Szabad Föld, 1992. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-14 / 28. szám
2 SZABAD FÖLD Legjava a forró nyárnak „Midőn a Nap az Oroszlánban jár, rekkenő hévség és meleg idő áll elő; éjjel és nappal minden fűnek és gyökérnek, akár zöld, akár aszú, elég melegsége van, s nem kell félni most, hogy megvegye a hideg...” Az ük-ükapáink leggyakrabban kézbe vett könyvecskéjéből, a Csízióból való ez, a korunkban is helytálló passzus, amely könyvet egyébként Müller Regiomontanus, a mi Mátyás királyunk udvarában is tevékenykedett, híres, poroszországi csillagász írta, s adta ki 1471-ben Königsbergben. Melyet azután a kolozsvári prédikátor és nyomdász, Heltai Gáspár fordított le 1575-ben magyar nyelvre. Az Oroszlán természetesen a nappálya (ekliptika) júliusban vagy régi nevén a Szent Jakab havában uralkodó csillagképet jelöli. A nyár középső hónapját, amely szinte az egész európai kontinensen az esztendő legmelegebb időszaka. Ilyenkor a hőmérő higanyszála gyakrabban kúszik 30 fok fölé, ezeket a napokat nevezik a meteorológusok hőségnapnak. Ha pedig kitartóbb a hévséges folyamat, már kánikuláról beszélhetünk. A szó a latin canis (kutya) elnevezésből származik, míg az összefüggés abból ered, hogy a Nap a látszólagos égi vándorútján mozogva, a nyár derekán a Nagy Kutya legfényesebb csillagával, a Siriusszal kel együtt. Az ókori csillagászok szerint a beálló forróságot ez a csillag okozza. Miután az idei, medárdi esőzések némiképp feloldották gyötrő aggodalmainkat, a pusztító tavaszi aszály következményei miatt, s a kegyesebb június - a napfordulat idején - a hőségnapokat is megelőlegezte, vegyes érzésekkel tehetjük fel a kérdést: vajon milyen lesz a nyár? Megkísérelvén a kisilabizálható és korántsem határozott választ, emlékeztetnünk kell rá, hogy a meteorológusok ezt az évszakot, a praktikusabb szakmai meggondolásokból a június elseje és az augusztus harmincegyedike közötti terminusra számítják. A számítás kifejezés is helyénvaló, mert már a nagy teljesítményű számítógépeik segítségével májusban kidolgozták és közzé is tették az időszakra szóló, hosszú távú prognózisokat. Az előrejelzés szerint pedig (amely a mögöttünk levő júniusban nagyjában-egészében be is vált!) 1992 nyara átlagos középhőmérsékletű és az átlagosnál egy kissé csapadékosabb lesz. Mit jelenthet ez júliusra? Az év legmelegebb hónapjában - feltételezve a havi 21,9 fokos átlagot - a napi csúcshőmérséklet, ismét csak az átlag szerint, 26-27 fok körül ingadozik. A hónap elejére még átnyúlik a nyári monszun egy borult, csapadékos hulláma, de később már, veszítve erejéből, alábbhagy a tengeri levegő beáramlása. Átveszi az uralmat az igazi nyári idő, amelyet esetenként heves helyi zivatarok, záporok tarkítanak. A kánikula a hónap második felében, 15- 25. között várható, s a megszokottnál hűvösebb időszak július vége felé valószínű. Az aratás havában - a nagy dologidő miatt is - megritkultak a régi kalendáriumokban az ünneplésre sarkalló jeles napok, ám néhány kiemelkedő dátum, s a hozzájuk fűződő megfigyelés manapság is sokat elárul július hajlamairól. Másodikán például, a „Sarlós” előnévvel megtisztelt Boldogasszony napja a beérett kalászokra emlékeztette az aratókat, ha megesett az eső, további kiadós csapadékra számítottak a gazdaemberek. „Oszlanak a zivatarok” - mondogatták tizenötödikén. Apostolok napján, ha felhős volt az ég, s előbújt a nap. Az erős szél viszont (fel- vagy alszél) a búza magas vagy alacsony árát jósolta. Viharos, villámokkal fenyegető dátum a nyár naptárában július huszadika, Illés próféta napja, sőt, a rákövetkező névünnepek is az ilyenkor gyakrabban előforduló, heves égiháborúk valószínűségére emlékeztetnek. Ha Illés veszteg marad, akkor másnap Dániel gyúl haragra, hányja szét a tarlón lévő gabonakereszteket, és még huszonötödikén, az idősebb Jakab apostol is kedvüket szegheti az őt ünneplőknek. Közben huszonkettedikén a Bűnbánó Magdolna „könnyei” bő veteményhasznot ígérnek, de ha eddig a kukorica nem hányta ki a csövét, búcsút mondhatnak a gazdák a termésnek. A régi juhászok a már említett Jakab éjszakáján - a csillagok állásából (lám, hogy rohan az idő!) - a jövő évi időjárást próbálták kifundálni. A tiszta éjszaka - szerintük - a kertek bőségét mutatta. Délelőtt pedig a fényes napsütésből a kemény januári hidegekre következtettek. Mosolyoghatnánk talán? Elődeink sok generáción át kiérlelődött megfigyeléseit kár lenne lebecsülni, feledésben hagyni. Jó néhányuk a meteorológusok számára sem haszontalan információ. Sulyán Pál A Magyar Közlöny 1992/59. számában megjelent az Országgyűlés határozata és az a kormányrendelet, amelyek az egyes saját jogú nyugdíjak emeléséről szólnak. A határozat és a rendelet néhány részletét ismertetjük. Az 1989. január elseje előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat a megállapítás időpontjától és az elismert szolgálati időtől függő mértékben fel kell emelni. Az emelés mértéke három százaléktól tizennyolc százalékig terjed. Az emelés összege havi kettőszáz forintnál kevesebb nem lehet. Az 1989. január elseje előtti időponttól az I. és II. rokkantsági csoportoknál megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat - ha az általánosan előírt emelés nem kedvezőbb - tizenhárom százalékkal kell felemelni. Az emelésre jogosultság és az emelés összegének meghatározásánál az 1992. évi július havi ellátást kell alapul venni, de az emelt összegű ellátás 1992. január 1. napjától jár. A saját jogon és az özvegyi jogon járó emelt összegű ellátás együttesen folyósítható, ha az özvegy saját jogú nyugdíját 1992. január elseje előtt állapították meg és az özvegyi nyugdíjjogosultság 1993. január elseje előtt következik be. Az együtt folyósított nyugdíj helyett a saját jogú nyugdíjat kell folyósítani, ha a saját jogú nyugdíj összege az arra járó emeléssel kedvezőbb. Háromszázalékos a nyugdíjemelés, ha az elismert szolgálati idő a húsz évet nem éri el; ha a szolgálati idő legalább húsz év, de a huszonöt évet nem éri el, és az ellátást 1979. január elseje és 1988. december harmincegyedike között állapították meg; ha a szolgálati idő legalább huszonöt év, de a harminc évet nem éri el és az ellátást 1983. január elseje és 1988. december harmincegyedike között állapították meg; ha a szolgálati idő legalább harminc év, de a harmincöt évet nem éri el, és az ellátást 1987. január elseje és 1988. december harmincegyedike között állapították meg. A nyugdíjat tizennyolc százalékkal emelik, ha a szolgálati idő a negyven évet eléri, és az ellátást 1979. január elseje előtt állapították meg. TÖRVÉNYTÁRS 1992. JÚLIUS 14. Rablók: arcátlanul és álarcban „A rablások száma (93) a korábbi évekhez képest jelentősen emelkedett... Jellemzőek az ittas ember kifosztására irányuló, útonállásszerű támadások, az elhagyott helyen élő idős emberek sérelmére elkövetett rablások. Megdöbbentő, hogy az elkövetők esetenként milyen csekély anyagi haszon megszerzése érdekében alkalmaznak aránytalanul durva erőszakot.” (Beszámoló Somogy megye közrendjének, közbiztonságának helyzetéről.) Szaporodnak, egyre változatosabbak, s mintha merészebben volnának kihívóak az újabb bűncselekmények a somogyi megyeszékhelyen. Néhány esetet elevenítünk fel illusztráció gyanánt. Alig ültek el a hullámai annak a tragikomikus bűntettnek, amelynek során egy ingatag személyiségű fiatalember valamelyik kaposvári horgász-vadász boltban erőszakkal gázpisztolyhoz jutott, s rögtön ki is próbálta a napi kasszát követelve egy kis magán presszó-étkezőben. Két, ott tartózkodó férfi azonban könnyűszerrel leszerelte, és átadta a rendőrségnek... Szóval alig csillapultak le a kedélyek, amikor újabb - ezúttal már meg is valósított - rablás történt a somogyi megyeszékhelyen. Délelőtt kilenc óra után a Cooptourist irodájába beállított egy férfi, és az ott tartózkodó alkalmazottat megkérdezte, mennyi valutát kaphat. Ehhez azonban az útlevele, valutalapja is kellett. Ám ő vadnyugati mozdulattal az okmányok helyett pisztolyt rántott elő a zsebéből: „Ide a páncélszekrény kulcsát!” Az alkalmazott még sohasem látott közelről pisztolyt, fegyverismerete mindössze fiacskája vízipisztolyáig terjedt. Az „ügyfél” rövid felvilágosítást adott a gázfegyver mibenlétéről, hatásáról... Elérte célját: a fenyegetett helyzetben lévő hölgy átadta a 309 000 forint valutát. Ebből már vígan turistáskodhat külhonban az ember! Szerencsére a hölgy hamar visszanyerte lélekjelenlétét, s nem érte be a riasztó megnyomásával. Úgy ahogy volt, papucsban eredt a rabló nyomába, de a tettes egérutat nyert, bár addigra már egész csapat önkéntes üldözte. A rendőrség is villámgyors volt... Ennek köszönhetően este kilenckor bilincs került Balogh Sándor csuklójára. A rabló egy bárban dőzsölt, s bár nyugodtan fogadta a nyomozók keresztkérdéseit, hamar összezavarodott. Előkerült a Zárda közi bokor alól az elhajított gázpisztoly is. Negyvenezer forint híján meglett a valuta, így Balogh nem sokat nyert az ügyön. A nyomravezető viszont huszonötezer forintot. Két nap telt csak el, de a két gyors lefülelés sem riasztotta el azokat, akik a pénzszerzésnek a törvénytelen módja mellett döntöttek. Nyugdíjfizetés napja volt, amikor a donneri városrészben, a Zrínyi utca 75. számú ház előtt két férfi támadta meg a postást. Földre teperték, gázszprével elkábították. Kényszerítették, hogy átadja a 280 000 forintot. Aznap hiába várták a postásukat a kispénzű nyugdíjasok... A megtámadott személyleírást adott az útonállókról. (Lapunk zártakor derült ki: a rablás nem volt igaz. Ugyanis egy ismeretlen telefonáló bejelentette a rendőrségen, hogy két postás Kaposfüreden egy bokros területen eldobta táskáját. Az egyik Csengeri Zoltán volt, a másikat Récsei Zoltánnak hívják. A nyugdíjfizetés napján szabadultak meg táskájuktól, s összesen csaknem egymillió forinttal Sopronig taxiztak. Ott nyomuk veszett. A gyanúsítottakat keresi az Interpol. Természetesen az önrablás, illetve a sikkasztás miatt elmaradt nyugdíjakat a posta hamarosan kézbesíti. A szerk.) Ezután a Bombajó Kft. üzlete vált célponttá. Az alkalmazott éjjel tizenegy után zárni készült, a pénzt számolta. Az ajtó nyitódására neszett fel, álarcos alak állt előtte. A megrémült nőt a sarokba lökte, és amire az visszafordult, már egy pisztollyal „szemezhetett”. Társa is volt az álarcosnak, sőt, mintha egy harmadik az ajtó előtt figyelte volna a terepet. Három perc alatt „rámoltak”. Aztán illa berek, nádak, erek... Piros és drappos kendő mögé rejtette arcát az a két férfi, aki a kaposvári Lady diszkontboltba robbant be este nyolc után. A bolti alkalmazottra ráparancsoltak, zárja be az üzletet. A remegő alkalmazott átadta a kasszában lévő tízezer forintot. Többre számíthattak, mert az egyik serkentőleg az asszony arcába sújtott öklével. Távozásuk közben lekapták kendőálarcukat. Egyikük - a verekedő lapos orrú, cigányos arcú férfi volt, fehér edzőcipőben. Társa, a szőkésbarna, törökmintás inget viselt. Happy end az volna, hogy amire e sorok megjelennek, már olyan perecük volna, melyet eszükbe sem jutna majszolgatni. Leskó László KINEVEZÉS Mi van a fejekben? (Dallos Jenő rajza) Független társadalmi és családi hetilap Elnök-főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Major Lajos Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1428. Bp.: 8. Pf.: 52. Telefon és fax: 133-6794. A Szabad Föld Lapkiadó Részvénytársaság megbízásából gondozza a Mai Nap Kiadó Rt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Telefon: 114-3255. Felelős kiadó: a részvénytársaság elnöke Hirdetésfelvétel: 1087 Budapest Vill., Könyves K. krt. 76., VI. emelet. Telefon: 114-0840/2928,133-7314, 113-8484. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hónapra 75 Ft, egy évre 900 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés: Mai Nap Rt. Nyomtatás: Veszprémi Nyomda, Rt. Felelős vezető: Fekete István igazgató ISSN 0133-0950