatot vonnak ki. Ezen egységek kivonásával a hadseregcsoport lét­száma mintegy 10 ezer fővel csökken. A harci technikából és fegyverzetből több mint 450 harckocsit, több mint 200 löveget és aknavetőt, 3000-nél több gépjárművet és más haditechni­kát vonnak ki. A tervek szerint a csapatkivonás két lépcső­ben valósul meg. Ebben az évben, április 25-től (ez már megkezdődött), kivonják a 13. harckocsi-gárdahadosztály páncélos és rakéta­tüzérségi technikáját; május 15-től kezdik meg a 13. harckocsi-gárdahadosztály és az önálló vegyivédelmi zászlóalj személyi állományának és különleges technikájának; június 5-től a harckocsikiképző ezred személyi állományá­nak és technikájának, június 20-tól a légvédel­mi rakétaezred személyi állományának és technikájának a kivonását. *December 1-jéig le­szerelik a tököli vadászrepülőezredet. A máso­dik lépcsőben (1990-ben)­­ kivonják a de­­szant-roham egységet és a tisztesképző iskolát. A nehéztechnika, a személyi állomány és a családok elszállítása vasúton történik, a kere­kes járművek pedig önálló menetben, éjszaka fogják elhagyni a helyőrségeiket (52 vasúti sze­relvény és 15 katonai oszlop). A csapatkivoná­sok által 10 laktanya (nyolc teljes egészében és kettő részlegesen) szabadul fel. Teljes egészé­ben átadják a Magyar Néphadseregnek a kö­vetkező laktanyákat: Mosonmagyaróvár, Szombathely, Győr (a város központjában lévő laktanya), Esztergom (Bazilika), Baja, Kecske­mét (a kettes számú laktanya), Gödöllő, Nyír­egyháza. Részlegesen adják át a fertődi és a tolnai laktanyákat. Az átadandó lakásállomány mintegy 900 lakást, illetve lakássá átalakított épületet foglal magában. Jelentősen csökken a szovjet csapatok száma az Ausztriával határos határőrzónában. Itt csak a VSZ egyesített légvédelmi rendszerébe tartozó légvédelmi alegységek maradnak. Rendőrség Öngyilkos gyilkos. A rendőrség megtalálta Józsa András 35 éves tápiószőlősi lakost, aki pisztolyt szegezve Bük Róbert határőrre, elvet­te a katona géppisztolyát, majd Kösd község­ben lelőtte volt feleségét és annak férjét. A gyilkos öngyikos lett, mellbe lőtte magát. Tetemére Kösd külterületén talált rá a rendőr­ség. Könyörületesek az ítéletek? A Fidesz-tanács elnöksége felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a hatalmukkal visszaélő rend­őrökre kíméletes ítéleteket szabnak. A Fiatal Demokraták Szövetségének elnöksége úgy vé­li, büntetésük letöltése után helyesebb lenne eltávolítani a rendőrség állományából azokat, akiket a katonai bíróságok leültettek. Videokalózok. Nyíregyházán, a Városi Bíró­ság három helybeli kiskereskedőt, több tízezer Idézetek ► „A munkásoknak már nem szívügyük a vetélkedés. A miértre egyszerű a magyarázat: régóta irreális a versenykiírás, ráadásul a me­­lós így is annyi pluszmunkát vállal, hogy ver­senyzésre már nem futja az erejéből. A díjazás pedig jóindulattal sem nevezhető ösztönzőnek. A gyárak egyikében már arra sem emlékez­nek, hogy mikor hirdettek utoljára munkaver­senyt. A dolgozókat nem versenyeztetni kell, hanem dolgoztatni és a jó munkáért megfizet­ni! — fakadt ki az egyik szb-titkár.” (Jeney At­tila, Magyar Hírlap) ► „Mindenképpen parlamentáris demokrá­ciát akarunk és szabadpiaci rendszert, olyat, amelyben a piac a gazdaság legfőbb integráló tényezője, de amelynek uralmát szakszervezeti szabadság és az elmaradókat segítő szociálpoli­tika ellensúlyozza. Nem képzelünk el semmifé­le harmadik utat, nem gondoljuk, hogy a szov­jet típusú szocializmus is rossz és a nyugati tí­pusú kapitalizmus is rossz, de mi majd megta­láljuk a célba vezető harmadikat. Azt gondol­juk, hogy a szovjet típusú szocializmus nem második út, hanem a zsákutca.” (Kőszeg Fe­renc, Szabad Demokraták Szövetsége) ► „Számos feszültség forrása, hogy a mező­­gazdaságban felhasznált ipari eredetű eszkö­zök, anyagok tényleges piaca még mindig nem alakult ki. A kínálat, a verseny korlátozott, a minőség gyenge, az ellátás monopolhelyzete változatlanul uralkodó. Lehetővé kell tenni, hogy a hazai ipar gyártmányainak fejlesztésé­vel és nemzetközi kooperációs együttműködés útján jobban elégítse ki a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelőszövetkezetek differen­ciált igényeit. Ez az iparnak is elemi érdeke.” (Dr. Farkasdi Gyula, TÓT) ► „Én tudom, hogy az emberek azt mond­ják: a program arra való, hogy abban hazud­jon a hatalom. A jövőnk azon áll, vagy bukik, hogy személyükben kik fogják képviselni a mi programunkat. Nekünk azokat kell megkeres­nünk, akik emberi becsületükkel szereztek maguknak nevet. Akiknak hitelük van azért is, mert szépek a kocák, vagy mert gondos kerté­szek, vagy jó orvosok. Azt hiszem, hogy a Nép­párt a közeli hónapokban tömegpárttá szerve­ződhetne.” (Dr. Márton János, Magyar Nép­párt) ► A Mezőgazdasági Kamara megalakulásá­val kapcsolatban Lovas Zoltán interjút készí­tett Váncsa Jenő lemondott miniszterrel. Rész­let: „Mi lesz a TOT-tal, az eddigi szövetkezeti érdekvédelmi mozgalommal? — Azt látni kell, hogy a termelői érdekvé­delmet már nem lehet szektorok szerint megol­dani. A jövőben — az átalakulási törvény hatá­sára — nem az lesz az érdekes, hogy ki milyen szervezeti formában dolgozik, hanem az, hogy mit csinál.” (Magyar Hírlap) SZABAD FÖLD 9

Next