Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-16 / 20. szám

74 SZABAD FÖLD „Megsütöttük a cigányokat” Egy fehér Moszkvics vitte a halált... A tragédia — amelyről lapunk­ban is beszámoltunk — tavaly au­gusztus 15-én történt. Akkor még csak egy gyilkosról tudtunk, a 43 éves Hajagos Tóth Imréről. Mint bűntársakat augusztus 30-án az­tán elfogták és őrizetbe vették La­dányi János 27 éves juhászt, szep­tember elsején pedig a 15 eszten­dős Hajagos Tóth Lászlót. Hajagos Tóth Imre, miután vég­zett volt élettársával, Csányi Lajos Csabánéval, fejbe lőtte magát. A Csongrád Megyei Bíróság dr. Exterde Tibor tanácsa előtt barát­ja és fia felelt a csengelei 129-es számú tanyán történtekért. Nyolc ember — köztük négy gyerek — pokoli szenvedéseiért, s halálu­kért, amely a borzalmasan össze­égett teremtéseknek talán a meg­váltást jelentette. Az utolsó szó jogán Ladányi azt mondta: „Sajnálom azokat, akik meghaltak, senkire sem haragud­tam közülük.” Szinte szóról szóra ezt mondta ifjabb Hajagos is. Akkor miért tették? Az ítélet szerint Ladányi János bűnös társtettességben, nyereség­­vágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett ember­ölés bűntettében. Hajagos Tóth László is ugyanezekben bűnös, de ő nem nyereségvágyból tette. Ez a szelíd képű fiú — októberben töl­tötte be a tizenhatodik évét — erő­sen függött apjától. Mi is történt augusztus 15-én? Az események, amelyek nyolc ember meggyilkolásához, egy hat hónapos ikerterhesség elvetélésé­hez és Hajagos Tóth Imre öngyil­kosságához vezettek, 14-én délben kezdődtek. Vasárnap volt. Hajagos Tóth Imre Ladájába ült, és elindult La­dányi Jánoshoz Csongrád-Bokros­­ra. Fiát megbízta, hogy amíg ő tá­vol lesz, figyelje a tanyát, ahova volt élettársa menekült, és amikor hazatér, pontosan számoljon be arról, kik vannak a tanyában. Fia és Ladányi, akivel még 1983-ban, a börtönben ismerke­dett össze, ismerte azt a szándé­kát, hogy Csányinét megöli. Utána magával is végez. Ekkor már a melléképületben együtt volt az a száz liter benzin is, amit Hajagos a tanya felgyújtására vásárolt, de Ladányi és ifjabb Hajagos még nem tudta, hogy mire kell. Ladá­nyit különböző ajándékokkal — elsősorban pénzzel és egy sertés­sel — sikerült megnyerni. Az anyagi gondokkal küszködő ju­hász felnézett a vele szemben szel­lemi fölényben lévő, jómódú, gaz­dasági sikerember Hajagosra. A bőkezű barát ezúttal sem üres kézzel érkezett a csongrád-bokrosi téesztanyára. Közölte Ladányival, hogy vett neki egy fehér Moszkvi­csot. Este már meg is kapja, de nem egészen ingyen. Elérkezett a nap, amikor tervét végrehajtja, megöli hűtlen szerelmét, aztán magát. A részletekről csak annyit mondott, hogy volt élettársát meg­próbálja elcsalni testvére, Sebők Józsefné tanyájáról. Esteledett már, amikor elindul­tak Csengéjére. Kiskunfélegyhá­zán Ladányi megkapta a Moszkvi­csot, vettek egy láda sört, s ezt út­közben meg-megállva négy­­üveg kivételével meg is itták, mire a Ha­­jagos-tanyára értek. (Az szinte már apróság, hogy jogosítványa egyiküknek sem volt.) Amikor a Hajagos gyerek látta, hogy apja megérkezett, befejezte a Sebőkné-tanya figyelését, és ő is hazament. Ekkor már éjfél elmúlt. Leültek a konyhába, apja és Ladá­nyi megitták a maradék sört. A fiú kávét főzött, s eközben idősebb Hajagos előadta a tervét. Ez egy eddig még nem ismertetett terv volt, fia és Ladányi most hallottak először a tanya felgyújtásáról. Ez azért lesz jó, mondta Hajagos, mert így a pánikot kihasználva könnyebben elhurcolhatja és meg­ölheti élettársát. Ladányi és a Hajagos fiú is tilta­koztak a tanya felgyújtása ellen. László édesanyja halála óta, akit 1982-ben vesztett el, teljes kiszol­gáltatottságban élt, rendkívül dur­va bánásmódban részesült apjától — aki semmiségért vagy ok nélkül is ütötte-verte. Szinte rettegett tő­le, most mégis sírva fakadt, ami­kor apja azt mondta, végez saját magával is. Ne tegye, kérte. Idő­sebb Hajagos erre ráförmedt gyer­­mekére: „Ne ugass, a kurva anyád, mert lerúgom a szíved!” Ladányinak is azt mondta: „Ne ugass!”, de neki azonnal felaján­lotta a távozás lehetőségét is: „Ha­masol, akkor takarodj innen!” La­dányi azonban azt felelte, ha már eljött, akkor segít. Ezután Hajagos utasította a fiát, hogy diktálása alapján egészítse ki azt a végrendeletet, amit már ko­rábban ugyancsak vele megíra­tott. E záradékban Hajagos Tóth Imre Ladányi Jánost nevezte ki László fia gyámjává, szóban pedig úgy rendelkezett, hogy halála után 2000 darabos libaállományát adják el. A pénzen fele-fele arány­ban osztozzanak. Korábban már Ladányinak ígérte a tanyáját is, és kijelentette, ha segít, mindene meglesz. Miután mindent megbeszéltek, a színben kipróbálták a néhány nappal azelőtt Ladányi kapcsola­tai révén szerzett pisztolyt, és a száz liter benzint bepakolták a Moszkvics hátsó ülésére. Hajagos a Moszkviccsal, fia és Ladányi gyalog elindult a kb. 400 méterre lévő Sebőkné-tanya felé. Közben eszükbe sem jutott, hogy a sötét­ben megszökhetnének. Amikor Hajagos visszament a Ladájáért, Ladányinak és ifjabb Hajagosnak ismét lett volna alkalma elmene­külni. Ifjabb Hajagos talán Ladá­nyitól is tartott. De vallomása sze­rint apjától annyira félt, hogy biz­tos volt abban, őt úgyis megtalál­ná, és végezne vele. Hajnali fél négy felé járt az idő, még sötét volt. A tanya lakói béké­sen aludtak. Az egyik szobában a 78 éves Kállai Józsefné (Sebőkné és Csányiné édesanyja), a 41 éves Sebők Józsefné, gyermekei, a 15 éves Mónika és a 11 éves József, a 39 éves Csányi Lajos Csabáné, gyermekei, a 11 éves Tímea és a 12 éves Bernadett, a másik szobá­ban pedig Hajagos nagyobbik fiá­nak élettársa, a 20 éves (hat hóna­pos ikerterhes) Novák Ildikó és 14 hónapos kisfia, Tamás. A Kállai lányok libafarmjának két alkalma­zottja, a 21 éves Tarjányi István és a 16 esztendős Kormányos Zoltán a konyhában aludt. A merénylők a szobák ablakai alá és a bejárati aj­tó elé rakták a 20 és 5 literes kan­nákat s a fél- és egyliteres palac­kokat. Az volt a jel, hogy Hajagos Tóth Imre lekapcsolja a ház végén levő villanyóra automatáját. Amikor az udvaron kialudt a fény, dobálni kezdték előbb a nagyobb kanná­kat, majd a meggyújtott dugójú palackokat. A tanya pillanatok alatt lángba borult. Az épületből csak Tarjányi Ist­ván és Kormányos Zoltán tudott sértetlenül kimenekülni, mivel a konyhába nem dobtak benzines­palackot. Kállai Józsefné és Sebők Mónika szénné égett, s Csányi Bernadett kivételével a kórházban — augusztus 19-e és szeptember 20-a között — a többiek is belehal­tak sérüléseikbe. Testfelületük 35-80 százaléka annyira megégett, hogy menthetetlenek voltak. Egyedül Bernadett él, de a tűz kö­vetkezményeit egész életében vi­selni fogja. Míg Tarjányi István és a segít­ségére érkezők mentették, ápol­ták, próbálták nyugtatgatni az ál­dozatokat. Hajagos Tóth Imre vég­zett volt élettársával — aki szintén összeégett — és magával. Ladányi és ifjabb Hajagos a fehér Moszkvi­cson elmenekült, de előbb még a fiú a Ladából kivette apja pénztár­cáját, és több ezer forinttal átadta Ladányinak. A bokrosi juhász ez­után két hétig bujkált, közben el­eldicsekedett tettével — „megsü­töttük a cigányokat”, mondta egyebek közt —, és megpróbált géppisztolyt szerezni. Ladányi Já­nost a bíróság halálra ítélte. Hajagos Tóth László büntetése hat év a fiatalkorúak börtönében. Esetében a kiszabható maximum tíz év szabadságvesztés. A bíróság enyhítő körülményként figyelem­be vette, hogy cselekedetét apja ráhatására követte el, s akkor még nem volt 16 éves. Az utóbbi ötven év legsúlyo­sabb bűnügyét az ügyész és a vé­dők fellebbezése folytán rövidesen a Legfelsőbb Bíróság is tárgyalni fogja. Dulai Sándor 1989. MÁJUS 16. Natalja Ne­­goda. Az első szovjet ágyje­­lenetes film fő­szereplője (25), akinek USA- beli sikereiről már beszámol­tunk, otthon sokkal nehe­zebben viseli népszerűségét. Ötvenmillió szovjet polgár látta a „Kis Vera" című filmet és ezek közül naponta sok százan szidják a „szabaderköl­csű” művésznőt. Ugyanakkor ren­geteg telefonáló zaklatja, s még több férfirajongója levélben min­denféle ajánlatokat tesz neki, így mostanában, ha kimegy az utcára, igyekszik elrejteni arcát­­(sötét szemüveg, fejkendő), hogy ne is­merjék meg. Még szerencse, hogy az amerikai férfimagazinban, a Playboyban megjelent képeit (itt a legszelídebbet közöljük) odahaza nem látták az emberek. Ezt a lapot ugyanis a Szovjetunióban tilos ter­jeszteni. Dr. Wolfgang Porsche. A hírne­ves nyugatnémet autógyár alapí­tójának unokája (46) maga vitte el Spanyolországba azt a fehér „Porsche 535-öt (rendszáma: M— 6666—JC), amelyet Juan Carlos király rendelt a cégtől. A koronás főnök csekély 420 ezer márkájába ,S került a csodaautó. I Sophia Lorén. Az olasz szuper­-­ filmcsillagot (54) nagy megtisztel­­tetésben kívánja részesíteni szí'.., J városkája, a Nápoly melletti zuoli. A helybeli lakók (15­0•, H|| vannak) háromm­g. • r.apsz. ‘H záson döntötte el, hogy a '6(^H évek olasz ..kebelkirálynőjéne^B életnagyságú bronzszobrot tét a város tengerparti mólóján. amerikai Szabadság szoborhoz ha­sonlító emlékmű az ifjú színésznőt ábrázolja (olyannak mint nagysi­kerű filmjében, a „La Ciocia­­rá”-ban). A sztár azonban értesí­tette a városatyákat, hogy nem já­rul hozzá tervük megvalósításá­hoz. Elhatározását babonás féle­lem szülte. Szerinte ugyanis, aki­nek szobrot emelnek, az meghal. Pat Cash. A híres ausztrál teni­szező, a „Wimbledon ’87” győztese (23) a minap egy portlandi szállo­dában teniszütőjével kilukasztotta szobájának falát. Dühödt elkesere­désében tette. Az utóbbi két évben nagyon rosszul ment neki, lecsú­szott a „fehér sport” világranglis­tájának 52. helyére, közben — pénzdíjas győzelmek híján — bankbetétjét csaknem teljesen ki­merítette. De ez még semmi. Nem­rég szél!), szőke barátnője, a nor­vég Anne-Britt elhagyta és magá­val vitte két közös gyereküket, Dá­nielt (2) és Miát (11 hónapos). Cher. Az amerikai popsztárt (42) otthagyta fiatal barátja, Robert Camilletti péksegéd (19). Úgy lát­szik az érzelmeket nem lehet le­kötni sem dollárral, sem rivalda­fénnyel. (Egy kommentátor: „Chernek ez pech, a szerelemnek szerencse. ”)

Next