Szabad Föld, 1992. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-14 / 28. szám

2 SZABAD FÖLD Legjava a forró nyárnak „Midőn a Nap az Oroszlánban jár, rekkenő hévség és meleg idő áll elő; éjjel és nappal minden fűnek és gyö­kérnek, akár zöld, akár aszú, elég me­legsége van, s nem kell félni most, hogy megvegye a hideg...” Az ük-ükapáink leggyakrabban kézbe vett könyvecskéjéből, a Csízió­ból való ez, a korunkban is helytálló passzus, amely könyvet egyébként Müller Regiomontanus, a mi Mátyás királyunk udvarában is tevékenyke­dett, híres, poroszországi csillagász írta, s adta ki 1471-ben Königsberg­­ben. Melyet azután a kolozsvári pré­dikátor és nyomdász, Heltai Gáspár fordított le 1575-ben magyar nyelvre. Az Oroszlán természetesen a nap­pálya (ekliptika) júliusban vagy régi nevén a Szent Jakab havában uralko­dó csillagképet jelöli. A nyár középső hónapját, amely szinte az egész euró­pai kontinensen az esztendő legmele­gebb időszaka. Ilyenkor a hőmérő higanyszála gyakrabban kúszik 30 fok fölé, ezeket a napokat nevezik a meteorológusok hőségnapnak. Ha pedig kitartóbb a hévséges folyamat, már kánikuláról beszélhetünk. A szó a latin canis (ku­tya) elnevezésből származik, míg az összefüggés abból ered, hogy a Nap a látszólagos égi vándorútján mozogva, a nyár derekán a Nagy Kutya legfé­nyesebb csillagával, a Siriusszal kel együtt. Az ókori csillagászok szerint a beálló forróságot ez a csillag okoz­za. Miután az idei, medárdi esőzések némiképp feloldották gyötrő aggo­dalmainkat, a pusztító tavaszi aszály következményei miatt, s a kegyesebb június - a napfordulat idején - a hő­ségnapokat is megelőlegezte, vegyes érzésekkel tehetjük fel a kérdést: va­jon milyen lesz a nyár? Megkísérelvén a kisilabizálható és korántsem határozott választ, emlé­keztetnünk kell rá, hogy a meteoroló­gusok ezt az évszakot, a praktikusabb szakmai meggondolásokból a június elseje és az augusztus harminc­egyedike közötti terminusra számít­ják. A számítás kifejezés is helyén­való, mert már a nagy teljesítményű számítógépeik segítségével májusban kidolgozták és közzé is tették az idő­szakra szóló, hosszú távú prognóziso­kat. Az előrejelzés szerint pedig (amely a mögöttünk levő júniusban nagyjában-egészében be is vált!) 1992 nyara átlagos középhőmérsék­letű és az átlagosnál egy kissé csapa­dékosabb lesz. Mit jelenthet ez júliusra? Az év leg­melegebb hónapjában - feltételezve a havi 21,9 fokos átlagot - a napi csúcs­­hőmérséklet, ismét csak az átlag sze­rint, 26-27 fok körül ingadozik. A hó­nap elejére még átnyúlik a nyári mon­szun egy borult, csapadékos hulláma, de később már, veszítve erejéből, alábbhagy a tengeri levegő beáramlá­sa. Átveszi az uralmat az igazi nyári idő, amelyet esetenként heves helyi zivatarok, záporok tarkítanak. A ká­nikula a hónap második felében, 15- 25. között várható, s a megszokottnál hűvösebb időszak július vége felé va­lószínű. Az aratás havában - a nagy dolog­idő miatt is - megritkultak a régi kalendáriumokban az ünneplésre sar­kalló jeles napok, ám néhány kiemel­kedő dátum, s a hozzájuk fűződő megfigyelés manapság is sokat elárul július hajlamairól. Másodikán példá­ul, a „Sarlós” előnévvel megtisztelt Boldogasszony napja a beérett kalá­szokra emlékeztette az aratókat, ha meg­esett az eső, további kiadós csa­padékra számítottak a gazdaemberek. „Oszlanak a zivatarok” - mondogat­ták tizenötödikén. Apostolok napján, ha felhős volt az ég, s előbújt a nap. Az erős szél viszont (fel- vagy alszél) a búza magas vagy alacsony árát jósolta. V­iharos, vi­l­lám­okkal fenyegető dá­tum a nyár naptárában július huszadi­ka, Illés próféta napja, sőt, a rákövet­kező névünnepek is az ilyenkor gyak­rabban előforduló, heves égiháborúk valószínűségére emlékeztetnek. Ha Illés veszteg marad, akkor másnap Dániel gyúl haragra, hányja szét a tarlón lévő gabonakereszteket, és még huszonötödikén, az idősebb Ja­kab apostol is kedvüket szegheti az őt ünneplőknek. Közben huszonkettedikén a Bűn­bánó Magdolna „könnyei” bő vete­­ményhasznot ígérnek, de ha eddig a kukorica nem hányta ki a csövét, búcsút mondhatnak a gazdák a termésnek. A régi juhászok a már említett Ja­kab éjszakáján - a csillagok állásából (lám, hogy rohan az idő!) - a jövő évi időjárást próbálták kifundálni. A tisz­ta éjszaka - szerintük - a kertek bősé­gét mutatta. Délelőtt pedig a fényes napsütésből a kemény januári hide­gekre következtettek. Mosolyoghat­nánk talán? Elődeink sok generáción át kiérlelődött megfigyeléseit kár len­ne lebecsülni, feledésben hagyni. Jó néhányuk a meteorológusok számára sem haszontalan információ. Sulyán Pál A Magyar Közlöny 1992/59. számában megjelent az Or­szággyűlés határozata és az a kormányrendelet, amelyek az egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szólnak. A határo­zat és a rendelet néhány rész­letét ismertetjük. Az 1989. január elseje előtti időponttól megállapított öreg­ségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat a megál­lapítás időpontjától és az elis­mert szolgálati időtől függő mér­tékben fel kell emelni. Az emelés mértéke három százaléktól tizennyolc száza­lékig terjed. Az emelés össze­ge havi kettőszáz forintnál ke­vesebb nem lehet. Az 1989. január elseje előtti időponttól az I. és II. rokkant­sági csoportoknál megállapí­tott rokkantsági, baleseti rok­kantsági nyugdíjat - ha az álta­lánosan előírt emelés nem kedvezőbb - tizenhárom szá­zalékkal kell felemelni. Az emelésre jogosultság és az emelés összegének megha­tározásánál az 1992. évi július havi ellátást kell alapul venni, de az emelt összegű ellátás 1992. január 1. napjától jár. A saját jogon és az özvegyi jo­gon járó emelt összegű ellátás együttesen folyósítható, ha az özvegy saját jogú nyugdíját 1992. január elseje előtt állapí­tották meg és az özvegyi nyug­díjjogosultság 1993. január el­seje előtt következik be. Az együtt folyósított nyugdíj he­lyett a saját jogú nyugdíjat kell folyósítani, ha a saját jogú nyug­díj összege az arra járó emelés­sel kedvezőbb. Háromszázalékos a nyugdíj­­emelés, ha az elismert szolgá­lati idő a húsz évet nem éri el; ha a szolgálati idő legalább húsz év, de a huszonöt évet nem éri el, és az ellátást 1979. január elseje és 1988. decem­ber harmincegyedike között állapították meg; ha a szolgá­lati idő legalább huszonöt év, de a harminc évet nem éri el és az ellátást 1983. január elseje és 1988. december harminc­egyedike között állapították meg; ha a szolgálati idő leg­alább harminc év, de a har­mincöt évet nem éri el, és az ellátást 1987. január elseje és 1988. december harminc­egyedike között állapították meg. A nyugdíjat tizennyolc szá­zalékkal emelik, ha a szolgálati idő a negyven évet eléri, és az ellátást 1979. január elseje előtt állapították meg. TÖRVÉNYTÁR­S 1992. JÚLIUS 14. Rablók: arcátlanul és álarcban­­ „A rablások száma (93) a korábbi évekhez képest jelentősen emelke­dett... Jellemzőek az ittas ember ki­fosztására irányuló, útonállásszerű tá­madások, az elhagyott helyen élő idős emberek sérelmére elkövetett rablá­sok. Megdöbbentő, hogy az elkövetők esetenként milyen csekély anyagi ha­szon megszerzése érdekében alkal­maznak aránytalanul durva erősza­kot.” (Beszámoló Somogy megye közrendjének, közbiztonságának helyzetéről.) Szaporodnak, egyre változatosab­bak, s mintha merészebben volnának kihívóak az újabb bűncselekmények a somogyi megyeszékhelyen. Néhány esetet elevenítünk fel illusztráció gyanánt. Alig ültek el a hullámai annak a tragikomikus bűntettnek, amelynek során egy ingatag szemé­lyiségű fiatalember valamelyik ka­posvári horgász-vadász boltban erő­szakkal gázpisztolyhoz jutott, s rög­tön ki is próbálta a napi kasszát követel­ve egy kis magán presszó-étkezőben. Két, ott tartózkodó férfi azonban könnyűszerrel leszerelte, és átadta a rendőrségnek... Szóval alig csilla­pultak le a kedélyek, amikor újabb - ezúttal már meg is valósított - rablás történt a somogyi megyeszékhe­lyen. Délelőtt kilenc óra után a Cooptou­­rist irodájába beállított egy férfi, és az ott tartózkodó alkalmazottat megkér­dezte, mennyi valutát kaphat. Ehhez azonban az útlevele, valutalapja is kellett. Ám ő vadnyugati mozdulattal az okmányok helyett pisztolyt rántott elő a zsebéből: „Ide a páncélszekrény kulcsát!” Az alkalmazott még soha­sem látott közelről pisztolyt, fegyver­ismerete mindössze fiacskája vízi­pisztolyáig terjedt. Az „ügyfél” rövid felvilágosítást adott a gázfegyver mi­benlétéről, hatásáról... Elérte célját: a fenyegetett helyzetben lévő hölgy át­adta a 309 000 forint valutát. Ebből már vígan turistáskodhat külhonban az ember! Szerencsére a hölgy hamar vissza­nyerte lélekjelenlétét, s nem érte be a riasztó megnyomásával. Úgy ahogy volt, papucsban eredt a rabló nyomá­ba, de a tettes egérutat nyert, bár ad­digra már egész csapat önkéntes ül­dözte. A rendőrség is villámgyors volt... Ennek köszönhetően este ki­lenckor bilincs került Balogh Sándor csuklójára. A rabló egy bárban dő­zsölt, s bár nyugodtan fogadta a nyo­mozók keresztkérdéseit, hamar össze­zavarodott. Előkerült a Zárda közi bo­kor alól az elhajított gázpisztoly is. Negyvenezer forint híján meglett a valuta, így Balogh nem sokat nyert az ügyön. A nyomravezető viszont hu­szonötezer forintot. Két nap telt csak el, de a két gyors lefülelés sem riasztotta el azokat, akik a pénzszerzésnek a törvénytelen mód­ja mellett döntöttek. Nyugdíjfizetés napja volt, amikor a donneri város­részben, a Zrínyi utca 75. számú ház előtt két férfi támadta meg a postást. Földre teperték, gázszprével elkábí­tották. Kényszerítették, hogy átadja a 280 000 forintot. Aznap hiába várták a postásukat a kispénzű nyugdíja­sok... A megtámadott személyleírást adott az útonállókról. (Lapunk zártakor derült ki: a rablás nem volt igaz. Ugyanis egy ismeretlen telefonáló bejelentette a rendőrségen, hogy két postás Kaposfüreden egy bokros területen eldobta táskáját. Az egyik Csengeri Zoltán volt, a másikat Récsei Zoltánnak hívják. A nyugdíjfi­zetés napján szabadultak meg táská­juktól, s összesen csaknem egymillió forinttal Sopronig taxiztak. Ott nyo­muk veszett. A gyanúsítottakat keresi az Interpol. Természetesen az önrab­lás, illetve a sikkasztás miatt elmaradt nyugdíjakat a posta hamarosan kézbe­síti. A szerk.) Ezután a Bombajó Kft. üzlete vált célponttá. Az alkalmazott éjjel tizen­egy után zárni készült, a pénzt szá­­­molta. Az ajtó nyitódására neszett fel, álarcos alak állt előtte. A megrémült nőt a sarokba lökte, és amire az visszafordult, már egy pisztollyal „szemezhetett”. Társa is volt az álar­cosnak, sőt, mintha egy harmadik az ajtó előtt figyelte volna a terepet. Há­rom perc alatt „rámoltak”. Aztán illa berek, nádak, erek... Piros és drappos kendő mögé rejtet­te arcát az a két férfi, aki a kaposvári Lady diszkontboltba robbant be este nyolc után. A bolti alkalmazottra rá­parancsoltak, zárja be az üzletet. A remegő alkalmazott átadta a kasszá­ban lévő tízezer forintot. Többre számíthattak, mert az egyik serken­tőleg az asszony arcába sújtott öklé­vel. Távozásuk közben lekapták kendőálarcukat. Egyikük - a vere­kedő­ lapos orrú, cigányos arcú fér­fi volt, fehér edzőcipőben. Társa, a szőkésbarna, törökmintás inget vi­selt. Happy end az volna, hogy amire e sorok megjelennek, már olyan pere­cük volna, melyet eszükbe sem jutna majszolgatni. Leskó László KINEVEZÉS Mi van a fejekben? (Dallos Jenő rajza) Független társadalmi és családi hetilap Elnök-főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Major Lajos Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1428. Bp.: 8. Pf.: 52. Telefon és fax: 133-6794. A Szabad Föld Lapkiadó Részvénytársaság megbízásából gondozza a Mai Nap Kiadó Rt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Telefon: 114-3255. Felelős kiadó: a részvénytársaság elnöke Hirdetésfelvétel: 1087 Budapest Vill., Könyves K. krt. 76., VI. emelet. Telefon: 114-0840/2928,133-7314, 113-8484. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahiva­talnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzle­teiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iro­dánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, vala­mint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 75 Ft, egy évre 900 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés: Mai Nap Rt. Nyomtatás: Veszprémi Nyomda, Rt. Felelős vezető: Fekete István igazgató ISSN 0133-0950

Next