Szabad Föld, 1991. július-december (47. évfolyam, 27-53. szám)

1991-07-30 / 31. szám

1991. JÚLIUS 30. Július 19—25. A Belpolitika Antall József országjárása. Nagygyűlésen vett részt július 26-án Salgótarjánban dr. An­tall József miniszterelnök. A József Attila Művelődési Központ nagytermében 750 fő­nyi közönség előtt az ország — és ezen belül Nógrád megye átlagosnál is súlyosabb — helyzetét elemezve a miniszterelnök kijelen­tette: nem holmi jó királyként pénzt osztani jött, a kormány több tagjával, a megyébe, ha­nem azért, hogy a helyszínen nézzen szembe a tényekkel, és próbálja megtalálni a kitörési pontokat. Szenvedélyes szavakkal fejezte be beszédét: ne üljünk fel a demagógoknak, ne higgyük, hogy azok szolgálnák jobban a munkás érdekeit, akik az országot ide juttat­ták. A kormányfő megkoszorúzta az 1956. november 8-i sortűz áldozatainak emléket ál­lító márványtáblát. Másnap Antall József Szarvas város polgáraival találkozott. Megalakult a Magyar Cserkészfórum. A gödöllői cserkészvezető-képző táborban megalakították a Magyar Cserkészfórumot. Célja, hogy segítse a Kárpát-medencében és a világon szétszórt magyar cserkészek köré­ben a nemzeti azonosságtudat ápolását és fejlesztését. Tervezik közös kiadványok meg­jelentetését, egymás közötti tapasztalatcsere megszervezését, a közös tisztképzés előmoz­dítását, a magyar cserkészpedagógia tapasz­talatainak koordinálását, továbbá azt, hogy a környező államok nemzeti cserkészszövetsé­geivel megismertessék a magyar cserkész­­szövetségek tevékenységét. A Magyar Cser­készfórum elnökévé Szemerédi Tibort, főtit­kárává pedig Hódossy Gyulát választották. Népszavazás lesz Berekfürdőn. Karcag vá­­ros önkormányzata szeptember 8-ra tűzte ki a helyi népszavazást Karcag-Berekfürdőn, hogy bizonyossá váljék: akarja-e a lakosság a település elszakadását Karcagtól, vagyis hogy Berekfürdő önálló közigazgatású köz­ség legyen. A népszavazás kiírásának előz­ménye, hogy a fürdőhely lakosai aláírást gyűjtöttek, s az 1800 szavazásra jogosult pol­gárból 612 aláírta az önállóságot erősítő ívet.­­ A pápalátogatás előkészületei. A honvéd­ség segít megszervezni, előkészíteni, vala­mint végrehajtani a pápa és közvetlen kísére­tének helikopteres szállítását — jelentették be a Nemzeti Előkészítő Bizottság múlt heti ülésén. A Honvédelmi Minisztérium vállalta, hogy a helyszínek egy részén megoldja a szentmisék hangosítását. A hadsereg részé­ről mintegy 4000 fő vesz részt a rendezvé­nyek előkészítésében és lebonyolításában. Ők biztosítják a pápalátogatás munkáihoz, eseményeihez szükséges tíz helikoptert. A honvédség 5000 erdélyi magyar elhelyezé­sét oldja meg, s mintegy 70 ezer élelmezési csomagot készít és terít szét A debreceni helyszín előkészületeiről elmondták: a pápa útvonalán „élő kordon” lesz cserkészekből, rendőrökből, honvédekből és katolikus ön­kéntesekből. A nagytemplom előtti területen felszerelnek egy 48 négyzetméteres videotáb­­lát, amelyen követhetők lesznek az esemé­nyek. Ifjúságpolitikai kormányprogram készül. A gyermek és ifjúsági korosztály helyzetének javítását célzó intézkedési program tervezete kerül a kormány következő ülése elé- Első­ként a családok helyzetének javítását szolgá­ló javaslatokkal foglalkoznak. A tervek sze­rint a kormánynak egy év alatt át kellene te­kintenie a gyes, a gyed és a családi pótlék rendszerét, valamint a családokon kívül ne­velkedő gyerekek helyzetét. Önálló témát je­lent a fiatalok munkapiaci esélyeinek javítá­sa, az ezt célzó átképzési, szakképzési prog­ramok kidolgozása. Az intézkedési terv az oktatási rendszer megváltoztatását is céljá­nak tekinti. Kormánytagok Tökölön, Antall József mi­­niszterelnök vezetésével helyszíni bejáráson vett részt a kormány több tagja Tökölön, ahol megtekintették a volt szovjet repülőtér környezeti állapotát. A 295 hektáron elterülő reptéren az összes természeti kár becsült ér­téke nem kevesebb, mint 7,4 milliárd forint. Ebből 2,8 milliárd a talajban okozott kár, to­vábbi 1,7 milliárd forintra pedig a hulladé­kok eltávolításához lenne szükség. A kivonu­ló szovjet alakulat a repülőgépek üzemelésé­hez rendszeresített hatalmas kerozintartályo­kat egyszerűen kilyukasztotta, hogy a ben­nük járolt üzemanyagot így távolíthassák el.­­A geológusok szerint emiatt 3000 köbméter kerozin kerülhetett a talajba. Mivel a szeny­­nyezett terület két vízbázis — a tököli, illetve a halásztelki — között található, a talajba ke­rült kerozin súlyosan veszélyezteti a főváros víztartalékát. Katonai szolgálat-megtagadók tüntetése. Budapesten rendezték meg a katonai szolgá­­lat-megtagadók nemzetközi találkozóját. A szolgálatmegtagadók nemzetközi szervezete tiltakozik az „erőd-Európa” kialakítására irá­nyuló törekvés ellen, amely a katonai erők növelésében és a kontinensen kívülről érke­ző menekültek és bevándorlók elleni határ­zárlatban jelentkezik. A szolgálatmegtaga­dók különböző nyelveken írt transzparensek­kel vonultak a szovjet nagykövetséghez, ahol képviselőjük felolvasta petíciójukat, amely­ben a szolgálatmegtagadók nemzetközi szer­vezetének találkozójára meghívott, de a szov­jet hatóságok által fogva tartott barátjuk azonnali szabadon bocsátását és a szovjet ál­lampolgárok szolgálatmegtagadási jogának elismerését követelték. Egymondatos hírek: Budapesten a Kere­pesi temetőben katonai tiszteletadással emlé­keztek meg Tartsay Vámosról, születésének 90. évfordulója alkalmából. • Mintegy tíz­ezer magyarországi cigány képviseletében — több cigányszervezet kezdeményezésére megalakult a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán ál­tal alapított Nemzeti Demokrata Szövetség cigánytagozata. • Göncz Árpád köztársasá­gi elnök Tollas Tibornak, a müncheni Nem­zetőr főszerkesztőjének — a nagyvitágban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért — a Magyar Köz­társaság babérkoszorúval ékesített Zászló­rendje kitüntetést adományozta. Gazdaság Kárrendezési hivatalok. Az eddigi Kárpót­­lási Hivatal jogutódjaként működő Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal kibővült szerepkörrel folytatja munkáját, mellé pedig megalakítják a megyei kárrendezési hivata­lokat. A kormány határozata szerint meg kell erősíteni a levéltárak és a földhivatalok or­szágos és megyei szervezeteit is. A kárrende­zési hivataloknak, augusztus közepéig meg kell nyílniuk, hiszen akkor lép hatályba a kárpótlási törvény. Készül az új Munka Törvénykönyve. A koncepció szerint az állam, amennyire le­­het, visszavonul a munkaviszony jogi szabá­lyozásából, és csak a munkaviszony garanci­ális tartalmi elemeinek — például a munka­idő, a túlóra maximuma, a szabadság időtar­tama, a felmondás körülményei — kijelölésé­re, meghatározására szorítkozik majd. Az összes többi kérdésről egymás közt kell meg­állapodniuk a munkaadóknak és a munka­vállalóknak. Az új Munka Törvénykönyve hatálya csak a versenyszférára fog kiterjed­ni, az állami vállalatoknál, intézményeknél dolgozó közalkalmazottak jogállásáról külön törvény rendelkezik majd. A dolgozók úgy­nevezett részvételi jogait — ennek keretében az üzemi tanácsok jogállását, a dolgozók szervezkedési szabadságát, a szakszerveze­tek működésének garanciáit, az új kollektív szerződések rendszerét — szintén szabályoz­za majd az új Munka Törvénykönyve. Munkanélküliség. Fél év alatt csaknem százezerrel nőtt — június végén 185 és fél ezer volt — a munkanélküliek száma, így már a munkaképes lakosság 3,9 százaléka ál­lástalan. A munkanélküli-segélyben, -jára­dékban 145 ezren részesültek. Száz álláske­resőnek átlagosan nyolc állást tudnak fel­ajánlani a munkaközvetítő irodák. A legna­gyobb a munkanélküliek aránya Szabolcs- Szatmár-Bereg, Nógrád, illetve Borsod-Aba­­új-Zemplén megyében, a legkisebb Buda­pesten. A szakemberek szerint a keleti piac összeomlásának foglalkoztatási hatása in­kább a második félévre várható; egyes becs­lések szerint további 150-200 ezer dolgozó ve­szítheti el a munkahelyét. Lakbérfizetési támogatás. Az Alkotmány­­bíróság érvénytelenítette az eddigi szabályt, mivel az csupán az állami bérlakásokban élőknek nyújtott kedvezményt. Az új kor­mányrendelet így megszünteti a különbséget az állami és az öröklakásban élők közt, s tá­mogatást ad mindazoknak, akik betöltötték 70. évüket, és havi nettó jövedelmük nem ha­ladja meg a létminimum (6700 forint) kétsze­resét; akik munkaképessége 67 százalékban csökkent; akik közeli hozzátartozóikkal egy lakásban élnek és együttes, havi egy főre ju­tó jövedelmük nem éri el a mindenkori létmi­nimumot; akik három vagy több kiskorút ne­velnek. Kőolajimport. Egyenletes kőolajellátásra számíthatna­k a felhasználók, mert júliusban 170 ezer tonna kőolaj érkezik a Szovjetunió­ból, és további 250 ezer tonnát vásárolt az OKGT szintén e havi szállításra Iránból. Az ország olajbeszerzéseiben várhatóan a har­madik negyedévben sem lesz fennakadás, mivel a megkötött szerződések szerint az OKGT a Szovjetunióból 600 ezer tonna kő­olajat importál, további 4-500 ezer tonnát pe­dig a mediterrán adriai térségből vásárol. A cég illetékese szerint újabb üzemanyagár­csökkenés semmiképpen sem várható, az energiahordozók ára ismét emelkedik a vi­lágpiacon. Hitel a Montánuniótól? Ötvenmillió ECU értékű projekt kivitelezésére nyújtott be hi­telkérelmet hazánk az Európai Szén- és Acél­közösséghez (Montánunió). A kölcsön célja, hogy az acéltermelés átszervezésére, csök­kentésére ösztönözzön. A tervezett beruhá­zás szerint a Dimagnál és az Ózdi Acélipari Rt.-nél csak a korszerű termelőkapacitásokat tartják meg; a két cég a tavalyi 1,4—1,5 mi­­lió tonna acéltermelést 850 ezer tonnára csökkenti, és átalakítja a termelési szerkeze­tet is. A két vállalat a jövőben termelésének 80 százalékát belföldön, 20 százalékát külföl­dön kívánja értékesíteni. Egyedül náluk. A nagy pénzintézetek és utazási irodák nem, csak egy kis utazási iro­da, az Exclusiv Tours foglalkozik a kelet-eu­rópai valuták július 1-jétől engedélyezett sza­bad forgalmazásával. A vételi és az eladási árfolyamokat a cég maga határozhatja meg a kereslet és a kínálat függvényében, csupán a kialakított árfolyamot kell közölnie a Magyar Nemzeti Bankkal. A cseh koronán kívül ru­belt, levát, zlotyt és lejt is váltanak a Keleti és a Nyugati pályaudvarnál, valamint a Régi­posta utcában működő pénzváltó helyeiken. Juhászaiból tehenészet. A jászberényi ag­­rárszövetkezet áruba bocsátotta az 1979-ben épült és azóta csődbe ment, hatezer jószágot befogadó, 14,5 hektár területen fekvő juhte­­lepet. A vevők — két vállalkozó — világban­ki hitel igénybevételével tehenészetet létesí­tenek a telepen abban a reményben, hogy a jelenlegi tejértékesítési gondok átmenetiek. A vállalkozók 110 hektár öntözhető és 200 hektár szárazművelésű gyepterületre, illetve 73 hektár lucernára haszonbérleti szerződést kötöttek a szövetkezettel. Átalakulás Bábolnán. A Bábolnai Mező­­gazdasági Kombinát vállalati tanácsa egy­hangúan jóváhagyta a nagyüzem szervezeti átalakításának tervezetét. Eszerint a kétszáz éves gazdaság továbbra is állami birtok ma­rad. Osztatlan állami tulajdonban kívánják megtartani 25 ezer hektáros földterületét, és nem viszik be az új vállalkozásokba a védel­met érdemlő arab ménest és a különös érté­keket képviselő építményeket sem. A meg­alakuló gazdasági társaságokban a külső tő­ke aránya különböző mértékű lehet, ám ösz­­szességében az állami tulajdon legalább 51 százalék marad. A szervezeti átalakítást több lépcsőben hajtják végre, és kidolgozzák a dolgozói tulajdonlás rendszerét is. Gyorsabb lesz a határátkelés. Megkezdték a soproni közúti határátkelőhely átépítését. A korszerűsítés során a Magyarországra, il­letve az Ausztria felé irányuló forgalmat szét­választják; az átépítés után kienc kifelé és hét befelé vezető forgalmi sávon haladhat­nak a járművek. Ezzel lehetőséget teremte­nek arra, hogy az utas a zöld, illetve a piros folyosó közül válasszon. A forgalom gyorsul is, mert egyszerre történik az útlevél-ellenőr­zés és a vámolás. Az építkezés idején komo­lyabb forgalomkorlátozásra várhatóan nem kerül sor. Idézetek ► „Utolértük a fejlett Nyugatot — mon­danám, ha kedvem lenne viccelődni. Éveken át láttuk a tévében, ahogy a francia parasz­tok borral, paradicsommal árasztják el tilta­kozásul az utakat, traktoros tüntetők vonul­nak Brüsszelben a Közös Piac székháza elé, és gondterhelt szakértők tanácskoznak, hova tüntethetnék a tejtengert, a vas- és húshe­gyet. Nálunk is szinte azzal kezdődött a de­mokrácia,­ hogy felvonultak munkagépeikkel a szőlősgazdák. Most pedig itt a túlsúlyos sertések és az eladhatatlannak látszó búza ügye.” (Domány András, 168 Óra) ► „Csodálkoznak a nyugati szakemberek és nem érti a kormány sem, hogy mitől halad olyan lassan a privatizáció. Pedig a sok ok mellett rendkívül egyszerű a magyarázat: nincs pénzük az embereknek. Még az olykor potom pénzért fölkínált üzletekért sem kap­nak két kézzel... A vásárláshoz hitelképes­nek is kellene lenni. Ám ötvenezer forintnál több személyi hitelt már szinte csak vagyo­nos­ emberek kaphatnak; olyanok, akiknek van nyaralójuk, vagy háromévesnél fiata­labb, nyugati kocsijuk.” (Czibor Valéria, Népszava) ► „A határaink közelében kialakult fegy­veres incidensek eddig nem tettek szüksé­gessé átfogó, az egész honvédségre kiterjedő lépéseket. A legcélszerűbb magatartás ré­szünkről a távolságtartás, az elhatárolódás, az incidensek elítélése. Katonai magatartá­sunkban a követendő elv, hogy saját intézke­déseink ne fokozzák, hanem fékezzék a fegy­veres konfliktus eszkalációját (kiterjedését). Ezzel együtt természetesen a honvédelem­nek fontos eleme a veszélyforrások időbeni felderítése, azok jellegének, mértékének meghatározása...” (Lőrincz Kálmán, Nép­­szabadság) ► „A Szentatyát látni kívánó és vele együtt imádkozni szándékozó tömegek olyan helyszíneken gyűlnek majd össze, ahol ár­nyék nem lesz, s több órán keresztül állnak m­ajd az augusztusi nyárban, feltehetőleg tű­ző napon. Fontos tehát, hogy vigyenek ma­gukkal vizet, műanyag flakonokban, még ak­kor is, ha a helyszínek peremén gondosko­dunk vízellátásról. Az állandó orvosi kezelést igénylő betegeknek pedig azt tanácsolom, in­kább maradjanak otthon.” (Dr. Csaba Ká­roly, Vasárnapi Hírek) SZABAD FÖLD 9 Balesetek, bűnügyek Döbbenetes baleseti rekord. Elképesztő re­­kordokról tanúskodik a forró, fülledt nyárde­reka baleseti statisztikája. Krónikánk idősza­kában nyolcan-tízen vesztették életüket — huszonnégy óránként — az országutakon, s különösen megnövekedett a gyorshajtásból, kisodródásból keletkezett, frontális ütközé­sek száma. Balatonkeresztúr külterületén például K. Károly gödöllői gépkocsivezető ki­sodródott kamionja karambolozott Cs. György Tamás nagykanizsai egyetemi hall­gató szabályosan haladó személygépkocsijá­val, s a vétlen jármű két utasa meghalt, veze­tője pedig súlyosan megsérült. Bakonygye­­pes határában egy jugoszláv autó ütközött össze — szabálytalan előzés közben — egy szemben jövő személyautóval, amelynek ve­zetője, K. Zoltán 23 éves budapesti lakos és egyik utasa, M. Krisztina 23 éves nádasdi la­kos a helyszínen meghalt. Csónakházi tragédia. Óbudán, a Hattyú csónakházban egy 49 éves férfi és 26 éves társa a szakszerűtlenül megjavított csónak­motort akarta kipróbálni, jól működik-e? — amikor a benzinnel feltöltött szerkezet gyúj­tás közben felrobbant és mindkettőjüket megölte. Magával is végzett. Saját apját verte agyon egy 43 éves nő — a főváros XVI. kerü­letében —, majd önmagával is végzett, fel­akasztotta magát. Az eset vizsgálata még nem derítette ki, mi vezetett a végzetes cse­lekményhez. Nem sikerült a rablás. Eddig még ismeret­­len tettesek a kora esti órában rablótámadást kíséreltek meg az ÁFOR nagyatádi benzin­­kútja ellen. Ám a környéken lakók segítségé­vel és a 42 éves Lehotai Károly kútkezelő lé­lekjelenlétének köszönhetően meghiúsult a farmernadrágos, csuklyás merénylők akció­ja. A tetteseket — a jó személyleírás alapján — nagy erőkkel keresi a rendőrség. „önvédelmi’’ gépágyú. A Komlói Rendőr­­kapitányság eljárást indított Kovács Gyula, Csontos Sándor és Békefi Ernő komlói lako­sok ellen, mert a lakásukban tartott házkuta­tás során fegyvereket találtak náluk, még­hozzá nem is akármayeneket. Csontosnál egy MiG—21-es vadászrepülőgép fedélzeti gépágyúját és különböző lőszereket, Békefi­­nél pedig egy páncéltörővetőt, s hozzávaló gyakorlógránátot és egyéb lőszert fedeztek fel. Elmondásuk szerint a fegyvereket és a lő­szert szovjet katonáktól vásárolták. Egyebek Botrány a butik körül. Alaposan felborzol­ta a kedélyeket Szolnok városában az Égszöv által kibocsátott butiksorsjegy ügye. Rövid­del a kitűzött sorsolási időpont előtt ugyanis kiderült, hogy a bizományosok sokasága ré­vén árusított húszezer sorsjegy közül 131 a főszelvényével együtt eltűnt. A sorsjegy fő­nyereménye egy körülbelül másfél millió fo­rint értékű butik volt, amelyet a Széchenyi városrészen épített butiksoron vehetett volna birtokba a szerencsés nyertes. Miután a bot­rány kirobbant, a szövetkezet leállította a „partit”, s a közben alapos gyanúba kevere­dett három bizományost a rendőrség gondja­ira bízta. Mindenesetre a sorsjegyek árát va­lamennyi vásárló visszakapja. Debreceni „csendélet”. Halálos fenyege­­tést tartalmazó üzeneteket kaptak a napok­ban a Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei ve­zetői, azt követően, hogy egy korábbi, vá­­mospércsi kisgazdagyűlésen a kommunisták elszámoltatását szorgalmazták. Cseh Sándor országos alelnök és Szabó Sándor megyei fő­titkár a Debrecenben megtartott fórumon tárták párttagságuk elé a dokumentumokat. Mint elhangzott: a Szabó Sándornak címzett levél szövege kísértetiesen hasonlít a Cseh Sándor telefonüzenet-rögzítőjén több alka­lommal talált fenyegetésekhez, nevezetesen: „minden olyan eszközzel rendelkezünk, hogy olyan emberek, mint önök, másodpercek alatt meghaljanak, de az is lehetséges, hogy a kivégzést a családtagokkal kezdjük.” Cseh Sándor nem zárta ki a provokáció lehetősé­gét, s kijelentette: a provokátorok nem érik el céljukat. Az oldalt összeállították: Betze Imre, Medve Piroska, Németh Sándor, Sulyán Pál.

Next