Szabad Föld, 1992. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-17 / 46. szám
16 SZABAD FÖLD ása/Lási, r li is 3, s Bas Maís!" ______________________________________________/ CSOflG^áfc é© ©OualoXMKSfc fc Jinek együtt emlegetni őket, a ku- ■ Wutyákat és az embereket? Minek firtatni egymáshoz való viszonyukat, amikor annyi, de annyi gond van az emberi dolgokban, az emberek egymás közti kapcsolatában! Jogosnak érezném ezeket az ellenvetéseket, ha magam nem éppen az emberi magatartást akarnám megvilágítani egyik legősibb, bocsánat, baráti háziállatunk dolgáról szólván. A történettel kellett volna kezdenem, amely elgondolkodásra, emlékezésre késztetett. Hosszú-hosszú sorban álltam az egyik budapesti postán. Egy középkorú asszony időnként ki-kiment az utcára közülünk, és csakhamar kiderült, hogy odakint valami vashoz kötött kutyáját ellenőrzi aggódva: megvan-e még? — Nem mindennapi eset - Magyarázta ahogy ehhez a drótszőrű foxihoz jutottunk. Tavaly ősszel láttuk meg, amikor a Csepel-szigeti telkünkre autóztunk. Egy útszéli fához kötve álldogált, ránk vakkantott. Nem törődtünk vele. Estefelé, hazajövet még mindig ott volt a kutya, ekkor már hangosan ugatott. Két nap múltán is ugyanott álldogált, pedig esett az eső. Akkor felfigyeltünk arra, hogy a közelben nincsen ház és a kutya rozsdás láncra van kötve, de ami a legfontosabb: amint megálltunk és jobban szemügyre vettük, elkezdett vonítani, aztán közeledésünkre örömében ugrabugrált. Majd két hátsó lábára állva szolgált, szóval enni kért. Könnyű volt rájönni, hogy elhagyott kutyára találtunk, a gazdája úgy eresztette szélnek, hogy ne tudjon elkóborolni. A férjemmel némi habozás után magunkhoz vettük, megszerettük. Szerencsés ez a kis drótszőrű. Mert a sorban állók csak úgy ontották az elhagyott, kirúgott, kiebrudalt jószágokról a történeteket. Hibáztatták a megélhetés drágaságát, az ebtartással járó lekötöttséget, de valahogy a legtöbben mégis arra lyukadtak ki, hogy sok az olyan városi gazda, aki csak addig tartja a kutyát, amíg kiszórakozza magát vele, aztán „ha már a mór megtette kötelességét, a mór mehet”.Az ilyen emberek-vélte egy farmerruhás fiatalaszszony -- így bánnak az embertársaikkal is. Amíg az érdek köti őket, addig tart a barátság. Őszidei beszélgetés volt ez egy pesti zöldövezeti postán. Mondhatom, jó időben történt, mert ilyenkor a legtöbb a kóbor állat, főleg a kutya, amely, ha nem akad jólelkű megtalálóra, hát belepusztul. A macskák valahogy jobban átvészelik a téli viszontagságokat, amint a zártkertek gazdái cserben hagyják őket. Mindezt lehet, szabad cáfolni is, hiszen fákon, falakon, újságban találni hirdetéseket, amelyeken tulajdonosok keresik elveszett kutyáikat. Ezek megérdemlik a gyengéden hangzó „gazdi” nevet. Persze vannak köztük túlzók, „majomszeretettel” szeretik négylábújukat. Szekszárdi családi kirándulásról hazatérőben, alkonyati órában megálltunk egy erdő szélén. Egyszer csak három kutya vett körül bennünket, mégpedig egy barátságosan nyalogatni akaró, félelmetesen nagy német juhász, egy lábszárhoz cicásan dörgölőző puli és egy daxli, amely a cipőnket szaglászta. Aztán mindannyian beszálltak a nyitott gépkocsiba. Nyilvánvaló volt, hogy autósok hagyták el őket. De ha magammal viszem a kutyákat, a családom felét kell otthagynom... Az ebeket úgy tudtuk kicsalni a kocsiból, hogy megetettük velük hideg vacsoránkat. Amikor elindultunk, az eledelt otthagyva jó sokáig futottak utánunk. Mit használt nekik a sajnálat és a keserűség, amit éreztünk és amit mondogattunk? Hltalán használt magunknak, vonzalmunk ellenére nem kezdtünk kutyát tartani, miután a körülményeink nem kedveztek neki. Kóródi József Az emberi A Medicina és a Láng Kiadó gondozásában jelent meg Az emberi test című, külsejében is igen mutatós, tartalmában pedig igen gazdag könyv, amely betekintést ad az emberi test szerkezetének, működésének bonyolult összefüggéseibe és irányítási rendszerébe. Mindenki számára érthető szövegével és számos színes, szemléltető képpel kiegészítve, a mai tudományos ismeretek birtokában tárja fel az emberi szervezetben folyó állandó tevékenység titkait. Az eredeti angol nyelvű könyv 1989-ben a londoni Marshall Kiadó gondozásában jelent meg. Szerzői angol és amerikai orvosok és biológusok, akik a szakterületükön elismert és kiváló szakemberek, így az olvasó olyan ismereteket kap, amelyek megfelelnek a korszerű biológia és orvostudomány mai állásának, nem hallgatva el azt sem, hogy még igen sok a kutatásra váró feladat. Nem célja a könyvnek, hogy bárki ennek alapján „öngyógyítást” végezzen, de hozzásegít ahhoz, hogy pontos ismereteket adjon a szervezet valódi működéséről, és segít felismerni azokat a jelenségeket, amelyek ettől eltérőek és feltétlenül orvoslásra szorulnak. Ehhez feltétlenül ismerni kell szervezetünk normális és kóros működését. Ezt a célt szolgálja és ebben nyújt segítséget ez a most megjelent könyv. Mert közérthetően ismerteti mindazt, amit ma a megfelelő egészségügyi kultúrával rendelkező embernek tudnia kell szervezetének, az emberi testnek csodálatos felépítéséről és működéséről. Dr. Szirmák Gábor ----------------------------------------------|------------------------- L!^lÉ[L 1T[É@[]=i£-i A kőművesek a megmondhatói, na meg azok, akik házépítéshez valaha is téglát vásároltak a telepen (s ott helyben kell és kellett kifizetniük az árát), hogy mit is ér egy tégla? És mit ér a fele? A fél téglát - megfigyelésem alapján mondom - maguk a kőművesek „csinálják” a falazás közben. Kalapácsukkal ügyesen, a tégla bizonyos pontjára ütést mérnek, s lám, ez a kemencében égetett, csodálatosnak is mondható anyag egy pillanat alatt kettéválik. Csodálatosnak mondtam a tégla anyagát, s ez így is van. Ha szakszerűen, jó anyagból gyúrják, keverik, formázzák, égetik, több ezer esztendőt is kibír. Mégis, miért van az, s mivel magyarázható: amikor elbontanak egy házat, fészert vagy bárminemű gazdasági és nem gazdasági épületet, kiszedik és félrerakják az egész téglákat, a fél tégla pedig kimegy a szemétre, a sittel együtt. Abban a kertvárosban, ahol lakom, a sittet a MÁV által elhagyott töltés oldalába hordják. Vagy teherautóval, billenccsel, vagy pedig csak úgy apránként kubiktalicskában tolják ki, s öntik a szeméthalomra. Mármint azok, akik nem gondolkodván, nem becsülik meg a fél téglát. Pedig ezekről is gyakran csak a makacsul rákapaszkodó maltert kellene leverni, s máris kézben van a darabonként hat-tíz forintos érték. Vannak, akik tudják ezt, s a töltés oldalára kiöntött sittből szépen összeszedegetik talicskájukba a különben haszontalanságra ítélt anyagot: a fél téglákat. Egyik szomszédom évekkel ezelőtt ötvenezer forint értékben vásárolt téglát és faanyagot a telepen, hogy széntárolót építsen az udvarán. Elmondása szerint még egyszer ennyit kellett volna kiadnia, ha össze nem „guberálja” a mások által kihordott sittből a fél téglákat. Nem tartom magam nagy számtanosnak, de úgy hozzávetőlegesen kiszámíthatom, hogy évente hány százezer tonna fél tégla kerül a sittel együtt a szemétbe, a bontási anyagokból. Igaz, egy része hasznosul, mert jó szemű vállalkozók töltelékanyagként tömegében is elhordják és pénzt kapnak érte, ám ez óhatatlanul is veszteségekkel jár. A sok kis veszteség pedig igen komolyan adódik össze és válik naggyá. Végül is siránkozni kezdünk: ahogy megyünk be az időbe, egyre kevesebb lakóház épül. Jól tudom, sittből kiguberált fél téglákból nem lehet - és nem is szabad - családi házat építeni. De hogy felépüljön, fél tégla is kell hozzá! Bíró András [ SEGÍTSÜNK! ] [egymáson • Özv. Nádasdi Jánosné, 5900 Orosháza, dr. László stp. 7/D 11/10. megözvegyült édesanya. Három kisgyermekkel maradt ebben a helyzetben. Mindhárom leány. A legnagyobb 15 éves, azt követi egy 4 esztendős, majd egy másfél éves. Az anya gyeden van. Háztartási eszközökre, ágyneműre, műszaki cikkekre és játékokra volna szüksége. • Id. Kovács Pál, 2440 Százhalombatta, Liszt F. sétány 55. I/4. Írja: „Sürgősen keresek magyar gyártmányú Dongó-motort. Továbbá Bosch kerékpárlámpát, Fotobox és Pajtás típusú fényképezőgépet. Mindezeket térítés fejében. A kereskedelem révén nem tudok hozzájuk jutni.” • Szabó Lászlóné, 3662 Ózd-Somsály, Acél u. 9. felhívása: „Keresem Balogh Lászlót, aki Jászkíséren cukrász volt annak idején. Állítólag jelenleg Szolnokon lakik. Várom jelentkezését fontos ügyben.” • Bognár Piroska, 2660 Balassagyarmat, Városi Szociális Otthon kérése: „Ha valakinek van még működőképes Szokol típusú rádiója és már nincs rá szüksége, nagy örömöt szerezne nekem, ha elküldené számomra, a szociális otthonba. Előre is köszönöm.” A szerkesztő megjegyzése: Több alkalommal szóvá tettük ebben a rovatban, hogy akadnak olyan olvasóink, akik a felhívásuk nyomán küldött ruhaneműt és egyéb ajándékot még csak meg sem köszönik a feladónak. Most kaptunk egy olyan levelet, mely az érem másik oldalát mutatja föl. „Erzsi néni Vácról” aláírással érkezett hozzánk a beszámoló arról, hogy levélírónk megajándékozott egy családot bizonyos ruhaneműkkel. Nem várt köszönetet. Legnagyobb meglepetésére az ily módon kisegített család hamarosan gyümölcsöt és zöldségféléket küldött neki viszonzásul. Pedig a hálás család nagy szegénységben él és mindennek tetejében még súlyos betegség keresztjét is hordozza. Relaxálás, Relaxa-nyelvtanulás Egyedül is megy? Az emberek egy része még ma sem tudja elképzelni, hogy iskolás körülmények, tanfolyamosdi nélkül eredményesen lehessen nyelvet tanulni. Pedig nagyon egyszerű. Csak az kell, hogy a tananyagot minden külső segítség nélkül meg tudja érteni, s hogy tudja, mit, hogyan kell kiejteni. A Relaxa-tananyagok éppen ezt nyújtják, mert kétnyelvű-A relaxációs nyelvtanulás Mély oldottságban az agy felvevőképessége többszörös. Mintha csak egy álom teljesülne: szinte tudattalanul, gyorsan és könnyen tudja a tananyagot befogadni. A relaxálás technikája A Relaxomat készülék biovisszacsatolással segíti Önt az ellazulásban. Egy mikroprocesszor figyeli az Ön légzését és indítja el, a Relaxa nyelvi kazetták lejátszás ekását. Karácsonyi Relaxa-arcctó! Minden Relaxomat-készülékhez egy 3000 Ft-os Reluxa-tananyagot, a Reluxa-tananyagokhoz és az Autonóm Relaxomat Maszkhoz könyvajándékokat adunk december 31-ig ! Relaxa Német-Magyar Innovációs Kft. 1368 Pf.: 224 I Budapest, V. Szerb u. 9. T.: 117-5106, Debrecen, Piac (Vörösh.)u. 56. T.: (52) 23-425 I . Győr, Árpád u 44 T.: (96) 27-466. Miskolc, Marx tér 36. T.: (46) 370-220 I Szeged, Deák F. u. 23. T.: (62) 22-717. Veszprém, Koltói A. u. 21. T.: (80) 25-069 Kérem az ismertetőjüket. Név:.................................................................Cím.. .................................. . ............................................................................................................................................SZ. F 47 Mini, midi vagy maxi? Elérkezett a télikabátok évadja, ami nem kis gond a lányok, asszonyok részére. A kabátok meghosszabbodtak. A fiatalok még hordják a minit, de sokkal elegánsabb, ha föléje egy midi hosszú kabátot viselnek. Aki a pantallót részesíti előnyben, annak ehhez célszerű egy combközépig érő kulikabát, ami szoknyával is előnyös. Régi télivagy átmeneti kabátunkat újjávarázsolhatjuk, ha rávarrunk egy kis műszőrmét vagy valódi prémet. Az oroszos hatás a jellemzője ennek a modellnek. Széles vállú, bevarrott ujjú, öves, deréktól lefelé bővülő kabát szőrme-díszítéssel. Jól kihasználható, divatálló, raglánujjú kabát, hosszú, mélyen csukódó reverrel, két nagy zsebbel. Minden korosztálynak és súlycsoportnak javasolt forma. Apró kockás, franciás vonalú, aszimmetrikusan gombolódó, háromnegyedes kulikabát. A vállon átdobott sál egyszínű szövettel bélelt. Készíthetjük a kabátot egyszínű anyagból, kockás szoknyával, kockás sállal. Villányi Zsuzsa Vtimistemik Bemutatták az 1993. évi új művészeti naptárakat. A Képzőművészeti Kiadó propagandafőnöke, Gerőly Tibor adott tájékoztatót. Hosszú évekig a Képzőművészeti Kiadó egyeduralkodó volt a művészeti naptárkiadásban. A nyolcvanas évek közepén már kereken hetvenféle naptár, mintegy kétmillió példányban jelent meg a szervezésében. Az utóbbi években egyre szaporodott a naptárkiadásra vállalkozók száma. Nálunk 1993-ra 16-féle fali, négyféle asztali naptár és háromféle határidőnapló készül, kereken 600 ezer példányban. A legnagyobb méretű falinaptáron XVI. századi magyar várak metszetei jelennek meg. Markó Károly tájképfestészetének legszebb darabjait, illetve a Szépművészeti Múzeum Eszterházy-gyűjtemények remekeit szintén falinaptár lapjain láthatjuk majd. Két városképes naptár is készül: az egyik a főváros nevezetességeit ábrázoló felvételeket, a másik pedig Győr, Debrecen, Pécs, Sopron, Nagycenk, Szirák, Nagykanizsa, Eger, Kecskemét, Vác, Szolnok és Zalaegerszeg egy-egy jellegzetes részletét tárja elénk. Klösz György fotói alapján a millenniumra készülő korabeli főváros hangulatát eleveníti föl egy tizenhárom oldalas falinaptár. A hagyományos népviseleti kalendárium több tájegység népviseletét örökíti meg, a közemúltban elhunyt Hegyi Gábor fotóművész színes felvételei alapján pedig a legszebb templombelsők kerülnek naptároldalakra. Újdonság a kertésznaptár, mely az adott hónapra jellemző virágokat, növényeket varázsolja falunkra. Budapest fényei Faragó István és Szabóky Zsolt fotóművészek felvételei alapján kerülnek naptároldalakra. Fantáziánk szerint fejezhetjük be azt a falinaptárt, amelyiknek csak a kerete adott, a képanyagot magunknak kell földolgoznunk. A gyerekeknek rövid verseket, találós kérdéseket rejteget az 1993-ra készülő kétféle gyermeknaptár. Háromféle asztali naptárt gyártat a Képzőművészeti Kiadó. Mindegyik változat tartalmazza a névnapokat is. Az egyik képeiből szinte az egész ország összerakható, a másik a legszebb barokk szárnyas oltárok; a harmadikat nagy számok díszítik. A Képzőművészeti Kiadó vezetői joggal büszkék arra, hogy a Kodak cég Stuttgartban rendezett hagyományos naptárkiállításán - ahol kereken nyolcszázféle 1992. évi naptár vett részt - Török László fotóművész Módosulások című naptára a legjobbak közé került. Ez az egyetlen díjazott magyar kalendárium. .. 1992. NOVEMBER 17.